Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-11 / 156. szám
193 7 j it 11 ti s 11. ELLENZÉK Descartes Erdélyben Irta: JUHÁSZ ISTVÁN. 1637-ben, háromszáz, evvel' ezelőtt jelent meg René Descartes korszakalkotó müve: ,,Discours de la méthode“. Az újkori európai gondolkodás ettől a munkától indul el. Az eddig ismeretlen, hányatott életű és sokszor még barátai elől is elrejtőző francia gondolkodó ezzel a könyvével korszakot teremt. Való igaz, hogy a történelemben minden irány és minden ember szervesen illeszkedik bele s Desoartesnak megkereshetjük szellemőseit. A humán izmus nagy szellemi áramlata, annak az emberre irányuló folytonos kérdezése 'és a valóságra irányuló szenvedélyes keresése az, mely felujul Desoartes és a tőle elinduló nacionalizmus irányzatában. Az európai kultúra e pogány folyamát a reformáció nagy Is ten-keresése, teológiai műveltség- alkotása fel tudta tartóztatni másfél évszázadon át, de végleg elfelejtetni, kiirtani a reformációnak sem sikerült. Descartes müvében újra megjelenik az önmagában, egyedül csak önmagában bízó, önmagára építő, pogány ember-titán, aki létezését gondolkodásában, ismeri fel. Aki mindent kétkedésre méltónak Ítél, önmaga kétkedő mivoltán kívüli. Aki titán izmusában odáig megy, hogy az életünket előre meghatározó tényezőket tagadva, azokat mint fölösleges és káros ,.előzetes föltevéseket“ akarja a gondolkodás ut- jábá] eltávolítani. Nem keresztyén filozófia az övé: nem Isten létéből és kijelentésléiből jut el az ember megismerésére, hanem pogány gondolkozás, mely az emberi szellemben adott eszméből akarja levezetni Isten létét. Nyugodtan leírhatjuk: ma időszerűtlen Descartes gondolkodása; ma annak a korszaknak a végét járjuk és jelezzük, amelynek a kezdete volt az „Értekezés a módszerről“. E sirkőáll it ásnál azonban mégis szeretettel és kegyelettel állunk meg, ez a gondolkozásában tőlünk idegen, neveltetésében jezsuita, hitében pogány, nemzetiségében francia hatott reánk, élt az őseink közt a keresztyén, magyar és református Erdély kultúráját majdnem egy félszázadon át megtermékenyítette. Descartes járt Erdélyben, nem úgy, mint Magyarország nyugati részén, ahol a harmincéves háború alatt egy idegen hóditó vezér (íBugnoy) seregében mint fiatal katona küzdött ellenünk. Erdélyben akkor nem jött el, mihozzánk nem mint katona, hanem mint •vezér jött, Európa megujhodó szellemi életének a vezére, itt nem ellenünk, hanem értünk, a mi több kultúránkért küzdött és nem idegen, hanem honi sereg élén. Apácai Descartes tanítványa Apácai neve kerül itt legelőbb elő, Apácai Cseri Jánost, ki Descartes után tiz évivel halt meg, tehát szinte kortársa volt, nem szükség itt újra bemutatni, Érdé!yben minden müveit magyar ember ismeri őt. Apácai, aki Eneyk- lopaediájóban az akkor müveit tudományágak mindenikét összefoglaja, Descartes fiozófiá- jának a hatása alatt áll. Mindenben kételkedni! — „omnibus duli- tairi“ — jellegzetes Descartes-i gondolatát halljuk kicsendülni ezekben öz Apácai sorokban: Mivel gyermeki állapotban születtünk, a gyermeki hibás Ítéletektől meg nem szabadulhatunk semmiképen, hanemha egyszer életünkben minden tudományból i dolgokról ügyekezünk kételkedni, va la melyeknek bizonytalanságok felől csak kevéssé gyanakodhatunk is.“ Egy másik alkalommal pedig ugyancsak ebben az említett müvében úgy ir Descartes- róí, mimt aki egyenesen Isten gondviselése a k!élsői századok: a XVII. ® az azt követők számára: „Mivel nem egy ember, nem egy század tulajdona a filozófiai bölcsességet tökéletességre vinni, nem akarta a mindenható Isten, hogy a mi korunk nélkülözze az ő jóságának tanú jelét, hanem a világnak e késő ivén korában támasztotta az előző századok irigységét keltve föl, Des Cartes Renét, az egész .bölcselet ujjiá teremtőjét, korunknak páratlan ékességét és díszét, az úgy származás ősi ősök, valamint műveltség és erények tekintetében legelőkelőbb férfiút. Ennek, midőn. látta, hogy a bölcseiét körében csupa versengés, civódás és asszonyos feleselés uralkodik, az/ a gondolata támadt, vájjon nem lehetetlen-ó valami módon a bölcseleti igazságokat a mennyiségtudományi igazságok bizonyosságáig fokozni? Nem csügged el; mindent kétkedés tárgyává tesz, ahol csak a legkisebb oka is volt a kétkedésre s midőn ily módon a saját eszének, mint gondolkodó valónak a létezését kétségbe nem vonhatá, azon következtetésre jut, hogy lehetetlen annak nem léteznie.“ íme Descartes első magyar jellemzése és gonddalainak az összefoglalásai Descartes a radnóti zsinaton 1673 Descartes, vagy ahogyam akkor latinosán nevezték: Cartteius filozófiájával .egyidőben kezd téri hódiliamii a református teológiában .ils egy uj (irány, mely Cocoejus holland teológustól indult ki. A két uj szellemű irányzat karöltve haladt s Erdély két főiskolája az enyedi és a kolozsvárii akadémia, csakhamar e két Irányzat melegágya és terjesztője leisz. Ebben az időben azonbatn a kicsi országnak van egy harmadik teológiát és filozófiát tanuló főiskolája is. Ez pedliig oi sárospataki kollégium, melynek professzorai és diákjai a jezsuiták elől Gyulafehérvárra menekültek. A sárospataki'—gyulafehérvári 'iskola konzervatív, féli a coccejámizmus és carteziiániz- mus meg termékeny illő hatásától, elzárkózik előle s aiz enyed.ii és kolozsvárii professzorok ellőni elszánt harcot kezd. A harc mind nagydob hu lilám okait vei, úgy hogy végül Aiparfi Mihály fejedelem 1673-ban összehívja az ország református papságát — az élen Tofeus Mihály püspökkel, hogy döntsenek Radmóton e két uj irányzat ügyében. A zsinat: a püspök és a papoik, szintén konzervatív állásfoglalásnak , a fehérvári professzoroknak kedveznek, — ellensúlyozza azonban őket a világi főrendiek consistoriiüma, amelyik szintén Raduóton ült össze sí amelyik az ülj tanokra hallgat. A zsinati ik'éb teológiai tanár és egy lelkész ellen a coccejámizmus bűne miatt, Csernáto- ni Pál uagyenyedti flilozófia-proifesiszor ellen pedig a cárt esti oiniizmus bűne miatt folytat le vizsgálatot. A Csenniátoni ellen emelt tiz vádpontból megáillliaipiitihaitó, hogy miben állott a Descairteához való csatlakozása: 1. A logikát I Gartesius szellem ében tanl'.tollta, elszakadva az addig tanított Arástotfelas-i logika abszoilüt értékűnek vélt formalizmusától. 2. Tanított Delsearbasról, és védte öli azokkal szemben, akik atlheivStánalk álHitották. 3. Elfogadtál ő is a kételkedést a gondolkodás kiinduló pontjául: „Szükség nemcsak kételkedni miim dériekről, hanem mindazokat a dolgokat, az meilyekrőlí kételkedünk, meg i^ vetni.“ E cikk keretéheti érdemes feljegyezni azt, hogy hogyan döntött a radnóti zsinaif a Cser- náton.i !Pál s rajta keresztül Descartes megvádolt. filozófiája ügyében. Két határozat mondatott ki, az elsőt a papi; zsíiinat hozta: e7 szigorúbb és hivebben domb őri ttj® ki a hitvallás 019 református gondolkodást, — a másodikat a főrendek és a lelkészek közös con- •siStnr'i.uma mondta kil, tágabb és a tudományos 'szabadságot inkább respektáló — talán nem tévedünk, hai a kettőben együtt lőttjük ai sajátos erdélyi szellemet: („Phiitosophiát perig olyat • loméi fisának, mely auciHáljon (szolgáljon) a theologiának és vele consoláljon hogy scholálilmk felől az Apostol szava reánk ne szahadéllassék: Nemo vos désipiát per inanem „pbilos'ophii- a<m“ (Kolossá 2/4: Hogy valaki tűiteket rá •ne szedjen hitiatő heszéddej — Károlii fordl- tásai.) „Gsemátorai pedig magyarázhaitija a Descartes filozófiaiját, a bölcsei'kedésfi jogtól senkit sem foszthatni meg. Akinek nem tetszik, írjon ellene.4' Nagyon valószínű, hogy ön arra a közönséges benzinre gondol, amelyet^ Bucurestibcn literenként 8.60 leiért árulnak. kJka azonSan igy gondolkozik, téved E látszólagos ellentmondásban nincs semmi titokzatosság. Noha 50 bánivá! többe kerúi, az Ethyl-Unirea kékbenzinnel megfelelően nagyobb számú kilométert tehet meg, ami nemcsak kiegyenlíti az árkülönbséget, de még megtakarítást is jelent. De az Ethyl-Unirea kékbenzinnel elért megtakarítás más irányban is megnyilvánul. Minthogy antideto- náns, ez az üzemanyag csökkenti a motor vibrációit és ennek következtében a kopását is. Ha Ethyl-Unirea kékbenzint használ, jelentékenyen csökkenti a javítások budgetjót. DE AZ ETHYL-UNIREA KÉKBENZIN még más etonyöíiet is nyújt Csakis a gazdaságosság nem tudná igazolni az Ethyl-Unirea kékbenzin nagy sikerét. íme, még a következő előnyöket is nyújtja ez az üzemanyag: 1. Könnyebben veszi az emelkedéseket. 2. Nagyobb sebesség. 3. Azonnal indit. 4. Az ellenőrzött és megfelelő elégés folytán a motor kevésbbé kopik. A Syllabus és Replicáfa Fel kellene altit röviden sorolni a at a :négy filozófiai müvet, mely a radnóti zsinat ulán 1673. és 1688. közönt Magyarországon és Erdélyben, magyar szerzőktől laltin nyelven megjeleni. Nagyobb nevezetességre azonban e müveik közül csak az egyik fehérvári profosszon könyve tett szerit. iPósiaházi, Janos fehérvári professzor volt a radnóti. zsinaton is az enyedi és (kolozsvári professzorok legnagyobb ellenfele s a harcot ő nem adta fel KÖNYVNAP 1937 Alábbi könyvnapi árak csak a raktáron lévő píidmyo':' tartamáig csvénye Br. Eötvös József regényei 1 kötélben (Kartkausi, Falu jegyzője, Nővérek, Magyarország 1514-ben. Biblianyomó papir, 1700 oldal, vászonkötésbeu) Arany János összes költői müvei 1 kötetben — (A könyvkiadás csodája, 1700 oldalon, hártyafinom papíron, gyönyörű diszkötésben) — — Berend Mikló sné: Lüktető talaj (2 kötetben, 900 oldalon) fűzve 132, kötve — — — — — — Móra Ferenc ; Ének a búzamezőkről, vászonkötésben Csermely Gyula: Toprini nász, íve 99, vkötésben Nagy József: A filozófia kis tükre, vászonkötésben Illyés Gyula: Puszták népe (Az utóbbi évek legnagyobb sikerű könyve) fűzve 90, vászonkötésben Szabó Zoltán: A tardi helyzet* fve 66, vászonkötés Lei 343 — Lei 440 Lei 185 Lei 108 Lei 119 Lei 99 Lei 112 Lei 92 M „Elienzéh ftönij¥®$ifsins!) ? n Kolozsvár, Piaţa Unirii 9., kaphatók. Most rendeljen, amig a kész'et tart. Vidékre szállítunk o zsin,all után sem. 1685-ben adott kii Kolozsvárt egy „Syllabus Assertion um“ című munkát, melyben immár nemcsak a magyar cartez iánusokkal vitázik, hanem magával Deis- cartes-tal is vitába száll, bizonyítva, hogy Descartes alaptétele — mindenben való kételkedés jól használható a filozófia testvér- ágában a lélektanban, de semmiképpen nem állja meg a helyét a fiPozófna -magvát '.kitevő metafizikában. Az enyedi kollégium hagyománya fenntartotta annak emlékét, hogy mikor Pósaházi professzor diákjai) Gyulafehérvárról Kolozsvárra vállék e könyv kéziratát, Enyeden haliadnak keresztül, az enyedi diákok lehalták őket s miig aludtak, kilopták tarsolyukból a könyv kéziratát, azt lemásolták s átadták egyik professzoruknak, aki azután idejében megírta a Pósaházi könyvének Repliedjál. Erdély nem volt elzárt föld, melyre ne tudott volna behatolni a nagy európai filozófus szelleme és hallása. És nem elkésve, mem mliimt muzeális 'tárgy vonult be hozzánk, — hafnem &zelletni hatása árjának legelső, friss hullámaival öntözte é9 terméken vitette meg Erdéy magyar lelkiségének kultturatermő talaját. Érthdtő tehát Descartes könyvének tnüceratennániumán, ha e francia tudósra szere fteitít el, erdélyfí mulitunkaak erre a darabjára pediig büszkeséggel gondoltunk vissza. loan KenedücSy; A bolíSoíg h ázasság A nevető bölcsesség! A legnralatságo óbb és legokosabb könyv a házasságról Ara kvs 6o lej az Ellenzék könyvosztáíyában Cint, Piaţa Unirii, Vidékre útin vét tei ia «ann:: szállítják,
