Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-13 / 132. szám
» E t.LRN Z ßK I() .3 7 I u ntu t I i. TIGRISEK /■(/(/ olvasom igen érdekes lei>ellel ke lesett fel: nem irt henne egyebet, mint régi kolozsvári neveket. 'Töméntelen sok (mberre emlékezett vissza a levélíró a békebeli Kolozsvár lakói közül, teleirt ezekkel a nevekkel két nagy arkns-ol- dalt. Bizonyára azért irta nekem ezt a furcsa és kedves levelet, amelyet nem is irt alá, hogy eltünödtessen a régi idők felöl, amelyek öt kétségkívül nyycmugy melegítik, mint engem. így is történt: eltűnődtem és ellágynltam. A nevek tömegéről felnéztem a semmibe magam elé. S magam előtt láttam a régi alakokat gondtalan mosolyukkal, kedélyes tréfáikkal. így jutottak eszembe a tigrisek. Mulatós emberek tréfája nőit a tigrisesinálás. Legjobban Óváry lélemér értett hozzá, ö remekül csinálta. Mindjárt elmondom, hogyan. Mikor mulatozás közben már jó magasra emelkedett a hangulat, rendesen eszébe jutott valakinek, hogy tigrist kellene csinálni. Kiválasztották az áldozatot. Olyat, aki ezt a tréfát még nem ismerte. Mondjuk, hogy Picit. Pici, akinek a vezetékneve nem fontos, újonnan érkezett jövevény volt Kolozsvárt: Gombos bácsi, az Újság cimü napilap kiadója, Nagyváradról szerződtette munkatársnak. Mindjárt megérkezése után nagy mulatságba keveredett bele. S a társaság e!határoztat, hogy tigrist csinálnak belőle. Egyik ember elosont az asztaltól és kiment a söntésbe. Ott pezsgősdugót kért a pincértől s a pezsgőzdugó alá égő gyújtót tartott. Tudni kell, hogy semmi nem tud úgy kormozódni, mint a dugó, de különösen a pezsgősdugó. Vastag, erős, kövér korom származik a gyújtószáltól a dugón. Az ember ezzel a korommal jól bekormozta az ujjai végét, aztán visszament az asztalhoz. Mindjárt kiment a söntésbe a másik. Az is kormot gyűjtött az ujjai végére, persze csak az egyik keze ujjaira, a másik kezét tisztán hagyta. Egymásután mindenki megcsinálta ezt és mikor az utolsó is megvolt vele, akkor kezdődött a munka. Pici ott ült az asztalnál gyanútlanul, hosszuszáru szipkából szívta a Dráma- cigarettát, hallgatta Puskás Béla muzsikáját és remekül érezte magát. Áldotta sorsát,, hogy ilyen kedves városba, ilyen kedves emberek közé került. Maga elé dúdolta a cigánynóta szövegét. Ezt a nótát is ismered? Hát te minden nótát ismersz? Nagy huncut vagy te, úgy látom. A mellette ülő szólt igy hozzá és szeretettel meglegyintette az arcát Picinek. Pici boldog volt a barátság ilyetén megnyilatkozásától. Azt nem is sejtette, hogy a legyintés nyomán öt koromfekete sáv maradt az arcán. — Igen, — mondta büszkén, — én minden nótát ismerek. Jó memóriám van. Erre a másik oldalán ülő lépett munkába és ujja hegyével rákopogtatott a Pici homlokára: — Úgy látszik, van itt ész. Pici homlokán is fekete sávok maradtak. így ment ez a végtelenségig. Minden lehető ürüggyel arcához, orrához, homlokához értek a kormos ujjak. Telisted tele volt sávokkal, ezért nevezték tigrisnek. Persze szerfölött nevetséges látványt nyújtott, mindenkinek a könnye csörgött a kacagástól, ő magú nem sejtett semmit, jól mulatott, élvezte a népszerűséget és részt vett az általános vidámságban. Mikor aztán a társaság megelégelte a sok nevetést, valaki karonfogta és tükörhöz vezette. Majdnem hanyattesett rémületében, mikor meglátta magát. De ez csak a legegyszerűbb lefolyása volt a tigris-csinálásnak. Minden alkalommal adódott valami mulatságos újítás. Emlékszem egy pompásan sikerült tigris-estére, amelyet nem lehet elfelejteni soha. Óváry Elemér, a tréfacsiná- lás lángelméje, eszelte ki. Egy mulatozás alkalmával a Nyehó- ban — igy neveztük a kolozsvári New- Y örköt — félre hívta a társaság egy tagját. Nevezzük ezt Gyulának. — Te, Gyula, — mondta neki — ebből az Imréből tigrist kellene csinálni. De ha mindnyájan csináljuk, észreveszi. Úgy volna jó, hogy senki más nem rom kormozná, csuk te. Azért gondoltunk i rád, mert te roppant ügyes vagy ilyen dolgokban. Gyula boldogan ment bele a dologba, büszke is volt a kitüntetésre, hogy öt bízzák meg a feladattak Már osont is kifelé a söntésbe. hogy dugót kormozzon. Ezahdt Óváry létrehívta a kiszemelt áldozatot: Te, Imre, — mondta neki tigrist kellene csinálni ebből a Gyulából. De hu mind résztveszünk benne, még rájön. A: volna jó, ha csak te magad kormoznád, hadd nevessünk. — Kitűnő — vállalta Imre. Ment ö is kormot gyűjteni, a másik már kormos ujjhegyekkel jött vissza. Igy aztán egymásnak eresztettük őket. Úgy kormozták egymást, hogy öröm volt nézni Önmagáról persze egyik sem tudta, hogy tigris. Mindegyik meg volt győződve, hogy a társaság a másikat neveti. Es hol egyik, hol másik kacsintott vissza a társaságra,, mint cinkos. Különböző férgek kivülikópon poloskát lot ólokban él «4! lakokban, i 11 á I I ó li b a n, |lb«‘b«n mindenki veizely nílkül Biosaeton Meg kellett ezen szakadni. Mikor végül mindkettőt a tükörhöz vezettük, olyan ábrázoltai meredtek egymásra, hogy az oldalunk nyilallott a kacagástól. Kacaghattunk Húszévesek voltunk, éltünk. Harsányi Zsolt. ,:?• ROM VÁROS Madrid, Órán, Tanger Spanyol asszonyok mentették meg Mallorca szigetéi — „A tenor nyilau — Az unalmas Oran ás a békés Tanger Munkában a benemavatkozási bizottság TANGER, június hó. Marseilleben megállt az olasz hajó, ameiy- lyel Tanger felé viok A kapitánynak be kellelt mutatni La a hajórakomány papírjait a be- nemava.ikozási bizottság megbizottainak. Miután két óra hosszat „vizsgába" a papírokat. Ez a vizsgálat meglepően egyszerűen folyl le, amennyiben az okmányokat aláírták anélkül, hogy a rakomány! ellenőrizték volna Tangerig még Oránban megállunlk, a benemavatkozási bizottság megbízottai tehát jobbnak látták, ha a vizsgálat1 kellemetlen munkáját kollégáikra tolják, alkik Oránban. Északaíri’kát ellenőrzik. Az aláirt papírokat együtt a kapitány megkapta a benemavatkozási bizottság jelvényét, fehér zászlót két fekete ponttal. Minden hajónak, amely spanyol vizen jár és önikénleseket, fegyvereket nem visz magával, joga van ehhez a zászlóhoz. Ezzel a zászlóval árbocunkon, nyugodtan elitérhettünk volna Marséilídben bevallow útiránytól. bár a nemzetközi ellenőrzés hadihajóinak jogukban áll az olyan hajót ás megállítaná, amely a benemavatkozási zászlót viseli és nyílt tengeren átkutathatják a rakományt Már Génuában és Marseilleben hallottuk, hogy egy hónapi próbaidő után sem működik pontosan a nemzetközi ellenőrzés. A marseillei Vieux Port kikötőmunkásaii saját tapasztalatukból beszélték el nekünk, hogy a Barcelona felé haladó hajók nemcsak ápolónőkkel, orvosokkal!, gyógyszerekkel, hanem élelmiszerekkel s fegyverekkel megrakodva futnak ki a tengerre. Gyakran egészen kis lélekveszlők vállalkoznak a veszedelmes .szerepre, hogy a vörösöknek hadianyagot szállítsanak és igen sok francia halász többre becsüli a tilos hajózás hasznát a tiszte', halászatnál. Akadnak gazdag emiberek is, akik résztvesznek ebben a •tiltott játékban. Láttunk egy luxusjachtot, amelyet a benemavatkozási bizottság gyanúsnak talált és külön repülőgéppel ellenőriztette, melyik: kikötőbe fuo be. Akik megmentenék Mallorcát a vörösök betöréséi öl A kapitányunk, nem tudná má okból, nem vettfe komolyan a benemavatikozási zászló kitűzését és ennek következménye az volts hogy a Baleariwszigetek közelében egy francia dirik áló megállított, bennünket. Erre felhúztuk a kétpontos zászlót, rádión közöltük, hogy Oránban megállunk, mire mire a cirkáló tovább bocsátott bennünket. A Bateari-szigetek közül Mallorca és Ibiza a nemzetiek birtokában van, miig Minoroa a vörösöké. A polgárháború kezdetén a vörösök megkísérelték Mallorca elfoglalását, háromezer kommunista alkart partroszállni Soller kikötőben. Igen jellemző, hogy a mallorcai férfiak igazi spanyol nemtörődömséggel figyelték a vörösöík partraszállási kísérletét és nyugodtan várták, mii 'történik. Egészen másként fogták föl a helyzetet az asz- szonyok. Együkü k gyűlést rögtönzött és megeskette a mallorcai nőket, hogy férjeiket megtámadják, börtönbe zárják és maguk állanak ellent a vörös inváziónak. Már egész fegyveres asszonyüégió volt útban Saller felé, amikor a férfiak elszegjekék magukat, támadást Intézitek a vörösök elten és a part rázzál lókat egy szálig a tengerbe vetették. Franco tehát. a spanyol asszonyok- naík köszönheti. Maillorca 'birtoklását. Minorca hadikiköt'ője, Mahon, igen fontos flotta bázis ás nagy veszedelmet jelentene a nemzetiek kezén lévő szigetek számára', ha a vörösök jobb tisztikar fölött rendelkeznének. A forradalom kitörése után a komu munistáik elkövették azt a hibát, hogy a tisztek legnagyobb részét kivégezték és ágy a vörös flotta parancsnokai jelenleg spanyol altisztek és orosz lengerésztisztek. Az utóbbiak nem sokra mennek ludomá- nyukkal, mert a nyelvi nehézség miatt nem érintkezhetnek a szolgálati viszonynak megfelelően a legénységgel. Ezért nincs sok értéke a vörös flottának. Mikor Ibizáti elhagytuk, rádiójelentest 'kaptunk, hogy Aliméiba közelében elszabadult tengeri aknát észleltek. Mivel nem akartunk az „Espana“ sorsára jutni, amely tudvalevőleg aknára futott, nagy kerülőutak tettünk, hogy ne találkozzunk! az aknával, meiy valószínűleg a maiagai kikötőiből szabadult el horgonyáról. A spanyol vizeken a hajózást veszélyeztetik az ilyen aknák és alkalmait adnak arra a vörös kormánynak, hogy hamis hiteket helyezzen el a világsajtóban. Igen érdekes a spanyol lapokat olvasni. A kormánypárti ,,El Socialista" hirdetéseiből kitűnik, hogy Madrid korántsincs kiürítve és a nagyvárosi élet most is folyik Jelenleg harminc nagy filmet pergetnek a mozikban, jórész ük orosz propagandaiilm. Ilyen fiiltn- cimeket olvastam: „Szerelem és gyűlölet, nagy szovjet-film", „Orosz revü 1940-ben“,. „Szemet-szemért, fogat-fogért, a szovjeihadsereg gyakorlatai", „A terror nyila“.,. A színházi élet sem szűnt meg, jelenleg húsz színházban játszanak. A madridiakban, ugy- látszik, van akasztófahumor, mert a- főváros állandó bombázása, szorongatott helyzete idején, a hirdetések szerint ilyen darabokat adnak • A főváros kiürítése, óriási bohózat!“, „A forradalmárok és a fegyverkereskedők“... Sajnos, a vöröiöknek nagyon sok idejük volt arra, hogy Madridon megerősítsék. A főváros megtámadás kezdetén Madrid 'körül tizenkét kis front volt és nem ns lehetett beszélni egységes parancsnokságról. A nemzeti érzésű tisztek Madridban elkövettek azt a hibát, hogy a kaszárnyákba zárkóztak, védekező taktikái folytattak, mig Queipo de Llano Sevillában fején találta a szöge:, amikor negyven bajtársával — akik tizenikét óra alatt ötszázra szaporodtak — megszállta a középületeket. Ezenfelül a Madridot ostromló Franco-tisztek kímélni akarták a fővárosban élő hozzátartozóikat „Oránban“ Miikor Oránba értünk1, a kikötőben egy holland tengeralattjáró horgonyzott. Az első tiszt mondta, hogy az utóbbi hetekben alig akadt dolguk. Oran unalmas északafriikai város, ahol csak az feltűnő, hogy a kommunisták igen erős propagandát fejtenek ki, különösen az arabok között Autón másfél órányira vau innen a Sidn Bel Abbes, a francia idegenlégió főhadiszállása. Az idegenlégió már április vége óta fokozott készenlétben áll, komoly lázadástól tehát tartani nem kell, bár Oránban ma:dncm minden ház falán látható a szovjet je'vény: a sarló és a kalapács. Mivel a francia Oránban a hangulat ennyire vörös, az ittélő busz- ezer spanyol legnagyobb része Franco-ehe- nes. A tengerbe nyúló szigeten régi vár áll, 1700 körül építette Marquese de Santa Cruz, a spanyol gyamatositás id ítél». A kommunista izgatás ellenére spanyol nemzeti újságot ■ lehet kapni Oránban igy a konzervatív ABC-;, amelyet e'eneg Sevillában nyomtatna ;< Orántó] Tangerig a benemavatkozási bizottság három hivatalnoka tartózkodott a fedélzeten. Nagyon kedves urak, de az ember semmit sem -tud kiszedni belőlük, mindig arra hivatkoznak, hogy csupán a iondom 'központi bizottságnak jeleníthetnek bármit is, erre föl - eskettek őket. Tanger nyomát sem mutatja a közeli háborúnak, legfeljebb az szokatlan, hogy a kikötőben négy cirkáló horgonyoz: egy angol, egy francia, egy olasz és egy portugál. Néhány hónappal ezelőtit a spanyol vörös flotta Tanger előtt elvonult és megtámadta a Kanári-szigeteket), de a nemzetlek visszaverték őket. Azóta semmi sem zavarja a tangeriek békéjét. Ceutiá'ba,. vagy Melilíába kell menni, hogy az ember valamit lásson a háborús készülődésből. A polgárháború csapásait azért Tanger is érzi: megszűnt az idegenforgalom. Ebben az időszakban máskor nyüzsög a város angol és amerikai fltírísták- tól, most a legnagyobb hotelnek iis mindösz- sze nyolc vendége van. Ezt mondta, nekem, a tangeri ellenőrző bizotíbság elnöke, a holland Gerth Von Vijk. (—)
