Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-09 / 154. szám
TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 LEJ —Billl'IIIIMIHH lilllllllllMWII——■11111 — .Hl.......IIII1II...illll mun.............IWMf .. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, poscafiók 80. Fiókkkdóhivacal és könyvosztály: P. Untai 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Ma ■gyanor szagra: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csa(k a portókülönbözeotel több. LVI1Í ÉVFOLYAM, 154. SZÁM. PÉNTEK CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 9. Koraiak Az angol salamoni ítélet A Spanyolországgal kapcsolatos nemzetközi mcppciCsrOl szóló hírek A német és olasz önkéntesek visszavonásáért Páris és London továbbra is hajlandó elismerni Francot hadviselő félnek. Németországés Olaszország még nem adtak választ az ajánlatra. A Reuter-ügynökség óvatos jelentése Fehér-Könyvei adott ki az angol kormány a palesztinai kérdés újabb rendezésének indítványáról A spanyol kérdéssel kapcsolatos nemzetközi válságban valamelyest enyhült a. külpolitikai légkör, de még mindig nem lehet állítani, hogy a válság a megoldás útjára jutott. Angol—francia részről továbbra is éreztetik, hogy hajlandóak lemondani a spanyol tengerpartok ellenőrzésének átvételéről, sőt Franco hadviselő félként való elismerésére is készen állanak, ha Olaszország és Németország visszavonják önkénteseiket Spanyolországból. Német és olasz részről azonban úgy látszik nem érkezett még az ajánlatra válasz. Az angoloknak és franciáknak a spanyol hadviselő felekkel folytatott titkos tárgyalásai alighanem késleltetik Róma és Berlin végleges állásfoglalását is. A várakozási hangulatban Eden külügyminiszter tegnap az alsóházban kijelentette, hogy a benemavatkozási bizottság pénteki ülésén az angol kormánynak nincsen szándékában újabb előterjesztéseket tenni. Ez annyit jelentene, hogy angol—francia részről fenntartják a benemavatkozási bizottság utolsó ülésén tett indítványukat. Az angol kormány szócsövének tekinthető Reuter- ügynökség pedig tegnapi közleményében megállapítja, hogy fenntartással kell fogadni minden olyan hirt, mely a spanyol kérdésben létrehozható esetleges kompromisszumról beszél. A párisi és londoni kormányok — mondja a Reuter közleménye — állandó érintkezésben vannak és tanácskozásaik folyamán újra leszögezték álláspontjukat arravo- natkozólag, hogy mindkét spanyol ellenfelet nem ismerhetik el hadviselő félnek. Erről — mondja a Reuter jelentése, s ez a lényege: — legfennebb akkor lehet szó, ha Németország és Olaszország visz- szahivják önkénteseiket Spanyolországból és ezzel uj helyzetet teremtenek. Angol vezető körök felfogása szerint ez volna a mai helyzetből az egyedüli kivezető ut — teszi hozzá még a londoni hírügynökség. Szóval Anglia fenntartja indítványát s ehhez az indítványhoz a Reuter szerint, Franciaország is csatlakozik: hogy az olasz és német önkéntesek visszahívása ellenében Francot elismerik hadviselő félnek. A francia baloldali sajtó természetesen tiltakozik az indítvány ellen, de minden jel arra mutat, hogy a párisi kormány hajlandó vállalni a felelősséget a pártlxiveinek egy része között népszerűtlen lépésért is. Tegnap tették közzé Londonban a királyi vizsgáló bizottságnak jelentését, melyet azzal bíztak meg, hogy helyszíni vizsgálatai alapján indítványt tegyen a palesztinai kérdés megoldásáról. A távirataink között alább közölt jelentés mellé az anyui kormány Fehér-Könyvet is adott kit mely azzal a megállapítással, hogy az eddigi viszonyok között a megoldás teljesen reménytelen, szintén támogatja a vizsgálóbizottság indítványát. Ez az indítvány a jelenlegi Palesztinát, melybe Transjordániát nem számítja bele, három részre akarja osztani. Egy arab részre, egy zsidó részre és egy angol igazgatás alatt ma- I radó sávra, mely magában foglalná Jeruzsálem, Betlehem és Názáreth szentvárosokat, valamint azokat a korridorokat, melyek úgy a zsidó, mint az arab Palesztina gazdasági boldogulásához elkerülhetetlenül szükségesek. Adott viszonyok között ez a megoldás tényleg az egyedüli lehetőség, hogy a végietekig elmérgesedett arab és zsidó ellentétek összecsapását megakadályozza. Érthető módon nem elégíti ki azonban sem a zsidó, sem az arab igényeket. Palesztina Trans jordániá- val együtt, melyet tizenöt év előtt külön arab fejedelemségnek ismertek el, nemzetközi jogi szempontból angol mandátum a Nép- szövetség felügyelete alatt. A tulajdonképem Palesztina 26.000 négyzetkilométert tesz ki, egymillió 300.000 lakossal, Transjordánia 80 ezer négyzetkilométert 300.000 lakossal. A mostani megoldás a 26.000 négyzetkilométeres Palesztinát, mely valamivel kisebb, mint Belgium, egy arab és egy zsidó államra osztja, melyek között egy kisebb területet az angol igazgatás számára tart fenn. Ennek a Palesztinának azonban körülbelül 10.000 négyzetkilométernyi része, mely a Holt-tengertől a Vörös-tengerig terjed, sivatag. A valóságban tehát csak 1A.000 négyztekilomé- ternyi termékeny területet osztanak szét a két nép között. Ez bizonyos fokig keresztülhúzza a zsidó cionizmus reményeit, mely a mind nehezebb körülmények közé kerülő keleteurópai zsidóság milliós tömegeit egészében Palesztinába szerette volna kitelepíteni, Angol részről viszont azt hangoztatják, hogy az adott helyzettel kellett számítani, mely nem engedi meg a fenti remények megvalósítását, A kérdés eldöntésében végső szó a Népszövetséget illeti meg, mely azonban előreláthatólag Anglia álláspontja mellé fog állani. fenntartással fogadták a kibontakozás hírei LONDON, julifois 8. A Reuter-iroda jelentése szerint a benemavatkozásii bizottság pénteki ülésén létrehozandó esetleges kom pro- mistsznm hírét a legnagyobb fenntartással keltli fogadni. Ennek elitemére az angol és francia kormány szüntelenül folytatja aprólékos vizsgálatait a tengeri ellenőrzés kérdésében. A helyzet megvizsgálásának iriend- jéirn ia két kormány számba vette az összes 1 élhetőségeket és leszögezte ellenzéki álláspontját a két szembenálló tábornak egyenlő hadviselő félként való elismerése tárgyában’ Erről legfeljebb akkor lehetne szó, ha Olaszos Németország visszahívná önkénteseit és •ezáltal teljesen uj helyzetet teremtene. lülle- téke&ek n.em titkolják abbeli felfogásukat, hogy a jelenlegi igen súlyos hely Zeitből csakis <az önkéntesek visszahívása révén lehetne ki vezető ut at ital álmi . VALENCIA, julius 8. Girai külügyminiszter kijelentette, hogy a köztársasági; kormány kész elfogadni ,a nagyhatalmaknak azt a tervéit, hogy a spanyol kikötőkbe megfigyelőket küldjenek. Abba azonban sohasem fog beleegyezni, hogy a megfigyelők közi olaszok vagy németek is helyet foglalhassanak. LONDON, julius 8. Ma tették közzé a pa- lesztinai királyi bizottság jelentését és az ország jövőbeli alkotmányos elrendezése tárgyában tett előterjesztését. A királyi bizottság előterjesztése a következő háronn főbb pontot tartalmazza: l. Palesztina önálló arab és zsidó államra osztandó; 2. Anglia Jeruzsálemtől a tengerig korridort kap s egyúttal állandó mandátumot a szent városoknak, Jeruzsálemnek, Betlehemnek és Názáretnek védelmiére; .‘5. Ideiglenesen Anglia közigazgatási fenhatósága alá tartozzanak Haifa és Tiberias városok, A jelentés ezenkívül még több előterjesztést tartalmaz * palesztinai arab és zsidó ellentétek és követelések megoldása tárgyában. A jelentéssel egyidejűleg tették közzé az angol kormány Fehér Könyvét is, melynek adatai és megállapításai mindenben egyeznek a királyi bizottság álláspontjával, A Fehér Könyv mindenekelőtt megállapítja, hogy az arab és zsidó törekvések közt a jelenlegi helyzetben kiküszöbölhette tlen szakadékok vannak s az ország mandatárttis kormányformája mellett e kérdéseknek megoldása teljesen reménytelen. Míg azonban, ha Palesztina felosztása megtörténik, az angol kormány a genfi paktum alapján teljes mértékben felelősnek érzi magát a rend fenntartásáért és újabb komoly zavargások esetén Palesztina főbiztosa a rend biztosítása érdekében át fogja adni a hatalmat a hadsereg főparancsnokának. Javasolja továbbá az angol kormány, hogy 1937 augusztus—1938 március időközben a zsidó bevándorlók számait nyolcezerben szabják m'eg azzal a fenntartással, hogy e számot az ország gazdasági erejének csökkenése esetén szintén csökkenthetik. Palesztina felosztásának megvalósulása esetén az angol kormány kétmillió font sterlinget adna az arab államnak, tekintettel Transjordánla elhanyagolt állapotára és gyenge gazdasági helyzetére. Bucurestiböl jelentik: Emelkedő légnyomás, változó felhőzet, enyhe észak- nyugati szél, csökkenő hőmérséklet, eső, helyenként zivatar várható. Bucu* restiben szerdán délben a hőmérséklet -\-3l fokt ma délelőtt 10 órakor -j-28 fok volt, A legérdekesebb történelmi kísérlet, meiy a háború nyomán támadt humanista áramlatból született, az uj zsidó állam alapítása Palesztinában. A végzetes földön, amely az Arábiából és Babilóniából kimenekült zsidóság hazája lett Kr. e. kétezer éve, ahol a kereszténység bölcsője ringott, amelyen ke- reszül-kasul szántott a görög és római művelődés, ahol már egyszer mesterséges államot szerveztek a keresztesek: a hübér szellemű jeruzsálemi királyságot, amelyen a mohamedán szeldsuk törökök sarkába léptek a világhódító arabok s mai napig fenntartották e föld arab jellegét az Oszmánli törökség bukása és az angol mandátum létesítése után. Valóban végzetes ez a föld és az egész világ szorongva nézte és figyeli az uj állam Qdisz- szeáját, amelyet a Balfour-deklaráció megindított és a népszövetségi politika tovább szőtt. A történelmi jog szellemében, amely itt-ott még érvényesült a békekötés rendelkezései között, amely most érvényesülni pró- 1 bál a baszk katalán önállósági mozgaimakI ban és amely győzedelmeskedik épp e napokban a független Írország, kelta nyelven Erin avagy Eire kikiáltásában. A zsidó állam hősei már remélték, minthogy népszövetségi mandátum alapján és angol fen hatóság alatt lassú bevándorlás részére menedék helyet kapjanak; fájdalmas volt, hogy ezt a Ciont elválasztották Tnausjordániátót és Szíria déli részétől. De a népszövetségi politikák nem szoktak teljesek és következetesek lenni és az angol érdek, amely a háború folyamán Pán-Arábia létesítését Ígérte, kénytelen volt a váltó egy részének leszámítolása céljából a történelmi Palesztina jelentékeny darabját az arab nacionalizmusnak áldozatul dobni. Az arabokra való folytonos tekintet okozott még sereg jelentős zavart is. A zsidóság visz- szavándorlását az ősi földre csupán korlátozott mértékben engedték meg, holott egyre több igényt kellett kielégíteni, hiszen Euró! pa egy-egy országából az üldöző antiszemitizmus ezerszám szorította ki a zsidókat; a palesztinai arabok ellenállása és féltékenysége miatt azonban az angol politika a céllal és fejlődéssel ellentétben végzetes aggodalmaskodással ügyelt arra. hogy az arab többség és a zsidóság kisebbség maradjon továbbra, hogy a minden falat földet drága pénzen való vásárlása és óriás értékek -pari és más beruházása révén arab munkások becsempészése induljon meg. Nem csoda, ha újabb és végzetes válság tört ki, eddig a legnagyobb. A mult évi arab sztrájk és bandáharc — az első nem sokat rontott a zsidóüzleten, a második mindössze száz zsidó áldozattal ritkította meg a bevándoroltak számát — óhatatlanul a nagybiro- dalmi kérdések sorába állította újból Palesz tinát. Anglia nagy katonai erőkkel és nagy pénzügyi áldozatokkal nyomta el az arab lázongást, de bizonyos mértékig érvéuyt engedett a jeruzsálemi főmnfti, a trnnszjordán emir és az egész .Arábia nyomásának. Lord Peel vezetésével egy angol bizottság vizsgálta meg Palesztina helyzetét és a tanulmány után hosszú időn és számos értekezleten ke resztül vitázott azon, hogyan oldja meg legigazságosabban az ellentétes érdekeket. A jelentés és javaslat még pontosan nem ismeretes, de a hetek óta kiszivárgó hírek szerint sejteni tehet, hegy mi fog történni. A salamoni itétet szerint Anglia lemond inandá- tumjogáról és megelégszik a terület védnökségével, esetleg azzal, hogy' a külön kiképzett független „Izrael országot“ dominiom- szerii kapcsolatokkal fűzi az angol birodalomhoz; Palesztina keleti felét vagy arab jellegű dominiomnak minősiti, vagy mint arab társországot csatolja Transjordá irtához, mellyel együtt angol érdekterület fog maradni. Izrael országából a mintegy negyedmillió arabot áttelepítik az arab félszigetre, Transz- jordániába és Irak királyságba; egy' harmadik terület lesz „a szentföld“, vagyis JcruI zsálem, Názáreth, Betlehem és más emlékezete« falu, amelyek valamennyien vagy egye sek zarándokhelyei a kereszténységnek, z»i- dóságnak, mohaincdánságnak. Ezek népszövetségi felügyelet és angol védnökség alatt
