Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-26 / 222. szám

n LL P W 7. fi K mm A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA A földközi-tengeri válságtól Mussolini németországi látogatásáig Az angol köz ólötben nagy szerepet játszó Smuts táborai ok, volt délofrikai el\nök egyik beszédében nemrég kijelentette, hogy a most következő évek alatt egy nagyobb habom kitörésére egyáltalán nem lát okot. A fegy­verkezések ha még olyan szélsőségesek is — mondta Smuts tábornok — önmagukban nem föltétlenül jelentenek háborús veszedel­met. A háború inkább attól liigg, hogy azo­kat o nagy célokat, melyeket o 'világ egyik vagy másik nagy nemzete maga elé tűzött, csak b borús eszközökkel lehet-e megvtalósi- tani, vagy a békével is. A háború váltóban ettől függ és Smuts tábornok reménykedő jóslása okkor volna valóban ellőhető, ha nemcsak kérdő dókban fortrml ózhatná meg a fönti föltételt. hanem áülitó alakban is. Ezt azonban a mai viszonyok között sem Smuts tábornok, sem más nem teheti. Japán példája kézen fék völeg mutatja, hogy igenig vannak olyan nagyhatalmi célok, melyeknek megvalósításához «. békés eszközöket a cél kitűzői sem tartják elégségesnek. Ennek megállapítása vezethette rá többek között az Egyesült-Államok vezető álltamférfiait is, hogy változtatni kezdjenek a hideg távolság- tartáson, mely az utóbbi időben az amerikai külpolitikát jellemezte. Hull külügyi állam­titkár pár nap előtt ki jelien let te, hogy az Egyesült-Ál lomok épp úgy vissza utasítják az elzárkózás politikáját, mint a szükségtelén beavatkozásét u külföld ügyeibe wa­shingtoni kormány legfőbb célja a l>*c, ez alatt o/onban — mondta Hull — nemcsak o mi békénket értem hanem a világ béké­jét is. Éppen, mert el vagyunk határozva, hogy minden lehelő módon kikerüljük a há­borút, nem maradhatunk közönyösek az olyan politikával szemben, amely háboru- hoz vezet s a nemzetközi élet olyan tör­vénytelenségeivel szemben, amelyek a békét fenyegetik . . .“ Ezek a kijelentések kétség­telenül a Szélső)kelet felé irányulnak, mert elhn tekintetben bármennyire barátságosan is viselkedjék Amerika Európa nyugati hatal­maival szemben, a szigorú semlegességtől ezen a téren ilyen fordulatot mutató kijelen­tésekkel el nem tér. Az európai hatalmakat viszont, köztük a 'világérdokel'tségü Angliát is pillanatnyilag szinte kizárólag az európai események foglalják le. A 'lefolyt hét az utolsó napokon enyhüHt földközitengeri fe­szültség jegyében állolt s a következő bét Mussolini németországi látogatásának jegyé­ben áll. Közben a nagy angol és francia tengeri haderő valósággal megszállja a Föld­közi-tengert, aminek ellenjátékaképen Mus­solini és Hitler Németország északtengeri partvidékén nézik végig a német szárazföldi, tengeri és légi haderő eddig példátlan ará­nyú közös gyakorlatait. A íöldközi-íengeri helyzet A földközi tengeri ellenőrzés ügyéiben hét­főn ül össze Párisiban a szakértők értekez­lete, hogy megkeresse az utat az olasz egyenjogúsági igény gyakorlati érvényesité- sére. Erre, mint az olasz sajtó irja, elkerül­hetetlenül szükség van, mert ha a helyzet ma| alapon fejlődik tovább rövidesen, ahhoz, is London és Paris engedélyére lesz szükség, hogy egy vitorlásh'ajó áthaladjon a Földközi­tengeren. A Földközi-tenger a nagy európai tengeri hatalmak főutja, amelynek szabadon tartása egyformán érdeke 'valamennyiüknek. A helyzet azonban az, hogy Anglia a két be­járatnál, Gibraltárnál és Szueznél, teljesen elzárhatja ezt a tengert, Olaszország pedig, mely valóságos gátképen nyúlik be a tenger központi medencéjébe s amely az utóbbi év­tizedekben a szembenfekvő afrikai partokon is elhelyezkedett, a nyugati és keleti meden­cék közötti átjárást zárhatja el-' haditengeré­szeti erejével áthatolhatatlanul. Franciaor­szág pedig a Toulon-Bizerta-Corsica megerő­sített tengeri háromszög vonalainál érvénye­síthet hasonló zárlatot és intézhet támadást Olaszország rendkívül nagy kiterjedésű és szinte védhetet'len partjai ellen. Ilyen körül­mények között mindhárom hatalomnak egy­aránt érdeke, hogy a megoldhatatlan földközi- tengeri feszültséget enyhítse. Olaszország az utolsó 'években merész lépésekkel szerzett érvényt tengeri hatalma megnövekedésének. Az angol -francia haditengerészeti demonstrá­ció, mely Olaszországnak az ellenőrzésbe való belépése esetén is. már megtörténi do­log, a másik két hatalom erejét van hivatva éreztetni ezen a tengeren. Most mindklét részről úgy érzik, hogy ennék az útnak to­vábbfolytatása súlyos veszélyekkel járhat. A nyoni egyezménybe a franciák és angolok egy tetszés szerint nyújtható szakaszt helyez­tek 'bele, mely lehetővé teszi, hogy akaratuk szerint} engedményeket tegyenek az olaszok­nak. Oltasz részről viszont, miután- a meg­egyezésben való részvétellel kapcsolatos első kérdésre föltételes visszautasítással válaszol­tak, most föltételes elfogadó választ adtak az angol és francia követek újabb kérdésére. Ugyanakkor, föltűnő módon, megbeszélé­sek indultak meg nem Anglia és Olaszország között, hanem 0 Genfiben időző Delbos fran­cia külügyminiszter és Olaszország svájci követe között. A megbeszélésekkel kapcsolat­ban csakhamar derülátó hírek jelentek meg a sajtóban, különösen a francia lés olasz' sajtóban. Állítólag nemcsak a nyoni egyez- métanye] kapcsolatos vitáról volt Deíbos és a svájci olasz követ között szó, hanem a két országot érdeklő általánosabb kérdésekről, kötetük Abesszínia olasz meghódításának el­ismeréséről is. Angliában, amint a hivatalos álláspontot képviselő Reuter jelenti, megelé­gedéssel nézik ezeket a tárgyalásokat, va­lamelyes fenntartás azonban mlégis kiesen­dő! a genfi francia—olasz megbeszéléssel foglalkozó Reuter-jelentésből. Mindenekelőtt IBegállaipitja ez a jelentés, hogy a.z ángol külpolitika vezetői csak üdvözölhetik az olasz elhatározást, mely „megbeszélések kez­dését tartotta szükségesnek Franciaország­gal“. Angol részről tehát kihangsúlyozzák, hogy 0 kezdeményezés ezúttal olasz részről indult. „Ami pedig az abesszniai hódítás elismerésére irányuló olasz kívánságot illeti — folytatja a Reuter — ebben a kérdésben mindaddig nem jöhet létre megállapodás, mig Olaszország és a nyugati hatalmak kö­zötti viszony a közöttük levő bizaiom meg­erősödésével nem szilárdul meg." London te. hát ezt a kérdélst továbbra is o későbbi tárgya­lások cseretárgyául akarja fönntartani és nem szívesen látna erre vonatkozólag egy megelőző francia—olasz egyezséget sem. Olasz részről viszolnt ugyanakkor és mintegy a Reuter által képviselt álláspontra adott válaszképen kijelentik, bőgj- a derülátó hí­rek, melyek Olaszország és a francia.—angol csoport közötti viszony döntő javulásáról szólnak, nagyrészben koraiak és fő!eg az an­gol és francia sajtó mesterkedéseit szolgál­ják annak a látszatnak keltésére, -hogy Olaszország még Mussolini németországi lá­togatása előtt döntő tárgyalásokat folytatott volna 'le a nyugati nagyhatalmakkal. Mussolini Németországban Az események további fejlődésében a kö­vetkező fontos fejezeteit tehát Mussolini németországi látogatása képezi. A Duce Ber­linben több százezer főnyi hallgatóság ellőtt fogja kifejteni Olaszország álllásponitjláit, kétségkívül erélyes és határozott hangon1. Az erélyes kijelentéseik igazi tartalmát azon­ban az határozza meg, hogy a földközii- tengeri 'tárgyalások addig milyen ered mén y- re vezetnek. Mussolini tud igen erélyes sza­vakkal! óvatos dis lenni Es tud, ha szüksé­gesnek látja, oly am- merész kijelentésekkel lépni ;i világ elé, amilyeneket a partiamén- tár is államok vezetői sohasem kockáztatnak meg. Viszont, bármi is •történjék, nem való­színű. hogy akár német részről,, akár olasz részről ki akarnák zárni a további megbé­kélés tehetőségét Angliával. Angol és fran­cia részről pedig jól tudják, hogy a föld­iköz iil engeri olasz kívánságok visszautasiltá- sával csak elősegítik az olasz—néniéi kap­csolatok szorosabbá válását. A világsajtó­ban' már feil is merült a kombinációi, hogy olasz részről azzal fizethetik meg az angol —francia nyomással szemben esetleg szük­ségesnek érzett német támogatást, hogy sza­bad utat engednek Berlinnek az ausztriai és a dunavidéki terjeszkedés számára. Az olasz birodalom súlypontjának eltolódása a Fölld- közi-temgar felé ebben a tekintetben min­denesetre máris kedvezőbb helyzetet terem­tett a német törekvéseknek. Egyik nagy bécsi közgazdasági tap abból kiindulva, hogy az olaszok el akarják ejteni Ausztriával és Magyarországgal] szemben az 1938-ban lejá­ró preferenciális vámrendszert, azt a követ­keztetést vomt'a le* hogy a középeurópai olasz külpolitika teljes irányváltoztatásával álltunk talán szemben. Ezt a feltevést úgy római, mint bécsi és budapesti irányadó körökből' rövidesen a leghállározoitabban j megcáfolták .Az olasz kormány ragaszkodik' továbbra is a római jegyzőkönyvek irány­zatához és nem akar változtatni dunavidéki politikáján. A nagy európái hatalmi játék azonban nem hagyhatja érintetlenül a kö- zrpeurópai és dunavidéki viszonyokat sem, ahol szintén újabb lebelőságekke! telített a légkör. Mussolini és Hitler nágy érdeklődéssel' várt jövőbeli beszédei': Chamberlain angol miniszterelnöknek az angol konzervatív párt október 8-iki ülésére bejelentett beszé­de fogja követni, amely iránt természetesen -szintén rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg. A külpolitika őszi évadját jelentős be­szédek vezetik igy be. Ha a további fejle­mények mérföldköveiként is csak beszédek és nem sailyosbbb események következnek, akkor a mai viszonyok közöli! talán meg is lehetünk elégedve. —s m i V. T) ^0 x HŰSÉGES \ BARÁTI A *S,£\üS) P§ap TOROK SÁNDOR Lírai kép egy kisleányról A kisleány az őrházból jött a mozdulatlan és sokszínű alkonyaiban és leresztette a so­rompót. A csend pedig apró neszekből! tevődött össze. A nádasnak mindig van valami mon­danivalója akkor .is, ha nem fuj a széd s a nagy vizek is szerelnek sugdolózni. A sür­gönypóznák zümmögnek és ebben van va>- lami titokzatos. Szakember számára, persze, nincsen. De nem vagyok szakember, nem tudom miért zümmögnek, tehát mintha vala­mit zümmögnének titkosan. Messziről egy- egy IkiDftitás verődik idáig, mire ideér, már csak hang. amely befolyik értelem nélkül a hangu­latba. Odébb a viz felé békák brekegnek és feljebb a rétén a tücskök is kezdenek hozzá­fogni a hangoláshoz. Az őrház áll a sárga homokon, a sínek mellett,, ablakán fehér csipkefüggönyök. Egy ilyen kis őrház mindig kedves és valahogy mindig szomorú. Nem okkal való szomorú­ság ez, ami egy Ilyen őrház körül borong s -azért szép. Az igazi örömök és bánatok' nem okokból fakadnak. Az igazi öröm s az igazi bánat csak van. A kis ház áh az alkonyat­bán, fehér függönyével, a csenddé összefutó neszek között s most 'kilép ajtajián a kisleány és leereszti a sorompót. A nyitott ajtón a jelzőcsengő hangja jön utána — nem mész íze, az állomáson, már dohog a pesti gyorsi, meg nemsokára elrohan Itt, felvágva a csen­det egy hosszú füttyel, megübbentve a dáliá­kat, a georginákat és csipkefüggönyöket — s egy kis borzas, fehér kutya is kiszakad és leül a leány előtt, aki kezébe veszi a sorompó fogantyúját. A faluból jövök most, a postáról, ahol egy hervadó, mérges kisasszony ült az ablak mö­gött, az alkonyaiban — mely int olyan ked­ves és amott olyan ingerült, a sercegő lámpa sárga fényeivel elkeverve — egy hervadó, mérges kisasszony ült és olvasott. Köszön­tőm és nem felelt, köhögtem, de nem bánta, kopogtam az ablakon, mire összehúzott szem­öldökkel riadt fel könyvéből s a kisablakot felcsapva, rámszólt: — Mi az, kérem? Kérdeztem, amire kiváncsi voltam s ő azt mondta: — Nem 'tartozik rám, semmi közöm hoz­zá — s visszacsapta az ablakot és fogta a re­gényt, mely szinesfe’edü füzet volt, dime: A siron túl is. Az évnek tizenegy hónapjában elveimet 10 31 szeptember 2 b. .................111—n»iw— Gyomorba jók, bélbetegségek, vose-, máj-, epogörc'iök ellen a legjobban bevált gyógyszer Amerikában leifedezett gyógynövény­ből készült világyhirii Gastro D. melyet úgy a belföldi, mint a kül- ! öld i szakorvosok legelsősorban ajánlanak. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy megrendelheti) 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárá­ban Bucureşti, Calea Victoriei No. 124. szögreakasziva — hogy tudniillik emberek vagyunk, legyünk elnézőek, ki tudja miért ingerük, hagyjuk élni egymást, stb. — szóval minden emberiességet fel függeszt ve, az év ti­zenegy hónapjában panaszkönyv és hivatafő- nök után kiabáltam volna, hogy majd én megmutatom! nézd csak! ő van érettem és nem megfordítva! elvégre mégis csak! stb... de ebben a ‘tizenkettedik hónapban, ebben a legfinomabb hónapban, kicsit álltam még az abla'k előtt, nézegetve a. száradó kisasszonyt szegényt, a lámpa .sárga fényében, amint ül és aztán elmentem. A síron -lu is — címlapja utón Ítélve, nem síron túli bosszúról, vagyo­nok összeütközéséről, örökösök háborúskodá­sáról szólt, hanem keretemről, Sirontuli sze­relemről olvasott szegény kisasszony, oda­bent a faluiion, a szűk és dohos postaházban, a lámpa sárga fénye mellett, mikor jött a fél é; okveletlenkedni kezdett. Lerázott magáról .szegény kisasszony engem, aki vissza akarta zökkenteni őt a postaházba, lerázott magá­ról és visszabujt sietve a regénybe, melyben va aki valakit a siron túl is szeret. Köröskö­rül a rozoga asztalok és tinta tartók, szolgá­lati naplók, pecsétnyomók és pénztári jelen­lések és mit tudom én s maholnap tél lesz, jövő héten a gyors mör nem áll meg ezen az á lom ásón, rendre a motorook is meg- gyérülnők, a panziókban elhallgat a rádió — de ebben a könyvben akkor is nagyon fog szeretni valaki valakit. A siron túl lis. Hagy­juk hát. S a nádason keresztül megyek, majd a >kis ösvényen és a postahivata’ után most minden -zép és jó. de a legszebb ez a kisleány, amint jön az őrházból és leereszti a sorom­pót. Az öreg vasúti, akivel jövet találkoztam — amint a szénáját szedegette össze a sínek mentén — az apja lehet. Az a néni, aki segí­tett a kézialkalmatossígra felrakosgatni a szé­nát, az az anyja. Köszöntöttük egymást, itt igy szokás. Ez hát a 'leányuk. Miig őik azt a kis szénát összeszedik, a kisleány leereszti a sorompót. Szép ez a kisleány, vállára hul­ló akácmézszinü hajával, mezitláb. egyszál ruhában, amint hajladozik s eőtite a kócos kutya. Szép ez a kisleány, magas homloka alatt mélyen és nagyon messzenéző két sö­tétkék szeme; hosszú lábszárain alig ringat­va derekát megy a foggantyuhoz, por nem száll a nyomában. A gyors elzakatolt. Ö a sínen tu- néz a vonat után, ahogy már nézhetett sok-sok vonat után, én a sí­neken innen nézem őt. Csak most érzi meg, hogy valaki nézi s lassan errefelé fordul. A hangját is szeretném hallani az őrházbeli lánynak: — Jó estét! Merre van az ut Jánoskutja felé? Karját emeli nagyon kerek és finom moz­dulattá': — Arra! — 0 hangja ds olyan meleg é> mély. — Köszönöm! S megy visszafelé az őrházba. A fehér ku­tya utána. Pillanat múlva félrehúzza a füg­gönyt és odakönyököl a georginák és dá­liák közé. Átlépek a síneken és megyek Jánoskutja felé, ahol semmi dolgom nincs. A kisleány ü! az őrházban, a fehér függönyök között. A. nap már lebukott, a szőlő-hegyeiken túl és a vizek felett feljött az első csá-'iliag. Éppen oda­láthat az őrházból. Vájjon látom még? Ma nyolc-tizéves lehet. Szép, komoly kisleány, bizonnyal karrier: csinál, a társadalmi beren­dezkedések utja-i szerint — öreg vasútinak a leánya bejut a postára Kár értünk. Majd ott ül a szánes födelü regénnyel és dühös tesz ram és nem fogja tudni, hogy egyszer, gyerekkorában, megsze­reltem őt. Papírszalvéta oiosó árba minden színben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii kap hi tó. Egy próbavásárlás meggyőzi önt árai-)-* utólérhetetlen olcsó voltárój. !

Next

/
Thumbnails
Contents