Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-21 / 217. szám

BL LBNZ BK 1931 st e p tci nth e r 2 1. Szerkesztik: DR. VERESS ENDRE És MÁTRÁI JANOS. Elegáns-nyii llásik termet — minden ruha jól áll — tnindii» derűs, kel eines hangulat bizto­sítja az. élet sikerót I — Hogy ez állandó is legyen, igyék idejében dr. Rich­ter fogyasztó-teát t Meg akadályozza a zsírlerakó­dást, elősegíti a vérkerin­gést és igy az anyagcsere mindig a legnagyobb rendben van. Dr. Ernst Hiciiter fogyasztóteája 1 doboz 100 lej, kü­lönlegesen erős 120 lej Kisebbségiek az iparban Pop Valér miniszter körlevele nagy meg­döbbenést keltett az egész országban. A Bncuresti-i lapok minden megjegyzés nélkül közölték le ezt a körlevelet. A Bucurestiben megjelenő Árgus közgazda sági lap azonban még a körlevél megje­lenése előtt állást foglalt a miniszter szándéka ellen. Egy erdély.j román ipar- vállalati vezető nyilatkozata kapcsán rá­mutat arra, hogy sokszor milyen ferde szemszögből Ítélik meg a kisebbségek gazdasági elhelyezkedését. Figyelemre­méltó nyilatkozatában a román iparvál­lalati vezető többek közt a következőket mondotta: — Bennünket, erdélyi vállalkozókat természetszerűleg élénken foglalkoztat­nak azok az igaztalan támadások, ame­lyeket a vállalatainknál lévő személyzet­tel kapcsolatban ellenünk intéznek. Az­zal vádolnak, hogy az erdélyi gyárakban a román személyzet még mindig kisebb­ségben van. Ez részben igaz, de csak ab­ban az esetben jelentene veszedelmet, ha még mindig napirenden lemne a román ipari munkások munkanélküliségének kérdése. Ez a probléma azonban már nem létezik. Gazdasági helyzetünk ala­kulása következtében a román ipar fej­lődése ma már valóság és ennek követ­keztében munkanélküliség ma nincs. Sőt éppen a probléma ellenkezőjével kell megküzdeni. Hiányoznak ugyanis szak­munkások, akár románok, akár kisebb­ségiek. Azoknak a vádaknak, amelyek­kel illetne, tehát nincs időszerűsége. — Ha azonban a kérdés másik oldalát is meg akarjuk vizsgálni — hangzott to­vább a nyilatkozat — megállapíthatjuk, hogy semmiesetre sem képzelhető el a kisebbségi személyzet eltávolítása olyan munkakörből, amelyet ismer és amelyre kellő előképzettsége van és főképpen nem pótolhatjuk a kisebbségi személyze­tet olyanokkal, akik ezt az előképzettsé­get még nem nyerték el. Ez egyet jelen­tene a munka és termelés rendjének ve­szélyeztetésével. Az erdélyi iparvállalatok nagyrésze nem most alakult, hanem év­tizedekkel ezelőtt és ezekben olyan ele­mek dolgoznak, akik hosszú esztendőkön át képezték ki magukat. De, ha fel is tételeznénk, hogy az erdélyi kisebbségi személyzetnek elbocsátására kényszerü­lünk, elképzelhető-e ez a rendszabály törvényes és emberi szempontból? Két­ségtelen. hogy nem. Olyan emberektől, akik mindenben eleget tesznek a román állampolgári kötelezettségeiknek, akik ezen a földön élnek és dolgoznak, nem lehet megvonni a munka és az élet jogát. A jelenlegi helyzetben mindezek az em­berek, akik ténylegesen ennek az állam­nak polgárai, az alkotmány és a törvé­nyek értelmében egyenlő jogokkal és kö­telezettségekkel, akik itt teljesítenek ka íonai szolgálatot, fizetik az adókat és akiket bármely más országban, ha oda- mennének. joggal idegeneknek tekinte­nének, — .tehát .ezek az emberek mit Kisiparosok nem kötelesek üzleti könyveket vezetni CLUJ KOLOZSVÁR, sw.pt. hó. A Kisiparosok Országos Szövetségének helyi fiókja az alábbiakat közli: A Kisiparos Szövetség kolozsvári fiókja a tagok tudomására hozza, hogy ma kaptuk meg a központtól a távirati választ a könyvvezetésre vonatkozólag, mely­ben értesítenek, hogy a könyvelés csak azokra az iparosokra kötelező, akiknek cégjei he vannak jegyezve a törvényszéken, vagy a Kereskedelmi és Iparkama­ránál. Tekintve azonban az nj ipartörvény 3.13. bekezdését, mely mentesiti a be­jegyzés alól azokat az iparosokat. akiknek iparigazolványai vannak és elren­deli hogy azoL. akik be vannak jegyezve, minden költségtől mentesen törlen­dők, világos, hogy a kisiparosok nem kötelesek kereskedelmi könyveket vezetni.----------------- ——I**■—MKI —■ ------------------­Megalakult Brassóban a kisiparosok szindikátusa, amely együtt akar működni a meglevő szervezetekkel és szívesen ad tanácsot a más vidéki iparosságnak BRASOV—BRASSÓ szept. hó. A brassói kisiparos szindikátus pénte­ken este tartotta meg alakuló gyűlését nagyszámú román, magyar és szász ipa­ros részvételével. Szabó Béni elnök, or­szággyűlési képviselő beszámolója sze­rint máris 600 kisiparost szerveztek be a szindikátusba, nemzetiségi különbség nélkül. Ezután felolvasta a megalakulási javaslatot, amelyet egyhangú lelkesedés­sel fogadtak el. A gyűlésen hangsúlyozták, hogy a szindikátus nem irányul a már meglevő CLUJ KOLOZSVÁB, szept. hó. A munkaügyi miniszter a napokban I körrendeletét küldött az összes munka- kamarákhoz, amelyben részletes utasítá­sokat ad a mesterkönyvek becserélésére és kiállítására vonatkozólag. A körrende­I let egyik intézkedése, ha ez tényleg meg­valósul, a kisipart véglegesen megszün­teti és úgyszólván eltörli a föld színéről. A körrendelet ellen, amelyet alább ismer­tetünk, állásfoglalt az ország egész ipa­ros társadalma és a meglevő ipari szer­vezetek gyűlésekkel szándékoznak ellene tiltakozni. A rendelkezés igy szól: A munkaügyi minisztérium utasitjta a munkakamarákat, hogy a mesterköny­vek becserélése alkalmával azokat az iparágakat, amelyek a múltban évtize­dek óta megvoltak, meg kell szüntetni és helyettük az 1936-os ipartörvényben felsorolt szakmák valamelyikét kell al­kalmazni. Azt mondja a körrendelet foly­tatólag, hogy ha valamelyik régi szakmát az uj törvény több kisebb szakmára bon­totta volna, az iparos ezek közül az uj iparágak közül bármelyiket választhatja, I de a parcellázott szakmák közül csak egyre kaphat mesterkönyvet és ipariga­zolványt. szervezetek ellen, hanem azokkal együtt akar működni. A következőkben letár­gyalták a kisiparosok időszerű sérelmeit s elhatározták, hogy az uj tanonciskolái rendelkezések ügyében beadvánnyal for­dulnak a munkaügyi minisztériumhoz. Kimondták még. hogy a szervezkedni akaró vidéki kisiparosságnak készséggel szolgálnak tanácsokkal. Végül a gyűlés jegyzőkönyvi köszönetét szavazott Szabó Béninek és megbízta az alapszabályok elkészítésével, hogy a vezetöségválasztó közgyűlést össze lehessen hívni. Talán mindenki nem is érti meg en­nek az intézkedésnek a kétségbeejtő je­lentőségét. Pedig, ha ez az intézkedés valóra válik, a kisiparosság 80—90 szá­zalékának — minden túlzás nélkül mondhatjuk — a szájából kiveszik a ke­nyeret. Mert mit jelent ez az mtézkedés? Eddig a vidéki városokban és kisebb helységekben a gyakorlat és a természe­tes szükségszerűség, sőt a szakma termé­szete úgy hozta magával, hogy a kisipa­ros több rokonszakmát gyakorolt és több egymással kapcsolt szakma gyakor­lásához nyert képesítést és iparjogot. A bádogos egyben vizvezetékszerelő is volt, de ezenfelül hegesztéssel is foglalkozott, mert enélkül szakmáját nem is tudta volna gyakorolni. Az uj ipartörvény ezt a szakmát 5 iparágra bontotta s a kör­rendelet szerint a bádogos nem végezhet vizvezetékszerelést és a vizvezetékszerelő nem végezhet bádogosmunkát. Ha pedig hegeszteni akarnak — és hegesztés nél­kül se a bádogos, se a vizvezetékszerelő ipar nem gyakorolható külön, a hegesz­tésre jogosított iparos munkáját kell igénybe vennie és megfizetnie. A bor­bélyiparos fodrász is volt és a mani­kür és a pedikür munkát is ellátta. A jö­IMind soványabb és becsesebb leié Néhány hónap aiaít több,mint Í4 hiíót fogyott Ez » hölgy i.jí m rmţţâs, 71 leílót nyomott, de a szerencse kedvezed neki. mert egyszerű és árt* lrna.de n fogyasztó mcuóduiT fedezett fel és azt négy hónapon keresztül folytatta Mor>c a mérleg 57 kilónál kevesebbet mutat. Óvássá ez • lmtialkbc és meg fogja tudni, hogy történt-c vál­tozás: ,.Ezelőtt négy hónappal elkezdtem Kruschen sót szedni, inkább kiváneriságból Nem igen bz* tem ţz ily enféle kezdésekben, mert folytatitam egy kúrát 12 hónapon keresztül és az eredmény 2 k ló plusz és nem mínusz vöd. De az első üveg Krurchen só után javulást észleltem, úgy, hogy a kűrit tovább folytattam és mindinkább jobban éreztem magam minden tekintetben. Azután ész­revettem. hogy hétről-hétre kevesebbet nyomok és most négy hónarp múlva, igen meg vagyok elégedve az eiért eredménnyel 1.52 m. magas vagyok és mielőtt Kruschen sót szedtem, 71 kuón nyomtam, mig most 57 kilónál kisebb a stilyom.“ — J. w. A Kruschen sói segít A a rzervezetet. hogy na­ponta ehminálja a haszontalan és mérges anya­gokat. amelyek megtermelik a szervezetet. Akkor lassan-lassan eltűnik a csnf kövérség, igaz, hogy lassan, de bizonyosan. Gyógyszertárakban és drogériákban kapható. Nagy üveg 90 lej, kis üveg 6ţ lej vőben a körrendelet szerint választania kell, hogy melyik szakmát akarja gyako­rolni, borbély, fodrász, vagy manikűr- mester akar lenni. A lakatos jogosítva volt a nittelö és hegesztő munkát végezni, a jövőben a lakatos nem nittelhet és nem hegeszthet. Az orthopéd cipész cipész- munkát nem vállalhat és csak az ortho- pédiából kell megélnie. A kárpitos dí­szítéssel nem foglalkozhat. És igy tovább majdnem kivétel nélkül minden szakma több foglalkozási ágat egyesített magá­ba és több foglalkozási ágra nyújtott ké­pesítést. Ez volt a természetes, mert ki­sebb helyeken nem volt annyi megren­delő, hogy csak egy szakma-részt űző iparosokat foglalkozhasson és ezeknek annyi megrendelést adjon, hogy ez a megélhetésüket biztosítsa. Még inkább áll ez a jelenre, amikor a kereseti lehe­tőségek erősen lecsökkentek, amikor a fogyasztó közönség vásárlóereje a rossz gazdasági viszonyok miatt még kevesebb iparost tud foglalkoztatni. Ha ez a körrendelet valósággá válik, a kisiparosság gazdasági katasztrófáját idézi elő Igaz, hogy a körrendelet in­tézkedése a bíróságnál megtámadható, mert a kisiparosságot szerzett jogaitól fosztja meg és mert maga a törvény is a jelenlegi iparosok könyveinek becseré­lését és nem ipari jogosítványaik tartal­mának megváltoztatását írja elő. de ad­dig, amig mindegyik kisiparos megindít egy ilyen költségekkel járó pert és azt valamelyik fórumon megnyeri, hosszú hónapok, sőt évek múlhatnak el anélkül, hogy a kisiparos szakmáját folytathatná. Az Athenaeum nagy történelmi sorozatában Itália története irta Agostina Sa cetli. Egy nagy ország és nagy nép története a régi római birodalom szétbomlásától az uj olasz birodalom meg­alakulásáig, egészen napjainkig. Ara fűzve 132, kötve 158 lej az Ellenzék köűy.vosztá- Hyában, Gluj—Kolozsvár. Vidékre utánvéttel is azonnal szállítjuk. Kérje a könyvérdekes­ségek jegyzékét. EB it manMgsil miniszter fel akarja partelianainl a kisipari Az ui rendelkezés ellen országos mozgalom Induld meg Erdélyben és Bánságban tehetnének nálunk, ha elbocsátanák őket azoktól a magánvállalatoktól, amelyek­nél évek és évtizedek óta dolgoztak. Az államnál, a megyéknél, vagy községek­nél, vagy bármely más közszolgálatnál elhelyezkedni nem tudnak, sőt más ma­gánvállalatnál sem kapnak állást. Az következne tehát be, hogy Erdélyben tízezer és tizezer becsületes, dolgozó, szorgalmas ember, az éhség és a nyomor áldozata lesz, mert a nemzeti munkavé­delmi törvény értelmében és a hatósá­gok magatartása következtében kisebb­ségieket nem lehet felvenni még akJkoi sem, ha olyan szabad állások vannak, 1 amelyek elfoglalására etnikai románok nem jelentkeznek. Lehet-e tehát a nem­zeti munkavédelmet ilyen módon meg­oldani, amely súlyos károkat okozhat az ország gazdasági életében. Úgy vélem, hogy az ország java, valamint lakossá­gainak jóléte, lelki egysége érdekében dolgozni kell hagyni minden állampol­gárt, függetlenül attól, hogy milyen szár­mazású, abban az esetben, ha becsületes, szorgalmas és megvan a kellő szakértel­me. Az etnikai román elem iparban való elhelyezkedései ftem ütközik nehézségbe, mert hiszen mindenütt előnyben része­sítik, másrészben pedig éppen a román elemnek megvan a módja arra, hogy a közhivatalokban nagy számban nyerjen elhelyezést. Az erdélyi gyárak az utóbbi esztendőkben százával alkalmazták a ro­mám munkásokat, nem azért, mert az ed­digi létszám kicsi lett volna, hanem mert román munkásokat akartak kiképezni és mert a lehetőségekhez mérten az egyet­len elfogadható utón a fejlődés utján akartak eleget tenni a nemzeti munka­védelem elvének.

Next

/
Thumbnails
Contents