Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-06 / 128. szám
bllbnzék I «I 5 193 7 j u ni u s 6. /VASÁRNAPI KRÓNIKA írja mârai Sándor _____________________________ Á foprőiba A oilíndercs uraik1, akik az eltmul; héten q yu or párisi Grand Palais kapujában Lebrun so: 'köztársasági elnök és Blum miniszterelnök :cd körül csoportosulltaik, valószínűleg jobban dúl tudják miiért nem kiészüKti el? — mi, a tá- ■ov volból, beleinyugszunik, hogy végül is nem készült el idejére s beletelik néhány hét, táti: ián hónap is, ómig elkészül. VíHáglkiállítások áBtaliában, nem szakitok gongütés re elkészülni; Mas! láttam hármat, a wembley-it, tizenhárom vé év ©ilőitt aztán a francia díszítőművészeti és KVS gyarmati kiállításit! s a megnyitás napján hm mindhárom úgy festeUlt kissé,, mint Gyön- kyg gyös a tüzrvész után; de azután», két-három léri hét múltán, rendbeszedcák- valamennyit s a -Yg gyarmot/i például a csuikás napján már -íga- léx zán megérett a nyitásra. Kiállítások közös io? sorsa ez s a kézdörzsölő nemzattközi elégesd der-tség, mely fennen terjeszt rémhíreket a sq párizsi' világkiállítás' sáraímos kezdeti! állapo- ik tárói, effifelejti, hogy az ezerkiilencszázas pá- eh risi ikiiólilítás, mely majdnem beiebuikott a iG Dreyfuss-perbe, végül mégis világraszóló sied kerrel hirdette a francia szellem alkotó, dl- isj rendező, csoportosító képességét. Valószínű, ad hogy ez a kiállítás is, mely a megnyitás nap- tej ján még csak kör vonalaiban mutatkozott be, lé érdekes és viharos előzmények után végül 3d beváltja a hozzáfüzöltit reményeket. Egyelőre et csak részleteiben készült el .5 ahogy megbiz- ;d ható szemlélők híradásaiból értesülünk, ixi nagyrészt gipszfaiak és vaistraverzek mered- >n nek olt), ahol a ,,Művészet és technika a mohi dern életben“ csodáit óhajtaná megbámulná :s az Oikuilásra éhes emberiség. A francia lapok 'hónapok óta adják le a v vészjeleket, óvják és intik a francia mun- d káisoikat és vállalatokat, vádaskodnak és figyelmeztetnek; minden párt és világnézet szabotázst szimatol, minden politikai cso- q port felhasználja 'taktikai és helyzeti) előnyök zsarolására a kiállítás nehézségeit. Csakugyan .szabotáltak s ha igen, kik? A francia lapok szenvedélyes ' változatokban felelnek e kérdésire. A kiállítás természetesen nemzeti demonstrációnak készült, mint minden kiállítás; de ugyanakkor kitűnő alkalom volt: arra du, hogy poililáikai tüntetést szervezzenek belőle mindazok, akik nem rokonszenveznek a Népfront kormányával. A kiállít ástál úgy beszéltek;, mint afféle Treugia Dei- rőil, mely meghosszabbítja 'erre az esztendőre a Blum-kormány életért. A francia pártok — ágy hirdették az optimistáik —, természetesen fegyverszünetet kötnek a kiállítás esztendejére, nem veszélyeztetik a> rendkívüli vállalkozás sikerét poilirtiikaii manőverekkel, ia francia nemzet e hónapokban megleli, vagy legalább mesterségesen összeeny- vezi azt a politikai- egységet, dokumentálja azt a nemzeti fegyelmet, mely elengedhetetlen feltétele a sikernek. A világ sz-eme megint egyszer Parison, mondották. A demokrácia nagy erőpróbája a kiállítás, mondották. Be kell bizonyitani, hogy a Népfront erős, hogy a nagy franoia demokrácia tud oly precízen építeni;, tud oly fegyelmezetten alkotni, minit a fasizmus világrendje, mondották még. Mindezt' gyakran elmondották a kiállítást megelőző félesztendőben., Blum miniszterelnök ékesszólló előadásokban figyelmeztette a francia munkásságot a sztrájkok veszélyeire, a Népfront publiois- tái a jobboldali, reakciós pártokat vádolták a szabotázsra késztető bujltogoltással, idegen hatalmak titkos beavatkozásának nyomát vélték fölfedezni a sztrájkmozgnílmakban s a jobboldal, így különösen a feloszlatott Tüzkereszit pártjának jogutódja, elégedetten kürtölte világgá a Népfront tehetetlenségéről, a szocialista kormányzat éréiytellenségéről fogalmazott 'baljós híreket. Elkészül, vagy nem készül el? — kérdezték s a kérdés nem is rejtett, igazibb értelme ennyi: Népfront, vagy a Népfront bukása?... A valóság gyakorlata soha nem felel ilyen szigorúan szövegezőit, szónoki kérdésekre. A kiállítást megnyitották s -a kiállítás természetesen nincs készen; ez az 'igazság, melyből önként következik, hogy a kiállítás egyelőre nem hirdeti a Népfront dicsőségét, de Blum kormánya nem is bukott bele. Akik látták, azt mondják, egyelőre csak a német és az orosz pavilion készült el teljesen, — a német hűvös és klasszikus, az orosz nagyvonalú és a kubisták legnyagjtalanabb hagyományaira emlékeztet. A két csarnok homlokzata egymásra mered, — két világ, két világnézet, két életforma és két ellenfél, titokzatosan idegenek és rejtelmesen rokonok a szándékban, mely alkotóikat fűtötte, miikor kifejezést akartak adni- a kollektiv világnézet eszméjének. A német és az orosz pavilion idejére elkészült, természetesen importál!: nemeit és orosz munkások segítségével; s az idő megfigyelői tetszetős és mesz- szeható következtetéseket vonnak le e készenlétből. A jelkép hatása elől csakugyan nehéz kitérni. Az igazság, hogy a német es orosz kiáll irtási csarnok építői két — legalább ideiglenesen — kialakult parancsuralmi rendszer végrehajtó közegei voltak; mig: a francia munkások — ismerjük be, -különösebb történelmi felelősségérzet nélkül — felhasználták a kiállítás építkezéseinek kényszerű ürügyét arra, hogy szttájkmozgalimak- kal feljavítsák a bérviszony okait. Francia- ország moşit éli a szociális árt alak ulás egyik legveszedelmesebb időszakát. Azt hiszem, tévednek, akik a francia munkás'ságort1 ez alkalomból nemzet? és történeim,i felelősség- hiánnyal) vádolják meg; ha reákerül a sor, ha komoly a veszély, ez a nemzetközi áramla- ioktói áthatott francia munkásság csodálatos egyértelműséggel- tud nemzeti egységbe tömörülni. De a társadalmi és a gazdasági átalakulás folyamata éppen e hónapokban, mikor a kiállítás,: építették, válságos 'tüneteikkel jelentkezeti. A spanyol polgárháború kisugárzó hatása érzett a francia közéleten: jobb- és baloldali élesebben különvált, mint a közelmúltban bármikor. A válság tüneten ma is jellegzetesek: a legnagyobb francia személyszállító gőzös munkásai és- legénysége éppen m-ost, a kiállítás» megnyitását követő napokban kezdett sztrájkolni, miikor amerikai turisták ezrei várják, hogy a kiállításra eljuthassanak. Zavar, szabotázs, szrtrájkok s mindennek1 tetejébe az örök francia váLivonás és slendrlánság, mely tősgyökeres -aranyköpésekkel felel a pillanat problémáira: a késedelemnek ez előzményei megmagyarázzák azt a félsíkerc,, vagy félbukásdi, mely a najgy párizsi kiállítás megnyitását jellemzi. Megmagyarázzák s nem mentik. De ítélni csak azok si-etnelk,, akiknek ez érdeke. A kiállítás, amely e pilla maiiban még inkább elsők vázlata és alaprajza az -igazi,, a tervezett kiállítárnáik, tökéletldnlségében is úgy hat —, legalább is a megnyitás napján —, mint az európai eszmeáramlatok mérkőzésének nagy főpróbája: negyven és egynéhány nemzet vonult fel, hogy megmutassa, mire képes s a teljesítmény mögött minden neonfényös emblémánál ragyogóbban felvillan a világnézeti- jegy, melynek, jelében a kiállítók vetélkednek. A modern élet technikai és művészi készültségéről alkar számot adni a 'kiállítás ,s a lálogat-ók millióit készül meggyőzni arról, hogy mindaz, am,i, elválasztja Európában a nemzeteket- ás az embereket — túlzott nacionaifeta szemléletek, társadalmi kísérletek, gazdasági jelszavak —,> m-ulaindó s a kor igazi tartalma az a céltudatos és szociális szándékú civilizáció, mely a.Z emberi is-zellem csodálatos 'találmányaival öntudatosan szolgálja a haladás, a békés, emberibb és f-dlelőisségiteljesebb élet nagy eszményeit. Az orosz és a német pavilion mellett a kiállítás megnyitásának napjára csak a Grand Palais-han elhelyezett „Találmányok palotája“ készül-, el- csak teljesen ás maku- íártilanuil, — ez a csodálatos- gyűjtemény, ahol öitmiililiá Voltos áram csat’togtkrtija szikráit! két félgömb közönt, ahol- a látogató szeme előtt felvillannak a modern ezeregyéjszaka csodái, kigyulladnak a bűvös Aladdln-Iám- pák, feltárul -az elektromos Szezám, ahol 1 a levegő cseppfolyós lesz, ahol a folyadékok titokzatos erők hatása' alatt szilárd halmazállapotba mennek ár, a Palota, melynek környékén a sza'jn-apantii fák nyári lombsátoráit behavazza a mesteríséges hóesés, az indokolt és dokumentált korlátlanság Palotája, ahol az ember megmutatja, mire képes, hová jutott: el s mennyire uralkodik már az elemek és a mindenség fölött? Ez a palota a kiállítás igazi értelme, — a technika, a művészet és a tudomány v-arázisvesszejének érintésére a korszerű zűrzavarból felvillan a bűvös fény, melynek világításánál észrevesszük, hol tart az ember a világban? Messze tart. Uralkodik az atomok és a tér fölött. De ez a nagy távlat tele van rejtélyes útjelzőkkel, különös jelekkel és útmutatókkal, — a csodák között felvillan a szovjetcsillag s szemben Egy dallamfoszlány, amely megüti fülét egész dallam sorozatot szólaltat meg emlékezetében, épp igy az ön mellett elhaladó hölgy graciozus parfümje is az emlékek egész sorát idézi leikébe. RICHARD HUDNUT egyik legnagyobb sikere, hogy megteremtette azt az illat- szimfóniát, amely szétárad a RICHARD HUDNUT féle „Gemey", „Richesse”, ,,Le Début Vert", „Le Début Noir" kölnivíz flakonok felnyitásakor. vele fenyegetően ragyog a horogkereszt, a íasció jelképe, a nemzeti zászlókkal szemközt a nemzetköziség zászlaja; lengeti a nyáreieji ’szél. A főpróba' megmutatja, hogy az emberiség, mely találkozik a rtcchnikai civilizáció nagy kényelmében és rejtettségé- ben, talán soha nem volt még ilyen pártokra szakadt, ilyen frontokra állított ember soha nem volt ilyen reménytelenül messze az embertől, mint a korban, mely már-már nem ismeri a földrajzi távolságov. Készen, vagy féligkészen, tető alatt, vagy rabitzfalaJk között, a kiállítás, mint minden Ilyen nagy szemle, egy uj világkép főpróbája. KörüllmlérLyei és előzményei 'ehangoló ékesszólással bizonyítják, hogy amit a szel—— 1 —1^^——— lem alkot és tervez, azt a politika iparkodik szabotálni; reméljük, kifejlete ás tanulságai 'lelkesítőén bizonyítják majd, hogy az emberi alkotó szellem erősebb, mint a rombolás szelleme s az összhangot és egységet, mely felé a művészet és a technika törnek, nem (tudják megzavarni a korszak elkeseredett keresztqs-hâboruival. Ez a világkép nincs „készen“, éppoly kevéssé, minit' a kiállítás, amely bemutatni iparkodik. De körvonalai már derengenek, az összességből» az egyes nemzetek pavi,Ilonjai felett. Csodálatos kép, így a messziből is, — egységet mutat a töredékek fölött és uj, soha nem látott fényekkel sugárzik. Greta Garbo Naponta megjelenik egy hoíiywsodi szanatóriumban, ahol gyógykezelik NEW YORK, május 29. A filmipari sztrájk ügye a megoldás felé bálád, ellenben uj érdekessége van Hollywoodnak. Néhány nap óta beszélték már, hogy Grleba Garbó súlyos beteg. A hires filmsztár- betegsége miatt már kétszer abbahagyták a „Wafewszka asszony“ című film forgatását. Ebben a filmben Greta Garbo Napóleon lures szerelmét jáitsza. A művésznő betegségéről slenki sem tud bizonyosait, csak annyit tudnak, hogy zárt autón minden nap elmegy az egyik iteimert igen előkelő szanatóriumba, ahol gyógykezelik. Erősen 'lefátyoloz va 'teszi meg naponta az utat és az autóból kiszállítva, föllmlegy abhoz az orvoshoz, aki 'kezeik Ez az orvos már várja a művésznőt, minden elő van készítve, az orvos segédszemélyzieitie készen álll és nyomban megkezdik a kezelésit. Hogy ez a kezelés miben áll, azt senki sem tudja. Sem a művésznő, sem az orvos nem hajlandó nyilatkozni. A segédszemélyzetnek szigorúan megparancsolták, hogy ne merjenek szólni egy szót sem. Az ujiságirók naponta végignézik a nagy Greta érkezésért és távozását, azonban minden eddigi kísérlet, hogy megtudjanak valamit, kudarccal járlt. Az egyik fotóriporternek legutóbb sikerült egy felvételt készíteni a művésznőről épp akkor, amikor elhagyta a szanatóriumon. Az egyik deiteiktiv, akit Grleita Garbó személyes őrzésére rendeltek ki, kikapta a fényképezőgépet az újságíró kezéből és apró darob óikra törte. Papírszalvéta olesó 1. minden szinben és minőségben a 1 El’-:, zék könyvosztályában, Cluj. Praia n r.' kapható. Egy próbavásárlás meggy ' önt áraink utólérhetetlen olcsó vura.o..
