Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-14 / 185. szám

ELLENZŐK 1 9 37 augunztun I 4. Az angol politika nem néz senkit és semmit Szerelem, politika, halál Fayszál hercegének, a Próféta leszármazottjának élete, küzdelme és tragikus halála, így halt meg Arábia leendő ura, Irak királya Gcnfben, egy őszi éjszakán — Rátok hízom házam büszkeségét és re­ményét, Fayszál herceget — mondja ünne­pélyesen Husszein, egykor lledzsá/. királya, ebben az időpontban Mekka városának leje. A sivatagból! félig vad, de bátor, büszke beduin törzsek vezérei meghajolnak llusz- s/ein előtt. Pöetmiberiik Így szól: Jó kezekbe helyezed Fayszál herceget, a Próféta leszármazottját. Fiad rangjának, családjának kijáró tiszteletben tog részesül­ni. Nem felejtjük el, hogy Arábia reménye összpontosul személyéiben. Nyugodt lehetsz fiad neveltetése felöl, Husszein. 1889 et irtunk ebben, az évben. A kis Fay­szál negyedik esztendejét tapossa, midőn el­hagyva az atyai házat, a sivatagba kerül. Három évet tölt a beduinok közt. Megsze­reti a beláthatatlan pusztaságot. Megérti a sivatag némaságát. Fk esszéi óbba n beszél a homoktenger az örökké morajló óceánnál. Féktelen szabadságszeretet éled a kisfiú lel­kében. Szabadság, függetlenség, miszticiz­mus tölti be Fayszál egész gondolatvilágát. Fűti elhivatottságának gondolata. Nagyot akar vele Allah... Néhány évvel később az angol kormány kívánságára Husszein kénytelen felcserélni lakóhelyét Isztambullal, A londoni Down ín g- Street-en. az. angol külpolitika nagy boszor­kánykonyháján még mindig félnek Husszein nagy befolyásától. Ezért tartják célszerűnek el távolifa ni az egykori hedzsáz-i királyt az örökké forrongó arabok szent városából. Husszein nagyon jól tudja, hogy nem babra megy a játék. Kényte’en jó k'-pet vágni a rossz tréfához. Beleegyezik tuszi szerepébe. Ami nem sikerült neki. az majd sikerül a fiának! Fayszál fogja újból meglengetni a mohamedán világ felett a próféta zöld zász­laját. Ha Allah is úgy akarja . . A hétéves Fayszál kimondhatatlan keserű segge! mond búcsút a sivatagnak. Elkíséri atyját Sztambulba. Fayszál tanul, tapasztalatokat gyűjt, megfi­gyeléseket halmoz fel emlékezetében. A ka­lifa leszármazottja, az ifjú Fayszál nyitott szemmel n’-zi a pödisah környezetének rom­lottságait. A serdülőből nem veszett ki egy­kori vendéglátóinak, a nomád beduinok ta­nításának magva: az arab nem ismerheti el jogosnak a török felette gyakorolt fensöbb- ségét. Az arabot illeti meg a vezető szerep a muzulmán világban . .. Hardwood Anita A tizenhétéves fiatalember ezen a kérdé­sen töprengve sétál egy szép tavaszi napon a perai temető sudár, hallgatag ciprusai, a túr-bános síremlékek között. Szeme megakad egy tiz-tizenkétéves leánykán. A gyermek bánatosan üldögél egy félig besüppedt sir­ii anion. Fayszál maga sem tudná megmon­dani, hogy miért közeledett a kis leány felé. Bizonyára a végzet irányította lépteit. Meg­áll a bájos teremtés előtt. A leányka fel­kapja barnafürtös fejét. Tekintetét ijedten szegezi <i/ ismeretlenre Riadt.sag, bánat tük­röződik a mogyoróbanna szemekben. A fiatalember letelepszik a leányka mellé. Egyre bizalmasabban lx-szélgetmek egymás­sal. mint jó barátok válnak el a másnapi viszontlátásig . . És attól kezdve éveken át találkoznak a perai temetőben a jól ismert sirhantnál Fayszál herceg, minden arabok jövendőbeli reményének letéteményese és Hardwood Anita, () korán elhunyt angol dip­lomata és orosz feleségének árvája . .. Fay­szál beavatja Anitát terveibe, reményeibe. A leányka figyelmesen hallgatja. Tulajdönképen egyikük sem sejti, hogy ez már szerelem. Fayszál vallásos muzul­mán. Elhivatottsága van Allah rendeltetésé- böl u földön — nem vehet feleségül keresz­tény nőt. .Harsa iluzayma hercegnő pletyka eljut Husszein fülébe is. Inkább az meglepő, hogy eddig nem tudott róla. Rög­tön maga elé hivatja Eayszált. — Hihetetlen híreket hallottam rólad fiam — dörgi az öreg ur. — A kósza plety­káknak véget kell vetned. Követelem, hogy feleségül vedd unokatestvéredet, Sharia Hu- znyama hercegnőt. Husszein el van készülve fia ellenszegülé­sére. Legnagyobb meglepetésére ennek az el­lenkezője következik be. — Parancsára, atyáim — feleld Fayszál megadással. Miért is ellenkezne? Anita kije­lentette. hogy nem lesz a felesége. Másnap nagy ünnepélyek közit ülik meg Fayszál herceg és Sharia Huzayma herceg­nő, a kalifa leszármazobtamak frigyét. Fayszáí kétszeres buzga'lommail veti bele magát az iifju-törökök. mozgalmába. Az ös<z- szaeesküvés eredménye képen ingadozik a szultán trónja. Fayszál úgy érzi, hogy köze­ledik a cselekvés órája. Atyja, már előbb el­hagyta Isztambult. Kívánságár» Fayszál áll az arab katonaság élére Mekkába megy . . . és Anita követi. Lawrence ezrede; Az angol 'tiszt és az arab herceg kitünően megértik egymást. Kölcsönös rokonszenvet éreznek egymás iránt, egyaránt sokat vár­nak együttműködésüktől. Hadi tervet dolgoz­nak ki: egyformán értékesnek bizonyulnak Lawrence ék Fayszál tapasztalattal. Hiszen az arab herceg szolgált török csappitban annak­idején., jól ismeri a török taktikát. Fayszál arai} csapata'ival a Vőrös-tenger mentén ha­lad és egy érveli később sikerül megvalósíta­nia az összeköttetésit a- Lord Allenhy pa­rancsnoksága alatt közeledő angol csapatok­kal. Együtt foglalják el Jeruzsálemet, Da- maszt. A herceg piliHarüa'tlig sem kételkedik abban — és Lawrence megerősíti feltevésében — M j :jy hogy a/ ujomuwui iétesitelt Szíria királyá/áli fogják konmánm Közbelép a nagypoli Ilka. I-raiM iaoir.zág magának köv-<-i Mi-zopo-- Iámra nagy részéfl Végi- K v ./a izép állná nők: nem egye^bheti Irakoi Szirti évad < . aj.i.. Idával (jouraud tábornok vezetése alatt; francia csa|Milok szálljak meg a Ili I a lm., sţ terii lelet és Eayszát szivében mélysége-.. <\.. keveredéssel Lawrenca-. iráni, kénytelen l.o i-j donba menekülni. Anala mái ezt megelőző-, leg az angol fővárosba utazott Olt várj» a reményét vészien arab fejedelmet. Nem, I éved és van a dologban. Law- rence nem árulta cl — igyekszik meggyőzni Anita Fayszáh. — Most i> .a maga érdeké, ben dolgozik. Glvurcbill gyarmatügyi minis/., tér oldalán. A dráma vége Valóban eloszlik a -félreértés. I Lawrence egész idő a,latit fennen hirdette az illetékes körök előtt, hogy csak Fayszál királysága esetén tarthatja meg Nagy-Britannia szupre- máciiájáit Mezopotámiában. Lawroncenek si­kerül elérnie, hogy az. európai nagybatalmiak ellisimerbk lay-zá.l ‘ Irak királyaként. Faysz.á] boldog lehetne, ha lel ki ismeretét nem furdalná Anita iránti adóssága. Mindent nekli köszönhet és fizetség fejében kompro­mittál la honfi társai előtt. Iránit» érzett vál­tozatlan nagy szerelme nem megfelelő vi­szonzás Anita érzelmeiért. — Anita, kérem, könyörgöm, legyen a feleségem — esdekel Fayszál. — Ne beszéljünk erről többet — kéri Anita. — Az alattvalói .körében rossz vért szülne, ha kitudódnék, hogy keresztény nőt akar feleségül venni. Es bárhogy szeretem ók magáit, nemi akarnám kitenni felesleges nehéz ségekn ok. Évekig tart ez a helyzet. Fayszál folyton amellett kardoskodik, hogy mindenki előtt legyen a felesége, Anita pedig szüntelenül ez ellen hadakozik. A király nem tud meg­lenni nélküle, kételkedik szerelmében, egész­ségi állapota is gyengül, rosszkedve miatt népszerűségét kezdi veszteni. Az angol ^or­mány figyelmét nem kerüli el az arabok elegedet len-égé. Irako! hajszál választja el a forrongástól. 1933 augusztusában közlik Fayszállal londoni látogatása alkalmává:, hogy jó lesz résen lenni, csatározások foly­nak máris az assza riai határszélen. Law­rence áh, újból 'Fayszál mellé. De ő is cso­dálkozik: ez a megtört, lesliieg-lelkileg lé- romlott ember csak árnyéka az egykori ret­tenthetetlen Fayszálnak. A király visszatér Bagdadba. .Még egy két­ségbeesett kísérletet tesz Anita meggyőzé­sére. — Ha igazán szeret, belátja, hogy köte­lessége mellém állni. H» magát az oldala­mon érzem), megbirkózom az arabok egyre növekvő ellenszenvével. A szerelmet, nő végre kimondta az igent. Fayszál betegen szállt be a repülőgépbe, amely Genf be viszi. A Nemzetek Szövelsége előtt keli tisztázni» Irak szerepét az Asszí­riával támadt konfliktus ügyében. Gyengé­nek érzi magái. Az a tudat erősíti, hogy Bagdadbl.) visszakérve, Anita a felesége lesz. Anita sökáig néz a repülőgép után. Meg­ígérte Fayszáinak, hogy a felesége ]esz... Jól tudja, hogy ez szerelmesének a koroná­jába kerülne. . . Megsemmisülne sok küz­delmes év minden eredménye . . . Sürgöny várja a királyt Svájcban: Anita' meghtalt! Fayszál megőrzi teljes nyugalmát. Egyetlen arcázma sem rândul meg. De éjfél­kor, 1933 szeptember nyolcadikán, holtan találják Fayszáll szállodai lakosztályában. Szierellmes szive ölte meg . .. Londoniból jelentik: Az utóbbi időben sok szó esett azokról az ágyukról, amelyeket a spanyol nemzetiek Gibraltárral 'átélléniáén állítottak fel. Az angol ellenzék ismételten szóbahozta ezt a kérdést, a kormány azon­ban feltűnő nyugalomról tett tanúságot. Szakértői körökben valóban megállapítják, hogy nyugtai,anságra nines ok, mert Gibral­tárt, a Földközi-tenger bejáratának angol őr­bástyáját, sem két, sem tizenkét ágyúival, sem repülőgéppel, sem hadihajóval, sem csa­patokkal nem lehet elfoglalni, mert Gibral­tár — bevehetetlen. Az angolok Gibraltár­ból olyan erődítményt csináltak, amelyet ta­lán ki lehet éhezte tini, de elfoglalni soha. Még a légi fegyvernem nagyarányú fejlődése sem változtatott ezen, mert Gibraltár hatal­mas sziklatömbjein a legerősebb repül őlbom- bák is csak karcolásokat tudnának ejteni. Sem a szárazföldről, sem a tengerről nem lehet meghódítani Gibraltárt, amig lőszer­készlete el nem fogy. Lőszerből, élelmiszer­ből és tüzelőanyagból olyan hatalmas kész­leteket halmoztak fel Gibraltárban, bogy a védelmi csapatok még tökéletes zárlat esetén is legalább egy évig tarthatnák magukat. Hogy milyen az erődítmény belseje, azt sen- kisem tudja, a légin ágasabbra ngu angol ka­tonatisztek kivételével. Még a helyőrségi csa­patokat is a,z erődítményen kivid1. Gibraltár városában helyezték el és egy ember legföl­jebb egy elenyésző töredékét láthatja az erő­ditményláncolat belsejének. A közönség csak annyit tud, hogy a hatalmas sziklatoronyban kilométer hosszú alagutak húzódnak s a szikin méhe egész kis várost rejteget, min­denfajta raktárakkal, arzenállal, kórházzal, villamos áramfejlesztőteleppel, kutakkal, kő­olajtartályokkal és lakóhelyiségekkel több­ezer ember számára. Nyílt titok az is, hogy iNemsokára a föl'drajz'köinyvekben javítást 'kell eszközölni, meri Japánban általános' akció indult taiz ország nevének megváltoz­tatása d'ólgálban. Japán ugyanis egy utazó sziesziélyéiraök köszönheti, hogy évteáziadok óta Japánnak és nem másnak hívja a világ. Egy olasz fölfedező tudniillik annak idején helytelenül értettbe meg Klinábain Japán ne­vét s mégis, az 'egész világ készséggel át­vette, sőt ie,l üs mélyítette a tévedést. Marco Poíö 1275-ben véletlenül eljutott KaimibaKaik városába, a későbbi Peking, sőt ma már Peiping ősének falai közié. Kam­I azt a keskeny földnyelvet, amely a sziklát összeköti a spanyol szárazfölddel, a háború legelső jelére felrobbantják. .Akkor aztán megszólalhat az erődítménybe beépített nem kevesebb, mint ezer ágyú, gépfegyver és lég- el'háritó löveg. A gibraltári eröditményben nehézütegek is vannak, amelyek elsülyeszt- hetők és amelyeknek kezelése villamosság­gal történik. Olyan hatalmas fényszórók ál­lanak az erődítményen, hogy fényük besu­gározz» éjszaka az egész gibraltári tenger- szorost. haltuk (abban az időben a hatalmas Kublaij khán óriási birodalmának volt a fővárosa. 'Marco Polo itt hallott először arról1 a cso- I dálatos közeli sziget ortsz ágról, ahol „fölkel a nap“. A kínaiaknak erre a földre vonat­kozóan meg volt az Írásjelük, mely körül­belül ágy hangzott: „dsirpam-kuo“. Az olasz Mareo Póló fül ében ez az egzotikus meg­jelölés ,,cipangu“-nak hangzott s ezt a nem helytálló szólt magával is hozta Európába. Nyugat-Európában azonban » cipangu szó kiejtése nehézségekbe ütközött. Később el- - hagyták a szó utolsó szó'tagát és igy lebt oipanguhól cipan és ebből japan. Perry ţi Mlatifthew amerikai flotiaparancsnok nyolc- -a van esztendővel utána érintkezésbe lépett az addig elzárt szigetország kormányával. .Li Szegény japánok akkor hallották először ii saját kifordított, meglékelt nevüket, aimin ni aztán el is csodálkoztak. Csodálkoznak máig şi ás, olyaninyinai, hogy most hetvennyolc egye- -s sülét közel húszmillió taggal programjába l tüz'te a „japán“ név eltörlését. Hogy miké- é pen akarják elnevezni' országukat, arról egy­előre nem szól a krónika. Akit nem öl me^ a víláóitó'iúz z Különös módon akart véget vetni életének i egy kanadai polgár, Klang Emin szerszám- -j kovács Montreal városában. Bement egy ko- < porsókere&kedőhöz' koporsót vásárolt magú nak, ezt hazavitte, belefeküdt, szájába tette s a gázvezetékhez erősített gumicsövet, meg­nyitotta a csapot és várta a halált. Két óra r múlva fedezték fel az eszméletlen embert, cukit rögtön kórházba szállítottak. Bár e két órán át valósággal ömlött Klang torkába a r gáz. mégis már a mentőkocsiban magához z tért és alig félnapi pihenés után saját lábán ' s hagyta el a kórházat. Most Klang csodájára járnak az orvosok mindenfelől. mert ez az ' ember az egyetlen, akinek a szervezete el­lenállt a gyilkos gáz rombolásának. A csodá­val határos eset okát eddig nem tudták meg \ megmagy a rázni. Jopán tiltakozik saját neve ellen A fiatalember szenved, boldogtalan. Imád­ja Anitát. De* mit tegyen? Közeledik a ked­vező pillanat a cselekvésre, az arainak fel- szabóditására a török fenluitáság alól. Senki sem tudja ezt jobban, mint ö. az Ifjú törö­kök pártjának tevékeny tagja. Alxl-ul Hamid trónja inog. Egyetlen erősebb lökésre meg­indul a nagy földindulás, amely maga aki temeti a korhadó török birodalmat... Fel­áldozhatja-e népe -szabadságát szerelme ked­véért? Ha keresztény nőt vesz el feleségül, vége mindennek! De hiába küzd maga ellen, hiába töpreng éjszakákon út. Győz a szere­lem ... — Anita, én nem törődöm semmivel . .. Feláldozok mindent ... Legyen a feleségem. A fiatal leány megborzong. — Nem, Fayszál. nem lehetek a felesége . . . Magára nagy feladni vár . . . Arra kell gondolnia ... Az ember tehetetlen a .sors ha­tározatával szemben . .. De én mindhalálig megmaradok maga mellett . .. Szitambul európai negyedében, a Perában, mindent tudnak az emberek egymásról. A Kitör a világháború. Anita felismeri a kedvező helyzetet. Most vagy soha sem sze­rezheti meg Fayszál a királyságot. Megkez­dődnek a titkos tárgyalások az arabok és az angolok közt. Természetesen a fiatal nő játssza a .közvetítő szerepét. Ezen senki sem csodálkozik, hiszen közismert személyiség, mindenkit ferner, összeköttetésiéi kitűnőek. 1916-ban Husszein áll az arabok étiére. Meg­indul a hadakozás arabok és törökök közt. Az utóbbiak kerülnek ki győzedelmesen az összeütközésből és kegyetlenül megtorolják az arabok felkelését. Fayszál kénytelen a hegyekbe menekülni megmaradt embereivel. Lj személyikég jelentkezik a színpadon: Lawrence ezredes, Anita meghitt jó barátja. Gibraltár — bevehetetlen

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents