Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-26 / 222. szám
1°. L L F, y 7 r? ír CT037 éz'é'ptembér 26. Ahol Ady Endre legszebb verseit irta BUDAPEST, szeptember hó. Révész Béla Szondy-utcai oitithowábain, feketekávétól és szivariüsttől illíaitos szobában, szépséges emlékek muzsikálnak. A beszámoló elrévülés megejtő hangulatában Révész megindul taw hunyja Ilié szemét, min'tlhin' újra vallaná: „Szép volt az 'éltetem, mert a labdázó Ismeretlenség Ady mellé ejtett, ő mellé rendelt... Tudom, hogy viaiHakili ismertem, akiért érdemes volt megszületni.“ A „Három holló“ kocsimáról beszélgetünk, , amelynek helyén, a mostani Opera-klávéház külső falába iilDltesz'tve elhelyezik Csorba Géza Ady-emléktábláját és azit a közeljövőben leplezi le a Vajda János Társaság. IRánikllibban a „kocsma gőze" és táljuk a függönyös szalétíliben Ady sörényes szép fejét, hunyorgó, nagy csodálatos szemének csillanó sál, hal ltjuk kiimelegedett, se re égő, sugdosó énieklhaingjláit és nézzük, amim a borospohár előtt rövidlátó an ráhajol a fe- hér papirosra és iskolás, tiszta betűsorok I gömbölyödnek ki a ceruzája aló1!. i dy első szobra Budapesten indul az irodalomtörténetbe való beszélgetés és Révész Béla sorjázza sajátos zené - jü m omdami v aJó'iit: — Ez lesz az első szobra a fővárosban. Csorba Gézia. nagy reliefjén aluli 'megjelölik a hely nevez élességét. Ez az annyiba, irodalmi esemény 'felidézi a „Három holló“ Pilvax-szerű jelentőségét. Az egész magyar irodalom ünnepe lesz a leleplezés, amelyre szeptember legvégén kerül sor. Illetékesnek 'bántom Csorbát, mert Ady síremlékéit ilen- dülettei osinálitta meg. Az asztalion egymáshoz verődnek: a por- cellán ok és Révész felüti fej ét, mintha a vén drapéria megJlibbenifiése után a dévaj- kodó Ady, egykori tlnélfláivail, késsel riszálná a poharakat és tányérokat, tudva, hogy barátja ettől hideglelősen nyugtalankodik. Az Ojpera-kávéház Andrássy'-uti oldalán voll a „Három holló“ kocsma, iáim elvben megfordult Magyarország miiindien' ígérete. Felmérem a dolgot. El lehet mondani ró la, hogy körülbelül hét éven keresztül emlékezetes helye volt a legsúlyosabb itrodall- mli eseményeknek. Kocsma, kocsma, de mégis különb egyéb irodalmi csárdáknál. Nemcsak azért, mert Ady Endre itt irta meg a legjeillegzeitíesebb munkált, hancmi, mert körülötte, évek során át, ott seregiét- lek egy uj miagyar irodalom legnevezetesebb szereplői. Ez a, liokaiüiiflás a legtermékenyebb viták színhelye volt. Tervek,, cse- > iekedetek onnan indultak, el és az évek . alatt, ami a „Három holló“ története lemne; I megváltozott a magyar irodalom arculata is. A kocsma igazi névezetességé az, hogy Ady munkahelye, volt. Meg kell érteni, hogy szerkesztős,égében alig íjuthatott versei megírásához, mert lefoglalta a zsurnalisztika! munka, egyéb helyiségek, különösen az 'éjszakaiak vilszont másként vitték eí az idejét. A „Három holló“ fülkéje, ahol Ady elhelyezkedett, ha csiak lehetett, műhely volt. Valóban, a modern magyar líra dolgát eldöntő első kötetének legtöbb versét ebben a kalitkában irta meg. — iHosszadalmlas lenne ennek a hét vagy nyolc eszitendő,nek annyira, változatos történetéit elmondani, inkább arró] a korszakról beszélek, amikor a „Három holló“ még inkább körülfogta Ady Endre idejét. Ezt az időszakot 1907 júliusától 1908 májusáig vonom meg. Sok minden esik a két dátum közé. Előtte és utána ugyancsak torlódtak az élet és évek során történt események, de az itt jelzett időhatárról mégis tüzetesebben akarok beszélni. Ady túli volt már az első harcok nyugtalanságain, az „Uj versek“ megiródtak, a könyv megjelent, a barátkozó és ellenségeskedő vihar lezajlott és ekkortájt körülbelül meghasonlássiai szemlélte dolgait. A politikai törekvések is, amikor Pár.ísból hazatérve,, itthon munkát vállalt, elbuktak. Lapja, a „Budapesti Napló“ is mláis kézbe került, ő maga újra visszament Párisba, és amikor onn/an megint hazaiért, kietlen, reménytelen, körülötte minden. „A magyar Pimodán“ — A „Három hoIló“-ban a.z induló „Nyugatinak irta meg Ady Endre a legnevezetesebb kéziratát. „A magyar Pimodán*“-t. Majdhogynem véka alá került irá's. A leggyönyö rülbb belfletrisztika, a legcsodálatosabb, amit magyar nyelven irtak. Az elborult, virradást nem látó Ady Endre ebben az Írásban teljesen 'be akarta mutatni magát, egyszersmind felelni akart mindenfelé azoknak is, akik oly nemtelenül támadták, azoknak i>s, akik hívei voltak és további küzdelmeit várták. Ott irta mellettem a Pimodán féktelenül viharzó fejezeteit és érdemes egy kissé megbolygatni a csendet, ami e szilaj, legnagyszerűbb írás körül kialakult. így indítja el a mondanivalóit: „Távol élek mindemtől, mindenkitől, egy-két könyvet, egy-két hitet s a napi boromat és pálinkámat tűröm meg magam mellett. És vallomásokat akarok tenni mindéin kényszer nélkül, vallomásokat és meglátásokat küldök azoknak, akik az ilyesmit szerelik.“ Üzeni: „a verseinket nem olvassák, nem látják, s ha látják, nem értik, s ha megértik, jaj nekünk, mert ekkor nem értették meg még csak igazán.“ — Emlékezem, hogy készülődött Ady Endre arra, hogy hites szándékait megmagyarázza az em,bereknek. Idegen, agresszív ambícióval mondogatta: most aztán megérezteti az emberekkel, hogy mi az alkoholizmus. Csodálatos sorokat irt le erről a szenvedő îy érői: „Kétfajtáju mámora van a bornak, de csak nagyon finom idegszerkezetlnek adatott meg a tapasztalat. Az első mámor olyan, mint akárkié, aki tud inni, kitűzésit bennünk minden örömbaji a ndóságot R nagyon hatalmasak vagyunk. Ezután (jön az éjszakavégi, hajnali vagy nappali alvás furcsa sok ébredése, Fejünket feszítik, ha fölkelünk, maga vagyunk a a nyugtalan és megszemélyesült figyelés és figyelem, össze tudjuk kapcsolni a Äegaintipodiikusabib ideákat. S amikor alkonyul, egyszerre csak, akárhol járunk, nyugtalan és tovább is nyugtalannak maradó agyunkat, szivünket befogja a mindé nség. Ez már egészen müvészérzés s ilyenkor szeretem csak Homéroszt s iiyenkor tudom úgy elképzelni Michelangelo!, ahogy illik. Ez órákban szoktam én érezni azt, hogy az élet nem rejtély, nem csoda, nem titok, gyermekesen egyszerű. Az élet néznivaló és éreznivaló, mindenben benne van a szépség és a béke és minden felett vagyunk mi, akik ezt érezni tudjuk, képesek vagyunk.“ — Ekkortájt sűrűn lejött közénk a szom- szíédos „Pesti Napló szerkesztőségéből Cliol- noky Viktor, aki ugyancsak kedvelte a teg- mérgesebb italokat. „Annak a magyarságnak, amit ma ők készítenek . . — A névtelenek 'neveit, ilyen későn, elárulom. Az egyik Cholnokg volt, a másik én. Divat volt Ady Endre nagyságát ócsárolni, az ellenségei már a hazaárulást emlegették és a megsértett Ady Endre ugyancsak „A magyar Pi módim “-ban Írja le vallomásait. Ezt jó lesz eltenni: „Én, Tass Péter, nem fulasztom maga- •miast sem vallásba, sem filozófiába, sem italba, addig, mig bosszút nem állok. Például: igen régi temem az, ha a szivem hirtelenüí meg nem öl, végrendeletet irok. Szűk, kevésszávu lesz a végrendelet: ha valamikor netalán országossá <és elvitathatatlanná válnék ia nevem, a Tass név, a magyarság bérlői, akik nemsokára ríaggon meg fognak szorulni, ne próbáljanak engem argumentumnak előrántani. Én nem leszek enyhítő körülménye soha-soha anNmcs főbbé %fyen^esétf Mint minden betegség, úgy a gyengeség Sy^gyilásábau is nagy haladást tett az orvos- tudomány. Izgatószerek eddig is voltak, hatásuk csak egyszer volt érezhető, utána pedig a szervezetét lehangolná és újjáéledésre képtelenné tette. Az orvosok mást kerestek; egy onvosi készítményt, mely a gyengeséget gyógyítsa, közvetlenül hatván annak zavaraira. Ezen tulajdonságokat a Reton tabletta miagában egyesíti. A Reton hatása a kezelés harmadik napján már erősen érezhető. E pillanattól kezdve a férfi visszanyeri újjáéledt nemi képességét és azt mindaddig megőrzi, mig a Reton tubusban található utasításunkat követi. A kezelés napi 3 tabletta. Egy 25 tablettáis tubus ára 98 lej. 110 lej előzetes beküldése ellenében postán, bérmentve kapható. Kapható az összes gyógyszertárakban és drogériákban. Vezérképviselet: E. et. L, Cio- ra, Bucureşti III. Str. Speranţei 37. 490-ben SOCIETATEA ANONIMĂ ROMÂNĂ DE TELEFOANE rendelkezésére bocsát telefon - útmutatót, amely minden tudnivalót és a helyközi és nemzetközi beszélgetések díjszabásit tartalmazza. Miltiades hadvezér nagy győzelmet aratott Maratonnál Darius perzsái felett. A győzelem annyira fontos volt az athéniak számára, hogy egy derék görög katona a Mara- ton-Athén utat futva tette meg, hogy elsőnek adhassa hirül a nagyjelentőségű eseményt. De tettét életével fizette meg. Épen csak megérkezett és „örvendjetek, győztünk“ kiáltással halva rogyott össze. ★ ★ ★ MA, HA FONTOS HIRT AKAR KÖZÖLNI, vagy sürgős szüksége van felvilágosításra, nem kell futnia, még csak el sem kell hagynia munkahelyét. Íróasztala karosszéke mellől, még ha a távolság ezerszer nagyobb is, mint Maraton és Athén között, az asztalán álló telefon áramkörei révén az egész világgal összeköti, megtakarítva időt és pénzt. nak a magyarságnak, amit ma ők készítenek.“ — Kévéiy, hatalmas, ahogy szembefordul ellenfeleivel: „Ördög és pokol, de főkéipen kedves kortársaim összefogtak fiatalságom 'és hiúságom ellen. Hiszen jól dolgoztak: távoztam minden helyről, elsőről, másodikról és harmadikról, messze élek, nem is élek. De 'ama halottak közül való halott vagyok, akivel számolniok kellene az élőknek, mert nem a kenyerüket veszem el. A nyugalmukat veszélyeztetem, a hitüket s ezenfelül a cinizmusukat és amikor az ő fajtájukból való újak és éhesek jönnek, ez ifjú Sámsonok kezében én leszek o szamárállkapocs.“ — Hogy mi volt a „Három holló“, Íme, ez a kézirat is beszél rőfla. Körülbelül el lehet mondani, hogy a „Három holló“ követ kező évei, amikor Ady Endre visszatért és sokasodtak körülötte a társak, ezek az évek teremtették meg az uj magyar literaturii. A ,yHáro,m holló“-bain irta meg az ,,Uj vizeken járok“ kezdetű és a legelső hires Vajda Já- nos-versét, a „Léda szivé“-t. „Halálvirág a csó“, „Dózsa György lakomája“, „Magyar jakobinus dala“, „A 'vörös nap“, „Proletár 'fiai verse“, mint itt születtek. Ebben a korszakban kezdi inni istenes verseit és „A nagy oethalhoz“ kezdetű fohásza is itt Íródott. Ott született meg mellette másik nevezetes prózai írása, az ugyancsak véka alá jutott: „Petőfi nem alkuszik“, ami körül talán majd legközelebb bolygatjuk meg a csendet. Ady és barátai — A „Három holló“ . . . szomorkás kis ' helyiség volt, éjszakai Tok altiás, éjszakai munkások, szedők, artisták mentek oda pihenni, 'vagy csüggedt leányok, akik be-betértek. Búj. tató volt és elég területes. Keskeny, hosszú asztal, székek körülötte, lehettünk ott magunkban is, de leheteti olt gyülekezni, amikor már hire.ment a helyiségnek, Idejártak: Bölönyi György, Cholnokg Viktor, Zuboiu Osvát Ernő, Kabos Ede, Bresztovszky Ernő, fíeinitz Béla, Színi Gyula, Hatvány Lajos, Rippl-Rónai, Kosztolányi Dezső, Saép Ernő, Balázs Béla, Kemstok Károly, Kaffka Margit, Schönpflin Aladár, Kuncz Aladár, később beült oda közénk Garami Ernő, Kunfi Zsig- mond és Jászi Oszkár is. Máglyákban gyulladt a fény Ady körül. Ifjú tudósok, pompás- erejű írók és költők, modern politikusok, reformer festők és kint rajongó ifjúság, olvasó hivatalnokok várták a maguk emberét. „Repülj hajóm“ a felírása annak a haraszti kőből faragott művészi reliefnek, amelynek magasba mutató figurája mintha örökül hagyná reánk az üzenetet: „Legkü- lönb ember, aki bátor s csak egy különb van. aki bátrabb . ..“ Nyigri Imre. Fogadásból ingyen utazott Magyarországra egy an go' ifjú Londonból jelentik: Lamenton Walter brad- fordi ifjú olcsón akart nyaralni és fogadott egyik magyarországi barátjával, hogy tiz nap alatt Budapestre utazik anélkül, hogy az ut egyetlen fillérjébe kerülne, nem számítva a dover—őszitendei hajóút költségeit. Tényleg sikerült is az egész szárazföldi utón gépkocsikra felkéredzkednj utján és ingyen jönnie. Angliáiban nyolc, az európai szárazföldön harminchat autós teljesítette kérelmét és amikor már 320 kilométernyire vök Budapesttől, megismerkedett és közölte fogadását Del- mar Walterraé, az ismert magyar gépkocsi- versenyzővel. aki 2 és háromnegyed óra alatt viiitite Budapestre. fényképalbumok nagyon szét» VsilW* tágban, hatalmas választékban már 130 tef. tői kezdve kaphatók az ELLENZKA u)u,„ osztályában, Cluj, plata Unirii. Csorba Géza szobrászművész Ady-reliefjének leleplezése előtt Beszélgetés Révész Bélával Ady Endréről és a „Három hollódról
