Ellenzék, 1937. augusztus (58. évfolyam, 174-199. szám)

1937-08-14 / 185. szám

taxa poştala plătită IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ I :2 H m \X k ELLENZEK Szerkeszt őség és kiadóhiva tal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telofonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkiadóhivatal és könyvoszcily: P. Uniri 9 Telefon: 11—99. ■■■y.-aa-wHgggugywi» ■» LVIII, ÉVFOLYAM, 18 5. SZÁM. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre axo, félévre 4*°» évente 840 lej. — M's'gyarotrszágra: negyedévre iOj félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbőzeöte: több. CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 AUGUSZTUS 14. Sanghajba helyeződött a Idnai—japán háború súlypontja A milliós kikötőváros teljes háborús lázban. — A külföldi képviseletek, Japán kihagyásával, vegyes védelmi bizottságot alakítottak. —- A nagyhatalmak óva­tosságra intik Kinát. ~ Nankingban japán ultimátumra számítanak A valenciai kormány áthelyezéséről tárgyat Negrm spanyol hoz- társasági miniszterelnök Barcelonában Ma már alig van valaki, aki vitatja a kínai—japán háború elkerülhetetlen ki­robbanását, melyet Japán alig álcázott szándékai eddig is bizonyosra ígértek. Jóllehet, Japán nem is számította Észak- kina elcsatoláxsáh az 1932-ös mandzsu' riai eredményhez könnyű sikerre számí­tott, most már nem visszakozhat: egy­részt a távolkeleti szigetországban min­denható háborús párt követeli a Kíná­val való leszámolást, másrészt futni kénytelen a pénze után, melyet r tllalko- zásába már belefektetett. A döntő fejle­mények különben most már küszöbön állanak és előreláthatólag nem Észak~ kinában, hanem a Yangcse folyó torko­latánál fekvő, több mint két és félmillió lakosú hatalmas kikötővárosban, Sang­hajban és vidékén következnek be. Leg­újabb táviratok azt mutatják, hogy a kínai—japán háború sulyponja ide rög­ződött. Sanghaj előtt rendezte meg Ja­pán 4-0 páncélosa részvételével impozáns flottattüntetését s a város előtt most is 31 hadihajója áll, közülük 21 magában Sanghaj kikötőjében, ahol szinte órán­ként követik egymást a csapatokkal meg­rak ottan érkező japán hajók. Minden jel azt bizonyítja, hogy Japán itt akarja ki­kényszeríteni a döntést. Ezt látja Kina is, amely a japán flottatüntetés után sür­gősen lezárta a Yangcse folyót, hogy le­hetetlenné tegye a japán hadihajóknak a folyóba való behatolását és ezzel elke­rülje a tüntetésnek nyilván komolyabb veszélyt is rejtegető Hankau előtti meg­ismétlését. Szünet nélkül szállítja Sang­haj felé csapatait, bent a városban pe­dig, ahol minden kínai férfi önkéntes munkára jelentkezett, lázas ütemben ásat lövészárkokat. Végül, mint pontos szeizmográf jelzi a bekövetkezhető ese­ményeket a sanghaji külképviseletek fo­kozódó nyugtalansága: a japán ügyvivő kihagyásával vegyes védőbizoitságot ala- kitottalz, mely ellenük irányuló japóin támadás esetére végsőkig folytatott ellen­állást határozott el. Mig a kikötőben 2 angol, 3 francia és 2 amerikai hadihajó tartózkodik„ a városban 950 főnyi angol őrség áll készenlétben, a honkongi őrség pedig utasítást kapott, hogy szükség esetén azonnal közbelépjen, az amerikai­ak egy manillai ezredet mozgósítottak, a franciák pedig Fay-Gónból kértek csa­patokat. A francia engedményes terület admintfaz- tr utóra megtagadta a japánok kérését , hogy az engedményes területen átvonulhassanak, ha a kínaiak dél felöl nyomulnak elő. A ja­pánok különben tegnap elfoglalták Nankaut — (nem Hankau ellen folyt az ostrom, mint tegnap tévesen jelentették) — s ezzel Észak kinában újabb jelentős hadászati előnyt nyertek. A; angol, amerikai, német és olasz kormányok egyértelmű jegyzékben tanácsol­ták Kínának, hogy lehetőleg kerülje a fegy­veres összeütközéseket, Nankingban valószí­nűnek tartják, hogy Japán ma ultimátum alakjában ismét benyújtja \a legutóbbi sang-' haji incidenssel kapcsolatos követeléseit. Az ibériai félsziget önmarcangoló háború­járól érkező hírek megérő sitik Fraűto. tá­bornok legutóbbi vitathatatlan harctéri sike­reit. A nemzetiek oldaléra fordult hadisze­rencse biztos jelének lehet tekinteni a most már köztársasági részről is elismert hirt, hogy Valenciában a kormány újbóli áthelye­zésére gondolnak. Mint katalán lapok írják, anélkül. hogy a tagadást megkísérelnék:, Neg- ri,n köztársasági elnök közelebbről Barcelo­nába utazik, hogy ottan a valenciai kor­1 mánynak a katalán fővárosba való áthelye- \ zéséről tárgyaljon, a nemzetiek ezt a merne ­Í * külésszőmba menő áthelyezést úgy tekintik, mint közeledő végleges győzelmüknek bizta­tó jelét. A francia—olasz közeledéssel kapcsolat­ban továbbra is biztató hírek járnak. A „Temps6“ csütörtöki vezércikkében megálla- pitja, hogy Franciaországban igen kedvező hatást váltottak ki az Alpesek túloldaláról érkező hírek. Remélik, hogy tartós francia I —olasz jóviszonyt lehet kiépíteni. Szicíliá­ba^ pénteken megkezdődtek a nagyszabású 5 olasz hadgyakorlatok, melyekre Victor Ema­Í nuel olasz király és császár, Umberto trón­örökös és Mussolini a szigetre érkezett. A hadgyakorlatok egy hétig tartanak. 20.263 láda ópium Védik a Sanghaja idegen konzulátusokat PÁRTS, augusztus 13. Katalán lapok Neg­rito spanyol köztársasági miniszterelnök, han­goztatott barcelonai látogatásával kapcsolat­ban beismerik, hogy Negrin utazásának tu- ksjdonképeni célját a katalán kormánnyá®, a valenciai kormány áthelyezése érdekében folytatandó tárgyalás 'képezi. SALAMANCA, augusztus 13. A Ştefani ügynökség jelenti: Az aragon! ai fronton; a nemzetiek egy had oszlopa elfoglalta Valde- cRlo helységet és az azonos nevű völgyet. A madridi fronton a nemzetiek tüzérsége élénk tevékeny sieget fejt ki. A terreueli front- szakaszon a nemzetiek folytatják előnyomu­lásukat, miközben a köztársaságiak fokoza­tosan 'vissza vonulnak. SANGHAJ, augusztus 13. A japán hadve- zctoség a legteljesebb titokblam tartja terveit — jelenti egy sanghaji Reuter-távirat. Mégis minden jel azt látszik bizonyítani, hogy a japán—kínai háborúban nem Úsztok-Kíná­ban, hanem Sanghajban akarják kikénysze­ríteni a döntést. A japán csapatszállító hajóik gyors egymásutánban érkeznek Sanghaj ki­kötőjébe, tegnap csaknem óránként követték egymást. Kina szintért Házasára 'készül a sanghaji összecsapásra. A kínai katonák, az ezrével jelentkező polgári önkéntesekkel együtt lövészárkokat ásnak s az immár et- kerülhcfellennek látszó harcra előkés zülve, erősitik állásaikat. Sanghaj előtt 31 japán hadihajó áll, közülük 21 bent a (kikötőben, illetőleg Wu-Sung kínai erőd előtt, az erőd felé irányított ágyukkal. A kikötőben tar­tózkodik ezenkívül két angol, három francia és két amerikai hadihajó. A külföldi álla­miak sanghaji képviselői, a japán konzul ki­hagyásává1!, vegyes védőbizatteágot alakítot­tak s elhatározták, hogy jiapán támadás ese­tén végsőkig {Jlenálhinák, Az angol konzulá­tus védelmére í>50 katona áll készen, ezen­kívül a honkongi angol őrség is parancsot '’kapott, Inogj minden pillanatban készen áll­jon a segítségnyújtásra. A franciák Pay-Gou- ból vezényelték Sanghajba az őrséget, az 'amerikaiak pedig egy mianillai ezredet moz­gósítottak. Japán tengerészeti hatóságok teglraap han­goztatták, hogy amennyiben a .kiírniuk raejn tcíjfisilflk. Japán követeléseit, a SOnghöj ki­kötőjében horgonyzó japán hadihajók „meg­teszik a Japán tekintélyének és nemzeti be­csületének megvédésére szüksége^ intézke­déseket“. Japán 'kívánságai — melyek egy tengerész meggyilkolásával állanak kapcso­latban — hogy a kínai csendőrök ürítsék ki a japán városrésszel szomszédos területekét s rombolják le iá japán—kínai egyezmény által kiatonlaimentesiteti övben emelt kínai erődítményeket. Tekintve, hogy — mint a Reuter jelenti — a kínaiak merni tel jesítették a követeléseket, Japán ma ultimátum alalk- jábatoi megfogalmazva terjeszti elő ezeket. Sanghaj és Nanking között a vasúti forga­lom rendszertelenné vált, a kínai csapatszál- litások azonban szakadatlanul folynak Sang­haj felé. A japán csapatok tegnap heves küzdelem után bevonultak Natnlkauiba. (Tegnapi hibás távirat ITamkau ostromáról beszélt, ami ele­ve yalósziniitlletnnek látszott.) Tieraesinítől mintegy 40 km.-re Tnliucsenmél a japánok visszaverték a kínaiak egy támadását. NANKING, augusztus 13. A nankingi kor­mány azonos tartalmú jegyzéket kapott An­gliai, az lEgyesüiftnÁUllairnok, Németország és Olaszország kormányaitól, melyek az ellen­ségeskedések lehető kerülését tanácsolják. A kínai kormány központi végrehajtóbizott­ságát szeptember 15-re összehívták. A Yangcse folyót, nankingi utasításra, Ki- ang-Yangnál tegnap lezárták. Ezen a helyen jelentékeny kínai haderőt összpontosítottak, hogy japán hadihajóknak a folyóba való be­hatolását megakadályozzák. VARSÓ, augusztus 13. Moszkvai jelentés szerint BUielier tábornok kihallgatáson volt Sztálinnál s részletes jelentést tett a szélső- keleti helyzetről. A sízovjietorosz kormány korlátlan segítséget kíván nyújtani a kínai csapattok niaik. Japán részről ismerik a készü­lődéseket s azt hiszik, hogy augusztus 15— 20 között kerül sor döntő összecsapásra. at Bucur estiből jelentik: Délkeleti, déli szél mellett néhány helyen a délutáni órákban még zivataros eső és a meleg fokozódása várható. Ami most Sanghajban és Pekingben, meg még egy pár kínai városban történikt oisz- szavezetendő egy hatezer esztendős nép ide­gengyűlöletére . A Mennyei Birodalom évez­redeken át hallani sem akart másról, csak önnönmagáról, őseiről, akiket ma is úgy tisztet, mint valamikor a római. Nem tűrt meg idegent. Mintha érezte volna, hogy nem lesz ereje megbirkózni majd ezzel az idegen­nel. Ahogy valóban meg is történt. Ott kezdődött Kina tragédiája, amikor 1839-ben arra kényszerű ette az angolokat, hogy a 20.263 láda becsempészett ópiumot kiadják, amelynek megtört érdé után az an­golokat kitiltotta. Az ,,ópiumháboru“‘ a nan­kingi békével végződött, még pedig azzal, hogy Kina öt kikötőjében, többek között Sanghajban is, szabad kereskedelmet engedé­lyezett az angoloknak. Az idegenek betolakodása után egyre más­ra lázadás tört ki. amelynek során I860 őszén az európaiak már Peki'irgbe is bevo­nultak. Évről évre több az európai jog az ősi Kínában, de ezzel egyenes arányban nő az idegengyűlölet is, amely 1900 junius 20- ához vezette a sárgákat. Ketteter pekingi né­met követet ekkor ölték meg a testgyakorló kör tagjai, a boxolók (boxerek). A megtor­lásban az európaiakon kívül Japán is meg­jelenik már. Japán indokolása ez volt: Kina nem csinálhat állandó zavart Ázsiában úgy, mint Törökország Európában. A 20.263 láda elkobzott ópium helyébe újabb ópiumos ládák ezrei kerültek a Meny- nyei Birodalomba és a legyengült Kina még jobban elcrőtlenedett. Testileg, lelkileg egy­aránt. Könnyű volt tehát előbb a cári, majd a vörös Oroszországnak benyomulni Kínába. Amig csak a cári erőszak és terjeszkedni vágyás nyomult előre. Japán tétlenül ült, de azonnal szembefordult, ahogy az eszmei orosz támadás bolsevista formában megin­dult. Az ópiumos ládákat nem bánta Japán —■ de a bolsevista mákony elterjedését nem en­gedi. fiolívágáttyon Valami haj van a nagy és a kiismerhe­tetlen rejtélyesség országában. Az ötágú csil­lag fénye megfakult. Legalább is halványab­ban ragyog. Kezd igaza lenni Gidenek, Illyés Gyulának és annak a soknak, aki megjárta az „Ígéret földjét“, megcsodálta a slarló és kalapácsot, de észrevette, hogy egy ország, ahonnan a sarló és kalapács kedvéért szám­űzték a tollat, az ész, az «nileilektus jelképét, ott fii sokáig nem terein. Valami ba j van a néma és hatalmas Szov­jetben. Már egy pár éve nem úgy megy ott min­den, ahogy menni keile,ne. Nyikorognak az államgépezet kerekei. Ahogy most is, amikor közel háromezer vasutast tartóztattak le s közülük köre! szá­zait már ki is végeztek. Holtvágányna futott a „megváltó“ bolse- viziiMis rendszerének vonata. Valami látha­tatlan kéz rosiszul(?) állította be a váltót. Vakvágányra került a szerelvény. Amelyiket Lenin indított el, TrotzMj, Kamenev, Zlraov- jev hajtott, Tuchacsevszkij fütött és vezetett s amelyiken nia már a georgiai paraszt, a kérges L'elkü Sztálin rohan bele a semmi­ségbe ... Ami most éppen a vasutasokkal megesett, szinte jelképesen igazolja azt az ölök tételt, hegy esőik hozzáértő embereik vezessenek egy orfszágot és ne felkészületlen fantaszták. Oroszországban — sajnos — ez utóbbiak ültek a mozdonyom Ezért került helitvágányru a szerelvény... A tragédia: ezen a vonaton ül ma egy ha­talmas nemzet midió és millió fia s ki tudia. mi lesz majd velők?

Next

/
Thumbnails
Contents