Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-04 / 150. szám

/"»A Lk TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és ki a. dóhévatal: Cluj, Calea Motîior 4. szám. — Telefonszám: xx—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. Fiókkia.dóhivatal és könyvosztály: P. Unin-i 9. Telefon: 11—99. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210 félévre 420, évente 840 lej. — Mcigyarországrn: negyedévre 10 félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csdk a portókülönbözetitei több. ÉVFOLYAM, 15 0. SZÁM. VASÁRNAP ” rtSJBKBUc CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 4. Aggasztóan súlyossá váu újra a nemzetközi helyzet Párisban és Londonban a pyreneusi határ megnyitásának lehetősé­géről beszélnek. — Berlinben figyelmeztetnek a lépés súlyos következ­ményeire. Megegyezés jött létre japánok és szovjetoroszok között Kisebbségi viía a népszövetségi ligák pozsonyi ülésén A benemauatJkozási bizottság tegnapi ülése, amint előre látható volt, teljes sikertelenség­gel végződött. A francia—angol csoport elő­terjesztette ismert indítványát a spanyol par­tok ellenőrzésének átvételéről, amit német és olasz részről visszautasítottak. Az ülés egye­düli meglepetése az volt, hogy a német— olasz csoport elleninditványt terjesztett be, mely szerint a spanyol eseményekkel szem­beni semlegességet azáltal lehetne elérni, ha a hatalmak mindkét spanyol polgárháborús felet hadviselő félnek ismernék et, a tengeri ellenőrzést megszüntetnék, a hadianyagok küldésének megtiltásiára vonatkozó kölcsö­nös kötelezettséget azonban továbbra is fenntartanák. Az indítványt angol, francia és szovjetorosz részről utasították vissza. Föl­tűnő módon azonban a legerélyesebb vissza­utasítás angol részről történt. Az angol kor­mány képviselője teljességében elfogadhatat­lannak mondta azonnal a javaslatot. A fran­cia és szovjetorosz képviselők szintén erősen bírálták a javaslat tartalmát, de hajlandónak muhdkoztak azt kormányaik elé terjeszteni. Végül is elfogadták Grandi londoni olasz nagykövet indítványát, hogy a nyilatkozat­ban foglaltakat közöljék a benemavatkozási egyezményben résztvevő huszonkét kormány­nyal és csak azután vitassák meg együtte­sen a bizottság plénumában a kérdést, ha a kérdéses kormányok a javaslatot áttanulmá­nyozták. Ez a határozcct a szokott halasztást jelenti, mellyel az eredménytelenséget takar­ók el. Ezúttal azonban a légkör annyira fe­szült, hogy a halasztó határozat átmeneti enyhülést sem hozott. Londoni, párisi, berlini és római hírek szerint ugyanis a benemavatkozási bizottság ülése után a helyzetet mindenhol egyaránt aggodalmasnak tekintik. Angol és francia részről, ugylátszik, el vannak szánva arra, hogy érdekeik védelmét erélyesen veszik kéz be. A tengeri ellenőrzés fenntartását nélkü­lözhetetlennek mondják és készen állanak arra. hogy minden körülmények között meg­védjék Földközi-tengeri hatalmi helyzetüket. Tegnap Londonban elterjedt hírek szerint, ha a francia—angol ellenőrzési javaslattal szemben német és olasz részről továbbra is fenntartják az ellenállást, ez esetleg a pyre­neusi határ megnyitásához és a szabad fegy­verszállítás megengedéséhez vezetheti Fran­ciaországot, ami a semlegességi politika vé­gét jelenthetné. Párisban a belpolitikára is hatással vannak a Spanyolországgal kapcso­latos események és ismét kialakulóban van az úgynevezett ,.szent egység“, mely a kül­politikai veszedelemmel szemben fogja össze az ellentétes pártokat. A kamara külügyi bi­zottságában tegnap a szélsőbal és a szélső­jobb képviselői föltűnő megegyezéssel beszél­tek. Berliniben szintén izgalmas nyugtalan­sággal tekintik az eseményeket. A Pyreneu- sok megnyitásának német részről komolyan vetţ tervére a sajtó azt válaszolja, hogy ezt a szemben álló tábor sem nézné tétlenül, a következmény pedig az volna, hogy a pol­gárháborúnak az ibériai félszigetre való el­szigetelését többé semmi sem biztosíthatná. A szélsőkeleti japán—orosz viszály a to­vábbi összeütközésig, elintéződött. Tegnap este már olyan hírek jöttek, hogy az Amur j folyó partjain véres harc folyik japán és orosz katonaság között. Mára azután hivata- 1 losan jelentik, hogy Litvinov népbiztos és Sigemicsu moszkvai japán nagykövet meg­egyeztek a csapatoknak a vitás helyről való visszavonásában és a fölmerült vitának lehe­tőleg diplomáciai eszközökkel való elintézé­sében. A szélsőkeleti ellentétek ezzel nem so­kat változtak, a mostani eset azonban újra bizonyítja, hogy sem japán, sem szovjet­orosz részről egyelőre nem kívánnak ezen a területen háborút. Amíg ez a helyzet fönnáll, a helyi katonai hatóságok túlbuzgóságából származó összeütközéseknek különös jelentő­séget nem lehet tulajdonítani. A népszövetségi ligák uniójának pozsonyi ülésén tegnap kisebbségi vitám került a sor. Az angol és osztrák megbízottaknak a ki- sebbs>égi kérdés rendezésére irányuló hatá­rozati indítványát a román és lengyel kikül­döttek ellenezték, de csatlakoztak hozzájuk a többi Balkán-szövetségnek és kisantant ál­lamoknak kiküldöttei is. A lengyelországi és romániai zsidóság helyzetére vonatkozó em­lékiratot a román kiküldött által hangozta­tott ellenvetéssel, hogy a kérdést későn ter­jesztették elé s az érdekeltek még nem ta­nulmányozhatták, levették napirendről. Vi­szont megelégedéssel vette tudomásul a nagygyűlés a román és bulgár kiküldött megegyezését a bulgáriai román és romániai bulgár kisebbségek kérdésében. A két dele­gátus kijelentette, hogy a fölmerülő nehézsé­geket a kisebbségi szabályzatok alapján kí­vánják rendezni és ugyanakkor annak az óhajuknak adtak kifejezést, hogy méltányos rendszert teremtsenek a kisebbségek kezelése számára, mert ez hozzájárulhat a két állam közötti közeledéshez és a béke megerősítésé­hez is. Szüllő Géza dr. a csehszlovákiai ma­gyar népszövetségi liga nevében olvasott fel nyilatkozatot, mely figyelmeztet arra, hogy a kisebbségi kérdés még mindig megoldatlan és kéri, hogy távolítsák el a meg nem oldott kérdések sorából a gyúlékony kisebbségi kérdést, mert minden percnyi halasztás ezen a téren negyvenmillió ember életét nehezíti meg. Eisisnaali a japán—— art*sz habom közvetlen veszedelme MOSZKVA, július 3. Hivatalos szovjet- orosz jelentés szerint, Japán moszkvai nagy­követe Litvinov külügyi népbiztos tudomá­sára hozta, hogy a tokiói kormány hajlandó visszavonni ütegeit az Amur folyó szigetei­ről, amennyiben a szovjetorosz kormány is igy jár el a szigeteken levő ütegeivel és csa­pataival. Litvinov elfogadta, az indítványt és Vorosilov marsall ebben az érielemben már meg is tette a szükséges intézkedéseket. A 'vitázó felek ezzel helyreállítottnak tekintik az eddigi status.quot és kijelentik, hogy ké­szek megkezdeni a diplomáciai tárgyalásokat a szigetek szuverenitása és a határoknak ezen a vidéken való uj kijelölése tekinte­tében. TOKIÓ, julius 3. A japán hadsereg egyik illetékes személyisége a következőket nyilat­kozta a sajtónak: „Nem áll szándékunkban háborúba keveredni a szovjetekkel, csak ha védekeznünk kell. Minden a szovjetkormány magatartásától függ. Minthogy az oroszok voltak azok, akik provokáltak, ők nekik kell visszavonniok haderőiket, amit azután mi is megteszünk. ISZTAMBUL, julius 3. (iRador) Shukru Kaya tőrök belügyminiszter holnap Mosz­kvába utazik, ahol bevárja a jelenleg Tehe­ránban tartózkodó Rüsdy-Arras török kül- ügytninisztent. Hivatalos jelentés a benemavat­kozási bizottság üléséről LOMODON, julius 3. A benemavatkozási bizottság tegnapi üléséről kiadott jelentés közli, hogy a megbeszéléseket későbbi idő­pontra halasztották, mert időt kívánnak adni a különböző államok képviselőinek arra, hogy kormainyalkat tájékoztassák az előál­lott helyzetről. Beavatottak tudni vélik, hogy erre a „későbbi időpontra“ már a jövő hét folyamán sor kerül. A jelentés a követke­zőkben foglalja össze a tegnapi ülést: Miután Olaszország és Németország kép­viselői .ismertették kormányaik álláspontját, a belga kiküldött bejelentette, hogy Belgium kormánya teljes hozzájárulásán adja a fran­cia—alngoi javaslathoz. Csehszlovákia és Svédország képviselői hasonHó bejelentést tettek. Corbin francia nagykövet a spanyol- országi ellemfeliek hadviselő jellege kérdé­sében hangoztatta, hogy a kérdés politikai 'természetű s az elismerésre vonatkozó indít­vány elfogadása változást eredmtéínyezne a két tábor jelenlegi politikai helyzetében, amennyiben a törvényes spanyol kormány­nyal egyenlő rangra emellné Franco tábor­nok kormányát. Ezzel kapcsolatban bejelen­tette, hogy kormánya- ilyen irányban nem hajlatodé lekötni magát. Tudott dolog, hogy a két háborús fé], tengeri ereje nem egyenlő s az erősebb fél ellenőrzést gyakorolna a másik felett. Hasonlóan ismert az is, hogy az ellenfelek egyike sem képes rá. hogy hat­hatós vesztegzárat alkalmazzon. Ez a hely­zet nagy mértékben akadályozná a törvé- myes nemzetközi kereskedelmet és komoly zavarokhoz vezethetne. Maiszki szovjetrosz nagykövet bejelentette, hogy kormánya he­lyesli a francia—angol javaslatot. Lord Ply­mouth hangoztatta, hogy az ellenőrzési terv egyik leglényegesebb elemét veszítené el, ha megszüntetnék a tengeri ellenőrzést. Bucurestiböt jelentik: Emelkedő lég- nyomás, változó felhőzet, enyhe keleti 1 és északkeleti szél és változatlan /rő= l mérséklet várható. Kibontakozás ide A mai nap folyamán bizonyára megtörté­nik az uj alkotmányról és az uj törvényho­zás létesítésére folyó népszavazással az ősi Eriin teljes 'elszakadása Nagy-Britanniától. Igen, Eamon de Valera megvalósítja ir test­véreinek tündérálmát, amelyet annyi mozga­lom: a Home rule és a Sinu-feinizmus, any- nyi vértanú: legutóbb Ca-ament és az éhség­sztrájkoló cor.ki polgármester halála dicsőí­tett meg, a tökéletes szabadságot. Másfél­száz évvel ezelőtt Swift még azt indítványoz­ta szörnyeteg csúfsággal, hogy hizlalják meg I az ir bébiket és egyék meg, mert ezek rövid ■ életükben legalább jóllaknak és megszaba- I dúlnak a smaragd szigeten dívó hosszú zsar- I nokságtól, viszont Anglia megszabadul az I élelmiszerhozatal gondjaitól, száz év előtt a szabadság rakoncátlan angol költője: Shel­ley még börtönt szerzett szolgájának, aki az írekhez Intézett felszólítását osztogatta, amelyben mai jogukat pengette és ime a világháború után nyomban a nagy diadal elle.nére Lloyd George egyezséget köt az ir I szabadállam létesítésére és Cosgrave szeli- debb politikájának rom jain ime Valera szám- tantanitó ur, a spanyol ivadék megvalósít, „őrültség, de szent őrültség4 ismételhetxiek az angolok és így aligha fognak erőszakot alkalmazni az uj kelta állam ellen. Érzik, hogy az írek, a baszkok, a vefeziek, a walli- sí?k az all námok rokonsága fogadkozásuk ér­telmében szoros gazdasági, külpolitikai, ka­tonai szövetséget fognak fölajánlani az ango­loknak, aminőt az elnyomatás századai nagy Erzsébet királyné óta sem tudtak létesíteni, aminek meglepőbb őse volt, mikor Dél-Afri- kában a burok leigázásuk után uj domí­niumban szabadon berendezkedhettek. En­nek óriási hatása lesz. Ha Anglia most. a fölfegyverkezés befejeztével csakugyan átve­szi Európa komoly vezetését, mint ahogy ezt a Buna-völgye és a kisebbségi kérdés iránt ébredező mind nagyobb érdeklődése látha­tóan tanúsítja, akkor a világpolitikába egy uj rendszer indul diadalmasan. Egy-egy uj állam területén az ellentétesnek látszó kü- lön-külön rréperők összekapcsolódhatnak igazi hatállyal és jogos történelmi tartamra, ha előbb a hatalmas a gyöngébbet, a győző a legyözöttet, a többség a kisebbséget fenn­tartás nélkül, őszintén, tökéletesen fogja ré­szesíteni a természeti jog, az alkotmány, a kisebbségi szerződés köteles áldásaiban. Halljuk az érthető ellenvetést és kételye­ket. Hogyan, a jogok tökéletes helyreállítá­sáról és tiszteletéről merünk beszélni a tota­litás korában, népszövetségi, semlegességi, I ellenőrzési komédiák eselszövényeíbe bonyo­lódva, mikor szinte már nem vagyunk képe­sek kimenekülni a hálóból és a nyakunkra tekeredett kötelékek szinte megfullaszíanak? Amikor minden bizonytalan és napról-napra idegesebb az emberiség? Talán egy szikra is elegendő, hogy ki aszott külpolitikai tarlókon tűzvész lángoljon föl és a spanyol polgár­háború, a mandzsu—-mongol feszültség, a középrurópai gyűlölködés tömegesen szórja pernyéit a szomszédos területekre? Most kezdjük remélni, hogy a baszkok és katalá­Í nek, akik elsősorban azért dobták bele ma­gukat a spanyol öldöklésbe, hogy nemzeti és kisebbségi életüket, aztán külön államisá­gukat biztosítsák, e különleges érdekeiket kielégíthetik világnézeti harcokban és bár­melyik győz véglegesen a két véreskezü és könyörtelen bosszúra éhező fél közül, az I miajd okosan és nagylelkűen megad kisebb­ségi szabadalmakat? Nos mi mégis hiszünk e hihetetlen ábrándokban. Ami abszurdum, amiért képtelenség. Az eszmék és fogalmak máj zavarában és elferdítésében, a nemzet­közi hazugságokba száműzött igazságok Ide­jén az ellenmondásokban készülődik az iga­zi értelemben, a sötétségben a világosság, a látszatban a valóság. Az ellentét valósul­hat meg. E pillanatban a jelszó: balfelé gon­I dőlni és jobbfelé áliani, de a történelmi lo­gika könyörtelen vonalában megfordul a lé­nyeg s ngy ateknlhat a helyzet, hogy a régi lényeg tér vissza uj formában, a történelmi valóság és igazság érkezik meg az ellentétes joggyakorlatból.

Next

/
Thumbnails
Contents