Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-21 / 217. szám
ii Látogatás a postumiai cseppkőbarlangban Fantasztikus kocsipkék, figurák, kökorszakbeli állatok furcsa és meseszerü birodalmában. —■ Postahivatal, tánc- és koncert-terem, kétszáz méterre a föld alatt POSTÖM'IA ■ AiDEL SBERG. (Az lEBlenzék f!ud ősit ójától.) Tötkiétle'lies a ulo-strada vezet a Kársatokon áts kis oliasz hegyi városokon ke- neszt-üil az olaisz—jugoszláv határ felé. A ki- rám dúló autóbusz utasai —- olaszok, németek, franciák és magyarok főleg — álmos szemekkel! nézik a gigán tikus völgyeket, gyümölccsel tele fákat s Iveibüzgeitiík a háziakon, kérdéseikén, falakon látható felírás ok alt. Ez uj szokás, tavaly még nőm volt igy: egyetlen ember jdllefniléle, szellletméneki, akaratának ereje s az Iránta izzó szeretet' formálódott dtt szavakká ezeken a<z olasz házakon. Sóik! helyen egyetlen szó: 'Duce. 'Másutt: Látni akarjuk a Duoe't! Várjuk a Dúcét! De a leggyakrabban Mussolini, legismertebb monda- telt festik házuk falára a fasiszta Itália .-atkái: Női 'tireremo dinitto! (Mi egyenesen haladunk). MotUli nemici, moütli ononi (Sok ■ellenség —. sok tisztelet). Féli háromkor Undokt a kocsi', a délutáni alvás 'idején, azért olyan láíltmos a hangulat. A csomagháü'óban vastag kabátok, puiloverek, sálaik — a Campagniie Italiana Turis^io (CIT) emberei figyeilmez'tettll'ek, hogy a barlangban hideg van és állandóan csepeg a viz, amely évmiilllii/ók alatt formálta meg ezt a f oldallal tilt csodát, turista csemegéi, csepp- k'öbarlaingolt’. .Deháit) napok óta esik az eső az Adrián, úgyis hozzászoktunk már, az a legkevesebb. Elmarad az öböl, San Pietro, Villa deli Nevozo, iPostumiiábain vagyonik. Fél öt, hoisz perc múlva Indulunk, addig miimdenkií teái iszik a- turista szálló iterraszá'n. Impozánsan nagy az épülteit, ahol szükség estén egyszerre 1500 látta gátéról iis tudnak gondoskodni. fények1. A legfantasztikusabb 3 leghattailma- sabb bálterem, nagyobb és hatalmasabb, mint a legnagyobb katedráliis. Elképesztően impozáns a hatailmais koncertterem is, ahol Mascagni is dlitrigállt. Döbbenetes haitájsa leheléit itt a föld alatt a muzsikának. Már 150 —< már 200 méterre vagyunk a föld alatt. Az egyik kristályos termész'pil- alkotla ikőorgonáa a vez.elő egy kulccsal vidám kis ilnduilót ad elő. Megtapsol!j'á'k. És megyünk, megyünk, hálónk mögött a sötét- ségbe olvadnak, előttit ok kftgyuliadniaík' a fények. Egyszerre minden: fény kialszik. Megtorpanunk a koromsötétben s mi is úgy érezzük magunkat, minit a vak ősgyiilkok a tóban. — Ilyen a barlang, ha nincs benne világit ás — hall szik az egyenruhás vezető vidám. kiáltása. Csengetés. Az egytiik kiitándulócsoport viisz- szaérkezett, most mi követikezünk sorra. Naponta négy csoportot vezetnek végiig a 1Ó k'iil'omiél'er kiterjedésű barlangon, úgy hogy évente á til>ag 20Ó.000 ember nézi meg -ai hires természeti csodált Különleges alkalmakkor, ágy pünkösdikor, miikor nagy ünnepségeiket Itartamaik ibt, átlag 3Ü.000 ember viam egyszerre a; barlangban, anélkül), hogy azt megtöl1Tovább megyünk a félelmes bí rod altom - bain. Ba'iillangO'k, folyosóik baitailmas komplexumán át érünk a bálterembe, aboili a szokásos évi ünnepségek ailait táncolni szoktak. A középen 'hatalmas, ragyogó csillár, köröskörül sokezer gyertyafényü szikrázó (Egy fiiiaitaiî l'eálny kísérőjébe karolva félve megjegyzi: — Mi lenne, ha tényleg rövidzárlat lenne egyszer? — Lehetetlen: — válaszon a partnere — nem látod a pótvezetékeket a falon? — Mégis borzasztó lenne — mondja a leány és megborzong kicsit.;« temek. A bejáratnál elveszik a jegyeket s felülünk kettesével egy sorban a hosszú barlaingvas- utra, amely a .színes, modern reklámplaká- toklkiall tele ragasztott előcsarnokból! elindul! a barlang belseje, egy különös, elképesztő, fantasztikus világ felé. .Kitünően organizált, szak,szerű a vezetés, a világfiltási effelkttusokat mjegi Egyelhetné a legnevesebb revü rendező is. Már az osztrák éra alatt Is felismerték a baüLamg rendkívüli! öd'egeinlforgallmii fontosságát, de az olaszok aztán százsz ázatlak os propagandával töké'le- tessé fejlesztették. Posltürma-grotitét). Kőcsipkék, földalatti folyó, ősálliatok iZörög, 'kanyarog a hosszú vonat, sokszor éppen csak hogy elférünk a lehajtó sziklák alatt. S apró, kristálytiszta vizcseppeik1 hinl!- útenaik lie a tetőről, vizcseppek, amelyek évezredek aMt — miig 'küiyn ^ föld felszínén óceánjáró lett a rabszolga hajtotta gályából, mig a pundiáborun át a tank%, ,31 postaga- liambtól a nepül’.őpostáiig jutott az emberiség — végtelen: iliassuisággali vájták, formálták 'ezeJkét ia csodálatos stalagtiifokalt 'és staillag- miiitokat. Most zugó, forrongó, félelmes hegyű folyó, a iPuica sistereg 'átláttunk szörnyű mélységben'. Vize kristályosán átlátszó s a fantaisiz- tliikus alakú sziklák ík'özöttt könnyen odakép- zelii az utas Charon!, az alvilági hajóst. INyolc-itiiz fok Celsius a hőmérsékleti, de 'az emberiek meleg ruháik teilten ere borz on ga maik, egymáshoz simulnak, keresik egymás pillán- Itláisáifl. Mert ez a kőbe dermedt viliág mem aiz ember vlilága. Tudományszomjiból s kíváncsiságból lemierészíkedett idáig, dia némává és bizonytalanná teszí az álomszerű környezetsz okjatll'ansagiai. A vezető vligam szaladgál a vonat mellett, átílépked az «egyes utasokhoz és olaszul, németül, sőt magyarul! ismétli magyarázatait. Az't mondja például, hogy pá-rádisom-bár- lláinlg, miikor a Grotte del iParadiisoba hate- duuik. A vonatról 'Teszállunk s gyalog haladunk tovább. A talaj nedves, egy szerencsétlen osztrák hölgy kendőkbe burkolt felsőtesttel és orr és sarok nélküli szandálban haliad1 előttünk. Sok a fehérciipős utas, az ázott talajra uigylátiszi'k nem számítottak. 'Feltettünk éis körülöttünk csodálatos figu- “ájk1, mérnelyik a legkisebb fantáziái-segíts ég mitekül fs megdöbbentően lök eltolás; Miíchel- angelo-fej. Madonna a kis Jézussal, a karján, a pisaiii ferde 'torony azonnal felismerhető. És csíilElogó kőoszlopok, ai mennyezetiről csüngő íjégosaphoz hasonló alakzatok!. Most érkezünik a barlang legfurcsább szenzációjához: átlátszó vizű kis lóban kő'kor- szaikbel'i gyiikok heverésznek mozdulatlanul, majd siküamalk él) egymás mellett. Átszkárák Európában az egyetlen hely ez a barlang, ahol az ősi fauna' ilyen primitiv lényei még 'találhatók. A négylábú, szürke, hosszuf-airku ősgyik -az élet Olyan kezdetleges állapotában van, hogy nemcsak1 vak, de szemle egy- általában minős kifejlődve Számúikra hiába világították ki- raiffiinál!b fényhalásokkial hatalmas kő-otthonukat: nem iláümak, meri mines szemük, ahogy solklezer éven át őseük- m|ek şeun, v.owfe, Egyre mélyebbre s egyre tovább bálad az uitl. Most vaskorlát vonul végig a keskeny ut két hidal ári, rajta a többnyelvű figyelmeztető f elírás: Nem hozzányúlni! Törékeny! Ugyalnis a folyton ílecsepegö via teljesen rozsdássá teilte a vasat. iMost Vittorio iBahtiareiilii, a zseniális milánói barlangkutaló mérnök emléktáblájához érünk. Bartardlli uj uitaikat, uj barlangokait fedezeti fel a postumiiaii barlangbam, amelynek fellendülése főleg az ő nevéhez fűződik. Most érkezünk a barlang legmeseszerübb, á l omb aval óbb szakaszálhoz,. Vibráló, kristályos, csillogó oszlopok, ezerféle forma, ezerfélé pasztell,szín láilomvlil ágába. A kőfigurák Iközötit némán haltad'nak az emberek s mintha Ibsen Peer Gyrnt manói lesnék láthatait- l'anui betoiliakodó lépteiket. Ez után a mesevilág után ,a viliág legfurcsább postahivatalába érülnk. Mélyen a föld belsejében képeslapok, bélyegek között áll egy ember, akiit! most megrohannak a turisták. UgyanSitft asz- italok, székek, konyak, tea, toill és tinta, a falon postaláda. Szegény földalatti postamester képtelen egyedül eleget tentai az irni- ak arókniak. Nagy idegmunlk’a kiszolgál ni egyszerre ennyi embert, de fantasztikus itt teljesienii szolgálatot, ebben az iirreális, hihe- 'tetlten kővillágban, ,a föld belsejében. most a másik vágányon álló barlangv,as úthoz, félülünik rá és lassan és zörögve megérkezünk a rekllámképes előcsarnokba. Innen pár lépés a kijárat. A szolgálatkész vezető viszántlá'tásrá-vail köszön — két perc és künn álltunk a bariiángbejárat előtti. Fák, hegyek, csillagok és levegő, ,sok levegő! A mi világunk ez. De ba egy barlanglakó hiríélén Idekerülne, az találná furcsának és fantasztikusnak ezti a világot, az ő csupa?- kő, dermedt, hideg, földalatti viliága után. Marton Lili. Megszökött egy nagy csimpánz a liverpooli állatkertből és felforgatta a város nyugalmát Nagy izgalmat keltett Liverpool angol kikötővárosban egy majom szökése az állat- kertből. A hatalmas csimpánz, amelynek neve Miokey, önkényes szabadságának rölvid ideje alatt teljesen felforgatta a város nyu galmát. A nyolcvan kilós, majdnem két méter magas, félelmetes csimpánz olyan jól viselkedett az állatként ben, hogy a nap legnagyobb részét ketrecen kívül töltötte, öt méter hosz- szu láncot kötöttek a nyakára és a csimpánz látszólag békésen viselkedett fogsága alatt. Azt a kedvezményét, hogy idejét — ellentétben a többi majommal — ketrecén kívüli tölthette, példás viselkedéssel hálálta meg. Az elmúlt hét egyik reggelén is kiengedték a ketrec elé. .Egy ideig békésen üldögélt, de amikor az őrök eltávoztak, felugrott, hatalmas karfainak egyetlen <mntá\sáv\al széttépte a láncol és a magas korlátot átugorva, futárnak eredt. Első látogatása annak a cirkuszinak szólt, amely az állatkert szomsziédlságában állít. ■Emberfia nem tartózkodott a közelben és igy nyugodtan sétálgatott az üres sátrak között. Egyszerre csak egy felfegyverzett őrrel találta magát szerűben. Mielőtt ez lekaphatta volna puskáját válláról, rávetette magát és hatalmas harapást ejtett az őr vállán. A sze rencsétlen ember véresen fetrengett a földön és kiáltásaira egy oroszlánszeliditő futott oda. A ha balmais csimpánz őt is hamar elintézte. Fogaival rángatta ruháit és testét alaposan összemarcangolta. Innen azután kiroharnt a városba. Egy üzlet földszinti ablakán keresztül beugrott a helyiségbe, leült az Íróasztalhoz, kibontotta a tintát, majd kinyitotta az összes fiókokat éls aiz' ott talált iratokat apró darabokra tép deste. Ebben a játékban nem sokáig telt öröme és újabb hatalmas ugrással folytatta félelmetes körútját. Az utcán hatalmas tömeg gyülekezett össze és rettegve nézte a vónberv- forgó szemű csimpánz pusztítását. Amikor az üzletből kiugrott, az emberek utat nyitották neki, csak egy fiatalember rántott pisztolyt. A majom ezért nagyon megharagudott, kiütötte a férfi kezéből a pisztolyt, mielőtt az lőhetett volna, majd öklének egyetlen szoritásáviHi kettétörte »merénylőjének“’ karját^ v ». * ' Á Még néhányan igyekeztek útját állni :j csimpánznak. de teljesen sikertelenül. A mentők statisztikája mutatja, hogy mennyire hiábavaló volt minden kísérlet, mert nem kevesebb, mint hat embernek törte el n lábát, négynek a kezét, egynek pedig súlyos Sérüléseket ejtett a fején az elszabadult csimpánz. Mint aki jól végezte dolgát, a gyermek- játszótérre ment. Itt a gyerekekre őrködő kisasszonyok ijedt sikoltozással rohantak el, a félelmet nem ismerő gyermekek viszont megörültek neki. Mickey csakhamar elemé- oen volt. Lefeküdt a földre és a gyermekek zavartalanul mászkáltak testén ide-oda. Nevetett, mikor o gyermekek megcsiklandozták Közel egy órán át játszadozott az apróságokkal. Vigyázott, nehogy valemelyik ben kárt tegyen. A játékot azután megunbi és tovább ment. Az egyik sétányon fiatal uő jött vele szembe. Az „udvarias“ him-majom megáid előtte tisztes távolságban. A fiatal nőnek azr ijedtségtől földbe gyökereztek a lábai, egy hang sem jött ki a torkán. Mickey óvatosan közeledett, megcsipkedte a leány arcát, ősz szeborzolta a haját, majd át akarta- ölelni, ebben a pillanatban azonban megjelent a futástól lihegő állatkerti őr. Az őr hirtelen feltűnése annyira meglepte a majmot, hogy most már minden ellenállás nélkül törte, hogy megbilincseljék. Annyira megszelídült, hogy szokása szerint az őr sapkáját kérte, amit rögtön megkapott. Sapkával a fején, lánccal a kezén vonult be ismét állatkerti ketrecébe a rövid kiruccanás után a hatalmas csimpánz, akitől ettől kezdve a szabadban való tartózkodás ked vezményét természetesen megvonták. Október elsején nyílik meg a tordai házíar- íásí tanfolyam TURDA-TORDA, szeptember 20 A tordai katolikus Nőszövetség, mint minden évben, úgy az idén is háztartási tanfolyamot rendez a nőmisszió bányafürdői telepén. A tanfolyam közvetíteni akarja mindazokat az ismereteket és erkölcsi irányítást, melyre a tanulóknak, mint leendő anyáknak és háziasszonyoknak szükségük lesz, hogy kötelességeiket necsak nőies ösztönszerüséggel, hanem kellő intelligenciával tudják teljesíteni. A tanfolyam anyaga felöleli az egyszerű polgári konyha vezetéséhez szükséges ismereteket. Tanítják a menü összeállítást, a tápérték és felhasználandó anyag mennyiségének kiszámítását, továbbá a legegyszerűbb diétikus főzést. Zöldség és gyümölcskonzerválást, fehér- inemiigondozást, mosást, vasalást, szappanfőzést, talajismeretet, talajjavitást, kert tervezést, szóval minden házi foglalkozást, ami egy családnál szükséges. A tanfolyam folyó évi október 1 - töl junius 1-ig tart. A felvételi kérést a kát. Nőszövetség elnökséghez Kolozsvár, Str. Regala 12-a alatt kell benyújtani, mely kéréshez az iskolai bizonyítványon kívül az illetékes plébánostól, más vallá- sunál a helybeli lelkésztől erkölcsi bizo- nyitvány, orvosi bizonyítvány csatolandó. A korhatár 15—20 évig terjed. Egész évi tandij 2000 lej, beiratási dij 500 lej, a havi ellátási dij pedig 1200 lej. A tanfolyamon tanítani fogják még a fehérnemű és felsőruhavarrást is és akik ezekre a tanfolyamokra jelentkeznének, ellátássá) együtt heti 500 lejt fizetnek. Indulás a föld belseje felé Piros, kék, lila, sárga kövek Újra a föld felszínén Tiz percnyi pihenő után tovább indulunk. | Mint hosszú processzió haladunk, nagy ka- j nyárokban a néma, furcsa világban. Látunk el villanó fényekét, felszálló párát, tobzódó színeket, kristályos csillogást, tetőt, amelyről mintha ezer makaróoiiszáll csüngene, gót oszlopot, amely mintha hóvá] lenne befödve. És mégis — (dacára, hogy a levegő friss és folyton áramlik, ugyanott, ahol a viz) — valla mii. ideges türelmetlenség l esz úrrá1 az embereken: a föld felszínén születettek a szabad levegőre vágynak. Megkönnyebbült, mély lélegzettel érünk,
