Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-13 / 132. szám

19 3 7 j un ius 13. ELLENZÉK Lr Hogy 20 év múlva ne magát Siasonló kopasz Dörzsölje be a fejét naponként PÉTROIE HAHN-nal. Kellemesen illa- tositva, ez a higiénikus fíajszess a legmegfelelőbb szer korpásoőás fej* viszketegség és hajhullás ellen. Â PÉTROLE HAHN tartja a frizurát, anélkül, hogy a haját zsirosifaná. Maguk az orvosok is eredménnyel használják és aljánlják. PÉTROLE HAHN SELLEMSS ILLAT ÍREDET) FRANCIA ©YÁRTHÁNV HIRES ASSZONYOK és Ä mi nagyasszonyaink Irta: DÓZSA ENDRE Jó ideje armak, hogy a FranMin-tár- sulat A hires asszonyok címén egy ter­jedelmes munkát adott ki. Beszél ez a munka Ninon de Lenclosról, Sevigne asszonyról, La Valiere Lupáról, Montes- pan asszonyról, Lecouurier asszonyról, Pompadur de Barry grófnőről, Mainte- non asszonyról, akiknek befolyásuk volt azokra a férfiakra, kiknek a történelem kisebb-nagyobb szerepet juttatott. Ezek­nek híressége nem szellemi nagyságuk­ban, nem is a női jellem magasztossá­gában, hasnem az életmüvészet raffinált- ságában, az erotikus érzések felkeltésé­nek mesterségében, a hódítás művésze­tében állott, csillogó ékszerek, pompázó öltözködés, irigyelt különleges helyzet mind csupa külsőségek. Kényeztetett, költségesen ápolt, erotikus virágok, me­lyek ismeretlenségből, különleges sze­rencsével keletkeztek, egymástfelülmulni törekedve, pompáztak egy ideig, hogy aztán hirtelen összetörve el hervadjanak. Pályafutásuk az emberi társadalom ja­vára nem ériéit gyümölcsöket. Életük szemkápráztató csillogása nem adhatott tanulságot, saját maguknak éltek pillan­góéletek kortársaiknak egy pár gyönyör- ° :jes órát adhattak csupán. Mindenik más és más helyzet teremtménye, min­den vágyuk, minden eredményük sem­mi egyéb, mint a helyzethez alkalmaz­kodás. Nekik nem lehetett a nemzeti érzésben gyökerező jellemvonásuk, nem lehetett közvetlen környezetükön túl a nemzet lelkivilágával semmi kapcsoló­dásuk. Ha fénylő életmódjuk. hires vol­tuk mégis valamelyes nyomot hagyott az egykori vagy utánuk következő asz- szartsynemzedék egyrészében. ez csak a külső, tartalom nélküli csillogás volt, mely nem eredményezett a szia örök, mély érzéseiben kiváló asszony típust, hanem csak a külső életsikeren kapkodó tiszavirágokat; azt az asszonygenerációt, mely táncéit még a gyöngyöző pezsgő mámorában, amikor már Páris szute- rinjeiben nőtt a franéia forradalom ezerágu polipkarja és csak napok vá­lasztották el, hogy a gillottint e karok megmozgassák. Nekünk, magyaroknak nem voltak hires asszonyaink. A mi kimagasló asz- szonyaink nem az életmüvészetben, nem az asszanyi varázs kultiválásában, nem a hódítás vágyában emelkedtek ki nagy­asszonyokká. Kiemelkedésük nem a helyzethez, nem a férfivágyakhoz való alkalmazkodásból állott, de éppen a nemzeti érzésben gyökerező jellem ki­válósága tette őket nagyasszonyokká, összekapcsolódás a nemzet lelkivilágá­val és mélyen átérzett tudata a női elhi- vatásnak. A mi nagyasszonyaink nem akarlak soha kényeztetett játékszerek lenni, nem kerestek maguknak soha egyénileg csillogó, hódolattal körülra­jongott életet. A történelem adatainak egész sora bizonyítja, hogy a magyar asszony minden időben benne élt a csa­lád, nemzet sorsközösségében és kivette részét, mint anya és mint feleség e sors- közösség minden tragédiájából. A mi kiválóbb asszonyaink nem hires asszo­nyok, de ahogy a magyar nyelv a hó­dolatot irántuk kifejezi, — nagyasszo­nyok voltak. Nem egy közüliük ihlette meg költőink lelkét. Galamb volt a szive Zrínyi Petemének, Magasan járó sas volt benne a lélek. Holló volt bánata, melyet rászállott Rab sorsú férjének.“ Galamb szive volt Rékának is, Attila fe­leségének, mert az a szív, mikor halott­nak hitt urát karjaiba zárhatta, a túl­áradó boldogságtól megszakadt. Magasba szálló sas volt vak Béla ne­jének, Ilonának is a lelke, mikor odatü­zelte lángoló szavaival a magyar ura­kat, hogy férje vakságának okozóit, Boncsot és társait felkoncolják. Holló volt a bánat Gara Máriának, ki­ről a költő irja, hogy vőlegényének, Hu­nyadi Lászlónak lefejezése után: „Elsápad a leány, kiáll az ablakba, .fölötte borús ég, vén sziklák alatta. Nagy zivatar támad, hull a mennykő — jvégre, Mint a fehér villám a lány is a mélybe.“ A galambsziv„ a sas lélek, a sötét hol­lóbánat megismétlődik más alakban Pe- rényi Imrénénél is, mikor „négyszáz magyar zokogva földbe vág“. A mo­hácsi hősök elföldelését ez a nagyasz- szony vezeti és a halotti pompát a lán­goló ég villáma adja meg. A galambsziv, a saslélek és a sötét holló-bánat együtt van Losonczy öz­vegyénél, cd<i vitéz fiát azzal biztatja, hogy bátran tartsa magát, mert a török vezér ablakán a rózsa jelezni fogja, hogy „a hóhér bárdját, ha már rád is mérteB eressze le szépen“. És megy az ifjú ma­gyar vezér büszkén és bátran a vesztő­hely elé, amint anyja mondta, ablakban a rózsa. „De a hóhér sújt most éts csend lesz [mindenütt Hanem szörnyű kacaj és sikoltás vegyült A csendesség közbe. A büszke, magyar nő, ki igy felkacagott, Ez a felsikoltó az édes anya volt, Halva rogyott össze.“ í Ez a galambsziv, magasan járó sas, a sötét holló-bánat, ez a magyar asszony. A mi nagyasszonyaink nem egyes ki­válóságok, a magyar asszony általános típusa ez. Csak a társadalmi helyzet, vagy az esetlegesség emelte egyikét-má- sikát oda, ahol az általános nemzeti tu­lajdonságuknak magasra lobbanása, ha­gyományokban vagy költőink müveiben történelmi adatként fennmaradt. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a log* választékosabb kivitelig legolcsóbban ez Ellenzék könyvosztályában, Cluj« kíséreltek meg esw francia lőszer- raktár ellen PĂRIS, jmvius 12. Az éj folyamán két ismeretlen egyén merényletet akart elkövetni a Lille-i lőszergyárak ellen. A merénylők megtámadták az őrség egyik tagját és súlyosan megsebesítették. Az őrnek még volt ideje riasztó lövéseket leadni, mire az egés: őrség a helyszínére sietett. Ekkorra azonban a merénylők, akiknek kilétét nem sikerült megállapítani, elmenekültek. rYí c* . m mm Majd minden töltötoligyáros igyekszik az első tökéletes, tény­leg látható tintakészlettel biró Parker VACUMATic töltőtollat után­ozni, ami bizonyíték arra. Ebből magyarázhatók a vacumatic töl­tőtoll kővetkező előnyei: ® A test egész hosszában látható —nem pedig csak az utolsó tin­tamaradék a látható. ® 14 régebbi alkatrész eltávolít­ása, hogy a toll, alakjának meg- nagyobbitása nélkül 102% - al több tintát vehessen fel. © Egyedülálló, sajátságos, soh­asem karcoló. Mulattassa meg magának ezt a formában és teljesítményben vezető töltőtollat. MAXIMA Lei 1 3,000 MAJOR Lei: 2,409 SLENDER Lei42,000 STANDARD Lei; 1,600 IRONÓX Lei : 1,400 & 1,000 Kérjen minden szaküzletben kizárólag EREDITI PARKER töltőtollat. Vézerképviselet : MAX GRUNDHAND, A BUCUREŞTI i,CALEAVICTORiEl41—PASAJUL ROMAN PARKER GtUINK. Kérjen csak Parker Quink-töltötolliiniät Gyönyörű és élénk színekben, nap-és idöáló, könnyen folyik isgyorsaruzárad■ Üvegenként 35 Lei. Arábia még mindig romantikus — mondja Madame Francois, aki most tért vissza rövid látogatásra a sejkek és zarándokok országából CLUJ—KOLOZSVÁR, jurnius hó. Itt ül Madame Alfred Francois, a magyar származású, Keletre szakadt, fiatal, szőke asszony a virágzó kolozsvári kertben, ven­dégszerető háziban), barátai közepette. És me­se)!,. Igazán mese, amit mond, csupa furcsa­sága csupa exoitikum és miiilyen nagyon tá­vol van tőlünk. Azt mondja ő maga is: — Olyan hihetetlenül más villáig ez, mint ahonnan moat jövök és ahol az urammal évekig éltem, hogy a másik, amelyik távol van tőlem, mos/t fantasztikus álomnak tű­nik, vagy régi olvasmánynak, amit gyerek­korában olvasott szivdobogva az ember. Mert ez a világ, Erdély nekem a reálét ás, hiszen itt voltam gyermek, idetartozom. Míg Arábiában minden európai: odatévedt '.de- gén. Másít, kicsit összeráncolja a homlokát és beszélni kezd. És a meleg, júniusi, délutánon a szemünk elé rajzolja, szeszélyes és jellemt- ző képekben a mai Arábiát'. Ország, ahol megvetik a haíadást — Ami az apáimnak jó. volt, az nekem is ió — ez a motto Arábiában. A házakban nincs fürdőszoba, sem ventilátor. Nem cso­da, ha a muzulmán kedvenc üdülőhelye há­zának lapos teteje. Mert a portól eltekintve, ez az egyetlen ideális hely, ahol éjjel hűvös Van. Mb Jeddahban laktunk), a tengeri íkikö- tőben, amely fontos összekötő pang Mekka és Medina közötte. — Látott-e sok mekkai1 zarándokot? — kérdezem. — Életlem egyik legérdekesebb élménye — feleld Madame Francois —, mert az idők ugyan megváltoztak, de a muzulmán hii; egy és mélységesen örök. Allah szent akarata szerint folyik tovább a vándorlás a szent vá­rosba. Minden zarándokon két lepel, egyik a hátán, amelyet jobboldalán csomóra köt, a másik elől, festői redőkbe 'szedve. A zarán­dokúit egész 'tartalma alatt' fedetlen kell le­gyen a feje, nem szabad megnősülnie, vagy csókoióznia, nem ronthat semmin;, nem bánthat senkit s ha szakítania kell, az nyi­tott kézzel 'történik. — Láttam a zarándokokat, az olvasztó­kemencékhez hasonló forró és sziik utcákon, szegényeket gazdagokat, öregeket és fiatalo­kat. Ezerkétiszáz éve milliók és milliók tel­ték meg a szent utat s a maii zarándokok vonásai és vizelete ma sem változott abban az országban, amely gyűlöli a haladást s amely az európai civilizációból egyedül a biciklibe honosította meg de aztán azt naS7 azámban egy-két városban. — Ki volt a legérdekesebb arab akit meg­ismert? Azonnal felel: — Ibn Saud, az ezeregyéjszakákból a mába lépett csodálatos figura, a sejkek kirá­lya, a szent helyek őrzője, aki telefonál, autót tart, mint Arábia fehér lakói, de szi­gorúan eltiltja országában a nyugati eledele­ket és ruházatot. Ibn Saud, a mese-király Amit mosj mond a fiatal magyar-belga asszony, igazán meseszerü. — Fogadotib minket. Általában nagyon kedves, előzékeny az európaitokhoz. Tiszteli és megveti őket egyszerre. Álomszerű volt az egész fogadtatásunk a tükörteremben. A sejk mozdulatai, leplei, amelyek lepkeként repkedlek minden királyi mozdulatánál, nu­bia! testőrsége, vérvörös uniform; usukban, jobb- é's. baloldalán tökéletes Harun al Rasld történetet juttatott az eszembe. A sejknek egy szeme van s mesélik róla, hogy százhate vanszor nősült!, huszonhat fia és megszám­lálhatatlan lánya van. Egyszer — állítólag — b'e akart mulattatni magának egy szép fia­tal lányt s a piruló hajadon iigy szólt hozzá: A lányod vagyok... — Rezidenciája biz épületből áll. egy pri­vát mecsetből. Gépfegyverek őrzik a paio­tálkát. Ibn Saud középkori környezetével el­lentétben, az uramnak kijelentette, hogy a világ legcsodáikltotjabb találmányának tartja a rádiót és nem győzi csodálni a tátikái. Sau- di-Arábia hatalmas királyával való találko­zásunkat az imára való hivás szakította fél­be. Mikor elhangzik a magasban a kiáltás, a király s miniszterei még akkor is ájtatós- kodni sietnek, ha a legfontosabb kaibiinet- találkozást kell ezzel félbeszakítaniuk. — Arábiában vannak még háremek? — Vannak.. Gazdag arabok és beduinok ma dls tartanak háremet és rabiszolga nőiket, kiket a filmeken agyonOsépelt és hagyomá­nyos rabszölgavásáron szereznek be. Ez saj­nos, még ma sem veszett a legendák vilá­gába. Érdekes történetet hallottam egy an­gol nevelőnőről, aki egy arab sejkhez ment feleségül. A kalandos lady rövid idő alatt kivitte, hogy egyeduralkodó lett a sejk szi­vében és háremében, úgy. hogy egy-két év alant nem a sejk alázatos rabszolgája, hanem parancsolója let:. Ijesztően erélyes nő le­hetett. — Mivel kínálta meg magukat a sejk? — Erre már pontosan nem emlékszem, ez Rydahban 'történt két évvel ezelőtt. De ha akarják leírhatok, pontosan egy tipikus arab ebédet, amit Európába való utazásunk előtt egy gazdag arab kereskedő ado’t tisz­te,létünkre. óriás tálcákon hordozták fel a szolgák az elfogyaszthatallanul sok eledelt. Vegyes zöldségféle — ez volt az előétel s ezután következtek hosszú soriban: a vajjal öntözött húsok, fűszeres hússzeletek szöllő- Ieveleken. sültek fahasáb szélességben, ubor­ka külön, csemegének s felszeletelt dinnye. Az ittál valami gyengén illatositot; viz volt, Nevetve folytatja: — Ebéd után előkelő mozdulatokkal meg­mostuk a kezeinket a kézmosó csészékben és dicsértük a menüit. Eekóbajt: aztán s igy fejezi be a mesét: — Ősszel visszamegyünk. S akkor ez a sok szelíd hegylánc itthon, lesz az álom s a va­lóság — Arábia- éM L.)

Next

/
Thumbnails
Contents