Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-08 / 180. szám

2 T: LtENZ fiK 10 3 7 n ti g ii 3 / / ii * ft­A mai magyar iijuság lelki arca Ma: JUHÁSZ ISTVÁN ,,A árui magyar ifjúság lelikii arca": ezt a címet: viseli Karácsony Sándor legújabb ta­nulmánya, mdh- a nap>ók ban jött ál a hatá­ron. Erdélyben nem 'ismeretlen a Karácsony Sándor neve és bizonyára sokan vannak, akik nemcsak (ismerősként ismerik, Iranern tsiaiárjokml ismerik öt. Nem mintha (itt éle. vagy itt t.aniholtt voma. Karácsony Sándor hajdú megyei, alföldii magyar, a debroasni re­formátus kollégiumban diákastkodotr. 1 uimiri — mondhatnák a régi szép magyar kifejezés Fridimében: mesteri munkáját a háborúból visszük’vet. Budapesten a tavaszmezőn tcaá gimnáziumban végezte, mindaddig, maga-Ma­gyar Tudományos Akadémia Szótári Bizott­sághoz nem osztatták be. Nehány év óta a debreceni egyetemen tart előadásokat, mint a magyar nyelvészet magántanára. Egy sereg ifjúsági mozgalomnak: cserkészetnek, regős- jár.iscknatk különböző protestáns diákmoz­galmaknak legfőbb irányítója ess nevelője. Mind c munka azonban még csak a ma- gyurrországi ifjúság elismert és szerrtertiti taná­rává avatják Karácsony Sándort. Hogy azon­ban mi its kapcsolatban állunk vele és Erdély­ben is sokan, mint tanárjukra tekintenek reá — annak a magyarázatta nagyszámú és különös hatású iratokban van. Éveken keresz­tül írja diákfolyótiiratanaik., az „Erő“-nek a vezércikkeit a diákélet igazi tartalmát ikitevő kérdésekről: tanulás, szünet, vakáció, diák- nóta!, tanárokhoz, 'szülőkhöz valló viszony, sitib. Saját kezdőtunárságániaík első évéről — 1919—1920 szénvakációju tanévérői' — peda­gógiái regényt ir ,,A csúcsai front“ címen beszámoló; arról, hogy hogyan túlórázik: ta­nul többet és tanul másként, hogyan dolgo­zik együtt az egvmásr art oláh középiskolai osztály és tanára. ..A tunuás mesterfogásul ban az uj, a mai diák munkájának terjes elő­írását adja meg. nem uj szabályokhoz alkal­mazkodó 'tanulás, hanem az uj lélekből fa­kadó diákmunka képét rajzó ja olvasói elé. Az elmúlt esztendőben pedig ide küldte mi­nekünk, az „Ifjú Erdélyének, megjelentetés végett, egyik legszebb tanulmányát, az Ifjú­ság és a Szerelem 'kérdéséről szóló1:, melyet bibliai mértékkel mérve, de mai szemmel látva árit meg. Ezeken az írásokon keresztül lett Karácsony Sándor a mi erdélyi ifjúsá­gunk egy részének is a mesterévé. Lett, mive- különös liehetség-képpen Írásainak megvan az a csudálatos hamisa, hogy a nyomtatott, merev betűn keresztül friss, 'személyhez szó­ló, nevelő hatásokat tud sugároztntfcmi. Min­den Írása nyugtalanító irás — ezért nemcsak egyszerűen 'tájékoztat, tanit, vagy Delik-esiH, ha­nem határozott pedagógiai1 cé-zatoaár zavarba hoz, kérdések elé altit. Az írása mintha nem irás, hanem eleven szó lenne — ahol a kérde­ző és a kérdezetlt köré a szavak racionális tartaäfflnin 'tul, ár rac kanális hafcás-éinc fonó­dik. Ez az a kapcsolat, mely a tanítás és tanulás kötelességis-zerü munkáján túl, igazán egy.be [kapcsol diákot, és tanárt — mi Kará­csony Sándort: ‘tanárokul éppen azért ismer­jük el, mivel könyveit olvasva, önmagunkban ennek a kapcsodatnak a kiaklkpalásat figyel­hettük meg. E nehány adatot szükségesnek tartottuk elöljáróban elmondani, mielőtt ‘magának a tanulmánynak az ismertetéséhez fognánk. Az írás — mai gondolkozásunk szerint — a ha­tásnak nem önálló eszközei, érvényességének elismeréséhez .szükséges magának az irónaík az remisre te. Azok inak a tételeiknek és litéletek- nek, amelyeket ebben a könyvében az ifjú­ságról ‘leír, megerősítéséül és itanubizonysá- gául estit áll az ifjúság nevelésében eltöltött Mentőöv j| Vég-h Jéz&ei ripari: eg nye Kemény esz a harc, amit iaz újságíró nap, mint nap meg kell harcolnia. Ha megfárad, ha ei erőtlened ik, hsa mégha zu!} benőve a kiké­szített akaratkátéi — nem is csoda. Az éhet annyi sok szennyét meglátni, a nyomor si- kátoraiiba belenézni, megsimogcá.m o szenve­dőket. szembe for duhni a gyengéért ia hatal­massal — elh cm leoszt ja az újságírót. Még a legerősebbet is. Testileg is lelkileg is. S ha ezért pihenni vágyik s ha az akar etnev elő intézetben kertes gyógyulást — és ott is pi­henés helyett megfigyel, gyógyulás helyett gyógyít és alvás helyett továbbra is ébren van — csak a legnagyobb elismerés illeti. Ahogy Végh József barátomat és kartár­férfimuirkájának teljes ideje és sok i'apaiszta­iktta. 1 la mcgpróbálnók nehány léteibe sűrítve összefoglalni azokat a vonásokat, amelyeket Karácsony „a mai magyar ifjúság .lelki arcán“ felfedez — úgy egy nagyon banális és már .sokszor rögaketit vázlatot' kapnánk. A váz­lat tartailniia ez: az ifjúság válságban van, nemcsak a mindenkonii ifjúság mindenkori kríziséi szemlélhetjük ma, hanem egy jelleg­zetes, épp a .mi időinket jellemző generációs válságnak vagyunk a szemtanúi; ez «. válság cőtüniik az ifjúság jogi helyzetében, értelmi kutllturájá; tükröző nyelvében, művészeti szemléletében, támadóimi clhc yezkcdcsébcn és vallási k'iegyensulyozail.'anságában egyaránt; 1 válság ilyen totális jelentke/'ikélien okut baj, mely félmegoldásokká'! nem gyógyítható — ide a vallás felülről ánamlló erőiilliől zármazó megújhodásra van szükség; ez a megújhodás, mely az adott esetben a református keresz­tyén Jiit, azért, megoldás, mivel erre utal az ifjúságnak a lényege és a jelentéé is. Ez a vázlat! — melyet nem tekinthetünk újság­nak, mivé! ezen épülitek fel az össze? nagy nemzeti és nemzetközi keresztyén ifjúsági mozgalmak, amely éknek erős és széleskörű megfelelőit 1 ártjuk magunk között is a négy erdélyi! magyar egyház kebelében. Amiért mégis érdemei felfigyelni erre a lanu miany- ra, az a részletek magüepő újszerűsége, a kér­dés nehány olyan oldalának «, felvetése, ame­lyek mindeddig valóban hiányoztak ti kü ön­ben nagy 'ifjúság-válsági .irodalomból s ame­lyeknek az Írásba fogálása bizonyára nagy­ban hozzá fog járulni az ifjuság-vezelők lá­tásának a tisztulásához, munkájuk terméke­nyebbé válásához. A tanulmány első ilyen részkérdése a ge­nerációs kérdés helyének 'történeti meghatá­rozása. Az ifjúság mai magyar generációnk- 1 nak olyan időt meghatározó nagy kérdé c- mint ahogyan a XIX. század közepi magyar társadalmat meghatározta a nép, a XIX. és XX. század fordu Ójának magyar társadalmát pedig meghartározta az osztályharc kérdése. A nép, rmot korpröhléma, a faluval, a pa­raszttal, a jobbágy-fekzahadarással, a népi kultúrával, a népi múlttal való foglalkozó'-rti váltotta kli s mindezeknek az eredményekép­pen tisztázta egész kultúránk területén a gyökér“ valóságát. A nép mint korproblé- rna egy bizonyos irányú öntudatosodáshoz vezetett és azóta kétségtelen, hogy a mi kul­túránkban csak annak a tényezőnek, vagy jeenségnók van értelme, lami szervesen épüli bele a miagyar nép valóságába, tehát aminek gyökere van. A századforduló generációjá­nak, melybe Karácsony beleérti- még a rrua élő „apák“ évjáratait is — ilyen sajátos problémája az osztályharc volt. Nem mint­ha azelőtt, vagy azután nem lettek volna társadalmi osztályok, hanem mivel ez az a kor, amelyik a maga különös válságaképpen éke (ki egymássart mereven szemben álló osz­tályok világnézeti, politikai, társadalmi har­cát, a diallektiikiuis szemlbeáililtottság és a harc valósága annyira etemévé lett, hogy ezt át­vitte azután .minden területre, a nemzet poli­tikába. 'tudománybal, rót még az irodalmi szemlléiertbe is. Kulturális öntuda'tosulásunk ennék a hatására uj vonással gazdagodik: ön- tudaitára ébred annak, hogy nem lehetnek önmagukért, vagy csak eszmei célkitűzése­ikért létező jelen-régei életünk egyik ágának sem — a XIX. és XX. század fordulója óta a mi kultúránkban csak laninak a tényezőnek vagy jelenségnek van értelme, amelynek tar­talma dialektáilkus harc. A modern magyar eszmetörténei harma­dik problémája az ifjúság — ez a mi időnk, a háború utáni generáció korkérdése. Az if­júság mint vá1 ság jelentkezőit a magyar élet egymásutánjában, de ömludartos megélése es megoldása egész éLetünlk és kultúránk meg­gazdagodásához vezethet. Mi az orz érték, aminek a leülepedését a mai ifjúsági válság kiválthatja? Ez a kérdés oda mulat, hogy mi az .ifjúság jelentése, sajátos lényege? A Bib­lia egyik helye alapján Karácsony az ifjúsá­got látás-nak nevezi, szemben az öregséggel, melynek jellemzője az álom. Az álom a mult előre vetirtése, a 'tegnap rtönöt; cserepei össze- ikészítésé (így vágyott holnap iképében. A lá­tás ezzel szemben nem a multiból indul el, hanem a jövőből. A látás: a holnap kiaíloku- ásának ia képe, amely lehet, hogy ma lehe­tetlenség, mégis valósiig, mivel más kiiailaku- lás,. más megoldás mines s éppen ezért alakiró erőt jelent a jelen számára. A látás ezt je­lenti: „ a holnap parancsol a mának.“ Nem a tegnapból következőik a ma, hanem a holnap, ez a iszületendő trónörökös rendeli meg ma­gárnak ellentmondást nem rürő határozott­sággal saját bölcsőjeként a márt. A formája ennek megfelelőképpen az egyeken lehetőség ppoklamálása — bár lehet, hogy ez az 'egyet­len lehetőség a mult oldaláró; nézve egetverő képtelenség — és a leherenlenségnefa, ami pe­dig lehet, hogy a ma egész rendszere, az 1 exikommuniikálása. A látás nem alkuszik és nem vitatkozik. De nem is haragszik. Elfo­gadja az adottságokat úgy, amint vannak — és félreteszi őket az útból úgy, amint van­nak. A látások ifjúsága egyszerre szelíd és hajthatnllan.“ íme ez az az érték., amelyik a mi időnk generációs válságának eredményekép>- p>en beleépülhet magyar kultúránkba! A látá­sok va'óságának, a holnap parancsoló mivol- ; tártak az elismerése — előre és fölfelé való * tekintést jelent ez, -appvontunkás és megalku­vások helyett az élet alakításának' a bátorsá­gát- és a szabadságát. Amikor Karácsony Sándor szavalataik) az átgondolásában idáig jutottam, egyszerre fel- forroródott bennem mind az a látás, ami ma ifjúságunkban a holnap felől él: hivő és ál­dozatkész magyarság, nagy alkotások sorát megvalósító magyar kultúra tökéletes népi demokráciában összeforró magyar társada­lomi. minden magyarnak elégséges kenyeret juttató gazdasági rendszer, a Duna-gondo- latban pxoilitilkai hdvartását megvalósáró ma­gyar nemzet! Mennyi nagy látás — terveik, melyek azonban mind az „egyetlen lehetősé­get“ fejezik ki. Láitások. merész víziók!, ame­lyek valóban csak ifj-u lelkekben születhettek meg. És akkor mindjárt felébredt bennem a kiírt sági vájjon valóban iátások-e ezek a ter­vek, vájjon megvam-e bennük a ma kénysze­rű módon való alakításának az ereje. Idős és fiatal -ifjak, akik teremtették és hiszik e ví­ziókat, vájjon benne élnek-e viziólk holnapja- által megkövetelj mában, vájjon (bevonták-e látásaiknak mai konzekvenciáit — vagy a lá­tások nem szolgálnak másra, csak fáradrt lel­kek szórakoztatásira való tűzijáték röppen­tyűinek a szerepét töltik be? Az ifjúság a látás értékét jelenti — de vájjon a mi, mai magyar ifjúságunk, mely háború utáni éle­tünket meghatározó kor problémává lett, meg tudja-e adni:, a miaigyar kultúra törté­neti egymásutánjába uj érték gyanánt be tud­ja-e iktatni a látásit, ml a mai idők érték­szaporulatát? A tanulmány vázlatát megrajzolva, emli- | I tettem, hogy Karácsony, akkor .mikor esz­somat is, aki pihenni ment és 'nem tudott. Ott is. ahogy mindenütt és mindenkor — megmaradt újságírónak. Éless zemü újságíró­nak, aki megfigyeléseit hivatott tollal irta meg. Közel két hónapot töltött a rákospalotai alkohol ehvonó és akaratnevelő intézetbenr olyanok társaságában, akiket elsodort az élet és akiknek élete egy-egy regény. Negyvenöt ember negyvenöt regénye bon­takozik ki Írásaiból. Emberek, sorsok rajzo­lódnak elénk éles megvilágításban és — be­vallom — mélységes elismeréssel adózom Végh Józsefnek wzért a művészetért, amely- lye! az életet hűen s benne a szereplőket tökéletes emberien elibem állította. Akiket megír — típusok is. Itt szaladgál­nak köztünk. Nap. mint nap, találkozunk velük: az utcán, a klubok mélyén, hivatalok­ban . . . Egyre-másra vonulnak el előttem: az üzletvezető, a főtisztviselő, a villamoskocsi vezetője, a rendőrtiszt, a pincér, a közgaz­dasági szakértő alakjai ... Az alakok élnek. És miigen tökéletes beállításban. S meny­nyire tiszta nyelvben és fordulatos megírás­ban ...; A fötisztviselő. a boldog férj és két gyer­mek apja, ahogy megrázőan vált kettétört életéről s ahogy ezt a vallomást szerző meg­írja. Szinte drámai és oroszosam mély... Vagy az orvos esete, vagy a pincéré és uz öreg hírlapíróé, mind-mind egy-egy tökéletes rembrandti kép . . . És még ebben a gorkijian sötét jelenetso- rozatbain, {s van szive, szeme Végh Józsefnek észrevenni — amit csak vérbeli ujságiróem- ber lát meg — hangulatok egész tömegét. Ahogy megírja a kis kápolnát. ia hervadó őszirózsákat amilyen melegséggel beszél Bariról, a nagy házőrző bernáthegyiről s ahogy ezekről a kü’ső tárgyakról visszate­melörténeti fejtegető .ében megfátitatja, hogy milyen érték hordozójává és á.adójává vál­hat a mai magyar -ifjúság — egyszerű leiró munkál is végez és az if júságot a egnagyobb válságban — gyöngcségben és csődben levő­nek mutatja be. Mintha arra mutatna reá, hogy válsága épp -a reá váró nagy történeti z.ereppel való szemlbietcttségben tűnik ki iga­zán. A válság bemutatásában Karácsony vizs­gálat alá veszi az ifjúság közjogi heyzetét s az ifjúság jogi relációinak a teljes tisztázat­lanságában találja meg az ifjúság válságának legsúlyosabb és egyben a apvető tünetét. Ez az a második részlete a tanulmánynak, mely itt nehány sorban megemlítésre vár. Az ifjúság megromlott jogi relációkban él. Az ifjúság mindenkor készülődéit, meg- nemál apodoutságol, még-el-nem-helyezkedést jelent — végeredményben tehát trzr.ázatJan, helyzetben él. Ma sok szempontból és okból kifolyólag nem :ehet — de viszont nem ts érdemes „kilépni az életbe“ — « erre az if­júság nem tesz mást, min; nyújtja ifjúságá­nak az idejét. Meg nem házasodó fiatalem- berdkj, 8—10 évig diiákoskodó egyetemi hall­gatók mind ennek a bizonytalan ifjúsági köz­jogi helyzetnek a hordozói. Va ami olyan a helyzetük, amilyen a XVII. század magyar hajdúinak és bujdosóinak a helyzete volt. Étertformájuk pedig alkalmazkodik e bizony­talan és tisztázatan helyzethez: anyagi alapi­jukban ikitartolrtak — legtöbbször családjaik. Magyarországon az állami diákjóléti intézmé­nyek kitartottjai, életprogramjukat — az élet különböző -terű.étéin, de főként a politiká­ban való tömege*; és felelőtlen portyízgatá- sok töltik ki, az öntudat esetleges ikinzó kér­déseinek az elhallgatására pedig készen áll 0 kéj, a mulatság, a narkózis halmozása. A kirtartotfcság, a felelőtlenség és a- Ikéj a bizony­talan és tisztázatlan jogi he yzet velejáró’. Megdöbbentő vonások annál az ifjúságnál, mely a holnap látomásainak kényeztető pa­rancsára kell, kellene, hogy megtisztítsa, te­remtse és vezetse a mát. Ilyen életforma mellett a vízió csak ballaszt és frázis, meg­valósításának előfeltételei nemcsak a múlt­ban, a jelenben, — hanem a jövőben is hiá­nyozni fognak. Ez az ifjúság válságának az alaptünete; a megoldást Karácsony Sándor a jogi szférában nem találja meg: az ifjúság jógii konszo-idációjának a hiányát csak egy, a ikereszítyén hitbő! fakadó életet — és vilá­got — szabályozó konszolidáció pótolhatja. Emeltető megjegyzéseinknek a végére ér­keztünk. Felmerül a kérdés: mi a konzek­vencia, merre -ehet levonni az ifjúság tör­téneti helyzetéből folyó kötelezettsége és reá­lis helyzetében benne levő nyomorúsága el- !en tétjének a következéseit és tanulságait? Karácsony Sándor levonja e következések ért- az egyik oldalon: az idős generáció, az apák megmutatva, hogy az áldozatnak, az alázat­nak s 'az ifjúsággal váró együtthaladásnalk mi­lyen útját irja elő ez a helyzet a nevelők szá­mára. A másik oldalon, az ifjúság o dalán a következtetések levonása, nyitva áll — reánk, magyar ifjúságra vár ez a feladat: a látások, mondhatnák ügy is: látásaink elkötelező vol­tának. az elismerése,, a .mában a holnapnak való hősies engedelmeskedés s a legfelső pa­rancsra tekintve a legapróbb részletekig való megújhodás. kint önmagába, lelkének legbelsejébe és eszé­be jutnak az elfecsérelt órák. a megnemvaló- sitott tervek... tiszta művészet. — S ez a könyv tulajdonképeni értéke: a tárgyak és gondolatok közötti összefüggés mesteri meg­látása és tökéletesen tiszta stílusú megírása. Túl a komoly és tiszta barátságon, amit a szerző iránt érzek, tel je sen tárgyilagos bírá­lattal és szigorúan vett kritikus szemmel megláttam uz értékeket r könyvben s ezek az értékek ezt mondják: ,.Bátorság Végh József. Az életben annyi a szép. hogy érde­mes meglátni és megírni. Mégegyszer: bátor­ság! *. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legrábaz- tébosabb kivitelig legolcsóbban aa Ellenzés könyvosztályában, Cin], Piaţa Unirii

Next

/
Thumbnails
Contents