Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-26 / 222. szám
n LL P W 7. fi K mm A HÉT VILÁGPOLITIKÁJA A földközi-tengeri válságtól Mussolini németországi látogatásáig Az angol köz ólötben nagy szerepet játszó Smuts táborai ok, volt délofrikai el\nök egyik beszédében nemrég kijelentette, hogy a most következő évek alatt egy nagyobb habom kitörésére egyáltalán nem lát okot. A fegyverkezések ha még olyan szélsőségesek is — mondta Smuts tábornok — önmagukban nem föltétlenül jelentenek háborús veszedelmet. A háború inkább attól liigg, hogy azokat o nagy célokat, melyeket o 'világ egyik vagy másik nagy nemzete maga elé tűzött, csak b borús eszközökkel lehet-e megvtalósi- tani, vagy a békével is. A háború váltóban ettől függ és Smuts tábornok reménykedő jóslása okkor volna valóban ellőhető, ha nemcsak kérdő dókban fortrml ózhatná meg a fönti föltételt. hanem áülitó alakban is. Ezt azonban a mai viszonyok között sem Smuts tábornok, sem más nem teheti. Japán példája kézen fék völeg mutatja, hogy igenig vannak olyan nagyhatalmi célok, melyeknek megvalósításához «. békés eszközöket a cél kitűzői sem tartják elégségesnek. Ennek megállapítása vezethette rá többek között az Egyesült-Államok vezető álltamférfiait is, hogy változtatni kezdjenek a hideg távolság- tartáson, mely az utóbbi időben az amerikai külpolitikát jellemezte. Hull külügyi államtitkár pár nap előtt ki jelien let te, hogy az Egyesült-Ál lomok épp úgy vissza utasítják az elzárkózás politikáját, mint a szükségtelén beavatkozásét u külföld ügyeibe washingtoni kormány legfőbb célja a l>*c, ez alatt o/onban — mondta Hull — nemcsak o mi békénket értem hanem a világ békéjét is. Éppen, mert el vagyunk határozva, hogy minden lehelő módon kikerüljük a háborút, nem maradhatunk közönyösek az olyan politikával szemben, amely háboru- hoz vezet s a nemzetközi élet olyan törvénytelenségeivel szemben, amelyek a békét fenyegetik . . .“ Ezek a kijelentések kétségtelenül a Szélső)kelet felé irányulnak, mert elhn tekintetben bármennyire barátságosan is viselkedjék Amerika Európa nyugati hatalmaival szemben, a szigorú semlegességtől ezen a téren ilyen fordulatot mutató kijelentésekkel el nem tér. Az európai hatalmakat viszont, köztük a 'világérdokel'tségü Angliát is pillanatnyilag szinte kizárólag az európai események foglalják le. A 'lefolyt hét az utolsó napokon enyhüHt földközitengeri feszültség jegyében állolt s a következő bét Mussolini németországi látogatásának jegyében áll. Közben a nagy angol és francia tengeri haderő valósággal megszállja a Földközi-tengert, aminek ellenjátékaképen Mussolini és Hitler Németország északtengeri partvidékén nézik végig a német szárazföldi, tengeri és légi haderő eddig példátlan arányú közös gyakorlatait. A íöldközi-íengeri helyzet A földközi tengeri ellenőrzés ügyéiben hétfőn ül össze Párisiban a szakértők értekezlete, hogy megkeresse az utat az olasz egyenjogúsági igény gyakorlati érvényesité- sére. Erre, mint az olasz sajtó irja, elkerülhetetlenül szükség van, mert ha a helyzet ma| alapon fejlődik tovább rövidesen, ahhoz, is London és Paris engedélyére lesz szükség, hogy egy vitorlásh'ajó áthaladjon a Földközitengeren. A Földközi-tenger a nagy európai tengeri hatalmak főutja, amelynek szabadon tartása egyformán érdeke 'valamennyiüknek. A helyzet azonban az, hogy Anglia a két bejáratnál, Gibraltárnál és Szueznél, teljesen elzárhatja ezt a tengert, Olaszország pedig, mely valóságos gátképen nyúlik be a tenger központi medencéjébe s amely az utóbbi évtizedekben a szembenfekvő afrikai partokon is elhelyezkedett, a nyugati és keleti medencék közötti átjárást zárhatja el-' haditengerészeti erejével áthatolhatatlanul. Franciaország pedig a Toulon-Bizerta-Corsica megerősített tengeri háromszög vonalainál érvényesíthet hasonló zárlatot és intézhet támadást Olaszország rendkívül nagy kiterjedésű és szinte védhetet'len partjai ellen. Ilyen körülmények között mindhárom hatalomnak egyaránt érdeke, hogy a megoldhatatlan földközi- tengeri feszültséget enyhítse. Olaszország az utolsó 'években merész lépésekkel szerzett érvényt tengeri hatalma megnövekedésének. Az angol -francia haditengerészeti demonstráció, mely Olaszországnak az ellenőrzésbe való belépése esetén is. már megtörténi dolog, a másik két hatalom erejét van hivatva éreztetni ezen a tengeren. Most mindklét részről úgy érzik, hogy ennék az útnak továbbfolytatása súlyos veszélyekkel járhat. A nyoni egyezménybe a franciák és angolok egy tetszés szerint nyújtható szakaszt helyeztek 'bele, mely lehetővé teszi, hogy akaratuk szerint} engedményeket tegyenek az olaszoknak. Oltasz részről viszont, miután- a megegyezésben való részvétellel kapcsolatos első kérdésre föltételes visszautasítással válaszoltak, most föltételes elfogadó választ adtak az angol és francia követek újabb kérdésére. Ugyanakkor, föltűnő módon, megbeszélések indultak meg nem Anglia és Olaszország között, hanem 0 Genfiben időző Delbos francia külügyminiszter és Olaszország svájci követe között. A megbeszélésekkel kapcsolatban csakhamar derülátó hírek jelentek meg a sajtóban, különösen a francia lés olasz' sajtóban. Állítólag nemcsak a nyoni egyez- métanye] kapcsolatos vitáról volt Deíbos és a svájci olasz követ között szó, hanem a két országot érdeklő általánosabb kérdésekről, kötetük Abesszínia olasz meghódításának elismeréséről is. Angliában, amint a hivatalos álláspontot képviselő Reuter jelenti, megelégedéssel nézik ezeket a tárgyalásokat, valamelyes fenntartás azonban mlégis kiesendő! a genfi francia—olasz megbeszéléssel foglalkozó Reuter-jelentésből. Mindenekelőtt IBegállaipitja ez a jelentés, hogy a.z ángol külpolitika vezetői csak üdvözölhetik az olasz elhatározást, mely „megbeszélések kezdését tartotta szükségesnek Franciaországgal“. Angol részről tehát kihangsúlyozzák, hogy 0 kezdeményezés ezúttal olasz részről indult. „Ami pedig az abesszniai hódítás elismerésére irányuló olasz kívánságot illeti — folytatja a Reuter — ebben a kérdésben mindaddig nem jöhet létre megállapodás, mig Olaszország és a nyugati hatalmak közötti viszony a közöttük levő bizaiom megerősödésével nem szilárdul meg." London te. hát ezt a kérdélst továbbra is o későbbi tárgyalások cseretárgyául akarja fönntartani és nem szívesen látna erre vonatkozólag egy megelőző francia—olasz egyezséget sem. Olasz részről viszolnt ugyanakkor és mintegy a Reuter által képviselt álláspontra adott válaszképen kijelentik, bőgj- a derülátó hírek, melyek Olaszország és a francia.—angol csoport közötti viszony döntő javulásáról szólnak, nagyrészben koraiak és fő!eg az angol és francia sajtó mesterkedéseit szolgálják annak a látszatnak keltésére, -hogy Olaszország még Mussolini németországi látogatása előtt döntő tárgyalásokat folytatott volna 'le a nyugati nagyhatalmakkal. Mussolini Németországban Az események további fejlődésében a következő fontos fejezeteit tehát Mussolini németországi látogatása képezi. A Duce Berlinben több százezer főnyi hallgatóság ellőtt fogja kifejteni Olaszország álllásponitjláit, kétségkívül erélyes és határozott hangon1. Az erélyes kijelentéseik igazi tartalmát azonban az határozza meg, hogy a földközii- tengeri 'tárgyalások addig milyen ered mén y- re vezetnek. Mussolini tud igen erélyes szavakkal! óvatos dis lenni Es tud, ha szükségesnek látja, oly am- merész kijelentésekkel lépni ;i világ elé, amilyeneket a partiamén- tár is államok vezetői sohasem kockáztatnak meg. Viszont, bármi is •történjék, nem valószínű. hogy akár német részről,, akár olasz részről ki akarnák zárni a további megbékélés tehetőségét Angliával. Angol és francia részről pedig jól tudják, hogy a földiköz iil engeri olasz kívánságok visszautasiltá- sával csak elősegítik az olasz—néniéi kapcsolatok szorosabbá válását. A világsajtóban' már feil is merült a kombinációi, hogy olasz részről azzal fizethetik meg az angol —francia nyomással szemben esetleg szükségesnek érzett német támogatást, hogy szabad utat engednek Berlinnek az ausztriai és a dunavidéki terjeszkedés számára. Az olasz birodalom súlypontjának eltolódása a Fölld- közi-temgar felé ebben a tekintetben mindenesetre máris kedvezőbb helyzetet teremtett a német törekvéseknek. Egyik nagy bécsi közgazdasági tap abból kiindulva, hogy az olaszok el akarják ejteni Ausztriával és Magyarországgal] szemben az 1938-ban lejáró preferenciális vámrendszert, azt a következtetést vomt'a le* hogy a középeurópai olasz külpolitika teljes irányváltoztatásával álltunk talán szemben. Ezt a feltevést úgy római, mint bécsi és budapesti irányadó körökből' rövidesen a leghállározoitabban j megcáfolták .Az olasz kormány ragaszkodik' továbbra is a római jegyzőkönyvek irányzatához és nem akar változtatni dunavidéki politikáján. A nagy európái hatalmi játék azonban nem hagyhatja érintetlenül a kö- zrpeurópai és dunavidéki viszonyokat sem, ahol szintén újabb lebelőságekke! telített a légkör. Mussolini és Hitler nágy érdeklődéssel' várt jövőbeli beszédei': Chamberlain angol miniszterelnöknek az angol konzervatív párt október 8-iki ülésére bejelentett beszéde fogja követni, amely iránt természetesen -szintén rendkívüli érdeklődés nyilvánul meg. A külpolitika őszi évadját jelentős beszédek vezetik igy be. Ha a további fejlemények mérföldköveiként is csak beszédek és nem sailyosbbb események következnek, akkor a mai viszonyok közöli! talán meg is lehetünk elégedve. —s m i V. T) ^0 x HŰSÉGES \ BARÁTI A *S,£\üS) P§ap TOROK SÁNDOR Lírai kép egy kisleányról A kisleány az őrházból jött a mozdulatlan és sokszínű alkonyaiban és leresztette a sorompót. A csend pedig apró neszekből! tevődött össze. A nádasnak mindig van valami mondanivalója akkor .is, ha nem fuj a széd s a nagy vizek is szerelnek sugdolózni. A sürgönypóznák zümmögnek és ebben van va>- lami titokzatos. Szakember számára, persze, nincsen. De nem vagyok szakember, nem tudom miért zümmögnek, tehát mintha valamit zümmögnének titkosan. Messziről egy- egy IkiDftitás verődik idáig, mire ideér, már csak hang. amely befolyik értelem nélkül a hangulatba. Odébb a viz felé békák brekegnek és feljebb a rétén a tücskök is kezdenek hozzáfogni a hangoláshoz. Az őrház áll a sárga homokon, a sínek mellett,, ablakán fehér csipkefüggönyök. Egy ilyen kis őrház mindig kedves és valahogy mindig szomorú. Nem okkal való szomorúság ez, ami egy Ilyen őrház körül borong s -azért szép. Az igazi örömök és bánatok' nem okokból fakadnak. Az igazi öröm s az igazi bánat csak van. A kis ház áh az alkonyatbán, fehér függönyével, a csenddé összefutó neszek között s most 'kilép ajtajián a kisleány és leereszti a sorompót. A nyitott ajtón a jelzőcsengő hangja jön utána — nem mész íze, az állomáson, már dohog a pesti gyorsi, meg nemsokára elrohan Itt, felvágva a csendet egy hosszú füttyel, megübbentve a dáliákat, a georginákat és csipkefüggönyöket — s egy kis borzas, fehér kutya is kiszakad és leül a leány előtt, aki kezébe veszi a sorompó fogantyúját. A faluból jövök most, a postáról, ahol egy hervadó, mérges kisasszony ült az ablak mögött, az alkonyaiban — mely int olyan kedves és amott olyan ingerült, a sercegő lámpa sárga fényeivel elkeverve — egy hervadó, mérges kisasszony ült és olvasott. Köszöntőm és nem felelt, köhögtem, de nem bánta, kopogtam az ablakon, mire összehúzott szemöldökkel riadt fel könyvéből s a kisablakot felcsapva, rámszólt: — Mi az, kérem? Kérdeztem, amire kiváncsi voltam s ő azt mondta: — Nem 'tartozik rám, semmi közöm hozzá — s visszacsapta az ablakot és fogta a regényt, mely szinesfe’edü füzet volt, dime: A siron túl is. Az évnek tizenegy hónapjában elveimet 10 31 szeptember 2 b. .................111—n»iw— Gyomorba jók, bélbetegségek, vose-, máj-, epogörc'iök ellen a legjobban bevált gyógyszer Amerikában leifedezett gyógynövényből készült világyhirii Gastro D. melyet úgy a belföldi, mint a kül- ! öld i szakorvosok legelsősorban ajánlanak. Gastro D. kapható gyógyszertárakban és drogériákban, vagy megrendelheti) 135 lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei No. 124. szögreakasziva — hogy tudniillik emberek vagyunk, legyünk elnézőek, ki tudja miért ingerük, hagyjuk élni egymást, stb. — szóval minden emberiességet fel függeszt ve, az év tizenegy hónapjában panaszkönyv és hivatafő- nök után kiabáltam volna, hogy majd én megmutatom! nézd csak! ő van érettem és nem megfordítva! elvégre mégis csak! stb... de ebben a ‘tizenkettedik hónapban, ebben a legfinomabb hónapban, kicsit álltam még az abla'k előtt, nézegetve a. száradó kisasszonyt szegényt, a lámpa .sárga fényében, amint ül és aztán elmentem. A síron -lu is — címlapja utón Ítélve, nem síron túli bosszúról, vagyonok összeütközéséről, örökösök háborúskodásáról szólt, hanem keretemről, Sirontuli szerelemről olvasott szegény kisasszony, odabent a faluiion, a szűk és dohos postaházban, a lámpa sárga fénye mellett, mikor jött a fél é; okveletlenkedni kezdett. Lerázott magáról .szegény kisasszony engem, aki vissza akarta zökkenteni őt a postaházba, lerázott magáról és visszabujt sietve a regénybe, melyben va aki valakit a siron túl is szeret. Köröskörül a rozoga asztalok és tinta tartók, szolgálati naplók, pecsétnyomók és pénztári jelenlések és mit tudom én s maholnap tél lesz, jövő héten a gyors mör nem áll meg ezen az á lom ásón, rendre a motorook is meg- gyérülnők, a panziókban elhallgat a rádió — de ebben a könyvben akkor is nagyon fog szeretni valaki valakit. A siron túl lis. Hagyjuk hát. S a nádason keresztül megyek, majd a >kis ösvényen és a postahivata’ után most minden -zép és jó. de a legszebb ez a kisleány, amint jön az őrházból és leereszti a sorompót. Az öreg vasúti, akivel jövet találkoztam — amint a szénáját szedegette össze a sínek mentén — az apja lehet. Az a néni, aki segített a kézialkalmatossígra felrakosgatni a szénát, az az anyja. Köszöntöttük egymást, itt igy szokás. Ez hát a 'leányuk. Miig őik azt a kis szénát összeszedik, a kisleány leereszti a sorompót. Szép ez a kisleány, vállára hulló akácmézszinü hajával, mezitláb. egyszál ruhában, amint hajladozik s eőtite a kócos kutya. Szép ez a kisleány, magas homloka alatt mélyen és nagyon messzenéző két sötétkék szeme; hosszú lábszárain alig ringatva derekát megy a foggantyuhoz, por nem száll a nyomában. A gyors elzakatolt. Ö a sínen tu- néz a vonat után, ahogy már nézhetett sok-sok vonat után, én a síneken innen nézem őt. Csak most érzi meg, hogy valaki nézi s lassan errefelé fordul. A hangját is szeretném hallani az őrházbeli lánynak: — Jó estét! Merre van az ut Jánoskutja felé? Karját emeli nagyon kerek és finom mozdulattá': — Arra! — 0 hangja ds olyan meleg é> mély. — Köszönöm! S megy visszafelé az őrházba. A fehér kutya utána. Pillanat múlva félrehúzza a függönyt és odakönyököl a georginák és dáliák közé. Átlépek a síneken és megyek Jánoskutja felé, ahol semmi dolgom nincs. A kisleány ü! az őrházban, a fehér függönyök között. A. nap már lebukott, a szőlő-hegyeiken túl és a vizek felett feljött az első csá-'iliag. Éppen odaláthat az őrházból. Vájjon látom még? Ma nyolc-tizéves lehet. Szép, komoly kisleány, bizonnyal karrier: csinál, a társadalmi berendezkedések utja-i szerint — öreg vasútinak a leánya bejut a postára Kár értünk. Majd ott ül a szánes födelü regénnyel és dühös tesz ram és nem fogja tudni, hogy egyszer, gyerekkorában, megszereltem őt. Papírszalvéta oiosó árba minden színben és minőségben az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Piaţa Unirii kap hi tó. Egy próbavásárlás meggyőzi önt árai-)-* utólérhetetlen olcsó voltárój. !
