Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-24 / 220. szám
1937 szeptember 24. GAZDANAP Á ELLEN 7RK 7 Mentsük meg a laliri! A gazdasági nyomor még nem ölt meg egyetlen népet sem — mondotta beszédében báró Aczél Edey az E. G. E. megbízottja. — Hatvan hold termőföld pihen a határban. — Számok és adatok egy község gazdasági életéből. Tg.-'Mures-M .-(vásárhelg, szeptember 28, A marosvásárhelyi Árkosf alván az elmúlt vasárnap az Erdélyi Gazdasági Egylet és a Eöldmüvesszö vétség, valamint az ottani gazdakör rendezésében gazdanap volt, amely négy falai részvételével szép sikerrel végződött. A gazdanap programja reggel fél 9 órakor kezdődött meg. Megelőzőleg lovasban déri um fogadta a vidékről és Maros vásárhelyről érkezett vendégeket és hivatal as személyeket, kiknek soraiban ott voltak Mikó László, a Földmüvesszövetség elnöke, dr. Bíró István, Elekes Béla, Angin Balázs földművesszövetségi igazgató, dr. Egei, dr. Nán'ási ügyvédek, dr. Szilágyi Olivér, dr. Nagy Lajos 'és mások. Az érkezőket Kis József gazda szép beszédben üdvözölte, melyre Mikó László, a Földmű vés szövetség elnöke lendületes és hatásos beszéddel válaszolt.. Ezután Kiss Ferenc ákosfalvi tanító vezetésével! három szótanul gyermekkórus népdalokat adott elő és énekszó mellett kísérték be a vendégeket a faluba, a gazdanaip színhelyére. MegkezsHwIik a gazdanap A gzdanapot, a falu ünnepét a szokásos fejőverseny vezette be. A verseny után isten- tiszteletre gyűlt össze a gazdanap közönsége. Káli István református lelkész hirdette az igét. Szakelőadások Istentisztelet után Mikó László elnök a szakelőadás ók során időszerű gazdasági tanácsokkal], látta el az összegyűlt szépszámú hallgatóságot. Nagy érdeklődés nyilvánult meg előadásámak különösen azon része iránt, amelyben a búza termelésével foglalkozott. Pihenő földek, számok, munka- nélküliség Az előadások egyik legérdekesebbike Pdlf.fi Károly ákosfalvi református lelkész volt, akinek beszédéiből olykor szinte megdöbbentő adatok kerültek napvilágra a falu gazdasági életéből. ,,Az eddigi gazdanapokon a falu hétköznapja nem látszott a vasárnapoktól“ — mondása kapcsán rávilágított arra, hogy a múltban a gazdanapokat a falu vasárnapi módon ünnepelte meg, de ezeken az ünnepeken nem látszott meg a hétköznapok munkája. Ezután jellemző és tanulságos adatokat sorolt fel a falu életéiből'. A faluban nyáron 300 embernek minős munkája és 60 halld pihen — mondotta Pálffi. — Ez a két szám szolgál főiképen annak magyarázatára, hogy a saját lakóházat nélkülöző lakosság óriási ház- bért fizet, a napszám kevés és az aránylag jelentős méretű munkanélküli síéig azi, hogy igen sok családfőnek és családfőn,n tor tónak idegen munkáival kell biztosítania megélhetését, okozza, hogy a kereseti lehetőség rendkívüli mértékben megcsappant. Mintegy hatvan ember jövő-menő kereskedő, aki majorságot, tojást, malacot, zöldséget, stb. s z áll it a közeli piacokra. A megélhetés nehézségeivel küzdő falusi lakosság kereseti lehetősiégeit azonban kedvezőtlenül befolyásolja az a tény, hogy a jelentősebb, igy a marosvásárhelyi és szová- taái ipiaookat nem román állampolgár ők — mint a bulgárok is — uralják, akik a nyár ás ősz Végén elhagyják az országot, akiknek adójuk aránytalanul kisebb. így a fogyaisiztó közönségnek sokkal kedvezőbb árban kínálhatják föl áruikat. A télen is itt élő lakosság, mely a nehéz időszakra való tekintettel kénytelen piacra hozott termékeit olyan árban tartani, amelynél a kisebb költ- siágekkel termelők sokkal olcsóbban helyezik' elli áruikat, vevőközönség nélkül marad. 'A határ 1900 mázsa búzát terem, holdanként 'átlag nyolemázsás hozómmal, amely azonban a szükségletnek csak feliét fedezi. A vidék kedvez a búzatermésnek és a földet szakszerűen dolgozzák meg. A baj Q vetőmagban van, amelyet haladéktalanul cserélni kell. Legalkalmasabb volna a bánkuti, amely sikiföldön holdanként 15 mázsás hozamot is ígér. A munkanélküliségnek egy másik oka, hogy mig régebben 1 hold kukorica megmunkálása 12 ember szorgalmát veti? igénybe, ma a lókapa miatt alig 8 ember dóig-.,zik a földeken. A falunak arra kell törekednie, hogy minden ember itt éljen meg. Igaz ugyan, hogy a helyzet másokhoz viszonyítva nem kétségbeejtő, ment Gusti professzor kimutatása 'szerint az ókrráivságban a viszonyok sokkal rosszabbak. Szakszerű gazdálkodással minden lehetőséget -ki keli- használni a falusi gazdaságának felvirágoz tatása és a lakosság biztosítása érdekében. A magunk földjén kell megéljünk Pálffi Károly értékes előadása után Aczél Ede báró, az EGE kiküldöttje kezdte meg beszédét ,melyben rávilágított azokra a bajokra és hibákra, amelyek szellemi és gyakorlati téren hanyatlásra kárhoztatják a faiut. Kifért az adózási rendszerre, amely érzékenyen érinti a kisemberek megélhetését. A falu lakossága nagy adót fizet, a közállapotok azonban évről-évre rosszabbodnak. Ezután a kisebbségi sorsban élő gazdátár- sadalom helyzetével foglalkozva kijeiéntj, hogy a magunk földjén kell megéljünk. Ez a törekvés javunkra válik, ha élni tudunk a helyzettel. Faji szempontból az önzetlenség a legnagyobb önzés —- mondotta — aztán hangsúlyozza, hogy a gazdatársadalomnak mindent el kell követnie a gazdaságoknak terv és szakszerű kiépítése és erőssé tétele érdekében. A fejlődés magasabb fokú szervezkedés, amikor az egyéni tudást a köz szolgálatába állítjuk. Minél több gazdasági és tejszövetkezetre van szükség. Minden igyekezet erre kell irányuljon, mert ezeken át képzelhető el a falvak gazdaságának megszilárdulása. Éppen ezért ez uem lehet oéfli, csak eszköz. A teherviselést meg keli osztani. Az anyagi javakkal rendelkezők a fejlődés érdekében siessenek a nélkülöző kisgazdaságok segítségére, hogy a falu minél hamarább elérhesse azt a fokot, amely gazdaságának megszilárdulását biztosítja és elősegiti szellemi fejlődését is. Akié a vagyon, azé a kötelesség és a magyar vagyonnak magyar kéziben kell érvényesülnie. A gazdasági nyomor még nem ölt meg egyetlen rtépet sem, mig önmaga le nem mondott önmagáról. Tegyük nélkülözhetetlenné magunkat az állam életében és akkor nem szorulnak hátra. A falvak dolgos népét is megmételyezték' az ók az eszmeáramlatok, amelyek állam és társadalombontó törekvéseikkel akarnak építeni és orvosolni. A mi hibánk, hogy amit ezek a,z elszármazott fajtestvéreink egy-egy tévhit érdekében elszenvednek, nem hajlandóik vállalni a fajért. Pedig jaj annak az embernek, aki nem meri megálmodni a fajta álmait. liiielszoveilsezeieli az uzsora ellen (Báró Aczél Ede beszédét Elekes Pál vajgyári főelienőr szakelőadása követte. Hasznos tanácsokkal szolgált a tejtermelő gazdáknak, akik mindvégig nagy érdeklődéssel kisérték előadását. Anghi Balázs földmüvesszővetségi igazgató a gyümölcskertészetről tartott előadást. Miután a vidék lakosságának egyik legfon'o- sabb kereseti forrása a gyümölcs te rmelés, felhívta a gazdákat azoknak a fajoknak termelésére, melyeknek kultiválása a vidéken jelentős eredményeket hozhat. Orbán Károly a Manitoba buza termelését ajánlja. A délutáni program Sakelőadások után közebéd volt, majd délután szórakoztató műsor, melynek keretében vidéki népszokások, néptánc kerültek bemutatásra. Ezután sportünnepély következett versenyfutással, kötélhúzással, sulydobássa] és lóversennyel. A délutáni sportműsor egyik fénypontja a Marosvásárhelyi MSE tornász- csapatának 'bemutatója volt. Az állat és terménykiállitások is jó eredményről számoltak be. A vidék fejlett gyümölcstermelését a sz>é\p és nagyméretű ggümöloskiáUitás igazolja, melynek megrendezéséért Anghi Balázs igazgatót illeti elismerés. A háziipari kiállításon nagy feltűnést keltett Szatmári Samu fiatal falubeli legény sajétkészitményü toronyórája, melynek rendszerét a nyár ád<sz eredni toronyóráról másolta, de ötletes és értékes egyéni újításokat is alkalmazott. A gazdanapót reggelig tartó táncmulatság zárta le. Zsibói Béla. H0SL0V9C FIÓKJA: Ouj, I. $5. Indica -aHea 3. szám („SELECT“ mozgószinház mellett) az óiz£ éj féli szezonra elsőrangú kivitelű férfi, női es gyermek ruházati cikket óriási választékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mellett, mint a bucureşti központ az orosz Etaadak élén? PÁRIS, szeptember 23. Ignatiev tábornokot, a szovjet párisi katonai attaséját, sürgősen Moszkvába hívták. Francia politikai és diplomáciai körökben elterjedt hitek szerint Vorosilov marsall helyére az orosz hadak fővezérévé nevezik ki Ignatiev tábornokot. Majd nem Egy egész falu lakossága a Pasteurba kerüli CLUJ-KOLOZSVÄR, szeptember 23. Tegnap két autóbusszal 75 embert szállítottak be Gyulakuta marosmegyei községből a kolozsvári Pasteur intézetbe. A községben mintegy 9 héttel ezelőtt egy veszett kutya megharapta Csiki Dénes 11 esztendős fiúcskát. A szerencsétlen gyermeken kitört a veszettség és tegnapelőtt éjjel borzalmas kínok között kiszenvedett. A körorvos intéz kedésére mindazokat, akik a gyermekkel érintkeztek, megfigyelés céljából beszálütötték a Pasteur-intézetbe. Női divatlapok az 1937-58. évi őszi és téli szezonra Elite 170 lej, Paris Album 90 lőj, Stella 80 Sej, Iris 120 lej, Lyon, s Moden Album 100 lej. La Mode Favorite 70 lej, Juno 170 lej, Astra 150 lej, La Mode Feminine 92 lej, Sil- houttes Feminines 80 lej, Jolies Parisienne 50 lej, Saison 45 lej. Elegance Praktique 52 lej. Catalogue des Modes 38 lej. Kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Clnj—Kolozsvár, Piaţa Unirii', Vidékre utánvéttel is azonnal szákit juk. Livin Nasta cikke az Adeverulban Megnemtámadási szazMääl Kési o kisantant elegei fam nagtarország fcinfcrféciÉsí fecrssCucK BUCUREŞTI, szeptember 23. Liviu N\astat az ,,Adeverni“ publicistája, aki jelenleg Párásban tartózkodik, Antonescu román és Kánya Kálmán magyar külügyminiszter között folyó tárgyalásokról a következőket jelentette lapjának : Tegnap délelőtt Victor Antonescu külügyminiszter és Kánya Kálmán magyar külügyminiszter között megbeszélés volt. A megbeszélésnek informativ jellege volt a magyair álláspont megismerése tárgyában, A kisantant — és igy természetesen Románia is — kész arra, hogy eleget tegyen Magyarország felfegyverkezósi kérésiéinek annak a f él f eg y ve rke z ésnek, amely már tényleg megtörtént és egy megnemtámadási szerződés' ellenében. Ezután ha a légkör megenyhül, megoldásra kerülhetnének a továbbit kérdések. Több mint valószínű, hogy a kérdéseket ezúttal még nem lehet megoldani, amennyiben Sztojadinovias jugoszláv külügyminiszter még nem érkezett Gemfbe, Krofta csehszlovák külügyminiszter pedig csak szeptember 26-án tér vissza Masaryk köztársasága elnök temetéséről, amikor Kánya' magyar külügyminiszter már elutazik Genfiből. Egyelőre bizonyos, hogy Románia és a kisantant nem engednek meg semmi olyan engedményt, amelyek érdekeiket akadályoznák, vagy amelyek Románia 'nagy a kisantant államok nemzeti méltóságát sértené. Abban az esetben, ha most nem sikerülne megegyezésre jutni, még akkor is eredményes lesz Románia és a kisantant diplomáciai mérlegé, mert az a tény, hogy Magyar- ország 19 év óta agresszív magatartást tanúsított, szakított régi álláspontjával és közeledési tárgyalásokat kezdett a dunameden- cei államok együttműködése tárgyaiban. GENE, szeptember 23. A Balkán-szövetség államainak népszövetségi megbízottai tegnap Genifben megbeszélésre ültek össze. A tanácskozásról kiadott jelentés szerint a megbízottak eszmecserét folytattak az országaikat, különösen a Földközi-tengerrel kapcsolatban érintő összes nemzetközi kérdésekkel kapcsolatban. Megállapíthatták, hogy nézeteik az összes kérdések tekintetében tökéletesen azonosak. A Balkán-szövetség állandó tanácsa különben 1938 január hava folyamán Ankarában tartja meg rendes ülését. kkola-koMáii legoicséiAara az Ellenzék könyvosztályában Icapiaalja I
