Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)

1937-06-12 / 131. szám

TAXA POSTATA PLĂTITĂ ÍN NUMERAR No. ut. 163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. szám. — Teiefonszám 1109. — Levélcím. Ciuj, postai.ók So. Fiókkiadóh'vatal és könyvosztály: P. Unini 9 Telefon: 11—99. LV111, ÉVFOLYAM, 131. SZÁM. MAGVAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 240, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portóküiönbözettel 'öbb. »■Mi ll III 111111111111 !■ CLUJTKOLOZSVÁR 1937 JUNIÜS 12. HMHi lyiitáes látogatásra iiSvták Bíe§ Londonba Scbazscbnigg osztrák kancellári és tiodssa csehszlovák sniniszierelnokol Plymouth lord, angol külügyi államtitkár tárgyalásokra Berlinbe utazott. — Megegyezés jött létre Németországgal és Olaszországgal a spanyol tengeri ellenőrzésre vonatkozólag Eden s „A nemzetközi feszültség jóval kevésbé fenyegető, mini egy év előtt64 „A nemzetközi feszültség ma jóval kevésbé fenyegető, mint 1936 júniusá­ban volt s a feszültség minden enyhü­lése a helyzet javulásához kell, hogy ve­zessen.“ Eden angol külügyminiszter jellemzi igy a nemzetközi helyzetet lea­rning toni választóihoz intézett levelében. A londoni felfogás tehát derűlátás felé felé hajlik s az angol külpolitika ennek megfelelőleg erős tevékenységbe kezdett. A mult héten újra súlyossá vált spa­nyol válságot nemzetközi következmé­nyeiben, minden jel szerint, sikerűig az angoloknak legalább egyidőre elsimítani és London ezzel egyidejűleg megtette az első lépéseket,, hogy a közép és kelet- európai válságot is még a nyár előtt va­lamelyes megoldáshoz vezesse. Az angol fővárosbál ezzel kapcsolatban két szen­zációs hir érkezik. Egyik szerint Eden külügyminiszter utasította a balti álla­mok fővárosaiban „jóindulatú látogatá­sokat“ tevő lord Plymouth külügyi ál­lamtitkárt, hogy Kovnóból, ahol látoga­tásainak sorát bevégezte, azonnal utaz­zék Berlinbe és ott folytasson tárgyalá­sokat. A másik hir arról értesít, hogy a londoni külügyminisztérium meghívta Schuschnigg osztrák kancellárt és Hod- zsa csehszlovák miniszterelnököt, hogy látogassanak Londonba s hogy a két lá­togatás minden valószínűség szerint még junius közepén meg is fog történni. Lord Plymouth mintegy tiz ncip előtt inr dúlt el repülőgépen Londonból Stockholmon át Helsinkibe s a finn fővárosból tovább folytatta utazását Észtország, Lettország és Litvánia fővárosaiba. Nyílt titok, hogy An­glia befolyása döntő szerepet játszik a skan­dináv államokban és hogy a balti államok fővárosaiban is erős hajlandóság mutatkozik a skandináv külpolitikához való csatlakozás­ra. Anglia nyilvánvalóan ennek a hajlandó­ságnak elősegítésére küldte ki most ,.jóindu­latú látogatásra“ lord Plymouth külügyi ál­lamtitkárt, aki mint a londoni benemavat- kozási bizottság elnöke szerepelt az utóbbi időben gyakran a nyilvánosság előtt. A skan­dináviai és balti angol politika nem nagyon felel meg a német érdekeknek s igy annál meglepőbb a hir, hogy Plymouth lord uta­zását Kovnóból, ahol Eden külügyminiszter­rel telefonbeszélgetést folytatott, váratlanul Berlin felé folytatja. Magyarázatot az uta­zásról angol hivatalos körökben még nem adnak, való színűnek látszik azonban, hogy a nyugati egyezménnyel kapcsolatos tárgyalá­sokról lehet szó, melynek kezdeményezésére Anglia megbízást kapott Franciaország és Belgium részéről is.. Schuschnigg kancellár és Hodzsa minisz­terelnök meghívása Londonba külpolitikai körökben az előbb; hírnél is erősebb szen­zációt kelt. Legutóbbi számunkban egyik nagy budapesti lap londoni tudósítása alap­ján már közöltük, hogy angol részről kez­deményező lépésekre gondolnál: a d un avi­de ki együttműködések tekintetében is. A bé­csi és prága; kormány veretűinek meghívá­sáról szóló hir legnagyobb mértékben meg­érő siti ezt a jelentést. Angol részről szeretné­nek először s-orosabb gazdasági kapcsolato­kat létrehozni Becs, Budapest és Prága kö­zött. amit azután a Dunavidék többi álla­maira is kiterjesztenének. Diplomáciai kö­rökben ezt a lépést a Belgrádon át megnyil­vánuló német■—olasz tevékenység ellenlépé­sének tekintik, aminek következménye ter­mészetesen az lenne, hogy újabb küzdelem következik a dunavidéki befolyási szférák tekintetében. Lord Plymouth berlini tárgya­lásai, melyek az ellentétek központjában enyhíthetik a feszültséget, természetesen hozzájárulhatnak ahhoz is, hogy a nagyha­talmak dunavidéki érdekellentéteinek ez a küzdelme szinte enyhébbé váljék. Ebbe a kérdésbe különben döntő beleszólása van a dunavidéki államoknak is s ebből a szem­pontból különösen érdekesnek ígérkezik Hodzsa csehszlovák miniszterelnöknek ju­nius 15 re kitűzött romániai látogatása, me­lyet, amint jelentik, egy dunai úttal akarnak MBVMEamase vernem A Du na völgy megszervezésének ügye ro­hamléptekkel fejlődik előre — a látszatok szerint. A tárgyalások természetesen magas és vastag falak mögött folynak le, mint ahogy a nemzetközi életben az előkészítés a cseppfolyós vagy légnemű halmaz állapotá­ban lévő ügyekkel történni szokott, akár­csak a tudomány vegyimühelyében görebek és szilkék rendetlen tömegében a nagy vizs­gálatok során. Azonban egy-egy jelentős be­széd, egy-egy jelentős nyilatkozat, egy-egy jelentős cikk valamelyik külügyminiszté­riumhoz köze] álló világlapban, megerősíti a malom alatt elmélkedő és vitázó tömeget és a sajtó egyszerűbb lapjainak rengeteg közleményét a hitben, hogy véget kell vetni a fájdalmas valóságnak, hogy a szétmorzso­lódott monarchia romjain a megmaradt, az uj és megnövekedő államok még mindig egy bizonytalan béke talaján kénytelenek szédü- lékeny dolgukat és küzdelmüket folytatni. A nagy politikai megbékélés és á nagy gazda­sági összefogás, amely elkerülhetetlenül szükséges vagy a prefereneiá’is elven nyugvó vámszövetség, vagy a dubai konfederáció, vagy Du na-Európa, vagy keletközépeurópai vámunió, vagy csak egyszerűen a dunai mí­tosz megtestesítését előkészítő baráti és meg­nemtámadási egyezmény alakjában e nagy területen kivétel nélkül mindéin állam egyen­jogúságának és minden kisebbség jogvédel­mének a biztosítását hirdető ezzel a jelszó­val; münden béke, minden körzeti, minden gazdásági szerződést a legnagyobb tisztelet- bem kell tartani és minden fenntartás kizá­rásával a betű és a lényeg szellemében vég­rehajtani, csak még mind késik az éji ho­mályban. De hála Istennek a kedvező lát­szatok, a jelek és a tények egyre szaporod­nak, nemcsak a közelről érdekelt dunai né­pek és országok szellemi világában, nemcsak a szomszédság vagy más érdekeltség révén Itália és a német birodalom részéről, hanem egyre fokozódó mód a francia közvélemény különböző helyein és mindenek fölött Ang­liában, amelynek láthatóan és érezhetően szívügye a kisebbségi jogvédelem pontos megvalósítása és a függő dunai kérdés köz­megnyugvást okozó megoldása. Ha megállapítjuk, hogy Géniben a kis- aiítant képviselői nagyon sűrűn tanácskoz­tak és fognak tanácskozni, sőt a lengyel és román államfők fia Iáiké zásait hamarosan megksTnéi'Uk, hogy a török külügyminiszter Becsben, Budapesten és Bucuresti-bcn ki­j száll és nemcsak külügyminiszterekkel, ha­nem a kisantant és a Balkáu-szövetség kö­veteivel megbeszéléseket folytat, hla Neurath útra kerekedik a Dunavölgy fővárosaiba, feltehető, hegy a Duna-medence nagy égető ; kérdéseiről elsősorban eslik szó és a „Deutsch- ! land—Alnieria“ bonyodalom a világért se I szorította háttérbe őiket. Nem ok nélkül tör- I téniik, hogy Kánya magyar külügyminiszter I legutóbbi beszédével egyre rokonszenveseb- 1 ben foglalkoznak az érdekeltek és Benes né- i met lapja, mindenesetre Hodzsa és Rrofta i sugallatára rendkívül rokonszenves cikket I ir a magyar beszédről, amelynek jelentősé­ge, hogy semmiféle más feltételt nem ir elő, mint a meglévő szerződések mind a hét ol­dalon kötelező határozatainak végrehajtását. ; Ma már nincs cseh és jugoszláv nyilatkozat, fent és lent, amely el nem ismerné, hogy a kisebbségi szerződéseket feltétlenül végre kell hajtani, mint a Duna-mitosz megvalósí­tásának conditio sine qua non-ját, r / VT ' *t r .'0 T.V > r " jtt/J v\ TV T*y,i + j + T “| f * /■ r' f ■( V ’ t 9 170*1* t <' yi A Y , I l V' J. . 1 ' A V , I. k A K ­'!; /, T V ! ' i' L yT v í * •* * / i í j .n , . * r. 'v ,u'. * * v * » 1 «* 4▼ . f, 1* fi f 1 -0' ; 1* ft r ' *. * Ay i r .c..t 2 <- i t\ h - 5 t . .J> íj! r ! f J’Á'i'M XL'H ,i’i4YV, i iii5 imiiH.’u.i i„V, *v<'T'..í végül mert ál­lítólag a román—olasz barátsági szerződést a külön román—magyar szerződés megköté­se tartozik megelőzni. Bár mintha megerő­sítené mindezt a körülmény, hogy Titulescu érdekes utazásokat és látogatásokat bonyo­lít le — viszont cáfolni látszik, hogy Maniu, afel első bukása után nagy hévvel képviselte Duma-völgy konfederálásának eszméjét, szin­tén utón van és Averescu tábornagy az olasz rokonszenv visszahóditásának a jelszavával ugyancsak útra készülődik — aligha csaló­dunk a sejtelemben, hogy e jelenségek elle­nére is Románia közéletében mintha érez­hető volna változatlanul a dunai gondolat lüktetése, szívverése, sőt már óraütése is. A népek, a tömegek, » készülődő erők mélyén hiába most már clüzhetetlenül ott lappang a vágy, hogy Duma-medencéjének sok ezer éves megoldatlanságait nem az álla­mok versenye, háborúja és békeszerződései, hanem közös érdek szellemében folyó mun­ka és testvériség szeremében keil megoldani. A Hcdzsa-féle nagyvonala államférfiak meg is értik ezt a mélyről jövő törekvést. egybekötni Ezen a dunai sétahajózáson kö­zös tanácskozást folytatnak azután Hodzsa csehszlovák, Sztojadinovics jugoszláv és Ta- tarescu román miniszterelnökök, valamint Antonescu külügyminiszter. A tanácskozás nak ezúttal mindenesetre igen gazdag és ér­dekes tárgysorozata lesz. Anglia dunavidéki érdeklődésével áll kap­csolatban a londoni jelentés is, mely szerint Propper őrnagy, angol képviselő tegnap kér­dést intézett az alsóházban Edén külügymi­niszterhez, hogy az angol kormány biztosí­tékot nyújt hat-e aziránt, hogy a Duna vidé­ken a kisebbségekre vonatkozó békeszerző­dési intézkedéseket megfelelően teljesítik e. Az interpelláló szerint Anglióriak, mint a ki­sebbségi szerződések egyik garantálójának, kötelessége ezzel a kérdéssel foglalkozni. Eden külügyminiszter előreláthatólag jövő szerdán fog a kérdésre válaszolni. Propper őrnagy különben kijelentette, hogy a kisebb­ségi kérdéssel kapcsolatban tárgyalásokat folytatott francia és belga képviselőkkel is, akikkel ennek a kérdésnek fölszinen tartá­sára egyesületet fog alakítani. Az alakulás­ban résztvevő képviselők a jövö hónap fo­lyamán megbeszélésre gyűlnek össze Lon­donban. LONDON, junius 11. A Halvas-ügynökség értesülései szerint Edém külügyminiszter ma délután 3 órakor a Foreign Qficeben újra fogadja Németor­szág, Olaszország és Franciaország londoni nagyköveteit. Valószínűnek látszik, hogy ezen az összejövetelen megszövegezik a spa­nyol partok ellenőrzésében, résztvevő hadi­hajók biztonságának fokozottabb megvédé­sére vonatkozó négyhatalmi egyezmény ter­vezetét, melyet aztán megküldenek & valen­ciai és sakamancaj spanyol kormányoknak. Úgy hiszik, hogy a mai összejövetelen nem fog felmerülni semmi nehézség. A tervezet el­ső pontjában általánosságban meg fogja ál­lapítani annak szükségességét, hogy megaka­dályozzák a mult héten történt incidensek­hez hasonló események megismétlődését; második pontjában felhívással fordul a, va­lenciai és satemomcaii spanyol kormányok­hoz, melyeket arra kér, hogy az általuk már elfogadott ..biztonsági sáv-ok“ elvét több kör­zetre terjesszék ki, ahol az ellenőrző hadi­hajók lehorgonyozhassanak. A harmadik pont szerint, az ellenőrzésiben résztvevő bár­melyik egység elleni támadást az ellenőrző hatalmak mimdainyiom úgy tekintik, mint el­lenük irányú lót s incidensek esetén kormá­nyaik azonnal tanácskozni! fognak & szük­ségessé váló rendszabályok tekintetében. Ezek a megbeszélések azonban nem zárják ki a jogos önvédelemhez való jogot, mely felett mindegyik hatalom külön-külön ren­delkezik. BUDAPEST, junius 11 Neurath báró, né­met külügyminiszter ma délután 6 órakor Szófiából jövet Budapestre érkezik, ahol Da­rányi miniszterelnökkel és Kánya Kálmán külügyminiszterrel folytat megbeszéléseket. A német külügyminiszter vasárnap Horthy kormányzó nyári tartózkodási helyén, Ken­deresen is látogatást tesz. Neurath hétfőn reggel hagyja el Budapestet és utazik Bér línbe vissza. BUCUREŞTI, junius 11. A „Curentul“ szerint ITodzsü Milán csehszlovák miniszter- elnök junius 15 re kitűzött Bucuresti-i láto­gatása után a román kormány egy dunai utazásra hívja meg a csehszlovák miniszter- elnököt. A Báziásnak haladó román hajón Hodzsa és Tata résem miniszterelnökök, vala­mint Antonescu kü’ügy miniszter találkozni fognak Sztojadinovics jugoszláv miniszterel­nökkel s együtt tanulmányozni fogják a nemzetközi politikai helyzetet. W ? £ yer&wt Bucurestiből szél mellett az kivüli meleg egyelőre nem ma délelőtt 10 +23 fok. jelentik: Enyhe déli évszakhoz képest rend- tovább tart. Csapadék várható. Bucurestiben órakor a hőmérséklet

Next

/
Thumbnails
Contents