Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-11 / 156. szám

BLLfíNZfíH l<)3 7 Iu II uh II. T O Vasárnapi levél Z ÁG O N DEZSŐ VONATON Ív!' okiam a/ utazgatástól. Zsebem se en­gedi. idom sines rá. Meg kedvein sem igen. Manapság vsak az utazgasson, akinek gond­ja sines, búja sines... (Ha ugyan van ilyen ember.) IV hogy a nupokktiii m-gis ott találtam magam a száguldó vonat egyik ringatózó kocsijában — oka volt. Haza kellett nézzek szűkeid) pátriáiul)«. KI kellett ott intézzek egyet s mást és a leg­nehezebbel is: búcsút kellett venni embe­rektől. fáktól1, virágoktól'. Ks emlékektől is: meg kellett simogatnom egy két fakereszteU el kellett köszönnöm egy-két mártványosz- loptól a temetőben. Búcsúznom kelleti az Alföldtől... ahol születtem, amelyiket sze­rettem s amelyik engem is szeretett, hiszen annyi sokat mesélt nekem esténként a meg­számlálhatatlan csillagu ég alatt, a megmér- hetetlenül nagy puszták csendes sarkában. Ott, ahol a Maros kilép a hegyek közül és ezüst szalagban szétterül a síkságon... Hogy mit éreztem a búcsú alklamával ...? Magamnak sem mondom meg a választ. Hát még másnak. Csak annyit tudok. hogy sokszor lett kö­dös előttem az állomás épülete és a lihegő mozdony mintha helyettem sírta volü« el magát... De azért ember az ember, hogy — tudjon feledni. Ha másként nem — legalább látszó­lag. Tudja bezárni emlékeit a szive legbenső kamrájába, oda az érzéseit is, mind, mind, amit az életben megélt, átérzett és végigszen­vedett ... Egyszer majd rá kerül a sor ezek­re a ,,rabokra“ ... Egyszer, amikor meg­öregszünk — megbocsátunk' nekik, kinyitjuk a zárat, kiengedjük őket, mind, mind, hadd beszéljenek, hadd örüljenek, hadd szenved­jenek! ... Igv én is — amikor újból ott ültem visz- szatéröben a wonaton és lassan-Jassan lát­tam. hogy fogy a síkság, miként emelkednek a dombok, hogyan válnak hegyekké... és a poroslevelii akácfák helyett fenyvesek mél'tóságos mozdulatlansága jelezte Erdélyt. Tele volt a szivem érzésekkel, a szemem könnyel és agyamban vadul kergették egy­mást a gondolatok. S ón ültem behunyt szemmel, mozdulatlanul senkire se nézve... — Most egyedül szeretnék lenni ebben a kocsiban — gondoltam. Egyedül az érzé­seimmel. a gondolataimmal. Azonban heringmódjára zsúfolásig ültek, álltak az emberek. Magyarországból jött a zöme. Nyaralni, rokonlátogatni, turistás­kodni ... Megadtam hát magam a sorsomnak és semmivel, senkivel nem törődve, igyekeztem — elaludni! Felejteni akartam. Felejteni múltat, amely ha nehéz is volt, de szép. Fe­lejteni az embereket, akiket szerettem s akik elengedtek ... Feledni mindent és minden­kit ... És magammal és magamban átmenteni meleget, szeretetet, tetterőt, lendületet, a munk!a imádatát, minid, mind azt a kevés értéket, ami kikelt, nőtt és megérett bennem lenn az évek hosszusorán az Alfőldön. Át­menteni mindezeket az értékeket az külföld­ről Erdélyibe ... Most, hogy ezeket a sorokat írom, * em­lékezem — hiába igyekeztem elaludni — nem sikerült. Hiába próbáltam meg eggyé- olivadni a vontat ritmikus lüktetésével, hiába akartam nem hallani semmit — hiába... Terefere folyt a folyosókon, kofferek mélyé­ről csirkésül! került felszínre és itt is, ott is fe’hangzott az alföldi ember széles lelfen- dezése: — Jaj de szép az a patak... Beh gyönyörük ezek a fenyvesek .. * Ahogy a beszélgetésükből kivettem^ pes­tek ültek a fülkében. Asszonyok, férfiak (és egv leány. Mindmegannyi rajongással nézte a hegyek közt kanyargó vonatból: a festői tájat. — Csodálatos -— gondoltam — a pesti ember ma is olyan, mint az én időmben. Rajong, lelkesedik a természetért — de egy szóval sem említi az embert. A pesti ember nem ismer magám kivül emberebb embert s éppen ezért nem is érdekli. Ahogy most sem 1 eszéi’nek másról, csakhogy ilyen szép a búvópatak, a fenyvesek, a begyek, a völ­gyek de hogy ezek mellett a patakok mel­lett. begyek és völgyekben s a fenyvesek mellett emberek élnek-e s ha igen, hogyan — az nem érdekli őkét. Már tppen végig akartain nézni utiiársai- ni.il. Mély illegve léssel, erdélyi gőggel (mi­lyen hamar hasonul az einlier), amikor han­gol hallok. A lány lves/.élt: Tudod anyám, milyen szívesen hagy­nám olt Pestet — ezért a darab földért ott a patak mellett. Felnéztem. Egy fiatal, kipirult arcú leány mutatóit le a völgyibe, ahol a patak mellett egy kis ház körül veteményes kert terült cl. A leány leheteti úgy 16—18 éves. » Az anyja nagy szeretettel nézett fel rá s csak ennyit mondott: — Tudom. Már nem akartam aludni. Nem is tudtam volna. Megébredtem teljesen. Felfrissülteim. —• Hogy akadjon ina egy pesti leány, aki otthagyja, a Dunapartoti, a Margit-szigetet csak azért, hogy ott a patak mellett, azon a kis földön legyen? — gondoltaim. És mind­ezt annyi hévvel, vágyódással mondja. Mégiscsak más az a Pest és mások a mai fiatalok, mint régen. És beszédbe elegyedtem most már a pes­tiekkel. S nem bántam meg. Megtudtam, hogy a kislány az anyjával Medgyesre utazik. Pihenni, nyaralni. Előbb Kolozsvárott kiszáll. Nagybátyja várja ott. Aztán megtudtam, hogy most végzett. De hol...? .4 budapesti székesfővárosi községi női gazdasági, háztartási és kertészeti isko­lában. Négy középiskola után került ebbe a háromosztályos középiskolába, amelynek el­végzése érettségivel azonos. Egyre-má'sra adtam fel a kérdést. A tan­anyagról, a gyakorlási résziről, arról, hogy hogyan tanullak ott és kik jártak az iskolá­ba. És megtudtam mindent. Egy teljesen ií- mereSlen világ tárult fel előttem. De egy­ben egy teljesen nagy, okos és széles por- spektiváju lehetősége a nő* elhelyezkedés­nek és éle!lehetőségnek. Megtudtam, hogy a konyhakartészet, virág, gyümölcskertészet minden ágában tökéletes gyakorlati kikép­zésben részesül az a húszegynéhány leány- k», aki ebből az intézetből kikerül. Ezek a gyermekek, már nem gyermekiék, de kész háizialsszonyoik. Ismerik mindazt, amit a régi idők városi asszonyai egyáltalán nem, a fa­lusé asszonyaink pedig csupán gyakorin tiling, de mind>en elméleti 'tudós néKkül tudtak. Ezek a leányok tudatosan cselekszik azt, amire a régi leányok kis része esetleg rá- hiibázótt. Az én kis utilársam egészen behmeleg- s/iik, ahogy nekem beszél arról, amit a Bu­dapest -kőbányai intézetben végigcsinált. Mert ezen van a hangsúly: végigcsinált, mcgcsclekedolt. I )olgoz.ot t'!! Tisztában van a munka értékével. S ép­pen ezért a maga értékével Is. ■Ahogy értelmesen és alapos .részletesség­gel beszél baromfitenyésztésről, tejtermelés­ről és egyébről — élvezem a kisleányt. Nap­barnított az arca. I)c nem egyöntetűen bar­na. Nem olajjal, vagy Niiveával lebarnított arc. De látszik raijtai, hogy munka közben bámult le, a naptól, a széltől. Az aijkán nincs rúzs! A körme nem vérpiros! A kezén meglátszik, hogy dolgos kéz!! Beszél! Nagy részletességgel beszél arról, hogy miiért gazdaságosabb a magyar par­lagi baromfi, mint a többi — s én sokmin- denre gondolok. Eszembe jut, hogy 1. nemcsak a sportlady a ma leánylipuisa, de előbukkant a másik is, ez a leány, ame­lyik a munkát, magáért a munkáért szereti; 2. az eddig cserép virágként! nevelt leányok megtanulják azt. hogy a háztartás nemcsak a főzési, varrási, stoppolási „tudom ánycxkÉ- ból áll, de olyan komoly tudomány, amely lehetővé teszi azt, hogy kis terül'etü kert­ben, baromfiudvarral valósággal ellátója le­gyen egy kis családnak; 3. család! s arra gondolok, hogy a nő visszakerülhet ismét oda, ahova való, ahon­nan ez az ideges, bolond, felfordult világ kilépte — visszakerülhet a családba. Igazi anya lehet ú jból. A családi' élet ismét a régi patriarchális életté válhat, ahol az anya lesz a lelke a családnak. Az anya, aki otthon okos és gazdaságos munkájával nemcsak hogy támasza az urának, de egyben példa­adója gyermekeinek, akiket nevelhet, tanít­hat. Akiinek nem kell elmennie nevetsége­sen kevés pénzért pld. gépirókisasszonynak, de otthon kis kertjében kér tesz étit el, növény- termesztéssel, baromfitenyésztéssel sokkal többet kereshet és megmaradhat — nőnek; 4. de airra is gondolok, hogy ha ez a rend­szer odaát Magyarországon szükséges és be­vált — ahogy egész rakás hasonló célú leányiskola van már — miért ne válna ábt be és éppen nálunk a magyar kisebbségi életben, ahol annyira nagy szükségünk van okos anyákra, akik otthon maradva is tá­mogatására síelhetnek a férfinek? Mennyi­DEMOSTENE BOTEZ Rezida, köszvény, Í3chiasz esetelbín tökéletes gyógyulást biztosit Posíy 6fl egyik legtökéletesebb háza: dv. Székely „International“ gyógyintéz: te T8kéIeteSi n. ée modem éDit­lrezés. Három percnyire a fürdőktől. Minden kényelem a szobákban. Valamennyi szobának ktl ön balkonja van. Kitűnő konyha és kívá­natra va'araennyildiéta. Napi pyógy enzió már 35 Kc.-tól. Kérjen prospektust : Dr. Székely „International" Piestany CSR, KÉT VERS CSENDES KÖRLET A FRONTON Mint babonás ék, asszony! átok Fehéren függő hold alatt lövészárok Húzódik; emlékezvén sir a szemem. A holdbéli ember nyugodt, de ezer veszedelem Kerülget itt a véres alvó mezőn... Két lövés hasit a levegőbe s ébredőn Hirtelen lehull két csillag, kigyul az égperem..li És minden poszton elesik egy-egy őrszemem, KÉP Párnák pelyhekként havazzák be 'Ágyát, mint megannyi szűzi mell, Mint napsütésnek fényes üstöké Ha rászemez sugaras szemével. Mint finoman lazán és hanyagul Odavetett magányos holdnak képe, Vagy liliomból emelt máglya éke Oly furcsa álomként tornyosul. Akárha jéghegybe olvadt volna — ügy nézem puha körvonalát, Utolsó síkos mozdulatát, Mellyel az ágyát felkavarta. Tiszta vászna valósággal él, S úgy leheli teste melegét Négyszöges ezüstös keretét Pászmákban futja át a vér. A megejtő felület lágy hulláma Csábítja kósza álmaim oda, S igézett kezem mozdulata Örök, mint tengerek gyöngyháza. Szeretném megcsókolni szobrodat, Sima karolással ölelni tisztán, De félek összetör a gondolat, S inkább aludnék melletted a deszkán. Fordítottat SZABÓ ISTVÁN. Ha fürdőre megs, ne felejtse a Dobozok 3 és 6 tablettával re fontos lenne tehát ezt a kérdést ált és gyorsan megoldani; 5. és az sem utolsó, hogy mennyivel egészségesebbek lennének a leányaink és éppen ezért mennyivel szebbek! (Még ha kevesebb ruzs és kevesebb körümlalkk is fogyna?!!) Ha visszagondolok, hogy abból az isme­retiem kislányból — amig én ezekről gon­dolkodtam — milyen nagy boldogsággal és örömmel dőlt a szó, a munka szeretettnek, rajongása — 'szinte sajnálom, hogy mind­azt, amiket elmondott, nem egy nagy élelbe- induló leánysereg előtt mondta el. Bizony okosabb ma — kisebbségi szülőnek meg kü­lönösen bölcs dolog — a leányokat az ilyen praktikus életpályára küldeni, semmint olyanra, amelynek a végén esetleg — diplo­ma ugyan lesz, de kenyér nem! Nem is be­szélve arról, hogy ha egy bizonyos idő eltel­tével a gazdasági termékek értékesítése köz­pontilag megoldódik, nincs az a sok produk­tum, amit a piac fel ne tudna venni s így a'termesztett mennyiséget pénzzé lehet tenni. Cáfolják a görög trónörökös rangon aluli házasságának híréi ATHÉN, jullus 10. A görög királyi követség határozottan cá­folja mindazokat a híreket, melyek külön­böző lapokban napvilágot láttak Pál görög királyi herceg házasságterveire vonatkozó­lag. Pál herceg julius 2-án tért vissza Athén­ba és jelenleg Korfu szigetén tartózkodik őfelsége a görög király mellett. Szomorú számok... BUCUREŞTI, julius 10. Hivatalos jelentés szerint a június hóban tartott érettségi vizsgálatok országos eredmé­nye a kővetkező volt: Vizsgára jelentkezett 5210 diák. ezek közül átment 2109, azaz 53 százalék. Legjobb volt az eredmény Buzau- ban, leggyöngébb Cernautiban. A ívizhereszleseh Üres palacicorf dobiak Biti m francia heiyefi®s minlsüiereloök felé PÁRIS, julius 10. A Párisi Cercle des Nations épülete előtt, miközben Leon Blum francia he­lyettes miniszterelnök kiszállt gépkocsi­jából és be akart lépni az épületbe, egy ismeretlen egy nehéz tárgyat dobott fe­léje. A tárgy azonban nem érte el Blu- mot, aki ilyen formán minden baj nél­kül beléphetett a helyiségbe. A helyszín­re kiszállott rendőri bizottság megálla­pította, hogy az ismeretlen egy palackot dobott a helyettes miniszterelnök felé. A palackon ez a felirat volt látható: Él­jen De La Roque ezredes! A palack do­bója nyomtalanul eltűnt. Uţabb visszaéléseit BUCUREŞTI, julius 10. A belügyminisztériumba tegnap névtelen levél érkezett, mely közli, hogy nagyszabású visszaéléseket követtek el a Focsani-i Pri- marián. A belügyminiszter az ügyészséghez tette át a feljelentés másolatát, ugyanakkor egy központi vezérinspektort küldött ki az ügy kivizsgálására.

Next

/
Thumbnails
Contents