Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-26 / 222. szám
taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 5 Szerkesztőség és ki a. dó hé vata 1: Cluj, Calea Moţilor 4 szám. — Telefonszám: ii—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal' éj könyvosztály: P. Unind 9. Telefon: 11—99. LVIII. ÉVFOLYAM, 22 2. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SSSBWB Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 Tej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 4° pengő. A többi külföldi államokba cssik a portókülönbözetiteT több. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 SZEPTEMBER 26. Duna-Európa fogantatása fría: SPECTATOR A külföldi sajtó egyre szorgalmasabban és mindinkább örvendeznem jelé nil, hogy a genfi tárgyalások szakadatlanul folynak és medrük mind kedvezőbbé mélyül. Köztudomású, hogy ezek a tárgyalások Duina- Európa gazdasági és poüilHilkaá szövetkezte- tése mint végső cél felé törnek s első állomásnak az utódállamok és Magyarország igazi megbékéltetését aklarják fölépíteni. Lassan, de tartósan. Arról volna szó aztán, hogy a Jugoszlávia és Magyarország között Géitripjött baráti viszony nyotnájni. auielfye^ gőzerővel igyieksziik a két komáromi beszéd: ■a Jókai-szohor alapkőletételekor és a dunai kikötő felavatásakor mondott nagyrszerii kijelentések tanúsága szerint Hodzsa Milán is létrehozni, teremtsiejniek az utódállamok és Magyarország között előbb a különös kedvezmény és élőjog alapján szoros gazdasági összefogást, amely, et politikai egyezmény vezessen be a magyar felfegyverkezés és a kisebbségi jogvédelem biztosítására s ugyancsak politikai társulás koronázzon meg vé- gü'l, hogy külpolitikai téren a dumiaii kisállamok függetlenségükét és közös érdekeiket megvédhessek mindén n a gyh sí túlírni nyomástól. Van egy átmeneti és közvetítő lépcsőről is szó: vagy Ausztria—Magyarország és Gseh- ország vámuniójáról, vagy pedig Csehország belépéséről a római háromszögbe. így ebből és más utón és más módszerrel születnék meg a szétzúzott osztrák-magyar monarchia gazdasági egységének, nemzetiségi egyensúlyának és külpolitikai nagyhatalmának valamely újszerű és történelmi valós ágú pótlása. Körülbelül ez vollna hát a dumiai gondolat, amely sokáig csak dunai n altos znak vagy álomnak rémüett, de amely el űzheti énül régóta motoz a lázas Európa lelkében,. Úgy tetszik, hogy talán még szélesebb körben „fogja szedni ragályos áldozatait": valaminő dunai konfederáéióhoz esetleg Bulgária, sőtl Lengyelország is fog csatlakozni mint kültag és szoros köteleket ápol1 majd Olaszország és Németország, mert erősen rászorulnak a Dunamedencére mint vásárlók és eladók egyaránt, nem beszélve politikai érdekeikről. Nyilván Franciaország és Anglia is már megbékiií a Valósággal, hogy ,a rendezés nem történhetik a hires Tardieu-félie terv alapján, miként Mussolini egy-egy elárult szándéka szerint sem jöhet létre. Akár pontosan igy van, akár nem egészen igy, egy biztos: a dunai kérdés elutasitbatat. lanul itt áll a nagy ajtó előtt, bebocsátást és elintézést követel. Tudjuk, hogy a közvetlen érdekeltek most már valóban feleszméltek erre. Érzik, itt a kellő pillámat. Az előzetes viták után, amelyekben majd egy évtized óta az Ellenzék bizonyos kezdeményező és élesztő szerepet szerzett magának, majd Benes, Hodzsa és Bethlen mintegy két év óta sűrűn ismétlődő szónoki és közírói bujtogaíásla, továbbá az angol és francia tanácsok utján politikai hatállyal, erővel és vlrtualitással tettek meg, íme jönnek már a gyakorlati tények. Ezek — anélkül, hogy történelmi sorrendet igyekeznénk követni — voltak a kiSantant-államférfiak sűrű találkozásain túl királyunk, a cseh és lengyel államfő utazásai, Beck lengyel külügyminiszter és Giano gróf olasz külügyi vezető barátságos beavatkozásiak „A jeget megtörte“ végül a kisantant nyári tanácskozásain, Sinaia- ban, megjelenő Bárdossy László Bucuresti-i magyar követ, aki tárgyalási alapul Magyar- ország emlékiratát nyújtotta át és ezzel biztosította, hogy a Népszövetség szeptemberi nagy ülésszakán Kánya magyar külügyminiszter az európai külpolitika nagyhatalmi vezérei mellett szinte naponként tanács,koz- hassék a kisantant elnökével: Antonescu külügyminiszterrel és a jugoszláv megbízottakkal, amíg a Másaryk temetéséről Genfhe visszatérő Krofta cseh külügyminiszter is be nem kapcsolódik az óriási jelentőségű meg' beszélésekbe. Ez a körülmény gyorsítani fogja Genfben az erőfeszítéseket, hiszen ezalatt szinte kizárólag erről a nagy kérdésről tárgyaltak a prágai temetésre összegyűlt kis1- amtant miniszterelnökök. Hogy igy van, vallanak a szorgalmas és lelkendező lapok min. deniitt. A genfi tárgyalásokról1 főleg a román lapok jirnak nagy elismeréssel, ami annál fontosabb, mert az utódállamok közül leginkább Románia mutatkozott sokáig elultasitónalk, legutóbb is ridegnek, az olyan megegyezésre pedig, amelyben a kisebbségi jogvédelem az egyik sarkpont, nálunk legnyomasztóbb a légkör, mint a Pop Valériáié tarthatatlán körlevél is bizonyltja, melyet a Népszövetség előtt panasszal fognak megtámadni, ha önkéntelen ki nem múlik előbb ez ámyéfcvilágból. Természetesen vérmes reményeket nem szabad még dédelgetni. A tárgyalások elÍA kisantantállTamo,k és Magyarország genfi tárgyalásai, melyekről az utolsó napokon %en kedvező jelenltéseki láttak napvilágot a Viilágsajj'íóbain', egyelőre megszakadtak. Eddig csak magyar részről jellent meg a) tárgyailá,- sok f éltes z a ka d á sár ó ] hivatalos jelentés, mely óvatosan hangsúlyozza, hogy a megjegyezéshez szükséges ellő feltét elek megteremtéséhez még türelemre van szükség és megegyezés egyelőre nem jött létre. Az „egyelőre“ szó mindeneseire arra vall, hogy végiKisantant részről még nem adtaik ki híviai- talos jelentésit a genfi tárgyalások megszakad ásáród'. Prágai lapok azo.nbam részletesen foglalkoznak a genfi megbeszélésekkel és azifc írják, hogy nehézségek igazában csajk a kisebbségi kérdés 'terén merültek föl. Ezen a téren főleg román részről vannak akadályok, míg csehszlovák részről, semmi .nehézség nincsen.. ;íli kisebbségi kérdéssel kapcso- iíatban. Prágai felfogás szerint valószínűnek látszik, hogy a kisaintanltállamok ebben a kérdésbe,n tovább tárgyalnak s ha megállapodás jön létre, akkor ,a kisebbségi kérdés I húzódhatnak, egyelőre dugába is dőlhetnek és az újrakezdés esetén is igen messze lehet még a pont. amelyet egy végleges egyez- I mény végér'e fognak tenni. Különben is csak I nagyon-nagyon lépésről-lépésre valósulhat ! meg az áhított és kényszerű rendezés. Nehéz, meredek, tüskés, szakadékos az útja. De meglesz, mert meg kelt lennie. Hosszú történeti bizonyíték. Az elmúlt tizennyolc év folyamán lépten-nyomon fölmerült ez a kérdés, mint valóságos tengeri kígyó. Nyitván a történelem követeli a megoldást. A franciák már a békekötés első éveiben ráeszméltek, hogy az elhamarkodva szétzúzott osztrák-magyar monarchia gazdasági és po- tltSkaii romijaiból valami uj egységet kell teremteni és a trianoni béke ratifikálása 1 után Benes mint kiilügymlniszíter lépten-nyo- j inon előállt föderailisztikus terveivel. a por- j terosei konferencián már tanácskozások is leges sikertelenségről még nem lehet beszélr mi. Egyik, rendesen megbízható információja svájci lap szerint a tárgyalásoknak a felmerült nehézségek ellenére is vollt eredménye és a megszakítás oka főleg az, hogy az ügy fontosságára való tekintettel m tárgyaló kü'iügyminiszterek tájékozván,ni akarják előbb kormányaikat. Ezt a reménykedő hangot min dem esetne nem lehet kiolvasni a. magyar hivatalos jelentésből’, mely a következőik épen szól: Î rendezéséről közös nyilatkozatot adnak ki I azzal a feltétellel, hogy ezen a téren ’Magyar- ország is hozzájuk hasonló kötelezettségeket vállaljon. A világpolitika nagy eseményét Mussolini németországi útja képezi. A Duce ma érkezik Németországba Ausztrián át, ahol ünnepélyesen fogadják, de Schuschnigg kancellár nem száll föl a vonatába, ahogy egyes külföldi hírek jelen tették. E hírek ellem ma Bécsből hivatalos cáfolatot is adlak. Szenzációt kelt Mussolini látogatásával kapcsolatban egy másk hír, mely tegnap Párisban folytak, de az eszméket később Titulescu csak a kis antantra, mint uj államszövetségre és gazdasági egységre akarta korlátozni, amivé? megállóit a fejlődés, A kis Magyar- ország, mely mégis középponti tényezője minden lehetőségnek, mihelyt a gazdasági és politikai vesztegzárt enyhíteni, majd át- lörni bírta és Bethlen István vezetésére jutott, először a génuiai konferenciám, de később is megkísérelte a szorosabb kiegyezést az utódállamokkal, sajnos ercdményteíen. Mennyi veszteségtől szabadult vona meg ez a medence. Most már az elméleti politikusok érlelték tovább a dolgot, néha egy-egy uj állaniférfiu, minit Maniu Gyula társaságában, habár ő is szükkörüen és szűkkeblűén gondolkozott. A gabona, és más gazdasági értekezletek szintén meg-megpengették a dolgot, amíg észrevétlenül egyre nagyobb és nagyobb jelentőségre kapott: a diesvá- gyók mind keblükön melengették. íme most az egyetemes politika véglegesen ráeszmélt, hogy a sokfelől fenyegetett európai béke és a gazdasági válság eltakarításának fontos biztosítéka hever a megbékélésre és megszervezésre érett Dunavölgyében. A történelmet az emberi tévedés megakaszthatja, de a történelem Végül parancsol. Szemünket. lelkünket nagyra kell nyitni: nagy történelmi játék változatai következnek. .terjedt el s amelyet az angol „United Press“ hírügynökség is megerősít. E hír szerint 'németországi megbeszéléseik után Mussolini és Hitler Bécsbe és Budapestre látogatnak el, ahol Lengyelország és Jugoszlávia bevo- másáivall akarnak tárgyalásokat folytatni a Dunamedeince uj megszervezéséről. A hirt 'eddig sem Rómából, sem Berlinből', sem Budapestről nem erősítették meg. A most következő napok mindenesetre fontos diplomáciai események időpontjai lehetnek. Delbos francia külügyminiszter tegnap kijelentette Genfben az újságíróknak, hogy Franciaország és Anglia fölajánlották az olaszoknak, hogy nemcsak n földközitengeri kérdésről, hanem az egész spanyol kérdésről tárgyaljanak közelebbről. Olaszország nevében pedig Ciano gróf, külügyminiszter közölte tegnap a római angol ügyvivővel, hogy olasz részről több önkéntest Spanyol- országba nem fognak küldeni. Ugyanezt a közlést tette megelőzőleg Scoppa svájci olasz követ is Delbos francia külügjuniniszternek. DtadaÍtneneÉ közi vonni a Dísce RÓMA, szeptember 25. MnssoMni vonata tegnap délben 12 óra 30 perekor indult el Róma pályaudvaráról München és Berlin fcíé. A vonat indulásakor fasiszta csapatok és óriási tömeg ünnepelte a Dúcét. Mussolini különvonata délután 4 óra 30 perckor futott he Florenz pályaudvarára. A Duce állandó dróttalan táviróösszeköttétésben áll Rómával s a vonata által átszelt állomások kai, úgy hogy közvetlenül érintkezheMk az ország bármelyik pontjával. A külön vonat igy valóságos kerekeken guruló kormányzósági palota. Németországi megbeszéléseik után állitólag Mussolini és Hitler Bécsbe és Budapestre hészülnek A világbéke uj megszervezésének gondolatát fogja fölvetni a Duce berlini beszédében. —■ Oiasz részről Ígéretet tettek a franciáknak és angoloknak, hogy újabb önkénteseket nem küldenek Spanyolországba A kí§®aiííaaá államok és llagyaros's.zág áárgyalásalss ,,a felek kicseréljék elgondolásaikat, «Se megegyezés egyelőre nem léire** Kánya Kálmán magyar külügyminiszter, Csáky gróf kabinetfőnök és Ba= kaús-Besenye sajtófőnök kíséretében pénteken délelőtt elutazott Géniből. Magyar félhivatalos jelentés szerint Kánya magyar külügyminiszternek genfi tartózkodása alatt alkalma volt eszmecserét folytatni több vezető hatalom államférfiéval' és diplomatájával és ezek során tovább fűzték a kisantant három államával Sinaiában megindult megbeszéléseket, amelyeknek célja az, hogy Magyarország és egyes szomszédai közt a viszony normálissá vál- I,’ A Jobb légkör megteremtéséhez elsősorban az szükséges, hogy a kisebb» segi kérdés nyugvópontra jusson. A felek elgondolásaikat kicserélték ebben a tekintetben, megegyezés azonban egyelőre nem jött létre. Tekintettel a kérdés nagy fontosságára, az előfeltételek megteremtéséhez még további tü- retemre van szükség. A genfi megbeszéléseken jelen volt Bárdossy Bucuresti-i magyar követ is.
