Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)
1937-07-04 / 150. szám
1: I. 1. II N Z ÉK 10 3 7 ju! hm 1 í I i \liu\s (Jr^nidO tér «Ss hogy uiUulfzt |MiiMidox(Mil rés/.let«\s«*ii iiH'gvUágitMik, »lc mindenki érc/hotl, akármennyi t'lh'iíkf/ő én v lUntinoiuln hlr, mo/dnlut, kijelentés, e*e- lekedeJ történik, im évik azért i.s óriási erővel fejlődik előre a dimavölgyi megbékélés nagy kénys/ere, vele n kseblidégi jog főllá- nuukiv.i. I .óm, n népszövetségi ligák előtt legutóbb ltod/.sa mar bejelentette, bogy rgy nagyhatalommal megbeszélések folynak, miként ültessék a dniM völgyi államokat a /öld- u.s/talbo/ Ez a nagyhatalom Anglia. Rár- niennylre harsog a Jingo-politika és sújtó» tökép ellőnünk és bármoiuiyiro emlegeti a kereskedelem élénk minisztere a munkavédelmi tnlzásra törekvés!, minden tagadás és kétely ellenére lassan enyhül a magalar- tás az első sorban ferde szemmel nézel l magyarság felé s dnii tvölgyi érdektiöl közelednek ngy a kisebbségi kérdés, mint a szomszédos viszony kényszerében a megegyezési kezdemény felé. Csak egyetlen Uineli bizonyíték: A szélsőjobboldal egyik legélesebb bőse, (inga Oel'avian, aki másfél éve még m; yaráiiyu kisebbségi kitelepítést sürgetett, pedzi a nagy idő közeledését ma Belgrádiján, ahol a magyar rokonszenv erősen fénylik. szükségét érezte vallomásoknak: hogy a magyarsággal szembe szive barátságosan dobog. Hatdmas méretű nyilatkozata minden magyJuharát emléket kiás a limitből: a hajtom előtt az Adyvol, lgnotos-szail és Mórle/. /sigmonddal valő barátságot, hogy Ady kastélyai amely nein is a költőé, hanem a llnne/a esabtdé volt kegyeletitől szerezte meg, tiszteletitől ulnkitfaMu út és a hódolat érzései közt lakik bein ne szívesen, életének egyetlen alapgondolkiüa volt a szabadság szolgálata és ama elvé, amely tiltja egyik népnek a másik elnyomását, hogy a esnosai paktum megkötésével és ma is minden gondolatává] a magyarsággal való kibékülést szorgalmazza, meri esak lelki leszerelés hozhat békéi. Még a gyökeire* zsidóság ellen sines kifogása, esak a háborúban s a békekötés elején bevándorolt parazitákat akarja megfékezni. Ugy e niegelepietés? Nem kenyerünk ábrándok és álmok hímzése, nem kenyerünk jóslatok kihegyezése, nem hirdetünk egy szavalat nyomán kész rendszert, de ahogy vagyunk most, érezzük bőrünk minden nyílásán a légkör enyhüléséi, a levegőben a végleges megoldások villamos telítettségét, sejtjük a történelem közeledését a Duna völgy felé irányított szekéren, melyen a középenrétpai rendezés, a kisebbségi gond eltávolításának, a béke körzeti megerősítésének munkaterve fekszik hatalmas csomagokban. HOLNAP VAN AZ ELSŐ rcifläiiMüänisMäsi nap CLUJ Sir. Gén. Neculcea 2. (Renner-p aloi a) BRASOV SIBIU Piafa Libertăţii 3. S r. Reg. Maria 7. szenzációs alkalmi vásár Magyar szülők! Gondoljunk az erdélyi magyar jövendőre! Magyar diákok, akiknek fogalmuk sincs a magyar irodalomról és történelemről. - Amire a román nemzet taníthat meg... CLUJ-(KOLOZSVÁR, július 3. A napokban összetalálkoztam egy 18 éves magyar fiatalemberrel, aki most fejezte be ginmáziumi tanulmányait egyik állami középiskolában. Most valószínűleg ott izzad valamelyik érettségiztető bizottság előtt, bogy a főiskolába való bejutásra jogosító bizony it vényt elnyerje. Előkelő magyar társaság volt együtt egyik helybeli vendéglőben, idehozta él nagybácsija a fiatal matu- randust, aki boldog izgalommal élvezte az önálló szárnypróbálgatások örömeit. Sok mindenről szó esett beszélgetés köziben. Kimeríthetetlen a vendéglői asztaltársaságok témlaköre, nem coda, ha eljutottunk az. irodalmi és történelmi témákhoz. A magyar történelem egyik nevezetes évszáma került vita tárgyává és valaki mosolyogva megkérdezte a diákot, hogy mit szól a vitához, hiszen neki a legjobban kell értenie ehhez a témához, mert most került ki az iskolából. A diák nagyon kellemetlenül érezte magát, hogy ilyenformán az érdeklődés középpontjába került. Rokonszenves arca léngbaborult és végül is akadozva, zavartan bevallotta, hogy fogalma sincs a rrt'igyar irodalom és a magyar nemzet történetéről. — Állami iskolába jártam, csak románul tanultam — mondta meg az igazságot. — Sajnos nem volt alkalmam arra, bogy a magyar irodalommal és történelemmeil foglal- kozhassam. Mit kellene tenni ? Dermedt csend váltotta fel a jókedvű vendéglői vitatkozást. Mindannyian ismertük a fiatalember szüleit, akik vezetőszerepet játszanak az erdélyi magyar társadalomban. És íme, most érettségiző fiuk kénytelen nyil- tan bevallani, hogy halvány fogalma sincs a magyar nyelv és irodalom és a magyar nemzet történetéről. Az élet felvetette előttünk napjainknak i egyik legaktuálisabb problémáját, mit kellene tenni, hogy azok a diákok, akik tanulmányaikat állami iskolákban végezték, megismerjék nemzetük irodalmának és történelmének eseményeit. Száz és száz miagyar diák kerül ki évenként az állami gimnáziumokból. Távol áll tőlünk, hogy kivetni valót találjunk ebben. Sok helyen nincs is felekezeti iskola, igy tehát nem is választhatnak a szülők az állami és felekezeti tanítás között. Nagyon sok szülő úgy gondolkozik, hogy gyermeke osak úgy áHíhatja meg helyiét százszázalékosan az életben, ha már kona fiatalságától fogva az állam nyelvén tanul és igy egyenlő esélyekkel indul; el a kenyérkeresés göröngyös országúján a többségi nemzet fiaival. Isimét mások a tandíj-kedvezmények miatt íratják gyermekeiket állami iskolába, úgyhogy év- ről-évre szaporodik azoknak a kisebbségi tanulóknak száma, akik az állami iskolák falai közül kerülnek ki. Nem kétséges, hogy az állami középiskolák tanárai éppen olyan alaposan készítik őket elő az életre, mint felekezeti iskolákban tanitó kollégáik. Egyetlen szavunk sem lehet a szülők elhatározását bírálni. Mindenki úgy iskoláztatja gyermekeit, ahogyan azt a legjobbnak tartja és ahogyan legjobban biztosítottnak látja jövőjüket. A probléma mégis itt áll előttünk: uj generáció indul el az életben, amely magyarnak vallja magát, de még a magyar helyesírás szabályait sem ismeri. * Vájjon ki a felelős ezért? Az állami iskolák vezetősége kétségtelenül nem. hí áülaimhatalom vezetőitől igazán nem lehet azt kívánni, hogy kötelező tantárggyá tegye. kisekjjsé£i növendékei számára a. magyar nyelv és irodalom történetét, vagy a magyar történelmet. Ebből a kérdésből igazán nem lehet kisebbségi sérelmet csinálni és mégis itt kell a magyar társadalomnak a legsürgősebben cselekednie. Még ott, a vendéglői asztal mellett eszembe jutott egy beszélgetés, amelyet egészen fiatal' újságíró koromban az azóta megboldogult dr. Mihali Tivadar, volt meghatalmazott miniszterrel, Kolozsvár akkori polgár- mesterével folytattam. Kisebbségi kérdésekről volt szó. Miihald Tivadarról — aki már az impériumváltozás előtt Is sokezerholdas földesur volt — mindenki tudta, hogy nagyon sok román diákot támogatott tanulmányai során. A mai román közéletnek nagyon sok vezetője az 6 áldozatkészségének köszönheti, hogy diplomát szerezhetett. intő Mit kellene tenni9 önkéntelenül felvetődik a kérdés mindenkiben, akiben faji öntudat él. Annyiszor hallottunk hangzatos jelszavakat arról, hogy a magyar fajiságunkat semmi sem tudja megingatni. És ime: itt a bizonyíték, éppen ott Vagyunk a leggyengébbek, ahol senki sem támad minket. Nem korlátozza a magyar társadalmat senki sem abban, hogy gyermekeit tökéletesen megtanítsa a miagyar fogalmazásra vagy ismertesse velük a magyar irodalom és történelem eseményeit. Nem tekinti az államhatalom sem államellenes izgatásnak, ha otthon, a szülői házban, az államnyelv tökéletes tudása mellett a magyar irodalommal és történelemmel is megismerkednek az állami iskolákba járó diákok. Hogy ez a magyar im- périum alatt igy volt, arról tanúságot lehetnek mindazok a román közéleti férfiak, akik tanulmányaikat magyar iskolákban végezték. Hogy most a magyar kisebbségi szülőknél nincs igg: az csak a mi hibánk. a mi gyengeségünk. I A most érettségiző fiatal diák lángbabo- j mit arca jelezte, hogy ez a mulasztás nem i az ő hibája. Nagyon sokszor fogja még az J életben kárát vallani ennek, amikor megmo- j solyogják, ha magyar fajának legjelentősebb eseményeit úgy hallgatja, mintha a szansz' Ezekről a rég elmúlt időkről beszélgettünk 'és a polgármester megjegyezte: — Tudja-e, hogy mire vigyáztam leginkább? Ragaszkodtam hozzá, hogy a magyar iskolákban tanuló román fiuk tökéletesen megismerjék nemzetük helyesírását és irodalmát. Minden szülőt figyelmeztettem arra, hogy a román irodalom és helyesírás mellett fajunk történetére is tanítsák meg fiaikat.! Én akkor azt válaszoltam a polgármesternek, hogy ez igazán nagyon szép volt tőle, de azt hiszem: felesleges volt. Hiszen minden szülő elsőrendű kötelességének kell tartsa azt. hogy gyermekei hibátlanul beszéljenek és írjanak anyanyelvükön. A történelmi múltat pedig egyenesen bűn volna nem vázolni a gyermekek előtt. Mihail Tivadar csak mosolygott. Nem tett ellenvetést. Közel egy évtized lepergett azóta a beszélgetés óta, iámig rájöltem, hogy nem volt igazam. A román nemzeti szellem nagy harcosának nemes szive már régen a földben porlad azóta és ime, most látjuk, hogy a m/agyar szülőkben nincs meg a faji büszkeségnek az az öntudata, amelyre olyan méltán büszke lehetett a román faj, amikor kisebbségi sorsban volt. Keserűen döbbentem rá arra és velem együtt mindazok, akik a vendéglői asztalnál ültek, hogy itt egyesegyedül minket terhel a felelősség. Az összmagyarságot. akik a kisebbségi élet kenyériért való küzdelmeiben elfeledkeztünk a jövő nemzedékről. Elfeledkeztünk arról, hogy rohannak az évek, uj nemzedék lép a helyünkbe, amelynek egy része fajának nyelvtani szabályait sem ismeri, hogy az irodalmi és történelmi vonatkozásokról ne is beszél jünk .., példa kritok történetéről beszélnének előtte. Túlnő ez a téma azon. hogy alkalmi ösz- szejövetelek közben, fehér asztalnál beszéljük meg. Ez a kérdés fontosabb minden más gondunknál. * Most folynak az érettségiző vizsgák és akik szerencsésen átjutottak a matúrán, nemsokára főiskolába iratkoznak be, ha módjuk van hozzá, de az is lehet, hogy önállóan már most megpróbálják a kenyerüket megkeresni. Vájjon lesz-e idejük arra, hogy helyrepótolják a fiatal évek mulasztását? Szolgáljon inlő például minden magyar szülő számára ez a történet, amely — sajnos — nem egyedülálló. Itt nem lehet társadalmi. vagy pártmozgalmat csinálni. Mindenkinek a lelkiismeretére van bízva, hogy mennyire viseli a szivén fajának és nemzetének jövőjét. Annakidején a Mihali Tivadarok tudták, hogy mit kell cselekedni. Ha minden miagyar szülő úgy gondolkoznék, mint a megboldogult román politikus, akkor nem kellene pirulni az állami iskolákban végzett diákoknak és nem kellene félteni az erdélyi magyar kultúra jövendőjét. — - - - > yégh József hogy Tőkés Anna, aki nemrégen vakbéloperáción esett keresztül, teljesen felgyógyult és jelentkezett a filmgyárban ahol betegsége miatt félbeszakították a vele készülő film felvételeit; hogy Lázár Mária a jővő szezonra a pesti Magyar Színházhoz szerződött; hogy a Hetényi Elemér növendékek vizsgaelöadásán nagy sikere volt két kitűnő, a Bánk-Bán-ban vizsgázott fiatal tehetségnek: Senkálszky Endrének Bánk és Bánhegyi Tibornak Tiborcz, akiknek képességeiről a színház vezetői is nagy elismeréssel nyilatkoztak; hogy a: Udvarhelyi Székely Dalegylet nagy sikerrel adta elő dr. Lévai Lajos, László Béla és Lörincz Kálmán rendezésében a Gróf Rinaldót. A szereplők: Sz. Horváth Gizi színművésznő, Zakariás Magda, Szolga Etelka, Kérésiéig Gyula, Bodrogi Balázs, Miklós József, Beldovits Emil, valamint a leány és férfikórus a legdcrekasabban oldották meg helyüket. Dicséretet érdemel a zenekar is, amely Kiss Elek országos karnagy művészi vezetésével kisérte a darabot. Az operettet julius 3-án Székelykereszturon is bemutatják; hogy egész Olaszországban igen nagy sikere van Tita Buffo most megjelent önéletrajzának, amelynek a hires baritonista a La mia parabola címet adta; hogy Lengyel Gabriella és Virovay Róbert a bécsi nagy hegedűverseny győztesei Párisban kezdik meg európai hangverseny kőrútjukat; hogy Anday Piroska, a világhírű magyar énekesnő jelenleg Budapesten tartózkodik; hogy Gombaszögi Ella Pozsonyban vendégszerepeit a Ma éjjel szabad vagyok című vígjátékban. Honthy Hanna és Zilahy Irén után ő a harmadik hires színésznő, ciki rövid időn belül Pozsonyban vendégszerepei. VESE, HÓLYAG. PROSTATA ÉS VÉGBÉL- BAJOKNÁL reggelenként éhgyomorra egy pohár természetes FERENC JÓZSEF keserüviz kiadós, hig ürülést és kielégítő emésztést eredményez, aminek következménye azután Jóleső megköny- nyebbülés szokott lenni. Az orvosok ajánlják. Aratnak a Mezőségen. Nagysármáson és környékén már napokkal ezelőtt megkezdődött az aratás. Ez'etn a vidéken emberemlékezet óta nem lehetett Péter-Pá] napja előtt aratni, most pedig az őszi buzia legnagyobb része már aratásra érett. Az utóbbi napok esőzései sokat használtak ,ai kapás növényeknek, ezztel 'szemben akadályozták az aratást. A terméskilátások, ha nem !s olyan kedvezőtlenek, mim némely vidéken, de sokkal gyengébbek a mult évinél. Különösen áll ez a tavaszi vetésekre. A birodalom bukásától a birodalom meg’api- básáig. Agostino Savelji pompás uj müve érdekesebb, izgalmasabb, mint bármely regény. Pompás fordításban, Athenaeum kiI adásban, 340 lap, fűzve 132 lej, Lepagenál. Cluj. Postán utánvéttel. Kérjen teljes ujd. jegyzéket. J