Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)
1937-08-01 / 174. szám
6 BLL ENZr I 9 3 7 u u u u H 7. I u \ /. KÖVESS ISTVÁN SZABÓ ISTVÁN: Szikrák Stephen King Holl angol admirális szerint rövidesen cldäk Béke lesz-e, vagy háború? Mielőtt a kérdésre válasza nn. Németország é> Olaszország helyzetét vizsgálja s megállapítja: csalódnak, akik gazdasági okra hivatkozva várnak a diktatúrák bukására Kormányaik ugyanis g\ors ütemben valósítják meg programjaikat, Ez Berlinre vonatkozik elsősorban. Mig Itália a „kielegitett“- államok közé tartozik, .ultiig Németország hivatalosan is niás osztályba van sorozva, épp ezért nem Róma, de Berlin kezében van a háború vagy béke nehéz kulcsa hunok tudatiban egy percre sem szunnyad a ncmzetl- szoci.Uistapárt vezérkara. Röviddel előbb fontos látogatást tett Keict-Poros/or./ágban s aki a sorok közt tud olvasni, tisztán láthatta, hogy messzemenő szociális, politikai s a gazdasági jelentősége volt az utazásnak, mely | Németország figyelmét Kelet főé irányította. Hitler vezér kancellár még műk év őszén bejelentette, hogy a munkanélküliség leküzdésének cimén uj gépkocsi - ut aka t épít s ez- z«k' közelebb hozza terveihez Kelet-Poroszországot. Négy és félmillió német megerősítéséről van szó ötmillió hektár területen, a felforgatott nehéz helyzetben különös figyelmet szentelve a békeszerződés által vont uj, kiterjedtebb országhatároknak. (68 vasútvonalat és 850 műutat vágott át a békeszerződés a keleti német tartományokban.) Tágranyitotta Berlin a szemeket a kirándulással. A vezérkar kér eszi titkosul járta a tartományokat. Mindent megnézelt. kipuhatolta a nép óhaját s bizakodást öntve a lel- kekbe. eltüntette a kétkedés árnyékát, „öröm és szerencse csillogott a szemekben — Írják a berlini lapok. Nem Potenikin-faivak a keletporoszországi községek, melyek egyformán erősek, bár a rajtuk ütött sebek még be nem gyógyultak“ * ■ Olaszország Szicíliában rendezi idei őszi nagy hadgyakorlatát. Különös oka lehet annak, hogy Mussolini ismét fel akarja keresni az 1924 óta nem látott szigetet, mely két világrész középpontjában van, egyforma távolságra a Földközi-tenger ki járóitól: Port-Said- tój és Gibraltártól. Úgy látszik, Itá/ia fellegvárnak tekinti Szicíliát. Nem csoda: Kemény melle bátran szeli ketté Európa és Afrika legrövidebb útját, biztos ellenőrzés alatt tartja Nyugat és Kelet forgalmát s vihar esetén elzárhatja a Vörös-tenger kapuját. „Vörösök“ és „Kékek“ hadijátékra készülnek az idei őszi nagy hadgyakorlaton. A „Vörösök“, páncélosok és repülők segítségével kd:l partra szálljanak, a „Kékek“ azonban utjukba állnak s minden elképzelhető eszközt igénybe vesznek a terv meghiúsítására. Fontos szerep jut ebben a nehéz bomba- veto-repülőgépeknek és tengeralattjáróknak. Katonai körökben kíváncsian várják, hol kísérlik meg a Vörösök“ a partraszállást Kevés alkalmas hely van a szigeten, igy valószínűleg Marsala és Kap-Grenitolo között próbálkoznak, bár szakértők szerint a ,,Kék“- repüllők a „Vörösök“ hadtápvonalát és visz- szavonulási útját itt is elvághatják. A rendkívül nehéz helyzetből tisztán látható, hogy az olasz nagyhatalom Achilles-sarkáró! van szó a valóságban. A Corriere della Sera véleménye szerint életkérdést jelent ez a sziget Itáfífára. Erre mutat, hogy minden olasz csapatnem képviselve lesz a harcokban s öt hadosztály — köztük a libyai y.Sirte“ és „Marmarica“ — vesz részt a szemben álló két teljes létszámú hadseregben. Ehhez még feketeingesek, repülő és tengerészeti egységek g számítandók, Gabba tábornok — Badoglio marsaíT je- g les vezérkari főnöke — már berendezte a fő- 9 hadiszállást Szicíliában. Terv szerint azon a | Helyen mond majd a hadgyakorlat felett birá- 1 latot, hol annakidején Garibaldi — „az első | Duce“ — verte meg a Bourbon-csapatokat. * Párisi lapok jelentése szerint a francia hadsereg augusztus elején Felső-Savójában tartja idei hadgyakorlatát. (1860-ban kebelezte be Savóját és Nizzát Franciaország). A csapatok feladata az, hogy „a Jura felőli érkező ellenséges támadás ellen“ védjék meg ezt a tartományt. Védekezés során hidakat építenek s a Rhon-folyó minden előnyét kihasználják... * I Közben a spanyol küzdőfelek elismerésé- | nek kérdésében változatok zengnek a G-hu- ron. Apró szőrszálhasogatásról van szó, melynek lényege az, hogy „törvényesnek“ ismerik el Franco kormányát s nem tekintik többé „felkelőknek“ a tábornokot, „önálló jogi Az erdélyi magyar ifjúsági Parlament elé Magyar kisebbségi életünk rég' óhaja és gondolata érik mind köze ebb a megvalósuláshoz: az erdélyi magyar fiatalok találkozása. Nemes és gyakorlati buzgalom lütötte azokat, akiilk c találkozónak, a magyar ifjúság párlikü önbség nélkül való parlamentjének összehívását kitervelték és sürgetik. Nőm tudhatjuk, hogy a pillanat és az adott helyzet parancsolta szükséges kompromisszumon túl mit hoz, vagy egyáltalán hoz-e valamit ez a talá kozó, egy azonban bizonyos, a történelmi időik teljében történik és a már teljességgel elódázhatacían kisebbségi és világveszélyt jeentő problémák és gondok közepette üdvözöljük az erdélyi magyar ifjúsági parlament eszméjének első gyakorlati jeleit. Az erdélyi magyar ifjúság parlamentje ösz- szchivásán'ak gondo’ata mintegy negyedévvel ezelőtt egyik hetilapban rendezett ankét során látott napvilágot. Megszólalt itt minden cidekelt osztály, felekezel és politikai cso- portosu ás és minden hozzászóló egyformán elismerte a parlamenti gondola-, és övszejöve- tel szükséges és időszerű voltát. Kis idő múltán az addig szöges ellentétben levő ideológiai folyóirtok is, a Hitel, a Fiatalok és a Korunk is örvendetes hajlandóságo: mutattak a közeledésre és hitet tették a demokratikus magyar szellemiség és szabadságeszmék mellett. Mindezek természetesen reménnyel töltöttek cl bennünket: végre mégis csak tető alá kerül az el.ső -széleskörű és népi demokratikus alapokon nyugvó magyar ki ebbségi összefogás, kisebbségi társadalmunk minden rétegét egyenlően képviselő parlament, mely hivatva van kuszáit és szétzilált erőinket egalább a legsürgősebb teendők megvalósítása végett szilárdan összefogni és közös nevezőre hozni. Számtalan problémánk van. melynek sürgős és gyakorbti megoldása egyformán érdeke minden osztálynak, íelcke- zetnek é> ideológiai csoportnak. E válságos és történeti időben színek és szem életi árnyalatok felett sürgetően és- követelőzőén hangzik a kor parancsa: az egyetemes népi demokratikus érdekek megszólaltatása és égető kérdéseinek megvalósítása. Mint örvendetesen tapasztaljuk az ifjúsági parlament eszméje a mull héten már eljutott odáig, hogy gyakorlatról és egészen közelfekvő gyaikorlati kezdeményezésekről és megoldásról 'ehet szó. Gyakorlatról, melynek fon- to ságit nem győzzük eleget hangsúlyozni s mely a rengeteg irás, cikík ás a beszéd-vita sodrában mindig elakadt és mindmáig pium desideratum maradt-. Ma már sürgősen tettek kellenek és a parlament előkészítése végett leza}ott moros- ujvári előzetes értekezlet már lettnek számit. Az e'őkészifő éífekeileí A parlamentáris találkozó előkészítése végett egybehívott értekez et a népi célok szempontjából vette vizsgálat alá mindazokat a gazdasági, társadalmi és kullurá is kérdésekéi, melyéknek kidolgozása é; IegszHescbb- körü gyakorlati alkalmazása az ifjúsági par-, lament feladata lesz. Az értekezlet röviden a következő programot bocsátóra ki: I. Kisebbségi jogvédelem: 1. A kisebbségekhez tartozó egyének jogai. 2. A meglevő k - sebbségi Iközületek jogai: egyházak, iskolák, intézmények. 3. A jövőbeli kisebbségi közü- letek: a békeszerződésben biztosított széke y s a gyulafehérvári határozatokban biztosított magyar kulturális önszervezés. II. Kisebbségi he'politika, r. A magyar közélet belső demokratizálása. A politikai, gazdasági és közművelődési szervezetek közötti munkamegosztás és együttműködés. 2. Az államkeretben való reális elhe yezkedés. Együttműködés megtalálása a többi {kisebbségi szervezettel -s a román közélet demokratikus intézményeivel. III. Kisebbségi külpolitika, r. A romániai magyar kisebbség, mint hid Románia és Magyarország között s mint a dunai szövetség előharcosa. 2. Az európai kisebbségek együttműködése és a Népszövetség. A gazdaságii program felöleli a magyar népi tömegek adott gazdasági helyzetéből előállott összes problémák reális megoldási lehetőségeit, mig a művelődési program a magyar túrsadalomrajz. falumunka, könyvkiadás, könyvtárkérdés, népi művelődési szervezkedés, művelődési tanács és nyelvmozgalom problémáit öéli fel. Távoli célok: dunai állam és európai nemzet Hangsúlyoznunk kell azt, hogy a parlament vitaanyaga és megvalósításra váró kérdés ompéxuma állhat három pontból, vagy száz pontból: nincs központi és nincs mellékprobléma. Mindezek szervesen függnek össze egymással és osztály, felekezet, vagy személyes és érdekcsoport szerinti megosztása a problémáknak magjával vonhatja az alapgondolat bukását is. Hangsulyozzük, mert mindezt Erdélyben keresztülvinni sokkal nehezebb, mint volt a csehszlovákiai magyar ifjúság dolga akkor, amikor az erdélyi ifjúsági találkozó mintáját, a Tavaszi parlamentet megvalósította. Erdély tagolt föld. Súlyos szellemi, faji és hagyománybe.'i tagoltságokkal kell megküzdenie annak az ifjúsági parlamentnek, mely valóban széleskörű demokratikus alapon nagy és egyetemes népi célok, időszerű és jövőbemutató gazdasági, társadalmi és kulturális népi elhelyezkedés megvalósításáért küzd. De nehéz feladat hárul a parlamentre feladata megoldásakor nemcsak általános erdélyi szempontból de saját belső kisebbségi életének, saját közületeinek körein belül is. Súlyos érdekellentétekke’, időszerűtlen hagyományokká és a tehetetlenségi nyomaték erejénél fogva még létező, de valójában elhalt szervezetek és közületek természetes ellenállásává' kell megküzdenie. A csehszlovákiai Tavaszi Parlament mindenesetre simább talajt talált m-aga előtt s a magyarországi Márciusi Front bátor és demokratikus összefogása — bár még nem nagyon mult ■ideje — a gyakorbti megvalósulások, a '.ettek tekintetében, több irányban megint késlekedőnek bizonyul. Maradjunk azonban csak Erdélyben. Az ifjúsági parlamentnek az adott magyar kisebbségi helyzet tiszta és reális szemléletén alapuló demokratikus programja és annak megegyezéses a apón való gyakorlati megvalósulása, megszilárdulva kiindulópontja kell hogy legyen a dunai államok összefogásának, azaz a Duna-államnak. Erdély a középeurópai történelem kovásza s a dunai népek ütközőpontja, csak rajta és az uj helyzetben szükségszerűen simábbá és hajlékonyabbá vált magyar kisebbségi ifjúságán múlik, hogy az ifjúsági parlament programjának még távolabbi időkbe nyu ó megvalósításán túl, ennek a célnak elérését is kitűzze mbga elé. Gazdasági helyzetének megszilárdítása, javainak és szervezeteinek megőrzése, a többségi és szomszéd népekkel való társadalmi együttműködés és szerves művelődési kapcsolat megteremtése folytán — nemzeti és demokratikus jogainak 'teljes fenntartása mellett — válhat ez az ifjúság az egységes és vámsorompó nélkül Duna-medence államának és még (tovább az európai nemzetnek pionérjává. Bármilyen távolinak is tűnik mindez, a feltételeket 'és lehetőségeket már napjaink méhe is magában hordozza. A napokban az ifjúsági parlament és a Márciusi Front nemzedékéről lévén szó, az idősebb évjáratok egyik 1 lusztris tagja azt mondotta: „folyóirat-nemzedék“... Igaza volt. Igen sokat beszélünk és soka; is Írunk .. Ma tenni kell. Legyünk cselekvő nemzedék nézzünk ezzel a kívánsággal az ifjúság par.a- mentje elé. HIRES emberek I Beethoven Beethoven !elke> tisztelője volt Napóleonnak. Mikor azonban megtudta, hogy a korzikai császárrá kiáltavta ki magát, dühösen tépte el „Heroikus szimfóniájának", melyet „Bonaparte konzulnak“ akart ajánlani, címlapját. Mikor Beethoven később megtudta, Hogy a franciák Jenánál egy kétnapos csatában megverték a németeket, haragosan kiáltotta: „A poroszokat is?! Bár a hadi tudományokhoz értenék úgy, mint a zenéhez! Bennem ma' : mesterére találna!“ II. József Katalin orosz cárnőnek szokása voll mindenbe belekezdeni, de csak keveset 'befejezni. Ezt tudta mindenki és rengeteg tréfát csináltak róla. Mikor II. Józ;ef meglátogatta az orosz cárnőt, Katalin meghívta egy uj erőd alap- kőlelételi ünnepére. II. József császár szívesen tett eleget a meghivásnaik s az erőd első alapkövét a cárnő helyezte el, a másodikat II. József. Mikor a császár ismét visszatért Bécsbe, ■tréfásan mondta hiveinek: — Akár hiszik, akár nem. én egy napon Oroszország császárnőjével együtt egy egész erődöt építettem, ö tette le az első követ — én az utolsót. XVIII. Lajos Egy ülésen, melyen XVIII. Lajos elnökölt, az egyik miniszter zsebkendőjét és tubátkos szelencéjét maga mellé tette az asztalra. A király észrevette. Bántotta ez a fesztelenség. — ön teljesen kiüriti a zsebei; — fordult a miniszterhez. — Még mindig jobb, felség — felelte a miniszter —, mintha teletömném. Baur Harry Parisban etgy fiatal hölgyet csoíknem elgázolt eg>’ luxusautót. Még ijedten áll a hirtelen lefékezett autó mellett. Az autóból egy elegáns ur száll iki s ezt mondja neki: — Kisasszony, ön éppen most szalasztotta el az alkalmat, hogy Baur Harry tói elgázoltává magát... Bernhardt Sarah Mikor Bernhardt Sarah megöregedett,, egyik barátja felkereste. Az érdemes urnák egészen elfulladt a lélegzete, mikor benyitott a művésznő negyedik emeleten lévő lakásába. — Négy emelet — zihált —, ez borzasztóan magas! — Kedves barátom — felelte Bernhardt Sarah —, ez az egyetlen még rendelkezésemre álló eszköz, hogy megdobogtassam a férfiak szivét. Poincaré A francia képviselőház folyosóján a parla- men'tárizmus értékéről beszélgettek. Véletle5- nül jelen volt Paincaré is. Határozottan a paríamentárizmus ellen foglalt állást. — A képviselők — magyarázta — nem a hazájukat szeretik. Ók a választókerületüket szeretik. személyiséget“ nyer ezzel Franco, kivel nem-- csak mellékutakon, de az „érdekek“ hathatósabb védelmére nyíltan is tárgyalhatnak. Sőt — ha tetszik, nemzetközi bíróság elé idézhetik a tábornokot. Más érdekes következménye is lenne a hadakozó felek elismerésének. Nem főhetnék főbe statáriális eljárással a foglyokat, így nyugodlabb lelkiismerettel kütdhetnék tüzbe az önkénteseket s katonákat mindkét oldalon. A „hadviselők“ között s a „semlegesekkel“ szemben háborús rendszabályok volnának irányodók. Valóságos „hadviselők“ lennének, mintha „nemzetközi háború“ volna I és két önálló „hatalom“ küzdene egymással. Jogi képletek, papírformák alkotásáról van szó, melyek mögött fontos politikai érdekek viaskodnak a valóságban. Oltani akarnak s a tűzhöz közeledve: „Két lépést előre, hármat hátra!“ vezényszót kiáltanak, mikor a szikrák már fejünk fölött röpülnek Európában.
