Ellenzék, 1937. szeptember (58. évfolyam, 200-225. szám)
1937-09-14 / 211. szám
mmm n Árromibolás elleni védekezés Magyarországon BUDAPEST, szeptember hó. A magyar kisiparosság korából sok panasz merült fel amiatt, bogy egyes iparosok tisztt’ességltélen ikonkurrenciával lenyomjak a váillaik-tii áraloait. E panasz orvoslása érdekében az ipariigyii miniszter rendeletet adott .ki, amely gátat vet a 'hlibetetlen károkat okozó árromboiásoknak. A rleradelet a következő: iHa valamely ilpantestület alőljárósága az illetékes Kér. éts Iparka-manáboz fordul azzal a panasszal, hogy vajlanueiy iparban az IparteStüilet tagjU, vgy a tagok egy része az ipari készítményeknek' árát, Illetve a vámfalt munkának drijjájt az iparűzés tisztességét sértő egészségtelen versennyel oly mértékben szorítja le, bogy emo&altt az iparosság tóbbi részének életfenntartását veszélyezteti, a panasz tárgyában a kamara kebelében alakaott háromtagú bizottság dönt. Ezt a bizottságot a büntető törvények 'alkalmazása (szempontjából törvény alapján alakított vá- 'losztott bíróságnak kell tekinteni). A bizottság egy tagját a panaszitltlevő Ipartestület, egy tagiját a panaszlott iparos, illetőleg iparosok együtt jelölik ki a Kamara kisiparos rendes tagjai közül. A lkam arai (tag a 'k'ije- löléist nem utasdthatja vissza, de indokolt esetben részére a Kamara felmentést adhat. A bizottság jegyzőjét a Kamara tisztviselői közül az elnök jelöli (ki. A bizottság elnöke, tagjai és jegyzője első részvételük alkalmával ünnepélyes fogadalmat kötelesek tenni. Panaszos csak az érdekelt Ipartestüket lehet, az Ipa trés tűiét az elöljáróság elnöke és jegyzője minden külön meghatalmazás nélkül elláthatja a képviseletet. A panaszlott ügyvéddel is képviseltetheti magát. Ha valamelyik Ipartestület érdekeit szak. osztállyá szükségesnek tartja, hogy az Ipar- testület a Kamaránál panaszt emeljen, ezt határozatban keil megállapítani és az Ipartestüket elöljáróságához terjesztenie. Az elő terjeszt ásnék tartalmaznia kell az iparos nevét, üzletének helyét, az előterjesztés alapjául szolgáló tények előadását a bizonyítékok1 megjelöléséMet és költségszámitást arra vonatkozóan, hogy a panaszolt ár, jilliatőleg munkadij nem fele] meg az észszerű gazdálkodás feltételeinek, sőt esetleg még az önlkjöft'tséget sem fectaziî. Az előterjesztést írásban, két példányban kell benyújtani, bogy mindegyik panaszlotlnak egy-egy példány jusson. Csatolni kell továbbá a szakosztályi ülés jegyzőkönyvének másollaltát és az eljárási költségnek az Ipar testület pénztárába befizetését igazoló elismervényt. Ha az ipar testület elnöke az érdekelt szakosztály előterjesztéséről vagy egyébként árromboiásról szerez tudomást, az ár rombolásba« részes iparost határidő kitűzése mellett nyilatkozattételre, esetleg költség- számliJtás vagy egyéb bizonyítékok bemutatására hívja fiel. Féllhiivjia továbbá arra is, hogy jelentse be azt, akit a döntőbizottság egyik tagjaként a maga részéről kijelöl. Az iparos nyilatkozata után az Ipar testület elöljárósága elé terjeszti. Szabályszerű szakosztályi előterjesztés esetében az elöljáróság köteles panasszal 'fordulni a Kamará- hozi Egyébként az Elöljáróság tájékozást köteles szerezni a kifogásolt tényállás való. sága felöl. Az Iparibestüilet elöljárósága a panasz beadása előtt az illlető iparost ,a kifogásolt eljárás abbanhagyasára hívhatja fel. Ilyen esetben panasznak csak ékkor van helye,, ha az iparos a kifogásolt eljárást a felhívás után is folytatja. Részletesen intézkedik a rendlelet a Kamarához intézett panasz tartalma és a bizottság eljárása felől; a bizotitsá'g szükség esetén a megeskötés és a kényszereszközöik foganatosítás végett az illetékes kiír. járástíiróságo is megkeresheti. A bizottság 100 pengőig terjedhető birsaggal. sulylihaltja a panaszlot- •bait. A bizottság határozata ellen a kihirdetéstől számított, illleve a kézbesítésitől számitott 15 nap alatt az illletékes mínisziterhez 'lehet fellebbezniL A feíebbezést a Kamarához kall benyújtani* (Eljárási költség fejében annyiszor 10 pengőt ked'l fizetni a Kamarának, ahány pa- noszlott van. Ezit a kőlfég/et a panaszos köteles előlegezni. A bizottság elnöke, tagjai és jegyzője som tiszteletdijatt, som költségeik megtérítését nem kívánhatják. A tanú és szakértő azonban felmlerüilit készki adásainak megtérítését kívánhatja. Ezt az a fél tartozik előlegezni, aki a tanúra hivatkozott. CLUJ—KOLOZSVÁR, szept. hó. Az őszi idény a szövetáruk drágulásának jegyében indul meg. A tavalyi árszínvonalhoz viszonyítva a szövetcik- keknél 10—15 százalékos drágulás mutatkozik, ami természetesen még jobban kihangsúlyozza a két év óta megszakítás nélkül folytatódó drágulási láncolat következményeit. Már az elmúlt idényben mutatkozott a magas árak hatása: a közönség nem képes fedezni szükségleteit és ezért a forgalom megcsappant. Igaz ugyain, hogy ez a körülmény bizonyos aggodalomra ad okot, ugyanakkor azonBUCURESTI, szeptember hó. A kisiparos és kiskereskedői szakmai ér- dekképviseletek a pénzügyminisztériumhoz fordultak, amelyben a kötelező könyvvezetés alól való felmentésüket kérték. Ezt a kérésüket részben méltányossági szempontokkal támasztották alá, amikor arra hivatkoztak, hogy számos kisiparos és kiskereskedő nem rendelkezik sem idővel, sem tudással ahhoz, hogy ily könyveket vezethessen, viszont, ha ezt mással végezteti el, ez újabb érzékeny kiadást jelent. Hivatkoztak másrészt az egyenesadótörvóny 103. szakaszának f) pontjára, amely különleges elbánásban részesíti a kiskereskedőket és kisiparost. A pénzügyminisztérium azonban ez alAz Árgusban cikk jelent meg a mun- kabiróságokról, amelyben ennek az intézménynek működését bírálja a lap. Az Argus szerint egész Romániában tiz ilyen munkabiróság működik azzal a céllal, hogy a munkaadók és alkalmazottak között felmerült viszályokat elintézze. A hivatalos statisztika szerint a tiz munkabiróság J934-ben és 1935-ben 25.000 üggyel foglalkozott. Ezek közül csak 18.000-et intézett el. a többi még ma is folyamatban van. A munkaadók keveset pereskedtek, de annál többet fordultak az alkalmazottak a munkabiróságokhoz. I Ebből az derül ki, hogy a munkabiróA pénzbírság fizetésére kötelező határozat jogerőre emelkedéséről a Kamara a kötelezettel értesíti és felhívja hogy a pénzbir- ságoit az egyeidejüileg mogküldölit csekk lapon fizesse be és ezt 16 nap ailatit igazolja, A lefizetés igazolásának elmulasztása cselében a Kamara a véghatározaitot a pénzbir- Ságnak közadók módjára való behajtása végett megküldi a városi' adóhivatalnak. Az I partes tűiéinek a jelien rendleletben említetett valatmemnyi eljárási cselekményt soronkivül kell teljesíteni, a bizottságnak a panasz benyújtásától számított három hónap alatt határoznia kell. A rendelet kihirdetése napján lép hatályba. ban azt is jelenti, hogy valamivel mégis élénkebb lesz az őszi szezon forgalma, mert a tél küszöbén mindazoknak fedezniük kell szükségletüket, akik a drágaság miatt a vásárlást kénytelenek voltak halogatni. Akárhogyan is, de elő kell teremteni a ruha-utánpótlást. Most már csak az a kérdés, hogy ezt a kényszerűen és viszonylagosan jónak induló idényforgalmat újabb árdrágulás nem zavarja meg vájjon, mert ez a körülmény szinte áthklalhatatlanná tenné a közönség vásárlóképessége és az árak közötti eltérést. kálómmal nem volt hajlandó méltányolni a kisiparos és kiskereskedői szempontokat és szeptember 15-ével befejezettnek tekinti azt a türelmi időt, amelyet ezeknek a könyveknek a felfektetésére adott. A minisztérium ugyanis a múltban utasította alárendelt közegeit, hogy ne vegyenek fel egyelőre kihágási jegyzőkönyveket azon esetekben. amikor megállapitást nyerne, hogy kisiparosok és kiskereskedők nem vezetik a törvényben előirt üzleti könyveiket. Ez a határidő azonban szeptember 15-én lejár és a pénzügyi hatóságok már meg is kapták az utasítást annak ellenőrzésére, bogy a kisiparosok és kiskereskedők rendelkeznek e szabályszerű könyvekkel? ság inkább létezik az alkalmazottak, mint a munkaadók számára. Ez ellen sem volna kifogásolni valója, ha a bíróságok tényleg céljuknak megfelelően működhetnének. A helyzet azonban az, hogy az alkalmazott által a munkabiró- ságnál folyamatba tett eljárás nem jelent anyagi kockázatot, mert sem bé- ilyegilletéket nem kell fizetni, sem ügyvédet, miután a munkabiróság hivatalos védőt bocsát ki az alkalmazott rendelkezésére. Csakhogy éppen ez a sok előny teszi, hogy az alkalmazottak min ien csekélységért perlik a munkaadókat, akinek sokszor igen hosszú pereket kell végigszenvednie, órákat töltési â bíróságnál, csakhogy ne ítéljék el olyan ősz szegekre, amelyeket a törvény szerint nem köteles fize'ni A/, alkalmazott szempontjából is sok hátránya van a munkabírói eljárásnak, öt venezer lejig terjedő ügyek kerülnek a munkabiróságok elé. Úgy a munka adó, mint az alkalmazott a munkabiróság döntése ellen a törvényszékhez és a Legfelsőbb Semmitőszékhea felebbezhel. Mi következik ebből? Az, hogy a per sokszor évekig eltart. Más országokban külön felebbezési bíróságok ítélkeznek i'lyen ügyekben, ami lehetővé teszi gyors befejezésüket. Miután a romániai munkástörvények igen tágkeretüek az. értelmezésben, el lehet gondolni — írja az Argus, — hogy a munkaadó részére ebből micsoda kellemetlenségek származhatnak. Az alkalmazott minden kis ügyért a munkabiró- sághoz fordul, sőt a munkástörvény egyenesen felbátorítja erre az alkalmazottat, hol a professzionális nevelés s képzettség még nem érte el a nyugati nivót. Szükség van tehát a munkabirósági eljárás gyökeres reformjára, hogy ez az elsőrendű intézmény céljának megfelelően működhessék. Tömegesen birságolíöh a muRhaadóhal A kolozsvári munkabiróság mintegy hatvan helyi munkaadót bírságolt meg azon a címen, hogy tanulóik nem jártak pontosan az inasiskolába. Érdekes, hogy a munkabiróság ugyanazon munkaadót ugyanazon tanonc miatt több esetben sújtotta a maximális birsággal, abból indulva ki, hogy a bíróságnak minden olyan esetben, amidőn a tanuló elmulasztotta az inasiskola látogatását, joga van bírságot kiróni. Ilyen döntések miatt több felebbezés fekszik a törvényszék előtt, melynek határozata elé érdeklődéssel tekintenek a munkaadók. Huszonhét hizoíisá&g alahuft meg üarosmegyébesi az ipari képesítő vizsgák iefölyístására Tizenegy bizottság működik már a megye területén. — Kik képviselik Marosvásárhely iparosságát a párisi világkiállításon ? Tg.-Mures—Marosvásárhely, szept. hó. Az uj ipartörvény rendelkezései értelmében a marosvásárhelyi munkakamara a minisztérium elé terjesztette azoknak a marosvásárhelyi és vidéki mestereknek névsorát, akik a törvény értelmében hivatottak arra, hogy a minősített ipari munkásoknak készültségét felülvizsgálják és a mesteri igazolvány elnyeréséhez szükséges vizsgálatokat lefolytassák. Ezideig, az előterjesztések alapján 25 bizottság alakult meg, újabban még kettő van megalakulóban. A 27 bi zottság közül 11 már meg is kapta a jogot az ipari készültség ellenőrzésére. Először a kijelölt bizottságok tagjai tesznek vizsgát. A hátralevő 16 bizottság kinevezése még folyamatban van. A bizottságok megalakítására és kinevezésére irányuló intézkedések augusztus 26 óta vannak folyamatban és azokat a mun- kakamara, a munkaügyi inspektorátus és a kereskedelmi és iparkamara megbízottai folytatják le. Kisiparosok és kiskereskedők a könyvvezetés ügyében, valamint a rendezetlen áltlam- polgárságuak az ínasszegődtetési ügyeikben keressék fel a magyar párt irodáját, P. Unirii (Főtér) 22. I„ ment teljesen díjtalanul részletes felvilágosítást és segítséget kapnak. Magyarpárt 'titkársága. Tiz-özenöf százalékkal oirágábh a szövef, marsT Tavaly â kisiparosi és kiskereskedők szeptember 15.-ig fel kell fektessék üzleti könyveiket Meg heti reformálni a munkabirósági eljárást Huszonöté^©!5 ügyből két év alatt csak i8,900«et intéztek; el
