Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-11 / 156. szám
BLLfíNZfíH l<)3 7 Iu II uh II. T O Vasárnapi levél Z ÁG O N DEZSŐ VONATON Ív!' okiam a/ utazgatástól. Zsebem se engedi. idom sines rá. Meg kedvein sem igen. Manapság vsak az utazgasson, akinek gondja sines, búja sines... (Ha ugyan van ilyen ember.) IV hogy a nupokktiii m-gis ott találtam magam a száguldó vonat egyik ringatózó kocsijában — oka volt. Haza kellett nézzek szűkeid) pátriáiul)«. KI kellett ott intézzek egyet s mást és a legnehezebbel is: búcsút kellett venni emberektől. fáktól1, virágoktól'. Ks emlékektől is: meg kellett simogatnom egy két fakereszteU el kellett köszönnöm egy-két mártványosz- loptól a temetőben. Búcsúznom kelleti az Alföldtől... ahol születtem, amelyiket szerettem s amelyik engem is szeretett, hiszen annyi sokat mesélt nekem esténként a megszámlálhatatlan csillagu ég alatt, a megmér- hetetlenül nagy puszták csendes sarkában. Ott, ahol a Maros kilép a hegyek közül és ezüst szalagban szétterül a síkságon... Hogy mit éreztem a búcsú alklamával ...? Magamnak sem mondom meg a választ. Hát még másnak. Csak annyit tudok. hogy sokszor lett ködös előttem az állomás épülete és a lihegő mozdony mintha helyettem sírta volü« el magát... De azért ember az ember, hogy — tudjon feledni. Ha másként nem — legalább látszólag. Tudja bezárni emlékeit a szive legbenső kamrájába, oda az érzéseit is, mind, mind, amit az életben megélt, átérzett és végigszenvedett ... Egyszer majd rá kerül a sor ezekre a ,,rabokra“ ... Egyszer, amikor megöregszünk — megbocsátunk' nekik, kinyitjuk a zárat, kiengedjük őket, mind, mind, hadd beszéljenek, hadd örüljenek, hadd szenvedjenek! ... Igv én is — amikor újból ott ültem visz- szatéröben a wonaton és lassan-Jassan láttam. hogy fogy a síkság, miként emelkednek a dombok, hogyan válnak hegyekké... és a poroslevelii akácfák helyett fenyvesek mél'tóságos mozdulatlansága jelezte Erdélyt. Tele volt a szivem érzésekkel, a szemem könnyel és agyamban vadul kergették egymást a gondolatok. S ón ültem behunyt szemmel, mozdulatlanul senkire se nézve... — Most egyedül szeretnék lenni ebben a kocsiban — gondoltam. Egyedül az érzéseimmel. a gondolataimmal. Azonban heringmódjára zsúfolásig ültek, álltak az emberek. Magyarországból jött a zöme. Nyaralni, rokonlátogatni, turistáskodni ... Megadtam hát magam a sorsomnak és semmivel, senkivel nem törődve, igyekeztem — elaludni! Felejteni akartam. Felejteni múltat, amely ha nehéz is volt, de szép. Felejteni az embereket, akiket szerettem s akik elengedtek ... Feledni mindent és mindenkit ... És magammal és magamban átmenteni meleget, szeretetet, tetterőt, lendületet, a munk!a imádatát, minid, mind azt a kevés értéket, ami kikelt, nőtt és megérett bennem lenn az évek hosszusorán az Alfőldön. Átmenteni mindezeket az értékeket az külföldről Erdélyibe ... Most, hogy ezeket a sorokat írom, * emlékezem — hiába igyekeztem elaludni — nem sikerült. Hiába próbáltam meg eggyé- olivadni a vontat ritmikus lüktetésével, hiába akartam nem hallani semmit — hiába... Terefere folyt a folyosókon, kofferek mélyéről csirkésül! került felszínre és itt is, ott is fe’hangzott az alföldi ember széles lelfen- dezése: — Jaj de szép az a patak... Beh gyönyörük ezek a fenyvesek .. * Ahogy a beszélgetésükből kivettem^ pestek ültek a fülkében. Asszonyok, férfiak (és egv leány. Mindmegannyi rajongással nézte a hegyek közt kanyargó vonatból: a festői tájat. — Csodálatos -— gondoltam — a pesti ember ma is olyan, mint az én időmben. Rajong, lelkesedik a természetért — de egy szóval sem említi az embert. A pesti ember nem ismer magám kivül emberebb embert s éppen ezért nem is érdekli. Ahogy most sem 1 eszéi’nek másról, csakhogy ilyen szép a búvópatak, a fenyvesek, a begyek, a völgyek de hogy ezek mellett a patakok mellett. begyek és völgyekben s a fenyvesek mellett emberek élnek-e s ha igen, hogyan — az nem érdekli őkét. Már tppen végig akartain nézni utiiársai- ni.il. Mély illegve léssel, erdélyi gőggel (milyen hamar hasonul az einlier), amikor hangol hallok. A lány lves/.élt: Tudod anyám, milyen szívesen hagynám olt Pestet — ezért a darab földért ott a patak mellett. Felnéztem. Egy fiatal, kipirult arcú leány mutatóit le a völgyibe, ahol a patak mellett egy kis ház körül veteményes kert terült cl. A leány leheteti úgy 16—18 éves. » Az anyja nagy szeretettel nézett fel rá s csak ennyit mondott: — Tudom. Már nem akartam aludni. Nem is tudtam volna. Megébredtem teljesen. Felfrissülteim. —• Hogy akadjon ina egy pesti leány, aki otthagyja, a Dunapartoti, a Margit-szigetet csak azért, hogy ott a patak mellett, azon a kis földön legyen? — gondoltaim. És mindezt annyi hévvel, vágyódással mondja. Mégiscsak más az a Pest és mások a mai fiatalok, mint régen. És beszédbe elegyedtem most már a pestiekkel. S nem bántam meg. Megtudtam, hogy a kislány az anyjával Medgyesre utazik. Pihenni, nyaralni. Előbb Kolozsvárott kiszáll. Nagybátyja várja ott. Aztán megtudtam, hogy most végzett. De hol...? .4 budapesti székesfővárosi községi női gazdasági, háztartási és kertészeti iskolában. Négy középiskola után került ebbe a háromosztályos középiskolába, amelynek elvégzése érettségivel azonos. Egyre-má'sra adtam fel a kérdést. A tananyagról, a gyakorlási résziről, arról, hogy hogyan tanullak ott és kik jártak az iskolába. És megtudtam mindent. Egy teljesen ií- mereSlen világ tárult fel előttem. De egyben egy teljesen nagy, okos és széles por- spektiváju lehetősége a nő* elhelyezkedésnek és éle!lehetőségnek. Megtudtam, hogy a konyhakartészet, virág, gyümölcskertészet minden ágában tökéletes gyakorlati kiképzésben részesül az a húszegynéhány leány- k», aki ebből az intézetből kikerül. Ezek a gyermekek, már nem gyermekiék, de kész háizialsszonyoik. Ismerik mindazt, amit a régi idők városi asszonyai egyáltalán nem, a falusé asszonyaink pedig csupán gyakorin tiling, de mind>en elméleti 'tudós néKkül tudtak. Ezek a leányok tudatosan cselekszik azt, amire a régi leányok kis része esetleg rá- hiibázótt. Az én kis utilársam egészen behmeleg- s/iik, ahogy nekem beszél arról, amit a Budapest -kőbányai intézetben végigcsinált. Mert ezen van a hangsúly: végigcsinált, mcgcsclekedolt. I )olgoz.ot t'!! Tisztában van a munka értékével. S éppen ezért a maga értékével Is. ■Ahogy értelmesen és alapos .részletességgel beszél baromfitenyésztésről, tejtermelésről és egyébről — élvezem a kisleányt. Napbarnított az arca. I)c nem egyöntetűen barna. Nem olajjal, vagy Niiveával lebarnított arc. De látszik raijtai, hogy munka közben bámult le, a naptól, a széltől. Az aijkán nincs rúzs! A körme nem vérpiros! A kezén meglátszik, hogy dolgos kéz!! Beszél! Nagy részletességgel beszél arról, hogy miiért gazdaságosabb a magyar parlagi baromfi, mint a többi — s én sokmin- denre gondolok. Eszembe jut, hogy 1. nemcsak a sportlady a ma leánylipuisa, de előbukkant a másik is, ez a leány, amelyik a munkát, magáért a munkáért szereti; 2. az eddig cserép virágként! nevelt leányok megtanulják azt. hogy a háztartás nemcsak a főzési, varrási, stoppolási „tudom ánycxkÉ- ból áll, de olyan komoly tudomány, amely lehetővé teszi azt, hogy kis terül'etü kertben, baromfiudvarral valósággal ellátója legyen egy kis családnak; 3. család! s arra gondolok, hogy a nő visszakerülhet ismét oda, ahova való, ahonnan ez az ideges, bolond, felfordult világ kilépte — visszakerülhet a családba. Igazi anya lehet ú jból. A családi' élet ismét a régi patriarchális életté válhat, ahol az anya lesz a lelke a családnak. Az anya, aki otthon okos és gazdaságos munkájával nemcsak hogy támasza az urának, de egyben példaadója gyermekeinek, akiket nevelhet, taníthat. Akiinek nem kell elmennie nevetségesen kevés pénzért pld. gépirókisasszonynak, de otthon kis kertjében kér tesz étit el, növény- termesztéssel, baromfitenyésztéssel sokkal többet kereshet és megmaradhat — nőnek; 4. de airra is gondolok, hogy ha ez a rendszer odaát Magyarországon szükséges és bevált — ahogy egész rakás hasonló célú leányiskola van már — miért ne válna ábt be és éppen nálunk a magyar kisebbségi életben, ahol annyira nagy szükségünk van okos anyákra, akik otthon maradva is támogatására síelhetnek a férfinek? MennyiDEMOSTENE BOTEZ Rezida, köszvény, Í3chiasz esetelbín tökéletes gyógyulást biztosit Posíy 6fl egyik legtökéletesebb háza: dv. Székely „International“ gyógyintéz: te T8kéIeteSi n. ée modem éDitlrezés. Három percnyire a fürdőktől. Minden kényelem a szobákban. Valamennyi szobának ktl ön balkonja van. Kitűnő konyha és kívánatra va'araennyildiéta. Napi pyógy enzió már 35 Kc.-tól. Kérjen prospektust : Dr. Székely „International" Piestany CSR, KÉT VERS CSENDES KÖRLET A FRONTON Mint babonás ék, asszony! átok Fehéren függő hold alatt lövészárok Húzódik; emlékezvén sir a szemem. A holdbéli ember nyugodt, de ezer veszedelem Kerülget itt a véres alvó mezőn... Két lövés hasit a levegőbe s ébredőn Hirtelen lehull két csillag, kigyul az égperem..li És minden poszton elesik egy-egy őrszemem, KÉP Párnák pelyhekként havazzák be 'Ágyát, mint megannyi szűzi mell, Mint napsütésnek fényes üstöké Ha rászemez sugaras szemével. Mint finoman lazán és hanyagul Odavetett magányos holdnak képe, Vagy liliomból emelt máglya éke Oly furcsa álomként tornyosul. Akárha jéghegybe olvadt volna — ügy nézem puha körvonalát, Utolsó síkos mozdulatát, Mellyel az ágyát felkavarta. Tiszta vászna valósággal él, S úgy leheli teste melegét Négyszöges ezüstös keretét Pászmákban futja át a vér. A megejtő felület lágy hulláma Csábítja kósza álmaim oda, S igézett kezem mozdulata Örök, mint tengerek gyöngyháza. Szeretném megcsókolni szobrodat, Sima karolással ölelni tisztán, De félek összetör a gondolat, S inkább aludnék melletted a deszkán. Fordítottat SZABÓ ISTVÁN. Ha fürdőre megs, ne felejtse a Dobozok 3 és 6 tablettával re fontos lenne tehát ezt a kérdést ált és gyorsan megoldani; 5. és az sem utolsó, hogy mennyivel egészségesebbek lennének a leányaink és éppen ezért mennyivel szebbek! (Még ha kevesebb ruzs és kevesebb körümlalkk is fogyna?!!) Ha visszagondolok, hogy abból az ismeretiem kislányból — amig én ezekről gondolkodtam — milyen nagy boldogsággal és örömmel dőlt a szó, a munka szeretettnek, rajongása — 'szinte sajnálom, hogy mindazt, amiket elmondott, nem egy nagy élelbe- induló leánysereg előtt mondta el. Bizony okosabb ma — kisebbségi szülőnek meg különösen bölcs dolog — a leányokat az ilyen praktikus életpályára küldeni, semmint olyanra, amelynek a végén esetleg — diploma ugyan lesz, de kenyér nem! Nem is beszélve arról, hogy ha egy bizonyos idő elteltével a gazdasági termékek értékesítése központilag megoldódik, nincs az a sok produktum, amit a piac fel ne tudna venni s így a'termesztett mennyiséget pénzzé lehet tenni. Cáfolják a görög trónörökös rangon aluli házasságának híréi ATHÉN, jullus 10. A görög királyi követség határozottan cáfolja mindazokat a híreket, melyek különböző lapokban napvilágot láttak Pál görög királyi herceg házasságterveire vonatkozólag. Pál herceg julius 2-án tért vissza Athénba és jelenleg Korfu szigetén tartózkodik őfelsége a görög király mellett. Szomorú számok... BUCUREŞTI, julius 10. Hivatalos jelentés szerint a június hóban tartott érettségi vizsgálatok országos eredménye a kővetkező volt: Vizsgára jelentkezett 5210 diák. ezek közül átment 2109, azaz 53 százalék. Legjobb volt az eredmény Buzau- ban, leggyöngébb Cernautiban. A ívizhereszleseh Üres palacicorf dobiak Biti m francia heiyefi®s minlsüiereloök felé PÁRIS, julius 10. A Párisi Cercle des Nations épülete előtt, miközben Leon Blum francia helyettes miniszterelnök kiszállt gépkocsijából és be akart lépni az épületbe, egy ismeretlen egy nehéz tárgyat dobott feléje. A tárgy azonban nem érte el Blu- mot, aki ilyen formán minden baj nélkül beléphetett a helyiségbe. A helyszínre kiszállott rendőri bizottság megállapította, hogy az ismeretlen egy palackot dobott a helyettes miniszterelnök felé. A palackon ez a felirat volt látható: Éljen De La Roque ezredes! A palack dobója nyomtalanul eltűnt. Uţabb visszaéléseit BUCUREŞTI, julius 10. A belügyminisztériumba tegnap névtelen levél érkezett, mely közli, hogy nagyszabású visszaéléseket követtek el a Focsani-i Pri- marián. A belügyminiszter az ügyészséghez tette át a feljelentés másolatát, ugyanakkor egy központi vezérinspektort küldött ki az ügy kivizsgálására.
