Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-15 / 186. szám

Ä iH Rât ylstn tnd tevöil ■tebs ia ţoibl ÍGÖd uiom .ynM Di 5 :iö i Í ai-ri Iod riîîO iT uiod A ■ai lid ,dsq ;zz£ş tIoî nev *Xă nţ! ■duri nai î'M Jtöl uri gori V£f 10b •ia 2 lao £S2 SG?. ov im Iot ill£ M 9n Két nappal elhalasztódon a kisaniant-konierencia POrUOftE TH0-PAÖ1Ä 5 sA Az angol-olasz-francia közeledés is szóba kerül a konferencián BUCUREŞTI, augusztus 14. Hivatalos jelentés szerint kétnapos halasz­tást szenvedett a kisantasrt konferenciája, mely augusztus 30—31 maipjaiban fog Sinaia,- ban lezajlani. A konferencia Antonescu kül­ügyminiszter elnökletével négy egymásután következő ülésen az angol-olasz-francia kö­zeledés kérdését is megvizsgálja. Szeptember 1-én a három szövetséges ország küiügymli' niszterei 48 órás dunai kirándulásra indul­nak. melynek során tovább folytatják ta­nácskozásaikat. BucuresLi-i Lapok értesülése szerint Ducics uj jugoszláv kö'vet is részt- vesz a konferencia munkájában. Ducics ed­dig Rómában képviselte Jugoszláviát. KREM ©s PUPER közismert és elismert ké­szítmények. A hölgyvilág kedvenc kozmetikai szerei, mert szépitő hatásuk utol­érhetetlen, tökéletes és biztos M3 EMLÉKEZÉS A DREZDAI TAUBER-1NTÉZET FERDE SZEMŰ NÖVENDÉKÉRE 0 —KAM A dúsgazdag tiencsini kereskedő leánya beszél a Mennyei Birodalomról a kínai házasságról és arról, hogy pártában maradni szégyen, de férjhez menni se valami nagy boldogság Kínában Ahol me 'gfér a Madonna képe melleti a Kvan Y i aranyozott szobra is CLUJ-KOLOZSVÁR, augusztus hó. Drezda 1912. A tiergartens'.rassei Tauber- leánynevelőintézet halijában egész nemzet­közi társaság. Svéd, norvég, skót és két mongol: & magyar én és O-Kam, a kis kinai lány. Régen volt, de úgy emlékszem, mintha ma- tört ént volna, a postánkat osztották szét. A kis kinai lány iís kapott levelet. És a levél­ből egy halom fénykép hullt elébe. Képek. Otthonról. Tiencinből. Tudtuk, hogy a mandulaszemü, teasárgű- bőrü O-Kam a .távoilk e'-eti Tiencinből, Észak­kina agyaik legnagyobb városából került a szász fővárosba. Tudtuk, hogy apja Tse-Yat, milliós lakosú város leggazdagabb kereskedő­je, haladó szellemű ember, akiinek óhajára — vagy amint O-Kam mondotta — parancsára végezte tanulmányaik Ke'et-Ázsia virága a müveit Nyugaton. De mit tudtuk mi, euró­pai lányok, hogy mit jelentett valójában O- Kam számára a négy betűből álló szó: Kína és miért fátyolozta el a ferdevágásu ragyogó őzszemeket a könny, ha .kimondhatta szülő­városa, otthona nevét: Tiencin. Slyofc üiemzei lobogója egy Tárosba sí A mi számunkra szomorúan sivár, tipi­kusan északkinai tájat mutattak a fényké­pek, amelyeket O-Kam kapott. Kopár, sár­gásszürke, parlagon heverő földeket a Pei-Ho folyam partján. Maga a város különös ke- veredésü viiilágváros, amelynek minden ne­gyedét a világégés előtt más és más nemzet tartotta megszállva. Kevesen tudják, hogy a háború előtt Tiencin egyrésze volt az egyet­len magyar gyarmat. Nyolc nemzet 'obogó- já't lengette akkor a szél a város házai fö­lött, de O-Kam csak a kínai várost látta és ha titkolta is, tudtuk és éreztük mindannyian, hogy oda vágyódik vissza minden gondola­tával, lelkének minden megrezdülése oda so­dorja vissza. Mintahogyan a háború kitöré­sekor oda is étiért vissza. Ti énei ben, hol az ősök élt ek és ahová az ősök a Nyugat felé elkalandozott késő le­származottakat visszavárták és mindég visz- szavarják, Tse-Yat haladó szellemű kiinai volt, de az ősök 'íáisztelete előtt az európai müve'feégü ikln-al is meghajlik és O-Kam ka­tolikus volt, de a drezdai tanulószobánkban álló kis szekrénykéje tetején a 'buddhisták Máriájának, a jóságos tekintetű Kvan-Yi- nek aranyozott szobra állt. Ahol minden a család O Kam sok mindent meséit 'annakidején az othoni szokásokról, amelyek előttünk csak útleírásokból és földrajz könyvünkből volt némiképpen ismert, Ahogyan O-Kam mesélt, közelebb kerültek a csodálatos dolgok hoz­zánk, az évezredes hagyományokon alapo zott szokások, ame'yek rámutattak, hogy olt minden a család. Hogy Kínának egész szervezete, állami éle­te ás még közigazgatása is a családon nyug­szik, amely egyenként lezárt egység a családfő uralma alatt, aki élet és halál! ura, de aki viszont felelős családjának minden tettéért. A jövedelem közöspénztárba folyik és ez a családi pénztár gondoskodik a pénz hová- forditásáróil is. A szülők ellen elkövetett vé­tek olyan súlyos Kínában, hogy az állam el­lené merénylettel egyforma büntetést szab­nak ki érte. De sérthetetlen személyiség az anyós személye is, akit, ha bántalöm ér és ezt a környezettel tudatják, olyan elégté­telt kívánhat magának, amilyet akar. A családban a fiúgyermeket nagy gond­dal nevelik, lényegesen nagyobb gonddal, mint a lányokat, azonban a haladó gondolkodású ■kinaá előkelőségek most már lánygy érmékéi­Kinaban a legnagyobb szegyen, ha a. lány nem megy férjhez és ezért a szülők már gyermekkorában e'jegyzik a leánygyerme­ket, hogy igy biztosítsák a jövőjét. Az eskü­vő is különös ceremóniák között megy vég­be. A nagy napon naplamentakor kendőkbe és fátyolokba burkolva beültetik a meny­asszonyt- a gyaloghintóba, amelyet a vőlegény küldött elébe 'és tűzijáték, rakéták robbaná­sa és nagy zeneszó hangjai mellett viszik a jövendő férj házához, hol a vőlegény a ház előtt várja menyasszonyát. Ezután megsza­badítják az arcát rejtő fátyoltól és a vőle­gény ekkor látja meg először aráját. A vőle­gény szülei előtti tisztelgéskor a fiatal lány engedelmességet fogad netkik ég akkor az összegyűlt násznép előtt a mátkapár két vé­kony fonallal! összekötött csészéből rizsbort iszik és ezzel megtörtént a házasság. „Csak árnyék, csak visszhang“ Kínai példapeszéd szerint ,,az asszony csak árnyék, csak visszhang“. Nincs a kinai asz- ■szony számára más akarat, vagy más véle­mény, minit urának 'és parancsolójának aka­rata és véleménye. Ez igy volt régen, még Konfucius idején — mesélte el nekünk O-Kam —-, de ágy van ma és lesz mindaddig, amíg Kína, Kina ma­rad. Az etikettet szigorúan meg kdll tartani még a modern kinai asszonykának is, mert különben maga és közvetlen környezeté­nek életét keseríti el vele. A kinaii etikett szerint például szokatlan, hogy férj-feleség együtt menjenek az utcán, a bizalmas karbafonás pedig egyenesen meg­botránkoztató dolog. Természetesnek veszik a halált Ha a férj meghal, a legidősebb fiúgyermek veszi magához édesanyját. Minden család köteles halottainak ősszel és tavasszal emlékünnepélyt rendezni, de az áldozatokat az ősöknek csak fiúgyermek mu­tathatja be. A kinai családban kedves figye- emnek tartják, ha a legidősebb fiúgyermek om-nak nevezett patkó alakú talpat, ahol az egész test- súlya a sarkcsontra és az .adáhajLi- tott lábujjakra esett, már nem tartják szép­nek a Mennyei Birodalomban. Ez a szörnyű kínzás különben Is csak a gazdagabb csalá­doknál volt régen szokásba, mert a szegények­nél a lánygyermeknek nehéz munkát kellett végeznie a ház körül, meg a földeken és ezt az arany liliomok megakadályozták volna. Az arany liliomokat úgy hozták létre, hogy a 4—5 éves kislányok lábán a nagy lábujjat .kivéve, az ujjakat olyan erősen behajLitották, hogy azok Idővel a láb talpát érték. Majd erős pólyával a sarokcsontot és az ujcsontot összehúzták és igy lényegesen megróv.iditet­ték a lábfej formáját. Valahol hallottam egy kinaii szépségről, akiinek piros selyem cipellő­je 4 centiméter hosszú volt mindössze. Bor­zasztó még rágondolnii is, hogy imbolyogha- tott ezen az összenyomoritott láfejen sze­gény fiatal lány. szépen faragott, lakkozott koporsóval lepi meg idős atyját és gondoskodik a hímzett selyem halotti köntösről is. A kínaiak a halált természetes dolognak tartják és ezért egykedvübben néznek a kér­lelhetetlenül elkövetkező óra été, nem úgy, mint a nyugati emberek. A 'temetési szertar­táskor fehér selyemkendőt borítanak a halott -arcára és a koporsójába melléteszik az életé­ben kedvelt tárgyakat. A végső nyugalom Helyét az asztrológusok á'lapitjáik meg. Ha a temetésre kedvező napot és helyet az aszt­rológus megáillapitóttá, akkor végbemehet a temetés, de ellenkező esetben a halottat egy erre a célra szolgáló házba he’yeziik el, hol a koporsónak külön szobát nyitnak és a lakás után -a számlát hetenként — akár csak vala­mely panzióban — prezentálják a gyászolók­nál a háztulajdonos asztrológusok. Gazdag embernél sokszor csak igen nehezen tudja az asztrológus -a kedvező napot megállapítani. A legtöbb ázsiai népnél a fehér a gyász szí­ne. A kiinai férfi fején, ha gyászol, egy zsák- vászonból készült, karimátlan, hengeralbJku sapkát visel. A sapkáról két egymás! a tar­kón keresztező fehér szalag lóg le. GyógysthmSé-e a gyengeség? Igen. Bármi is legyen a gyengeség oka: félénk­ség, a mirigyek rossz működése, vagy éppen az előrehaladott kor, egy eltalált kezelés tel­jesen újjászületést hozhat. A Reton-tabletták ebben a tekintetben ve­zetnek. A Reton hosszú tapasztalatok utján uj képlet alapján készült, amelyet Végül siker koronázott. A Reton hatása rendkívüli: napi három t'b- letta kezelés visszaadja a nemi gyengeségben szenvedő férfinek fiatalos frisseségét. Egy 25 pasz tiltás tubus ára 98 lej. Csak gyógyszertáraikban és drogériákban kapható. 110 lej előzetes beküldése ellenében postán bénnentve kapható. Vezérképviselet: E Sc L. Giora, Bucureşti II. Str, Speranţei 37. A gyász azonban nem jelent egyúttal kö­telező szomorúságot is Kínában, mert a ke­leti ember örök rejtély marad számunkra, ahogy -az én kis drezdai! kínai barátnőm is rej’ély maradt valamennyiünk számára, akik ismertük. * Tiencin, Drezda és ismét Tiencin. Emlé­kek a mult-bó , de szomorú emlék a jelen­ből Iís. Mit lehet- tudni, mi van az én O-Kam barátnőmmel, a tiiencini gazdag kereskedő lányával? Él-e még és ha igen, hogy veszi azt, hogy most a Felkelő Nap országának apró termem katonái járják végig szuronyos fegyvereikkel az utcát. Vájjon emlékezik-e még Drezdára, a Tauber-iintézetre, a nagy árnyas parkra, ahol békés csend vo't és nyu­galom. Nem úgy, mint most ott a Távol­keleten, ahol Hankao lángtengerben áll, Sanghajban dörögnek ágyuk és Tiencin ut­cáin talán éppen O-Kamék háza előtt fegy- veree japán katona emlékeztet egy kis kí­nai asszonyt a messzi nyugatra, a szász ki­rályi városra, -ahol akkor még valóban béke volt. Vagy lehet, hogy O-Kamnak minden mindegy, amit ott látott, tanult 'és lehet*, hogy a japán protektorátust épp úgy összetéveszti a kínaival, mintahogy annakidején a tlx tini Madonna képének mása mellé odaállította Kvan-Yi megaranyozott szobrát is. Z. Paior Anna. mám­0 NNAN MEGSZŰNIK NÉMETORSZÁGBAN A LÁNCGŐZÖSÖK ÜZEME Berliniből jelentik: A közeljövőben végleg megszűnik Németországban az úgynevezett láncgőzösök üzeme, amelyet mintegy ötven éve vezettek be rendszeresen a folyami hajó­zásban. A lánchajózás abból állott, hogy a gőzösök kerék vagy csavar helyett a fedél­zet alatt forgó dobbal rendelkeztek s erre I a dobra csavarodott fel a folyam medrében lefektetett hatalmas vaslánc. Különösen az Elbe fo’yón alkalmazták ezt a rendszert, amely a m-ult század végén Európán kívül Észalkamerikában és Ázsiában is meglehető­sen elterjedt. A gőzös ezen a láncon kapasz­kodott felfelé a folyam medrében. Egyedül Drezda egyik hajózási vállalata 26 ilyen von­tatógőzöst tartott üzemben a mult 'század végén s 'ezekből a gőzösökből négy még ma is használatban van. Minthogy most az Elbe medrében nagyobb kotrási munkálatokat kezdtek meg. -a láncokat fel kellett -szedni. Megvizsgálják használhatóságukat és azutáni döntenek arról, hogy a kotrási munkálatok vtégezféve!' visszahelyezik -e őket a folyam medrébe, vagy ócskavasként hasznosítják. A kétszáz kilométeres lánc egyik részét már fel is szedték. I A VÖRÖS FÉNY NÖVESZTŐ HATÁS \ I A vörös fényben felnevelt fiiatal patkí- i nyak, Ries és Ludwig svájci életbuvárok kí­sérletei szerint, jóval nagyobbra nőnek, mint a közönséges napfényben felnevelnek. Hasonló kísérleteket már állatokon is végeztek hasonló eredménnyel. A jelenség okát a szakembe­rek abban keresik, hogy a vörös fény gya­rapítja a táplálékban, iTelve a szervezetben a .növekedési vitamin mennyiségét. ANGLIÁBAN NAGYON FOGY AZ ÉDESSÉG Londonból jelentik: Anglia 1936-ban 1625 millió ériékü édességet fogyasztott. Az an­gol cukorka- és csolko adélpar több mint százezer személyt foglalkoztat és évi 270 millió liter tejet, az angol tejtermelés egy- barmadát dolgozza fel a csokoládégyár:ás során. Szakértők nézete szerint nagyban nö­velte a csokoládé fogyasztását a természetjá­rás és általában a szabadtéri sportok terve dése. Két as íoisKOíaKra KuiaiK es most mar nem tartják olyan nagy szerencsét'enségnek a lánygyermek születését a családban. Elmesélte O-Kam, hogy a régi kínaiaknál szokásban volt) lábnyomoritássai már nem kínozzák a lánygyermekeket. Az arany lilü­Ks fiában szégyesi páriában maradni

Next

/
Thumbnails
Contents