Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-08 / 180. szám

Szerkesztőség és ki adóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Leválom: Cluj, postafiók 80. F i ók k iád óh iva-ta 1 és könyvosztily: P. Uniói 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTH A MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre i0) félévre 20, evente 4° pengő. A több; külföldi államokba csak a portókülönbözente. több. 3LVIII. ÉVFOLYAM, 18 0. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 8. Háromszáz méter magasságból Beszterce közelében Lezuhand a Moszkva—Prága-i utasszállító repülőgép Az eddigi vizsgáidat szerinta katasztrófát motorrobbanás okozta Az áldozatok száma fiat, akik között van a moszkvai olasz követség kereskedelmi attaséja is GLU J^KOLOZSVÁíR, abgusztos 7. Tegnap a kora délutáni óráidban a város­ban, szörnyű repülőszerenicséDiiensiég hire ter­jedt el. A Iliinek szerint, Beszterce közel ében lezuhant a Moszkva,—Prág^-i szemiéiiyszálliütó repülőgép és utasai valtaimennyien szénné égitek. A szerencsié üliamség után érdeklődtünk legma'p dóSulán a szamosíalvi re*» utolérem, abol azonban csak aranyit tudtak mondaná, hogy abból a rádiójeltentésSbali, amelyet utol­jára iPtezbőij! adtak le, az derült ki, hogy <ai gépen hiaifc timber volfo, akik közül kettő utas, négyen pedig a gép kezelőszemélyzetéhez 'tartoztak. Égő repülőgép az erdőben A szerencsétlenség hirüüjvételie után az 1EI1- ienzék besztercei tudósítója rögtön a hely­színére dudtuOfc. A borzalmas katasztrófáról pediig az atehbiiakat jeleníti: Péntek dékttám mintegy félhet tő óra táj­ban Her ina község Irattárába n az ott dolgozó földművesek arra lettek figyelmesek, hşgy egy repülőgép kering a fahi fletett. Úgy lát­szott, hogy a gép leszállásra kertes affik'ailmois 'területet. Egyszer csak a gép megingott és hatalmas robbanás zaja hallatszioillt, majd a gép lángba borult és lezuban.it. A gép azonban meglehetősen távol lehetett, mert nem ia község határában esett Te, ha­nem a községtől münJtiegy két kilométernyi 'távofeágban lévő Funduoo-ia erdőben zuhant :l'e. A mezőm dolgozó földművtesek valameny- nyicn abba az irányba rohantak, ahol a gé­pet lezuhanni látták és rövid lüdön beiliül meg iis találták' a lezuhant rapüilőgisipet, amely­nek orra ibéfuródotit a fölldhe. A gépnek már csiak roncsai voltak, mert részint' összetört!, részint pedig összeégett és az irta sfii 1 kében pedig öt megszenesedietiitl holttestet 1 találtak. Mit állapított meg a hatósági galmaft és Prágából volt csatlakozása a párisi repülő járathoz. A gép utasfülkéibem öt telje­sen szénné égett hullát találtak, akik közül egyik mő lehetett, miután ‘erre vall az a két női oifpő, amelyet a gépben félig elszenesed­ve megtaláltak'. ‘Mintán a repülőgépnél vé­gezitek a helyszíni szemlével, a hatóság kép­viselői átmentek a galacfailvi erdőbe és meg­Pekingi felvonulás A szörnyű szenencstéblenlvégrő 1 értesítették a besztercei hatóságokat és röviideiseni a ka­tasztrófa helyszínére érkezett á besztercei törvényszék vezetőügyéfeze és vizsgálóbiráj'a, a cserodőrszá'ziad parancsnokai, a rendőrfő­nök, két hatósági orvos, a (tűzoltók, vaílaimiinit a besztercei meteorológiai állomás vezetője. Miaiatt a bizottság ia lezuhant és öSszeégeillt repülőgép körül fogtlla Moskodott, két, föld­műves jielemt mteg, akik be, jelenítették, hogy a ga&iicPaltvi erdőben, amely mintiegy három kiloiméter,»y»pe van attól, a helytől1, ahol a repülőgép lezuhant, egy borzalmasan ösiszie- r ones olt, jól öittözött fériíiii hullájára bukkan­ok. A moszkvai repülőgép ittasainak tragédiája A vizsgáltat imlegállapMotta, hogy a repülő­gép, amely Douglas rendszerű kétmoforos utassz ááifiibó gép volt, amelyen tizenkiiilienc utas számára vöd® hely. A gép az orosz Aero- f lőtt repülő társas ág tulajdona és Moszkva és 'Prága kőzöitit bonyolította le az uibaisifor­Épiiiltetcs látvány lehetett Ptekingben, ami­kor a japán katonai parancsnokság a leg- ujabb hadigépeket mutatta be a polgári kí­váncsiságnak. E katonai tüntetés során ,a vá­rosból kifelé a környékbe mintegy kétezer embertől kezelt motoros oszlopot vonultattak föl: ágyúikat, gépfegyvereket, lángszórókat, boanbavetőket, barei kocsikat; a főváros ut­cáin az egyéb gépek sorában 400 harcikocsi dübörgőit az eddig még nem ismert jellegű tankjaiból vagy harminc darab és nyolc úgy­nevezett mezei ágyú. Háborús divatbemutató, uj mode llek! A jámbor kínai láthatta száját, mereszthette szemét és termelhette bent fá­radt és csüggedt lelkében a felélem érzésleit, a megliimyás zkodás bölcsességét, az elhatá­rozást, hogy amire eszmélt, amit elhatáro­zott, továbbadja másoknak és igy szerte száll a hír: milyen szörnyű erősek ezek a japán testvérek, mennyi töm érdek gépük van a föl­dön és a föld felett. Most jut eszünkbe, hogy elfelejtettük a helyzetkép rajzolásakor a leg­fontosabb részletet; a nagy tüntető lka tornai séta idején száz meg száz japán repülőgép keringett a levegőben, mint a dögre sóvárgó saskese/lyii. Igen, az ijedezőknek ezt a szoká­sát: ijesztést, rémhírterjesztést, suttogó bor­zalmat fölkelteni volt célja ennek a japán parádénak. A japán katonáik tudják, hogy ilyen felvon,utassal ijedelmei okoznak és te- kmflélyit fokoznak, ami tovább terjed. A meg­hódított ember mukkanni se mer, ha sok katonát és sok hadieszközt lát. Főleg hébe­rnek vasszömyeitegekét: tankokat, páncélo­zott, nagy gépkocsikat, fcöamyebb és nehe­zebb harci kocsikat. A mongoloid Attilának is rettentő fegyvere volt a szekér, a tömér­dekül k* meredő nagy kaszákkal... A bir aztán túloz és messzi elhullámzák. Ezért az ilyen hadisétákat a megszállott váróéban mindig szívesein alkalmazták és ha nem volt elég katona, ágyú, gépkocsi, szekér és repülő­gép kézügyben, akkor furfangosan többször visszafiétáitatták a már szerepelt osztagokat. A nagyeszű katonai vezető lábban a meggyő­ződésben! él, hogy a Tlaikosság az ilyen ked- ve(s fogást nem veszi észre. Ha nótán csön­dlesen. kuncog, ez a leigázott polgár elragad­tatása és önkéntelen meghódolása. Nem pe­dig a gúny, melyből az ellenállás uj lehető­sége fakad. ,Az ős Peiping fölött repd eshet­nek a repülőgépek és az utcákon pont vér­belinek a motoros osztagok — megtolt meg- SeiKedkeztiiink a motorkerékpárokról és ,a ki­sebb gépkocsikról — a jámbor kínai polgár jól tudja, hogy csak tovább folyik a háború és a hadkzerene.se megfordulhat, Ha pedig B hamarább vagy később rossz véget is ér a háború, hosszú és óriási gond lesz a zsák­mány biztosítása. Ki tudja, hányszor kell majd ilyen hadisétákat megismételni a szűk utcákon. Egyelőre nincs remény, hogy a motorok sétája pont tegyen. A két sárga faj hosszú ellenségeskedésének ez ia véres fejezete alig­ha fejeződik be hamarosan. A felelős kínai tényezők kijelentése szerint a háború az utolsó lélegzetvételig, az utolsó vörös vér- sejtig fog elhúzódni; a japánokat a kijelen­tések szerint már nem riaszthatja el semmi­féle áldozait, hegy Észak-Kina népének „füg­getlenségre“ való hő vágyát ki ne elégítsék s a nankingiek törvénytelen uralmait meg ne törjék. Természetesen e szokványos monda­tokat most sem vehetjük készpénznek, mégis úgy látszik, hogy Kína — legalább jó darabig — kéi&z a komoly ellenállásra és bizonyos mértékig föl is készült a háborúra, vis-jont Japán gazdasági szöuliját és földéhségét nein lehelt már kortyokkal és faliatokkal! csillapí­tani, különösein, hogy rövid másfél év alatt az angol beavatkozásra gazdasági és pénz­ügyi föllendülés kezdődött a mennyei biro­dalomban. Az alkalom kecsegtető. Az euró­pai helyzet kuszáit és a szovjet bé'tső beteg­ségben sínylődik. Japán, folytathatja leszá­molását Kínává!, amely Miandzsukuoban kez­dődött, Sanghaá után Jehon át uj ürügyeket teilt Mongóliába)« és most rázúdulhat öt észak- kinai tartományra, Igen, Oroszország és *z EgycsüK-ÁHam-oik felettébb érdekelt, de mer­het-e határozottabb lépésit, mikor valameny- nyi ország a béke ál-apostolának csapott fel és most nehéz terme a népeiket meggy őzni, hogy a béke érdemiében történik, ha nemi riad vissza a beavatkozás bonyodalmaitól, esetleg a háborútól se. Japán a bolscvizmusellenes- ség jelszavával ármánykodlk, mert bölcsein tudja, liogy a világ két részre szakad ozóban a bÍMéiseileti háborút készíti elő és a hatal­mak, amelvek Itoözépen állanak és tehetnének valamit, érzik, hogy ezen a ponton kigyulhat a világháború. A pekingi motorfelvonultalás nemcsak a helynlt k, hanem a távlatnak is szól. Váratlanul végzetes hatást gyakorol reánk is: egyszerre nincs kedvünk guinyotod- mi, nincs kedvűink mosolyogni a régi fogá­son, mely köriilslétáltat fegyvert és embert, de igen is van okunk rémüldözni, hogy ilyen sétákkal tulajdonikép egyre a nagy viíl'ág- kntaiszjtirófához Iközeledüuk. Holnaţî a tüzoltó- kéezültség már nemcsak a spanyol vészt, ha­nem Keletet is „lokalizálni“ kényszerül. M* lesz, ha a vízcsapok fölmondják a szolgála­tot és az egyre Ixíszülő vihar szét róni ti az üs/. köket? nézték az oft toíált huITált. Ä zsebeiben, talált1 iratokból megálitaipátotltáík, hogy' a hűlte lovag Vioicii Maxiim óval, a moszkvai olaisz követ­ség keresk'edelirui aitifcaséjával azonos. A bi­zottság 'íagjiaiimak azon feifevése, hogy latnad­kor a repülőgépen tűz ütött iká, az olasz attasé kiugrott a gépből és az er­dőbe zuhanva, holtra zúzta magát. Időközben kiérkeztek a kolozsvári hatósá­gok képviselői is, akik .időköziben már Mosz­kvából diS kaptak értieisitést arról, hogy a re­pülőgép fedélzietén hat emberre;1 indult ut­unk Moszkvából, hogy 'Kolozsvárom át Prá­gába repüljön és a gépen lévők közül ketten utasok vo1, alk, négyen pedig a gép kezelő- személyzetéhez tartoztak. Szombaton a ko­lozsvári bizottság folytatja >a vizsgál altot a halysainen,, hogy megállapítsa, má okozta a repülőgép szerenosélílieiniségét. A kolozsvári jMilgári repülés vezetői nem nyilatkoznak a vizsgálat befejeztéig Az Eltenziék mavnkaitársa. szombat reggel érintkezésit keresett IosipescuvaJ, a polgári repülőtér paraucsmokával, hogy felvifiiágosi- táslt kérjen a Beszterce melletti katasztrófá­ról. Iosipescu parancsnokikal mem beszélhet­tünk, miért a helyszínére utazott, mint a vizsgálóbizottság tagjai. Inimescu helyettes parancsnok, akiihez ez ügyben kérdést intéz - lünk, kitért mindem feiviilágadtás előli, ^ije- tenlivén, hogy miig a vizsgálat be nem feje­ződik, a siajitó számára semmiféle felvilágo- sitásit nem adhat. ¥iiiileseta ^seh* sz!©válíiáfe'zs érkezeit BUCUREŞTI, augusztus 7. Titulescu gyógykezelésének folytatása vé­gett a csehszlovákiai Joachimov-fürdőhelyre érkezett. A volt külügyminiszter itt Sassu iga zs ágügy mimiszterrel, Xeni és Popescu- Necsesti vezető liberálrspárü politiku-sokkal találkozott. Bucurestiböl jelentik: Változó felhő­zet után derülés, gyenge nyugati, északnyugati szól és alig változó hő­mérséklet várható. Bucurestiben pén­teken délben a hőmérséklet 23 fok, ma délelőtt 10 órakor 22 fok volt. 1937 augusztus 6. (Rador) Berlin 175.15, Amszterdam 240.1750, Newyork 43Ő.30, Lon­don 21.08, Párás 1632125, MăSaao 229.250, Prága 15.19, Budapest S6.25, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 82.70, Bées 733.125.

Next

/
Thumbnails
Contents