Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)

1937-09-14 / 211. szám

193 7 szeptember 14. ELLENZÉK S adása. 13.40 Gramofonlemezeik. 14-15 Hírek közvetítése. 14.30 Gramofonlemezek, 15 Hí­rek. 16.45 Előadás. 19 Katonazene. 20.15 Fel­olvasás. 20.35 Beethoven: Kreutzer-szonáta (lemezeken). 21.15 Csak Rádió Romania: Le­mezek. Csak Bucurest: Tánczene. 22.30 A két állomás együtt: Hirek. 22.45 Vendéglői zene. 23.45 Hírek közvetítése külföldre né­metül és franciául. 23.55 Híreik. Budapest I. 7.45 Torna. Utána: Gramofon. 8.20 Étrend, xi Hirek. 11.20 és 11.45 Felol­vasás. 12.10. Vizjelzőszolgálat. 13 Déli ha­rangiszó. 13.05 Énekszámok. 14 Lemezek. 17.15 Mesék. 18 Szalonzene. 19 „Hová for­duljon a közönség, ha rádiózavarokat ^ ész­lel?“ 19.30 Cigányzene. 20.15 ,,A madárvo­nulás rejtelmei“. 20.45 ,,Az ezüstwály. Ope­rett. 22.50 Hírek. 23.15 Jazz. 24.10 Hangle­mezek1. 1.05 Hirek külföldi magyarok szá­mára. HuisLásszereiícsétflesisség egy maroslaévizi fűrésztelepen Mit hallgassunk meg? Kedd, szeptember 14. Bucureşti. 7.30 A reggeli műsor közvetítése. Majd hírek, időjelzés, időjárás, vízállásjelentés' 13 Gramofonlemezek. 13.25 Sporthíreknek adása. 13.40 Graimofonlemezelk. 14.15 Hirek közvetítése. 14.30 Gramofonlemezek:. 15 Hí­rek.. 16. 45 Előadás. 19 Lemezek.. 20.10 Fel­olvasás. 20.30 Román lemezek. 21 Scenia Má­ria romién népdalokat énekel, 21.25 Szimfo­nikus hangverseny, 22.30 Hírek. 23.15 ro­mán lemezek, 23.45 Hirek (külföldre néme­tül és franciául. 23.55 Hirek. Budapest I. 7.45 Torna. Utána: Gramofon. 8.20 Étrend. 11 Hirek. 11.20 és 11.45 FdloL- Vasáis. 12.10. Vizjelzőszolgálat.. 13 Déli ha­rang,szó. 13.05 Cigányzene. 14.30 Postászene- ikar. 17,10 Asszonyoknak. 18 Zongoraszá- mok.. 19 Jazz. 20 ,,A magyar társadalom ezer esztendeje". 20.30 Szalonzene. 21.25 Hí­rek. 22 „Rigoletto“, hanglemezről, 23.10 Időjárás. 24.15 Cigányzene. 1.05 Hírek, Szerda, szeptember 15. Bucureşti. 7.30 A reggeli műsor közvetítése. Majd hírek, időjelzés, időjárás, vízállásjelentés- 13 Gramofonlemezek. 13.25 Sporthíreknek adása. 13.40 Gramofonlemezek, 14.15 Hirek közvetítése. 14.30 Gramofonlemezek. 15 Hí­rek. 16.45 Előadás. Predescu Viktor zene­kara. Majd: Hírek fellő 1 vasásaa. Utána: kö­rülbelül 20 Predescu Viktor zenekara. 20.30 Felolvasás. 20.50 RavaMemezek, 21.35 Csak Radio Romania: Lemezek. Csak Bucureşti: Szarvas Antal hegedül. 22.10 A két állomás együtt: VUsoliu Maxim román dalokat éne­kel. 22.30 Hirek. 22.45 Vendéklőii zene. 23.45 Hirek külföldre németül és franciául, 23.55 Hirek. Budapest I, 7.45 Torna. Utána: Gramofon. 8.20 Étrend. 11 Hírek. 11.20 és 11.45 Felok vasás. 12.10. Vizjelzőszolgálat, 13 Déli ha- rangszó. 13,05 Lemezek. 14.30 Énekszámok gordonkáid« éret tel. 17.15 Diákifélóra. 18 .,Gyermektáplálkozási zavaróik“. 18.30 Ci­gányzene, 18.55 »A magyar.—csehszlovák labdarugó mérkőzésről“. 19.30 ,,A Jó és az ember“. 19.55 Szalonzene. 21 Somogyi Nusí és Rá.ikay Márton előadóestje. 21.45 Hirek. 22.xo Jazz. 22.40 Uj magyar Vonósnégyes- 23.10 Időjárásjelentés. 23,45 Az 1. honvéd- gyalogezred zenekara, 1.05 Hirek külföldi magyarok számára. Csütörtök, szeptember 16. .' »uresti. 7.30 A reggeli műsor közvetítése. Majd hírek, időjelzés, időjárás, vízállásjelentés. 13 Gramofonlemezek. 13.25 Sporthíreknek adása. 13.40 Gramofoníkmezdk. 14.15 Híreik közvetítése. 14.30 Gramofonlemezék. 15 Hí­rek 16.45 Előadás. 19 Gramofonlemezek. 20 Lemezek. 20.30 Felolvasás, 20.50 Nicolescu- B'asu G. román dalokat énekel. 21.15 Szóra­koztató zene, 22.30 Hirek. 22.45 Vendéglői zene. 23.45 Hírek németül és franciául. 23.55 Hirek. Budapest I. 7,45 Torna. Utána: Gramofon. 8.20 Étrend. 11 Hírek. 11.20 és 11.45 Felol­vasás, 12,10. Vizjelzőszolgálat. 13 Déli ha- rangszó. 13.05 Szalonzene. 14.30 B-alalajka- 17.15 „Tápszerek és élvezeti szerek“. 18 „Kassa, a magyar színészet nevelőanyja“. 18.30 Énekszámok. 19 „A jövő évad nagy filmjei a velencei nemzetközi bemutatón“. 19.30 Kétzongorás számok. 20.30 Gazdák­nak. 20.2j Cigányzene. 21 „A asala". Rádió- dráma. 22.10 Hirek, 22.30 Lemezek. 23 Idő­járásjelentés. 23.40 Dr. Mohácsé Jenő német­nyelvű előadása. 24 Jazz. 1.05 Hirek külföldi magyarok számára. Péntek, szeptember 17. Bucureşti. 7.30 A reggeli műsor közvetítése. Majd hirek, időjelzés, időjárás, vízállásjelentés. 13 Gramofonlemezek. 13.25 Sporthíreknek adása. 13.40 Gramofonilemezök. 14.x5 Hirek közvetítése, 14.30 G r am o főnie mezek', 15 Hi­rek. 16.^5 Előadás, 19 Szórakoztató zene. 20 Felolvasás. 20.55 Csak Radio Romania: Le­mezek. Csak Bucureşti: Beethoven: G-dur zongorahármas. 21.15 A két állomás együtt: Verdi: Rigoletto, opera lemezeken. Szünetek­ben bireik. 23.45 Hírek külföldre németül és franciául. 23.55 Hirek. Budapest I. 7.45 Torna. Utána: Gramofon. 8.20 Étrend. 11 Hirek, 11.20 és n.45 Felol­vasás. 12.10. Vizjelzőszolgálat. 13 Déli ha* rang'szó. 13.05 Zomgoraszámok. 17.15 Diák- félóra. 18 Jazz. 18.30 Sportközlemények. 19 „Munklaláborok és műnk asz olgála.r külföl­dön“. 19.30 HegedÜszámok. 20 „Nem ülnék bele egy félvilágért!“ 20.30 Szalonzene. 21.10 Külügyi negyedóra. 21.40 Hirek. 22 Opera­házi zendkar. 23.10 Idő járás jelentési, 24 Hí­rek angol nyelven. 24.05 Cigányzene. 1.05 Hirek. Szombat, szeptember 18. Bucureşti. 7.30 A reggeli műsor közvetítése. Majd hirek, időjelzés, időjárás, vízállásjelentés. JA Gj^inohmiemezek. 13.2,5 Sporthíreknek TG.-MURES - MAROSVÁSÁRHELY, szeptember 11. A Maroshéviz közelében levő egyik fűrésztelepen szerencsétlenség történt. A telep Réh nevű napszámosa az egyik körfűrésznél foglalatoskodott. Munka közben megcsúszott, a fürészfo­Castano-Köszeghy Marienne Repül a Kék Madár, tündöklő óriás­madár, repül tova, végig Európán, az Újvilágon és mindenütt, ahol emberek élnek, éreznek és szenvednek. Diadalmas vándorútján mindenhová magával viszi az orosz lélek kiismerhetetlen vágyaik álmait és poézisét; mindazt a végtelen nosztalgiát, mely oly szivbemarkolóan csendül ki Szibéria foglyainak bus dalá­ból, mely oly elemi erővel tombol a régi szláv táncok felviharzó ütemére. Egy egész nép lelke ölt testet a Kék Madárnak immár a világhírű orosz ba­lettel egyenlő fogalommá vált művészi teljesítményében, — az orosz psyche kü­lönös, álmodozó, elvont és fantasztikus világa elevenül meg előttünk abban a ragyogó színházi előadásban, melynek rendezője, lelke és megteremtője egyetlen zseniális ember, szervező és művész: J. Jushnij. * Páris, London, New-York, — az egész világ minden nagyvárosa ismeri már a Kék Madár nevét. Érzelmes kis pant aminek, szilaj táncok, mélabus orosz énekek káprázatos összetétele egy ilyen forró színházi est; szikrázó ötle­tek, derűs jelenetek, tomboló vidámság és ernyedt szomorúság kaleidoszkopsze- rü változata. A függönyön ott ragyog tündöklő kék selymek himes mezébe varrva, mint óriási szimbólum, a repülő Kék Madár és a karlsbadi siinház nem­zetközi közönsége előtt ott hajlong Jush­nij, a Kék Madár megteremtője. Lelkesült nézőtér tapsai és szüntelen újrázása kíséri a tüzrölpattant oroszok szenvedélyes nemzeti táncát. Az ősi szláv lélek nyugtalan és izgalmas megnyilvá­nulása, lázas és túlfűtött iihegése .egy ilyen vad kozák tánc: mindaz a zenei­ség, vágy és költészet, mely ott szuny- nyad ez örök vándorútra ítélt nagy szí­nészek lelkében, — dinamikus erővel tör napvilágra a Kék Madár művészi teljesítményében. Költöző fecskék me­lankolikus bucsuzása lágy érzelmesség- gel ad helyet megelevenedett antik órák muzsikás derűjének, — egy életre szótó kényszermunkára ítélt foglyok bánatos éneke zug föl Siibéria hómezőinek vég­telenjén. És mindnyájok közös vágya­ként, mint elérhetetlen reménység, egy­szerre ragyogó fényesség ömlik el a fe­kete horizonton: felbukkan egy pillanat­ra, — egyetlen, röpke szemvillanásnyira — Moszkva, az ősi szent város, hagy- maálaku tornyaival, aranyos kupoláival, — hogy azután újra kialudjonv eltűn­jön az elitéit szemek elől — örökre ... Szuronyos őr közeledik. Babák táncolnak, babák mozognak előttünk kecsesen, mereven, feszesen, az órajárás tikk-takíc ritmusának egyhangú ütemére. Madame Jushnij és partnere táncol a színpadon. Majd ismét szilaj mazurka dallama harsan fel és lázas vidámság, forró temperamentum lávája árad végig színpadon és nézőtéren egy­aránt. Ez az egész tánc maga egyetlen hatalmas rapszódia, melynek lenyűgöző bűvölete kellemes megenyhüléssel alvad át egy megelevenedett porcellánfigura- csoport negédes hangulatába. Gyönyörű vállu roccoco asszonykák ozsonnáznak és pletykádnak derűsen és mosolygósán, — oly édesek, drágák és szépecskék, hogy egy pillanatig sem lehet rájuk ha­ragudni. Pedig oly sok rosszat tudnak mondani a távollevőkről. * Vidám és humoros jelenetek után vá­ratlan ellentétként elsötétített sóin követ­kezik. Emberek, páriák, rongyos és szo­morú figurák vonszolják keservesen a hajó hosszú kötelét — a Volga hajósai ezek. Énekük, bus énekük olyan, mint maga az orosz nép, — kétkedő, elnyo­mott és végtelen. Ej uchnyem ... a hires régi dal szomorú melódiái csendülnek fel újra a sötét színpadon; egyetlen fájó vízió — (Az, elhagyott, határtalan Orosz­ország uralkodik a lelkek fölött. Ej uchnyem ... ♦ A Kék Madár művészei felejthetetlen teljesítménnyel Írták be szivükbe ez este emlékét. Mindegyikük fölött azonban ki­magaslik Jushnij, ez az istenáldotta mű­vész, Jushnij, a Conférencier. Amikor frakkosan, sápadtan, kife stellen arccal megjelenik a számok kö)zt a függöny előtt, minden szem reátapad, mindenki őt figyeli. És valóban, ahogy ez a szel­lemes, gunyoros arcú ember beszélni kezd, egyetlen elektromos feszültség az egész óriási nézőtér. Szabadon cseveg közönségével, rögtönöz, megnevettet; sziporkázó megjegyzéseivel szakadatlan kacagásban tartja az embereket. Hal egy Napoleon pózával, hol egy cirkuszi bohóc groteszk esetlenségével, hol egy Miounet-Sully grandezzájával beszél, tré­fál, énekel ez a nagyszerű komédiás, akinél kedvesebben, izesebben csevegő Conférencier álig akad ma az európai szünpadokon. Közönsége pedig szintén érzi ezt, — ennek az embernek a legelső szavak után már sikerül az, ami a leg­nehezebb dolgok egyike: megtalálni az utat a közönség szivéhez. Ettől ketdve markában tartja azt, el nem engedi, ' mesterien játszik vele. Mint ragyogó bű­vész, úgy tartja kezében egy óriási nem­zetközi tömeg szivét, — ez a szív ezentúl fogolyként dobog Jushnij tenyerében és minden dobbanása fölött Jushnij ural­kodik. Ily rövid idő alatt, ily hamar, ilyen maradéktalanul még nem olvadt egybe sZinész és közönség, — egyetlen frakkos figura a színpadon és extázis­bán tapsoló tömeg a nézőtéren. És mi­kor elhangzanak az utolsó szavak Jush­nij ajkáról, amikor befejeződött a Kék Madár előadása, — a megbüvölt tömeg egyszerre eszmélni kezd. Hatalmasat dobban a nagy szív, a közönség szive frenetikus forrósággal árad Jushnij felé. A függöny régen legördült már, a Kék Madár színészei utoljára hajlongtak a rivalda előtt, Jushnijt azonban még mindig nem engedik el. És Jushnij újra énekel. Közönsége pedig, amúgy kabá­tosán, állva, távozásra készen, még ott áll a nézőtéren és mindenki vele énekel. Énekel Jushnij a vasfüggöny előtt, éne­kel a publikum, énekelnek a jegyszedők és énekelnek a soffőrök odakint a szín­ház előtt. Fergeteges tetszés, egy ember zsenijének önfeledt ünneplése kiséri mindenütt a Kék Madár útját, ahogy újra elrepül messzire, távoli és ismeretlen vi­lágok felé. QHDSLOVMß il FIÓKJA: j„ I. G. huca-Míca 5. szám („SELECT“ mozgószinház mellett) az ©fzi és téli szezonra elsőrangú kivitelű férfi, női es gyermek ruhá­zati cikket óriási wála ssiékban hoz forgalomba, ugyanolyan árak mel­lett, mint a bucureşti központ. Szerkesztő W asilafáréS DR. FRANCK, a német feminizmus egyik főpropaigálója kiszámította a német dolgozó nők számát, amit körülblül 12 millióban, vagyis csaknem a lakosság teljes ötödében állapított meg. E kimutatás szerint 7000 női ügyvéd, 6200 fogorvosnő, 53 álllatorvosnő és közel 8000 különböző női specialista dogo­zik a német közép és nagyiparban. A legér­dekesebb része azonban a kimutatásnak az a megállapítás, hogy a családanyák között alig van dolgozó nő, ami annyit jelent, hogy férjhezmenés után — ami Németországban átlagban a huszonötödik év körül szokott megtörténni — a nők teljesen felhagynak ke­nyérkereső foglalkozásukkal. * KEDVES PÉLDÁJA az angol humornak az az eset, amelyről most számoltak be a szigetország lápjai. John Smith angol utazó néhány évvel ezelőtt felesége javára. 15.000 fontos életbiztosítást kötött, John Smith a közelmúltban Ausztráliába utazott egy ki­sebb személygőzösön, ame.yet azután már közel az ausztráliai partokhoz katasztrófa ért. A melbournei újságok jelentése szerint senkinek sem sikerült megmenekülnie a ha­jótörésből. Amint azonban később kiderült, ez a jelentés nem fedte teljesen a valóságot, -mert John Smithnek egy gerendába kapasz­kodva sikerüt fenntartania magát a vizen és néhány napon keresztül hányódott a ten­geren, míg végre egy hajóról felfedezték és megmentették. John Smith, miután megér­kezett Sidneybe, a következő táviratot küld­te Londonba sógorának: „Életben vagyok. Értesítsd kíméletesen feleségemet.“ SZEPTEMBER 16-ÁN lesz száz esztendeje, hogy az első vasból készült hajót vízre bo­csátották a Bodeni-lavon. A gőzösnek „Lud­wig“ volt a neve és egy angol hajógyárban készült. Vizrebocsátását meglehetősen pesszi- miisztikus nyilatkozatok előzték meg: álta­lában az volt a nép véleménye, hogy vasból készült hajó nem úszhat a vizen, mert an­nak azonnal el íkelü merülnie. Magát a vizre- bocsátást meglehetősen rossz je’ek kisértek: a deszkázat ugyanis a hajó súlya alatt lesza­kadt és a hajó orra belefuródott a part föld­jébe, úgyhogy napokkal el kelllett halasztani a vizrebocsátást, amíg a. ,,Ludvig"-ot ismét kiemelték és alátámasztották. E sok rossz omen dacára a „Ludwig" teljes huszonnégy esztendőn keresztül1 teljesített szolgálatot, amíg azután 1861-ben Rohnsbach meflletl ösz- szeütközött a „Zürich" nevű gőzössel és el­süllyedt. Akkorra azonban már a egcsökö- nyösebb kételkedő is meggyőződött róla, hogy vashajó is uszhalik a vizen, anélkül, hogy azonnai alámerülne.-katalcp­Michel: Bélyeg ÍAQO Európa 150’— lej, Európa— : Übersee egyben (Weltkataloe) 215 le]._ _ LEPAGE.nál c,új­vidékre utánvéttel. gak elé esett, melyek több ujját levág­ták és a gyomortájékán is megsebesítet­ték. A szerencsétlenség áldozatát a ma­rosvásárhelyi állami kórházba szállítot­ták. A felelősség kérdésében vizsgálat in­dult meg. _________ A kék madár

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents