Ellenzék, 1937. július (58. évfolyam, 147-173. szám)

1937-07-18 / 162. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141,163/1929 Szerkesztőség és k i a>d 6 hit v a t a 1: Cluj, Calea Moţilor 4, MAGYAR POLITIKAI NAPILAP Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210. félévre 420, évente szám. — Telefonszám: 11—09. — Levélcím: Cluj, postafiók 80' K 840 lej. — Magyarországra: negyedévre ioj félévre 20, évente 4° Fiókkiadóhivatal és kÖnyvosztily: P. Unind 9. Telefon: 11—99. ALAPÍTOTTA BAR.THA MIKLÓS pengő. A több: külföldi államokba csslk a portóküiönbözeote. töbo. írfVIll. ÉVFOLYAM, 16 2. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 JULIUS 18. ■nMB* K«BnBBBaBKBHaBKBnaHnBnnEBBBKK Eszaltlcinában mára várják a japán támadási Százezer japán katona és kétszáz repülőgép útban a vitatott területek felé. —1 Japán visszautasít minden közvetitést. —’ Kína követei tudatták a nagyhatalmakkal, hogy kormányuk szélső ellenállásra van elszánva A londoni henemavatkozási bizottság egyhangúlag tárgyalási alapnak iogadia el Eden közvetítő javaslatát Amíg a Londonban ülésező benemavatko- zási bizottság tanácskozása tegnap újabb tárgyalási adagot teremtett a spanyol polgár- háborúval kapcsolatos nemzetközi válság­ban, addig a szélsőkeleten, minden jel sze­rint, föltartóztathatatlanul haladnak az ese­mények a háborús összeütközés felé. A ja­pán külügyminisztérium hivatalosan közli, hogy a tárgyalási lehetőségek a nankingi kormánnyal összeomlottak. a nankingi kor­mány követei pedig tegnap értesítették a szélsőkeleten érdekelt nagyhatalmakat, hogy Kína minden újabb japán támadással szem­ben a szélső ellenállásra van elszánva. A inl-Tigy európai és amerikai hírügynökségek szélsőkeleti jelentése szerint Japánból mint­egy 100.000 ember van útban Északkina fe­lé a már ott levő, magában is tekintélyes japán hadsereg megerősítésére. A japán csa­patokat 31 nagy kereskedelmi hajó viszi a tiencsini kikötőbe, ahol a japán hadsereg már előzőleg hídfőt épített ki magának Kína felé s ahol a kikötői hadifelszerelések lehe­tővé teszik, hogy a legnagyobb gyorsasággal, egyszerre tegyenek partra két hadosztályt. Kétszáz japán hadirepülő is a vitás kínai te­rületek fölé érkezett. A nankingi kormány szintén teljes gyorsasággal küldi észak felé hadseregét és tokiói jelentés szerint, harminc hadosztálgt mozgósított. Sanghajból érkező táviratok szerint a háborús előkészületek annyira etőhaladtak, hogy a japánok esetleg már ma, vagy holnap megkezdik a táma­dást. Egyideig Mandzsúriából is hoztak le japán csapatokat Északkinába, utolsó jelen­tések szerint azonban a csapat szállítást erről a területről beszüntették, mert Tokióban úgy látják, hogy Szovjetoroszország bizonytalan magatartása szükségessé teszi az erős japán haderőt a Szibéria felé néző mandzsu hatá­rokon is. A szoujetoroszok magatartása, bár egyelő­re semmi jel nincs arra, hogy Moszkva te­vékenységbe akarna lépni a szélsőkeleten, uggtátszik meglehetősen aggasztja, a japá­nokat. A tokiói hadügyminisztérium szószó­lója tegnap kijelentette a Havas-ügynökség tudósítójának, hogy a nankingi kormány hiába igyekszik bélé rántani Japánt olyan csapdába, mely háborúba keverhetné a Szov­jetoroszokkal is. Japán ki fogja kerülni a veszélyt, hogy kínai hadműveleteivel egyide­jűleg a szovjetoroszok ellen is hadjáratot le gyen kénytelen folytatni. Az északkinai had­járatról. melyet tokiói hivatalos körök nyil­vánvalóan már elkerülhetetlennek látnak, a japán hadügyminisztérium szószólójának az a véleménye, hogy az „Északkina megtisztí­tására fog szorítkozni és nem halad túl bi­zonyos határokon*1. Hogy mi ez a határ, ar­ról a japán katonai álláspont szószólója nem nyilatkozik. valószínűnek látszik azonban, hogy a Hoangho-folyam, amely a japán ter­jeszkedés régi célja dél felé. A háború álta­lánossá válását Tokió szeretné kikerülni, mert az egész kínai óriásbirodalom ellen vitt háború, mint hadicél is kiszámíthatat­lan lehetőségeket rejt magában. A japán áruk Kina egész területén rohamosan erő­södő bojkottja is nagy gondokat okoz a to- ! kiói kormánynak. • Nemzetközi szempontból a japán—kínai összeütközés következményeit még nem le­het világosan látni. Az érdekelt nagyhatal­mak tárgyalásokat folytatnak, de egyelőre semmi jel nincs arra, hogy egységesen akar­nának közbetépni. Anglia Európában uan elfoglalva, bár meglehet, hogy a benemavat- kozási bizottságban elért megegyezés után erélyesebb figyelmet fog fordítani a szélső- keletre. Az Egyesült-Államok, washingtoni jelentés szerint, szintén nem terveznek egy­előre közbelépést nemzetközi alapon. Roose­velt nagy figyelemmel kiséri a szélsőkeleti helyzetetj a kínai válsággal kapcsolatos ál­lásfoglalásáról azonban illetékes nyilatkozat eddig nem jelent meg. A kínai nemzeti kor­mány követei tegnap közölték a párisi, lon­doni, washingtoni és moszkvai kormányok­kal, hogy Nanking nem fogad el semmi olyan megegyezést, melyet japánok helyi ha­tóságokkal kötnek. Ilyen tárgyalások külön­ben. amint Tokióból jelentik, már folyamat ban is vannak. Közölték a nankingi kormány követei azt is, hogy kormányuk el van szán­va arra, hogy minden eszközzel ellenáll a Kína területi sérthetetlenségébe gázoló faipán jogsértéseknek. Japán részről viszont a hi­PÄRIS, juliius 17. Delbos francia külügy­miniszter tegnap este fogadta Wellington Koo, Kína párisi nagykövetét, aki a Quai d'Orsay ró] való távozásakor kijelentette a Havas-ügynökség tudósítója előtt, hogy: — A 'kínai kormány közölte a nagyhatalmak­kal, hogy nem fog magáiévá tenni semmiféle olyan megegyezést, melyet a japánok, Nan­king hozzájárulása nélkül az északkinai he­lyi hatóságokra kényszerbettek. Kina el van \ szánva, hogy minden eszközzel ellenáll a te­rületi sérthetetlenségébe gázoló újabb japán jogsértéseknek, LONDON, juliius 17. MüaHaiBí iPáirisbalni W effing ton Koo Delbos-val láirgyalllt, Rima londoni! nagyköveibe Edén angol küilügymá- nfczitlerrel folytatott megbeszélést. PEKING, julius 17. A Reufer-ügynökség megbízhatónak minősített hírforrásból nyert értesülései szerint a nankingi kormány csa­patai behatoltak Hopei tartomány területére. A csapatok előőrsei elérték Paotimgfu hely­séget, mely Tiencsintől száz mérföldnyire fekszik délnyugat felé. SANGHAJ, íjuíMus 17. A Mva/lalas kínai hírügynökség szenimt még a válság kezde­tén összesen 100.000 emberből álló öt japán hadosztály hagytta el Japánt. Ezeknek a csa­patoknak legnagyobb réiszét egyenesem Észak-Kina felé arányilto'Jták. PEKING, ju'liius 17. Tiencsínbein, feszüli légkörben, tovább folynak a kínai—japán tárgyalások. Kínai körök szerint az észak­kinai japán katonai hatóságok egész sor olyan kéréssel léptek fel, melyeket lehetet­lenség elfogadni. Többek között Hopei és vatalos Döméi hírügynökség tette közzé a tokiói külügyminisztérium álláspontját, mely szerint Japán nem fogadja el semmiféle ide­gem hatalom közbelépését, vagy közvetítését a közte és Kirva között fönnálló vitában. A tokiói kormány különben tegnap életbelép­tette egész Japán területére a háborús cen­zúrát\ A benemavatkozási bizottság tegnapi ülé­sén váratlan és meglepő összhang mutatko­zott Eden közvetítő javaslatának elfogadásá­ban. A javaslatot az értekezlet teljes egyhan­gúsággal fogadta el, beleértve ebbe az egy­hangúságba Szovjetorszország képviselőjét is. Az összhang szinte túlságosan is nagy ahhoz, hogy őszintének lehessen venni. A javaslat csak tárgyalási alap s az ossz hang­fal an ság valószínűleg a keddre kitűzött rész­letes tárgyaláson fog megnyilatkozni. Az adott viszonyok közt azonban egyelőre ko moly eredménynek tekinthető a tegnapi meg­egyezés is. A békés lehetőségekre vall, hogy az angol kormány megint napirendre okarja tűzetni a nyugateurópai egyezményt. Rib- bentrap utján, hir szerint, kérdést intézett Berlinhez, hogy nem tartja-e a német biro­dalmi kormány helyénvalónak a megszakadt nyugateurópai tárgyalások ujraf öl vét elét. Oahar tartományok politikai tanácsának a nankingi kormánytól való teljes függetleni- tését kívánják. Tartani lehet tőle, hogy ezek a követelések egyben ultimátumot is jelen­tenek. Egyes kínai politikai körökben mind erősebben tartja magát a hír, hogy a japá­nok Peking megtámadására készülődnek. TOKIO, juliiiu® 17. A Döméi ügynökség je­lenti: A japán had ügy minisztérium közlése szerint a beérkezett értesülések minden két­séget kizáróan bizonyítják, hogy a nankingi kormány háborúra készül. Taiyuenfu és más északkinai városok japán lakosai a kínai lakosság elitenséges magatartása miatt kény­telenek menekülni. A japán árukkal szem­beni bojkott az utolsó napokon erősbödött. A japán lapok egyhangúan kérik a tokiói kormányt, hogy az északkinai kérdést egy- szersmindenkorra oldja meg. Ugyancsak a Bumei-ügynökség, illetékes forrásból nyert értesülés alap ián közli, hogy Japán a lukucsaui incidens kérdésében nem fogad el semmiféle közvetitést, sem vala­mely harmadik hatalom közbelépését. Bucurestiből jelentik: Siilyedő lég- nyomás mellett határozatlan irányú gyenge szél, változatlan hőmérséklet és főleg nyugaton helyi jellegű zivatar várható. Igaz-e ? A kisebbségi kongresszus tanácskozási véget értek Londonban s most adnak az an­gol politikai és külügyminisztérium kiváló­ságainak részletes felvilágosításokat a nagy messzevágóságu jogvédelem eddigi kaland­jairól és a sürgető lehetőségekről. Aligha ka­punk majd nyílt felvilágosítást az utóbbiak­ról; majd a nyomukban következő tényék­hez kell fordulnunk utólagos magyarázatok­ért. Az előzőkről sem igen rendelkezünk vi- i lagos és pontos jelentésekkel, de már is meg kell állapítanunk, hogy ezúttal a kisebbség»: kongresszuson igen jelentős események tör­téntek s egy közülük elvi és helyzeti rejtel- mességej is kölcsönöz a kisebbségek ínter- naeioaáléjában csordogáló sötét, kemény, láthatlan hullámoktól átszelt áramának. Nem keli ismét diadalmaskodnunk, hogy ezúttal a kongresszust Londonba vonzta egy uj angol kisebbségi érdeklődés. A genfi és bécsi tanácskozóhely mellőzése és a kisebb­ségi kérdésnek mintegy az angol gyámság alá való helyezése az általános külpolitika sugallatára történt, de nem valósulhatott vol- ua meg, ha már a mult évben a hidegvérű és kényes angol közélet önkéntelenül nem fordul az európai kisebbségek szervezett in- ternacionáléja felé és ezidei közgyűlésüket nem hívja meg a brit fővárosba. Ez alaki­ságban is kifejeződött: a kongresszusnak an­gol dlszelnöke volt, aki természetesen a meg­nyitás szertartását végezte. Tudjuk, hogy az ilyen megnyitó beszéd mögött rendszerint hivatalos erők állanak, melyek ily módon közlik az egész érdekelt világ egész nyilvá­nosságával a maguk kristályosodni kezdő felfogását és óhajtását. Az angol elnök Dickinson volt, a kisebbségi kérdés régi ba­rátija 'és katonája, ki megállapította, hogy a kisebbségi követelések a belső és nemzet­közi jog keretén belül állampolgári és em­beri hűség szellemében nyilvánulnak és a kisebbségi kérdés megoldása elsőrendű euró­pai kérdés, mint a világbéke megszervezésé­nek egyik fő feltétele. A lord személye ma­gában sokat jelent, mint ahogy kész jelen­tőséget hangsúlyozhatott a véletlen körül­mény, hogy ezúttal a csehszlovákiai magyar Szüliő Géza elnökölt. Az ő magyar volta és politikai szerepe emlékeztetett rá, hogy a kisebbségi együttesben a magyarságnak leg­különlegesebb és legkülpolitikaibb jelentősé­ge van: a magyar anyanép sorsa és földrajzi elhelyezkedése az európai válság egyik alko­tó eleme és a magyar kisebbségek egyedül alkalmasak a hid szerepére a Duna völgyé­ben, melynek uj sorsát Csehszlovákia fogta föl először ésszel és ezért kisebbségi köte­lességeit kezdi megérteni, a nagy medencé­ben a közös kérdés kutesát a kezébe kapa­rintani. Nemcsak amit mondott, hanem aki mond­ta: Balogh Artnr is középponflli jelentőség volt a londoni zsinaton. A kisebbségi kér­Í désnek ez a világhírű nemzet köz jogás za és kitűnő romániai politikusa dolgozta ki a Népszövetség tarthatatlan kisebbségi maga­tartásairól kezdettől fogva kerengő bírálatok •rendszerét. Jogi és politikai fontossága sú­lyosabbá vált, hogy most a Népszövetség vál­sága tetőzik és megújításának szüksége mindegyre fölrémllk. Balogh Artur 11 pont­ja kétségtelenül nagy szerepet fog játszani ezentúl a kisebbségi vitákban,. Mindegyik valóságos villámcsapás. De lehet-e csodálni, ha szóvátette. hogy a Népszövetség politikai szempontok szerint jár el, hogy a nemzet­közi biztosítékokat hátrányosan és szigorít­va kezeli, hogy csak panasz esetén figyel » kisebbségi tragédiára, hogy a siralmas pa­naş zjogot is kétessé teszi, hogy a beadvá­nyokat javarészt inár a főtitkárság és a hár­mas bizottság utján elsüllyeszti, úgy hogy közel 900 beadvány közül eddig csak hét ke­rült a tanács elé, de vitauélkiili határozatra, hiszen ezt a fajrokon tanácstag kirekesztése és az egyhangú határozat követelménye amúgy is értéktelenné teszi, hogy a szinte „sötét" hátsótérben szövődő elintézés se szo­kott jóvátevő és ellenőrzés hiányában a gazdaállam jóindulatától függ, hogy az elíá­Kina el ven szánva a széls© ellenállásra

Next

/
Thumbnails
Contents