Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-15 / 186. szám

BLfENZfiK 19 37 a u f/ u » z Í u a I 5. IPS* N-TOwnenoBKnaKr janannm ■ —!■■> nvmrcmaaEamma^mmmMmmmaammmmmBi N/^r/,,4 AüNix Franciaország és az aii^ok"~©,.asz közeledés GENF, augusziltis hó. London és Róma közeledésének hírét a i randa sajtó álcáidban cl ég, hűvösen fogad­ta Ebből egyes he ycker arra ikü vet kezdet­iek, hogy j közeledés mines l'ranciaonszág kedvére és lúresz belesek tis megindultak az •angol4ramci;> szoros barátság lazulásáról. Pá­rás időben kózzéiolte válaszjegyzékét a leg­utóbbi an go kérdésekre a spanyol polgárhá­ború és a benemavatikozisii pollMkávatl 'kap­csolatban. Ez világosan igazolta, hogy a spa­nyol kérdésben Párás változatlanul együtt- hailad Londonnal. Az angol olasz közeledésre építed pozitiv reménységeket Anglia a ma­ga részéről jónak látta tompítani, ni ka mer sínt, hogy esetleges csalódásoknak elejét ve­gye. Olasz részről viszont igen nutenuiktus nyilatkozatok történtek, hogy az angol-olasz közeledési kísérlet senki ellen sem irányul, Franciaország ellen legkevésbé. Ez a kijelen­tés megnyugtatta az aggodalmas francia saj- 1 - egy részét. A hüvös>ég egyébként jórészt t (osságból its eredhet, a legutóbbi, meglepő politikai fordulatokban nagyomia gazdag he­tek annyi alkalmat nyújtottak tévedésekre, hogy érthető, ha a sajtó ma kétszer is meg­gondolja, mielőtt messzemenő következteté­seket fűzne egyes diplomáciai kísérletekhez. De ezen kivül is különbséget kel' tenni még a kormánybarát francia sajtó és a hivaTalos francia külpolitika között is. Az angol-fran­cia szoros barátság ellenére, ami Franciaor­szág leglényegesebb, ha nem egyetlen külpo- -tikai sikere az utóbbi időiben és amiben Paris joggal bizik. a franciáknak kevés meg­értésük van az Iránt, amit bizonyos lenézés­sel neveznek „brit empirizmusnak“. — Ezek­nél a finom részleteknél hálásabb feladat azt vizsgálni, hogy milyen céok vezetik Angliát és Olaszországot, amikor megkísérlik helyre­állítani azelőtt hagyományos baráti viszo­nyukat, mik a feltételei a kísérlet sikerének, mennyiben érintik ezek a célok és feltételek Franciaországot s hogy van-e komoly akadá­lya annak, hogy a francia-olasz jó viszony is újból helyreálljon? Londont és Rómát kétségtelenül az a meggondolás vezeti, hogy veszedelmes, leg­alábbis céltalan a feszült helyzetet fenntarta­ni, mert ha nem is mérgesedik el, mégis megbénítja az egész európai politikát:. Jóra nem vezethet, ha az ango -olasz ellentél megmerevedik; éppen az olasz-francia vi­szony mutatja), hogy aránylag jelentéktelen okokból kiindulva, a súrlódások idővel mennyi gyanakvásra, keserűségre, sőt ellen­ségeskedésre adhatnak alkalmat. Van egy adag; gyerekesség abban, amikor a francia sajtó kapaszkodik a sorrendhez, hogy iki is kezdte a közeledést. A levélváltást Róma kezdte, előzetesen a barátságos kijelentése­ket Anglia. Parisnak ez annál közömbösebb lehetne, mert rendszerint maga sem csinál prezstizspolitnkát és másoknál ás elítéli. Hogy a távolkeleti események), a spanyol polgár­háború -menete, a közelkeletá fejlemények, az oroszországi viszonyok és még sóik más kö­rülmény közrejátszott az angol-olasz közele­désnél, senki sem tagadja. A diplomáciának éppen az a feledata, hogy megragadja a ked­vező alkalmat. Megnyugtatásul a közvéle­ménynek annak a részére, amely doktrínák­ban gondolkozik' és a politikai és nemzeti érdekeket sokszor csak későre éru meg, Ang­liában kijelentették, hogy az olasz-angol tár­gyalások során nem lesznek oiLkudozások, ami azt jelentené, hogy Anglia nem fogja más előnyökért cserébe elismerni a kelelaf rikai hódit ást. Ez játék a szavakkal. A diplo­máciád tárgyalásoknak éppen a 'kölcsönös en gedmónyekre vonatkozó részleteit lehetet'en a nyilvánosság előtt lefolyhatni, mert ez mindkét tárgyaló felep feszélyezné. De a tár­gyalások cé ja és eredménye szükségképpen engedmények. Az olasz-angol elidegenedés ■lények következménye volt, a közeledésnek is tényekre keld felépülnie, hogy ha.sznos és 'tartós legyen. Anglia és Olaszország közölt a földközi- tengeri, az afrikai, vöröstengeri és közeiké leii kérdések várnak 'tisztázásra. Mindezek a kérdések szorosan összefüggnek, tisztázásuk a politikai bizalom hclyrcállitásátó' fügig. Ha az elvi ellentéteket sikerül k>küszőiből niök és 'biztosítják egymást, hogy sem Anglia, sem Oaszország nem kívánja a másik haita- lom meglévő birtokait és birodalmaik össze­kötő vonalait veszélyeztetni, úgy feeslegessc válnak az eddigi politikai, vagy katonai in­tézkedések, amelyek a bizalmat mindinkább aláásták. Az angol-olasz tárgyalások során, mive Anglia számíthat Páris, Olaszország pe dig Berlin hasonló pahuikájána, megoldód hatnak a spanyolkerdés nemzetközi nehéz­ségei. Hogy milyen etappokon keresztül, az lényegileg mel ékes. A fasiszta országok szem­pontjából az a döntő, hogy Spanyolország­ban ne vesse meg a bolsevizmus a lábait-, a nyugati nagyhatalmaknak, hogy az uj Spa nyolország osorhita'llan egysége megmarad­jon és ne 'tanítson ellenük fenyegelő ma­gatartást. London és Páris is számit Franco végleges győzelmével. A helyzetet Anglia is­merte fel előbb és kezdett lassan Francohoz közeledni. De bármilyen erősek is a francia nép egyes rétegeiben a fasiszta elenes érzel­mek, téves volna az: hinni a hivatalos Fran­ciaországról. hogy szivesen látná, ha az anya­ország és a kommunista izgatásoktól amugy- sem mentes észikafrikai gyarmatai közé egy bolsevista Spanyolország ékelődne. Természe­tesen éppen ily kevéssé egyezhetne Francia- ország abba bele. hogy fasiszta erők vágjak e'. az anyaországot gyarmataitól. Angliának a Földközií-tenger nyugati részére vonatkozó megállapodásai tehát ugyanolyan szempon­tokból és jórészt ugyanolyan mértékben ér­dekük Párist ns és csak üdvözölheti, ha az angol-olasz tárgyalások tisztázzák ezeket a kérdéseket. Ami á'líT a nyugati nlagybatajltmiakira. az áíí Olaszországra is. Róma iis ‘biztt'osf'ba-Tii 'akarja aifni kör gyarmatai nyugodt birtokát és fejlő­dését. Ha erre vomiatikozóa/n biztosítékot k'aip, feleslegessé válnk ka: Ion fai felkészült­sége Líbiáiban és csökkenne érdek]őd'ése a Vörös-tenger, vautamint a partjaim és szom­szédságában élő arabok iránt. Az angol— ölasz tárgyalások ezekre a kérdésekre, hir szerint a különösen időszerű pállasz!inai kérdésre áh- kiterjednek. lEzek a Földközi- tenger keleti részére és az arab országokra vonatkozó kérdésiek megállapodása ismét olyan, fontosak Frameiaországn-ak;, afrikai i gyairmia'tiaá -és Szórnia miaM, mint Angliának a » maga tengeren tulii birodalma miatt. A két Dumái doktor vlchyl szakorvos ,.A reuma 6» a reumatikul betegingek" cimü munkájában írja: Ha olakar- juk érni a reuma által okozott be- togiégi tünetek megizüntetéiát. akkor át kell elakitenunke szervezet ama részét, amelyen ezek a reu­matikus betegségek fejlődne k. küz­dériünk kell a hajlamosság. az ar ■ tritizmu st okozó hugysaves I e r. 1 k 6 dőlök e llen. Fentközöltek alátám asz­tósőra közöl Ijük az alanti me igf í­gyeiéit Megfigyelölap I ) X... urhölgy, 45 évei. egy reg­gelen magához hivatott. Két napja nagyon erős fájdalmakat érez bel fölső karjában. A fájdalom jellemzéiére azt mondja, hogy ..madárszárny" for­májú ferülefen érzi a fájdalmakat. A valóságban: spontán, nagyon éles fájdalmak, amelyek a leg­kisebb mozdulatra, vagy nyomásra fokozódnak: a fájdalmas terület a hátgerinc baloldalán kezdődik a lapocka taréján folytatódva, ez egész vállra és karra kiterjed, főként a felső-kar alsó része különösen fájdalmas, az Ízületekben semmi. Az izomerő annyira legyengült, hogy a beteg nem tud velem kezet adni... A fájdalmak tűrhetetlenek éjjel nem tud aludni. Antipyrin, exalgin, tana- cetin kezelés sem képes a fájdalmakat enyhíteni Eredménytelen maradt 2 és fél gram aspiryn, forró téglák, sőt egy erős chloral, bromurel és morfiumból álló folyadék előírása is. Mindezek alig hoztak pár órai álmot. Tekintettel arra, hogy a betegnél, már hosszabb ideje, az artri- tizmus tünetei mutatkoznak, azt tanácsolom, hogy szedjen -naponta 3 kanál Urodonal-t. A harmadik napon javulás mutatkozik. Az ötödik napon a be­teg állapota kedvező, felkel és majdnem gyó­gyulnak érzi magát. Néhány nap múlva ismét hivnak: a beteg kijár, folytatja foglalkozását, azonban panaszolja, hogy a fájdalmak nem múl­tak el teljesen. Elrendeltem, hogy szedjen to­vábbra is Urodonál-t. X... urhölgyet 8 nap múlva láttam ismét, és tel­jesen helyre volt állva egészsége. AZ URODONÁLT HOSSZÚ ESZTENDŐK ÓTA DICSÉRIK a világ legnagyobb orvosai Az URODONAL KÉSZÍTMÉNY ELŐNYEI 1. Az URODONAL-t nem szokja meg a szervezet. 2. Ai URODONAL kúra alkalmával nem kell különleges étrendet követnünk. 3. Szedhető az év bármely szakában. társadalombiztosító intézet orvosi is rendel URODONAL-t. kara Kapható: Gyógyszertárakban és Drogériákban M EG BÍZ HÁ TÓ legnagyobb gyarmati hatalom lekinlélyének megőrzése közös érdekük. Ha ezekben a kérdésekben Anglia biszlta helyzetet teremt Olaszországgal, azzal a francia érdeket is szolgálja. Világos, hogy ^z afnikai olasz bi­rodalom elismerése nélkül ezek a kérdések «Hím rondezhétök. A francia fasisztáé] len es körök az elismerés elil)e.n tiltakoznak. De a radikálisok és mind azok, akik jobbra álla­nak, sőt miég a mérsékelt szociálisták is azt szerelnék, hogy ez a kérdés irnimâT előbb lekerüljön napirend rőL A Népszó vétség szeptemberi közgyűlésén ez alkalmasam;! meg is történhetik. A spanyol kérdésiben, a Föld közi-tengeri' kél délekben 'és az abesszíniái olasz császár­ság elismerésével kapcsolatosan a francia —oíasz megjegyezésnek nagyijából Tehát ugyanazok a feltételei és a kilátásod, mint az angol—olasz megegyezésnek. Ha végül azt nézzük, hogy mik voltak a tulajdonkép­peni! okai a fokozatos francia—olasz elhii- degüiübnek, úgy kezdetben csaipa lényiegHe- llen oko!' találni}. Ügyetlenség volt Páris ré­széről, hogy a korhatár miatt visszahívta római miagy követet. Cliambrun gróf állását azóta sem tölthet lék be, ment néb'zségék merii Lek fe] a megbizóilevél körül az olasz király címzése miatt. Barmiill'yen furcsán is hangzik, a Qüai dört-ay ügyeiről pontosain tájékozott körök szenimt Parisban egysze­rűen megteljed kézitók erről a körülményről. A maga gondatlansága mentségéül Páris azt hozza, feí, hogy viszont az amerikai nagy­követ felváltásánál Róma nem voUt olyan haj tha ta tlan, mint Pari ssal szemben. Ilyen- szerű sértődöttségekkel kezdett romlani a francia—olasz barátság, a spanyol háború pedig el mérgesítette a helyzetet. A fraücia közvéleménynek azért is esik rosszul a mostani hűvös viszony, mert úgy érzi, hegy a kelet afrikai viszály idején Franciaország csaknem az angol barátságot is feláldozna Róma kedvéért. .Annak az iróniáján is ér­zik Parisban, hogy most éppen angol rész­ről történik baráti kö/e’edés Róma felé Felmerülek aggodalmak. nehogy végül is Páris kimaradjon vagy legalább is túl ké­sőn kapcsolódjék be a tárgyalásokba és ágy hátrányba jusson. De ebben- az aggodalom­ban inkább egy adag keserűség van, amiért Frahciaország az utóbbi időben elvesztette európai vezetőszerepét Ezi Páris egyébként nyíl lan beismeri, bár az okokat pá ittál 1 ás szerint hol íulságos engedékenységben kere­sik Németországgal szemben, hol pedig a túlságos merev ragaszkodásban, a mind két­ségesebbé váló orosz szövetség iránt. Hogy melyik irány érvényesül majd ezen a téren, az akkor viáffiik el, lamikor az angol—olasz tárgyalások nyugateunópaii és általános eu­rópai tárgyalásokká bővülnék. FÉNY’KÉPALBL'MOK nagyon szép kiállí­tásban, hatalmas választékban már 120 lej­től kezdve kaphatók az ELLENZEK könyv« osztályában, Cluj, Piafa Unirii. mÍioJ A koráítemető i 5 Ki emlékszik még Miss Earhart-ra, j aki nagyon régen — mintegy három 1 héttel ezelőtt — a Pacific óceán sziget­világában örökre eltűnt? Az ügyes bajos j emberek napirendre tértek a szerencsét- j lenség felett. Sőt, amikor még remény | volt arra, hogy mégis csak előkerül, ak­kor hallottam ezt a cinikus megjegyzést. — Az amerikaiaknak még mindig sok a pénzük, hogy ennyit költenek egy nő felkutatására, ügy kell neki, a nö ma­radjon otthoni Az a sovány, szakaszjegyes utitársam az autóbuszon, áld e fölényes kijelentést ! tette, talán nem is gondolt arra, hogy | kétujjnyi magas homloka mögött tobzó- | dó indulatában korunk egyik legértéke­sebb lényét ítélte halálra. Legalább is el- j méletben. Szerettem volna amúgy Isten igazá­ban megfelelni, — dehát nem ismertem az illetőt s az egyetlen, helyén való vá­lasz •— egy jólirányzott ökölcsapás lett volna. Persze, arany plomb ás fogaira. De ez megint botránnyal és végül húsz- pengős pénzbírsággal járt volna. S oli­vei egyetlen fölösleges huszpengőssel se rendelkezem, ingerültségemet lenyeltem. Behunytam a szemem, hagy legalább ezt a nyegle fickót ne lássam s úgy be­lül dohogva — mint már annyiszor gyenge pillanataimban — irigyeltem a vagyonos osztályt. Ismeretlen ellenfelem pedig, skótságom védelme alatt tovább szellemeskedett: — Egy egész flottát mozgósítottak önagyságáért! Ezer és ezer ember keresi s ő bizonyára nyugodtan ül valamelyik sziget partján és a száját ruzsozza! A társaság hangosan nevetett. Egy kö­vérkés hölgy, talán csak azért, hogy el­lentmond jón, visszavágott: — Hogy mondhat ilyet, arrafelé nincs is szigeti A „sziget‘‘ szó elindította fantáziámat. Két évvel ezelőtt, másfélhónapig kering­tem a Pacific óceánnak azon a térségein, ahol őnagysága jóakaratu közbeszólása szerint nincs semmif csak viz. Nagy tévedés! Éppen azon a tájon, ahol Miss Earhart eltűnt. Uj Guinea és a Howland szigetek között, annyi apró szigetecske hemzseg, — hogy nem is tudják számontartani őket Azt mindenki tudja, hogy a Pacific- óceán a világ legnagyobb tengere, de bi­zonyára sokan meglepődnek — mint én is —, amikor Cook kapitány ur közölte velem, hogy olyan nagysága vizen já­runk, mint Ázsia, Európa,, Dél- és Észak- Amerika, valamint Ausztrália területe — együttvéve! Ez a felfoghatatlan mennyiségű víz­tömeg körülbelül harmincezer szigetet ringat az ölén. Ezen a vidéken közleke­dő hajók egy egész könyvtárra való tér­képet kénytelenek magukkal vinni. S út­közben a hajók kapitányait mindig érik meglepetések. Ahol félévvel ezelőtt üres szigetet jelzett a térkép — ott uj szige­tecske körül borzolódik a tenger. S olyan helyeken, ahol nem is olyan rég, még kókuszligetek integettek a trópusi nap­fényben — már nincs semmi — csak csillogás. A szigetvilág még ma is átkutatlan. Rengeteg olyan föld van errefelé, ame­lyet ugyan a pontos hajótérképen beje- \ gyeztek, — de soha ember még nem tet- j te lábát a partjaikra. S végtelen azoknak a kis földi paradicsomoknak a száma is, amelyek kikerülték a kutató emberi sze­met. Például a Philippini-csoportba sorolt szigetek száma meghaladja a hétezret. A Fiji, Tuamotus körzetben ötszáz-ötszáz kisebb-nagyobb szigetecske bujkál. A tengeri nagyhatalmait körzővel a kezük­ben annektáltak errefelé s valahogy úgy voltak ezzel a honfoglalással, mint a ba­latoni halász a hálókivetéssel. Sohasem tudták — ötven vagy kétezer darabot huznak-e ki egyfogásra. Különösen az egyenlítő táján, szinte tüskés a tenger háta az egymás sarká­ban keringő szigetektől. A mindent osztályozó, csoportosító tu­domány már régóta igyekszik rendet te- ~~ remteni e buja világban. Reménytelen munka. Itt nemcsak a viz fölött, de a: alatt is képződnek a szigetek. * Hogy jobban tájékozódhassanak köz-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents