Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-18 / 162. szám

ELLENZÉK IV 37 lulluu I H. Húsz éve halt meg a „Csak egy éjszakára küldjétek e! őket“ költője Amikor Gyón! Géza Pozsonyban öngyilkos lett Harminchárom évvel ezelőtt amerikai párbajt vívott a költő és mellbelötte magát POZSONY, julius hó. Az evangélikus teológusok otthona szeré­nyen és csendesen húzódik meg a keskeny Konvent-utcában. A diákok hazuszélcdíek. az épületre csend iborul. A nyár forrósága nem hatol át az öreg falakon, a hűvös folyo­són. Int az evangélikus teológusok ottnoná- ban keressük azt a kicsiny diáik'Szobác, mely­ben Áchim Géza másodéves teológus lakott cs egy reménytelen vasárnap délután, 1904 január 25-én szobájában forgópisztolyával mellbelőtte magát A golyó megakadt a bordában. A rejtélyes öngyilkossági kísérlet felkavarta a diákott­hon nyugalmát. Találgatták, próbálták fel­fedni a lialik, magábazánkózott fiatalember tettének ok.it. Társainak sosem beszéLt lá­nyokról, szerelemről, csalódásról. Tudták róla, hogy verseket ir egy ismeretlen lány­kához Szelid érzések fűtötték ezeket az ár­tatlan verseket, melyek csa/k annyit árultuk el Áchim-Gyóni Géza másodéves teológus érzelmeiről, hogy gondolatban szeret besur­ranni fehér lányszobák ablakán. Olykor éj­nek idején kedvese is eljön hozzá, kibontott hajjal, vakitó fehéren. Persze erről csak a költemények beszélne*. Ábrándos volt ez a szerelem és Áchim-Gyóni Géza másodéves teológus az imádott pozsonyi lánykát sze­mélyesen talán nem is ismerte. Dö ni a ^egyesmí bizottság 1904 január 26-án a pozsonyi „Hiradó"- ban egy napihir számolt be a vasárnap dél­után lejátszódott öngyilkossági kísérletről: ,.Egy teológus öngyilkossági kisérlete.“ A hir röviden közli az eseményt: „A pozsonyi ág. hitv. evangélikus teoló­gia Áchim Géza nevű 21 éves harmad­éves (?) hallgatója vasárnap délután 4 óra tájban lakásában forgópisztoly íval mellbe­lőtte magát. Az elkeseredett fiatalembert Dobrovitz Mátyás dr államkórházi főor­vos részesítette elsőségéiyben, akinek véle­ménye szerint Áchim sérülése nem életve­szélyes. Áchim öngyilkossági szándékának okát nem ismerik. Házilag gyógyítják.“ Az öngyilkossági kísérletből fegyelmi ügyet csináltak a teológián. A tanári karból alakult fegyelmi bizottság előtt, amely a megilévedt teológust felelős- oégre vonta, Áchim-Gyóni Géza elmondta, hogy még az előző tanév folyamán amerikai párbajba keveredett, de ellenfelének nevét és a párbaj okát nem árulhatja el, mert becsületszóval fogadott titoktartást. A fegyelmi (bizottság jegyzőkönyvbe vette a vallomást. Enyhitő körülménynek tudták be a töredelmes bünbánást, de szem előtt tar­tották, hogy sem a párbaj, sem az öngyilkos­ság nem fér össze a keresztény erkölcsökkel. Ezért enyhe büntetést alkalmaztak. Áchim Gézát csendben eltanácsolták a pozsonyi teo­lógiáról. ♦ /Tetszett a végtelen kegyelem Istenének .. Áchim Géza eltávozott a pozsonyi teoló­giáról és hazautazott Gyónra, ahol apja, Áchim Mihály Interánus pap volt. A csilíagjós Irta: HARSÁNYI ZSOLT I. A nagyherceg érdeklődve clőrehajoLt, úgy várta a jelentést. Szemében mohón villám­lót: a féitékenységnek az az emésztő vágya, amely itöbbre becsüli a megcsalattaitás bor­zasztó bizonyosságát, mint az olyan bizony­talanságot, amely reményt ad a nő híbátlan­sága dolgában. — Nos? Volt valaki a nagyihercegnőnél? — Volt, uram. A csillagjós. Közvetlenül vacsora után .lépett be a nagyhercegnő ma- gán.lakoszvályába, tehát háromnegyed nyolc­kor és negyed tizenkettőkor jött (ki onnan. Giuseppe (testőr látta, — Helyes. Erről nem szólsz senkinek. Szólj odakint, hogy azt az embert azonnal vezessék elém. Az udvaronc mély 'bókkal távozott, a nagyherceg pedig kinyitotta a hátamögötti szőnyeg,ajtót. Udvariasan betessékelő mozdu­latot tett. Belépett a nagyhercegnő. Szép volt lés tündöklő, brokádruhájának kivágása fe­héren világított, velencei módra csigázott vörös hajában gyöngyök ékeskedtek. — Asszonyom — szólt a nagyherceg —, mindent tudok. Te azt mondtad nekem, Hornyánszky István, a pozsonyi evangéli­kus teológia professzora ma is elevenen em­lékszik Gyóni Gézára. A rokonszenves fiatal teológus a Teleki Roth Johanna-alapitvány- ból élvezett ösztündijat. Sokat szerepelt az is­kolai ünnepélyeken. Állandó szavalója volt a teológiai ünnepségeknek és egy farsangi estélyen egyik társával előadott egy páros- jelenetet egy vallási drámából, mely Rotter­dami Erazmusról szólt. Verseket írogatott a Hiradóha és pár nap­pal az öngyilkossági kísérlet előtt jelent meg „Versek“ cimen első verskötete, me­lyet a szerző kiadásában a Wigand-nyomda nyomtatott. Ennek a verseskönyvnek a címlapjára nyom­tatták ki első Ízben a Gyóni Géza nevet. A pozsonyi napok u:án Gyónról újból visszavágyott Áchim-Gyóni Géza a pozsonyi teológiára. Kérvényt adott be a teológia igazgatójának, melyben visszavételét kéri Pozsonyba. A kérvény az ismeredenség homályából nemrég került nyilvánosságra. Tilkovszky Mária tanárnőjelölt birtokában van, aki Gyóni Géza pozsonyi működéséről most készít hosszabb irodalomtörténeti munkát Az eredeti kérvény szép, gyöngybetüs sorai Achim Géza alázatos folyamodványát tar­talmazza, melyben zengzcles luteránus mon­datokban a teológiai hallgatók közé való fel­vételét kéri. „Nagytiszteletü igazgató ur! Tetszett a vég­telen kegyelem Istenének, hogy az a vég, melyet gondolatlan bűnös létemre magam választottam oktalanul magamnak, be ne tel­jesedjen, hanem éljek továbbra is és jóvá- tehessem hibámat, amiért elfordultam az Istentől és az ő parancsolataitól... Hála le­gyen Néki a kegyelemért, melyen az én éle­temet megtartotta, hála legyen neki, hogy nem kívánta bűnös halálomat, hanem meg­mutatta nekem az ő írásában a javulásnak ösvényé?,, mely a bűnbánót utján a bünlbo- csánathoz vezet Ezen az utón indultam el Szabaditsa meg szervezetéi a mérgehtöí használja naponta hajtót. — Dobozok 4 dragéeval. akkor, midőn vakságomból felébredve, ször­nyű vétkemnek tudatára jutottam s a fásult­ság után újra megszólalt az elaltatott leLki- ismeret vádló szava, bünlbánó imádságra szó­lítva lelkcmet, ezen az utón járok most, mi­dőn elkövetett bűnöm teljes tudatában, de a sokat kínlódott iélek őszinte bánatával arra kérem a nagytiszteletü igazgató urat é> mind­azokat. akiknek kezébe további sorsom lete­szem, ne mutasson ajtót egy vezeklőnek, aki az Ur hajlékának árnyékában, az ő szol­gálatában akarja kiengesztelni az Istent és az emtbereket, hogy majdan egyszer azt mond­hassák: „íme nagyot vétett, de megbocsá­tunk neki." Gyóni Géza újból a pozsonyi teológia hallgatója lett. miután betudták neki a hiá­nyos másodévet is. Amikor Gyóni visszatért Pozsonyba, a har­madéves teológust mintha kicserélték volna. Az akadémiai önképzőkörben nem szerepeit, inkább a Hiradóba Írogatott, versek és cik­kek jelentek meg tőle. írásait maró szárira, kemény szókimondás jellemzi. Gyóni pozsonyi ujságiráskodása idején kedvelt volt a „So;e halunk meg“ asztaltár­saságnak, mely a Lerchner vendéglőben hozta össze a pozsonyi fiatal Írókat és újságírókat. A társaság lelke Albert József volt, tagjai voltuk löbbek között Dézsi Sándor, Bohr Gyula éi Jankó Zolán. A „Sose halunk meg asztaltársaság“ alapszabálya három paragra­fusból állott: i. „Mindnyájan zsenik va­gyunk“. 2. „Nem szabad egymástól kölcsön kérni“. 3. ,,A fiataloknak" haza ked kisérni az idősebbeket.“ Gyóni Géza később már borospohár mel­Budapesten az (VI. Podmaniczky-u. 8.) kaphat minden igényt kielégítő, mérsékelt áru szobát! ! Teljes kényelem, központi fűtés, állandó meleg-hideg folyóvíz, lift, (elefonos szobák. Telefon: 202 — 43, 294—34. lett is megmaradt szomorú, magábazárkózott embernek. Amikor Sopronba kerüLt újság­írónak, összekerült Földes Dezsővel, a nyu- gatszlovenszkói színház igazgatójával, aki akkor fiatal szinéiz volt. Földes úgy emlék­szik vissza barátjára, Gyóni Gézára, mint aki órákhosszal ült (komor arccal magánosán a soproni kávéházakiban. Keveset beszélt és ha a pozsonyi napokat említette, hallgatott arról, hogy valamikor távoznia kellett a po­zsonyi teológiáról. A halál, melyet Gyóni Pozsonyban kere­sett. húsz évvel ezelőtt -taláil a költőre a krasnojarski fogolytáborban. (—) RAZZIA. A kolozsvári rendőrség teg­nap este a város területén razziát tar­tott A razzia során a rendőrség tiz olyan egyént vett őrizetbe, akiknél nem voltak igazoló íratok. Ezekből ötöt a rendőrség letartóztatott, mert különböző bűncselekmény miatt eljárás van el­lenük. fosn KenedJy: A öoldog házasság ísfka A neverő bölcsesség! A legmuíatsigosobb és iegokosabb könyv a házasságról! Ára kr« 60 lej az Ellenzék könyvosztályiban Clnj. Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel ia »«»»1 szállítjuk. hogy magányosan töltötted a tegnapi estét. Ez hazugság, mert Magnus csillag jós három és fél órát töltött nálad. Miért hazudtál? Az asszony nyugodt maradt. Vállat vont. — Kerülni akartam a fölösleges vitát, uram, miután te megtiltottad, hogy Magnust egyedül fogadjam. És mivel a találkozás tel­jesen ártatlan volt, nem találtam leLkifsme- retemmej elenkezőnek, hogy eltagadjam. — Jól van, asszonyom. Veled nem csiná­lok semmit. De Magnus meg fog halni. A nagyhercegnő felsikoltott. — Nem! Nem! Az lehetetlen! — Fáj, ugye? Éppen ezt akarom. Szenvedj miatta, ha én is szenvedek. Mialatt az asszony sirni kezdett, nyilt az ajtó. Az alabárdosolk beeresztették Magnust és ő megállt az ajtón belül. A nagyherceg ádáz gyűlölettel pillantott a fiatalemberre, aki ott állott előtte, k-upalakú fekete süveggel a fején, tógáján az állatöv babonás jeleivel. — Azért hivattalak — mondta a nagyher­ceg —, hogy röviden közöljem veled: meg fogsz halni. Az ítéletet, amelyet rögtön le fo­gok diktálni, nem indokolom. Még ma éjjel le fognak fejezni. Itt megállt és várt. Várta a fiatalember kétségbeesett, rimánJkodó térdreborulását. De az csak állott nyugodtan és nem szólt sem­mit. — Nos? Egy szavad sincs? Nem kérde­zed, hogy miiért? — Azt mondtad, uram, hogy nincs indo­kolás. Ezt parancsnak .tekintettem. — Szóval csak ilyen egyszerűen .belenyug­szol, hogy magihalsz? — Mindenkinek meg kell egyszer halnia. Mindenesetre őszintén sajnálom az államot és a dinasztiát. Tudnod kell ugyanis valamit, uram, amit eddig nem mondtam neked, no­ha naponként megcsináltam horoszkópodat. El kell ismerned, uram, hogy az pontosan be is vált. Én a .tudományomban nem téved­hetek. Ugyanezzel a bizonyossággal közölhe­tem, ami minden kétséget kizáróan meg van írva a csillagokban: mi ketten ugyanazon percben fogunk meghalni. Ha tehát lefejez­tetsz, az rámnézve nemcsak magam miatt szomorú, hanem az állam és a dinasztia mi- atit is, mert ugyanakkor te is meghalsz. Ez kétségtelenül bizonyos. A nagyherceg megihöklkenve meredt a csLl- lagjósra. Jó darabig nem tudott mit monda­ni. Aztán inteul az őröknek: — Csak vigyétek. A hóhér készüljön. Ké­sőbb intézkedem a kivégzés időpontja dolgá­ban. Addig 'tegyétek laka; alá. Az alabárdosok kivitték a fiatalembert. A nagyherceg háromszor fel s alá ment a te­remben. Akkor hirtelen megállt az asszony előtt: — Nem is könyörögsz az életéért? A nagyhercegnő már nem sirt. .Vállat vont. — Nem. Csak ölesd meg, ha akarod. — De ha én is vele halok, azzal nem tö­rődő]? — Hiába mondanám, úgysem hinnéd. — Nézz a szemem közé. De nem, nem, az még rosszabb. Menj ki, egyedül akarok ma­radni. Az asszony kiment. A nagyherceg leült az Íróasztalához és sokáig töprengett. Akkor be­hivatott egy kancellistát és lediktálto. neki az Ítéletet. Magnus csáliagjóst életfogytiglani fogságra ítélte. A várbörtönbe kell szállítani’ életfogytig csak kenyeret és vizet kap. H. Két hót múlva a porkoláb kihallgatásra je­lentkezeti. — Uram — mondta —, Magnus fogoly az éjjel felakasztotta magát. Az utolsó pilla­natban vettem észre és még idejekorán le­vágtam, mert nem tudtam bizonyosan, hogy mi a szándékod vele. Ha úgy parancsolod, a következő alkalommal veszni hagyom. Mert az öngyilkosságot kétségtelenül megint meg fogja kísérelni. — Nem — kiáltotta a nagyherceg —, nem szabad, bogy meghaljon! Miért akarta meg­ölni1 magát? — Azl mondja, hogy kenyéren és vizen neki tűrhetetlen a fogság. Inkább meghal. A nagyherceg gondolkozott. Első ■epés az újságírói pályán

Next

/
Thumbnails
Contents