Ellenzék, 1937. június (58. évfolyam, 123-146. szám)
1937-06-06 / 128. szám
I t ELLfíNZft* 10 3 7 / u n I u t 6, S.OVESS istvAn FALUN Különös kérdések foglalkoztatják faluin* kút A földművelők egy része a szegény, tie számban népesebb rés/ nem sziveden veszt .i közös érdekek ápolását szolgáló törekvéseket, a gazdagabb s számban kisebb mezőgazda-osztály viszont tisztábban látja az összefogásban rejlő eredményt és hallani sem akar oly kezdeményezésről, mely a lia- gyományos összhang feladását okozza. Mielőtt a kérdést közelebbről megvizsgálnánk, tudnunk kell: milyen a falvak mai összetétele? A falu képét ugyanis a földreform eljesen megváltoztatta. A reformnak — s vele együtt a mezőgazdaságnak — az időpont nem kedvezett. A háború alatt kiapadt tartalékok sürgős pótlására volt szükség, ezt pedig nem a földkisajátitás, de a kellő anyagi eszközökkel, felszereléssel rendelkező nagybirtok kellett volna szolgálja Nem állt megfelelő berendezés, pénz a földigénylők rendelkezésére, akiknek szaktudása is kiegészítésre szorult. A kormány azonban nem várt és kisajátításhoz kezdett, minek következtében igy alakult a helyzet Erdélyben: i, 007.030 földművelőnek (ebből 388.717 uj törpebirtokos) 5 hektáron aluli, 104.742 földművelőnek 10 ha. aluli, 47,-915 tulajdonosnak 50 ha. aluli, 3.678 birtokosnak 250 hektáron aluli és 554 tulajdonosnak 250 ha felüli birtoka van erdélyi falvainkban. A föld elaprózódása folytán tehát az 5 ha. aluli földművesek jutottak többségbe, kik nem akartak beleilleszkedni a termelés régj összefogó kereteibe. * A kérdés egyformán foglalkoztatja a román és magyar kisebbségi gazdaköröket Octavian Prie dr. professzor bő tanulmányban igyekszik megmagyarázni az ellentéteket. Párhuzamot von az erdélyi szabad és kötött termelési rendszer között s sorba veszi az utóbbi (.hármas forgó“) előnyeit, melyeket a mezőgazdák sorsát intéző központi szervek sem ismernek. Nem ragaszkodik egyik rendszerhez sem, de szavaiból kivehető, hogy a régi erdélyi termelési rendszert tartja helyesebbnek. Véleménye szerint ugyanis ez jobban szolgálja a közérdeket. Melyek az annyira féltett előnyöik? i. Pontos megjelölése annak, hogy a gazda határonként csak buzit, vagy kizárólag kukoricát termeljen s földjének egy részét pihentesse. 2. Jobb minőség. 3. Jobban müveit föld, nagyobb hozadék. 4. Csökkent elidegenítési lehetőség, 5. Kisbirtokos-osztály megerősítése. 6. Védekezés a természet csapásai ellen. (Közös veszély esetén a harangok félreverése, hogy ennek hivó szavát „mindenki hallja és értse“ s kapával, ásóval igyekezzék a veszélyeztetett területre). 7. Legeltetés megkönnyítése a szabadon hagyott területen. 8 Kertgazdaságra szánt tartalék. 9. Szövetkezeti szellem, polgári önérzet ápolása. 10. Pontosan körülirt jogok és kötelességek a helyi földrajzi fekvés tekintetbe vételével. Jól kipróbált terv, melyben minden a földművelés szolgálatára van rendelve. * Az uj mezőgazdasági törvény azzal akarja szolgálni az erdélyi falu ősi berendezkedését, hogy oszthatatlannak nyilvánítja a 2 hektárnál kisebb birtokot, melyet nem lehet elidegeníteni, csak egészben. A törvény egyedül azokkal tesz kivételt , akiknek vagyona öröklés folytán a minimális 2 hektárnál nagyobb lesz. Szegényebb örökösök jelentkezése esetén elővásárlási jog illeti az államot, mely tetszése szerint adja el a 2 hektárt az együk Örökösnek. Az uj törvény azt Is elrendeli, hogy adásvételi szerződés kötése előtt a szomszédoknak ajánlják fel a községi biró utján az eladásra kerülő területet. Octavian Prie professzor kifogásolja az uj rendelkezéseket. Az erdélyi földműves ugyanis — akármilyen szegény — nem zárja ki gyermekeit az örökségből. A 'törvényhozó bizonyára nagybirtokosokra gondolt, mikor kisgazdák ivadékainak sorsáról intézkedett, Octavian Prie professzor speciális rendelkezéseket kíván Erdély részére. Olyan törvényt, mely nem érinti az ősi termelésirendet s alkalmat nyújt a gazdák megerősítésére. Az erősítés pádig nagyon szükséges. Legutóbbi statisztika szerint 22 ezer faalkatu eke van használatban egyedül Kolozsme- gyében s 7298 a vasekék száma ezzel szemben. Kétséget kizáróan bizonyítja ez a sok j „támogatás“ dacára fennálló primitiv hely- j zetet. A segélykiáltásokra előbb paragrafusokkal, i Nagyváradon van itoinániánalk a legideálisabb repülőiére Pár hét múlva teljesen elkészül a nagyváradi repülőállomás, amelynek parancsnoka nagy jövőt jósol neki. — 5.800.000 lejbe kerül a repülőállomás és a város lakosságára uj taxát vetnek ki. Az Ellenzék munkatársának helyszíni riportja a nagyváradi repülőtérről ORADEA—NAGYVÁRAD junius hó. A romániai légi forgalomnak egyik legjelentékenyebb állomása van már hónapok óta épülőben Nagyváradon. A város vezetősége az elmúlt év őszén a repülőálloanás céljaira rendelkezésre bocsátotta a légügyi minisztériumnak a város közvetlen határában, a Rulikovsz/ky-teinető mögött é; a szalonnái országút, mentén, a lőporosraktár közvetlen közelében elterülő magaslaton, a Bóné-kuti katonai gyakorlóterei, ahol az elLátogatás aw Az épitó; munkája nagy lendülettel indult meg, úgy, hogy ma már a töiőzetet és vakolatot kivéve, az egész óriási emeletes épület készem áll, A minap látogatást lettünk az uj repülőtéren, ahol Ciulei Gheorghe parancsnok és Eichner Ernő városi mérnök kalauzolása mellett igen érdekes dolgokar tudtunk meg. — A nagyváradi repülőtér — adta meg a felvilágosítást Ciulei parancsnok és Eichner mérnök — 540.000 négyzetméter kiterjedésű. Hosszúsága 900, szélessége, nyugat- kelet irányban 600 méter. Szó van azonban arról, hogy a szélességet is kiterjesszék 900 méterre. A repülőtéren, alig néhány méternyire, a még vakolatlanul álló, de ágy is impozáns állomási épület előtt), óriási hosszú, magas póznáin egy óriási ,,hurkát“ lenget a gyenge tavaszi szél. A ..hurka“ egy, piros és fehér vászonból 'készült, három méter hoszu, üres zsák, amely felső végénél a póznához van erősítve és persze az üres zsák telve le- vegővel. Arrafelé libeg, amerre a ,?zél fújja. Erről a szélzsákról állapítják meg litt a széljárását és erejét. A gyönyörű, óriási térséget bizonyos távolságokra pirosra és fehérre festeti, körülbelül két méter hosszú korlátok veszik körűd, amelyek a levegőben 'közeledő pilótának kitünően mulatják a leszállási területet. A tér kehlős közepén pedig egy ötvenrnéteres körönd van betonból, amely a 'benne elterülő zöld mezőből négy méter nagyságú fehérre meszelt beton botükkel hirdeti a pilótának, hogy itt van „ORADEA“ Ugyanitt egy óriási, 56 méter hosszú1, szintén fehérre meszelt bctonnyll mutatja a földön az északi irányt. Ciulei parancsnok, aki maga is egyik legkiválóbb pilótája az országnak és Eichner mérnök mindenekelőtt a ma még fedetlenül álló óriási hangárhoz vezetnek és magyarázzák, hogy 17—20 kisebb-nagyobb repülőgép befogadására lesz alkalmas a hangár. Iv- alaku vasból készült hullámos tetőzete lesz a hangárnak. A resican gépgyár, amely a tetősem ezt készítette, még nem küldje el, de már a jövő hétre jelezte az elküldést, úgy, hogy a harigár a legrövidebb idő alatt teljesen kész lesz. Persze a „pádimentuma“ betonból készül. Közvetlen a hangár mellett, amely hathét méter magast, van a tulajdonképpeni állomási épület. Számos helyiségből áll. Ma még vakolatlan, csak félig kész, azért Chilei parancsnok készséggel felvilágosít bennünke, hogy melyik helyiség lesz a forgalmi terem, melyik a büffé, melyik a váróterem, ahol rengeteg bel és külföldi lap, meg folyóirat fog a repülőgép-utasok szórakoztatására renaztán „molorizálással“, „elektrifikálással“ feleltek. Terv szerint 400 traktort adnak a megyéknek s amerikai rendszert ültetnek az évszázadokon áj meghonosodott termelési rend. tetejébe. Már első percben mutatkoznak a nehézségek. Százmillió megy gépekért külföldre, midőn elegendő igavonó-jószág van idebent. A gazdák kétkedve rázzák fejüket. — Mi lesz a jószággal — kérdik —, ha gépekké! árasztanak cl bennünket? Ahol nincs igavonó jószág, ott szegénység van — igy beszél a falu bölcse. Agrárországban pedig nem lehel fejlődést remélni szegény földművesekké! akkor sem, ha a nikkelezett gőzekék eladói dicshimnuszokat zengenek. műk év őszén Marian loan aradi építési vállalkozó, akinek a város vezetősége több pályázó közül a munkát kiadta, megkezdte az építkezést. A légügyi minisztérium hamarosan jóváhagyta a 'terveket, amelyék szerint teljesen modern és a szükségesnek mindenképpen megfelelő állomás építendő. Az épitési költségeket 5 millió 800.000 lejben állapították meg. uj repül őééren delkezésre ál'kni. — Az egész épület — mondja a parancsnok — központi fütéses lesz és önálló vízvezetéke van. A vizet egyenesen a Kőrösből vezettük ide és az épület szuterénjében van a főcsap. Ugyanott lesznek a műhelyek, és amig a földszinti helyiségek a hivatali, parancsnoki, határrendőrségi, vámolási helyiségek lesznek, addig az emeleti részen lesz a parancsnok lakása és egy-egy pilóaszoba. — A berendezés minden tekintetben a legmodernebb lesz. Ál fog költözni ide a mo9t még távolabb, egy magánházban levő meteorológiai állomás is, amely már régebb idő óta 'kitünően működik — Mely irányban lesz Nagyváradnak Végi összeköttetése? — kérdeztük. — Bucureşti. Tasi, Cernăuţi, Kalatzá. Temesvár, Arad. Marosvásárhely. Kolozsvár, Balcic, Constanta, stb — kapjuk a feleletét. De persze ezek között van olyan, amelv- lyel csak ál-száilássál lehet közlekedni. Utasszállító gépeink 10—15 személyt vihetnék magukkal. — Mennyi lesz a menetidő — kérdeztük — például Nagyvárad és Bucureşti között? — Két óra — vágja ki Ciulei parancsnok. — Beláthatatlan előny fog származni később a városra abból, hogy bekapcsolódolit a légiíorgalomba. Nem i. szólva arról, hogy ha például valaki reggel elküld levelet B-ucu- restibe, há-L délután már választ is kaphat rá, de az útiköltség Is fölötte olcsó' mindössze annyi, mint amennyibe a gyorsvonat 1. osztálya kerül. — •Ki épki tulajdoniképpen az állomást? — kérdeztük. — Márnán aradi vállaLkoozó mi, a váróé mérnöki hivatal emberei csak ellenőrizzük, hogy minden anyag bekerüljön az épülőbe, amire szükség van. Ciulei parancsnok érdekes felvllágositások at ad még: — Csak tessék elképzelni, — mondja — mit jelent ma repülőgépen utazni. Például, ha teszem fel Budape tről elindulnak repülőgépen, hogy Bucureslltae utazzanak, hát amint a repülőgép elindul':, Budapest drótnélküli távírón már közli velünk), hogy ekkor és ekkor ennyi óra é; ennyi perckor, ilyen és ilyen tipusu repülőgéppel, amelyet X pilóta vezet, mebelle pedig Y megfigyelő ül, ennyi, meg enny.i utassal, akiknek neve, útlevelének száma, 'személyi adatai, ezek és ezek útban vannak, úgy, hoigy mire a jelzet; repülőgép megérkezik ide, mi már tudjuk. hogy kik érkeztek vele. — Ha pedig az az eset fordulna elő, hogy, mondjuk valamely utasnak bármilyen okból vissza kel! fordulnia az útból, akikor. mondjuk Budapest a drótnélküli távírón értesíti a levegőben levő repülőgépet, illetve bennünket. hogy X, Y Utas ne folytassa útját, hanem Nagyváradról forduljon vissza, úgy ezt az illető utas már a levegőben megtudhatja a repülőgép megfigyelőjétől, aki a felvett morzejeleket kibetüzve, közli vele, milyen értesítési; kapott el számára a levegőben. üjabb üerrek — Meggyőződésem — telte hozzá Ciulei parancsnok, hogy ha a közönség talán ma még idegenkedik a repülőgép használatától, pár év alatt ez a felfogás gyökeresen meg fog változni. Nekem különben is nagy terveim vannak. A repülőállomást a közönség részére állandó szórakozó hellyé szándék- szom tenni, hol esténként katonazenekar fog játszani és ahol futta all, tennisz és más sportpálya is lesz. De azonkívül komoly tervem az is, hogy itt. Nagyváradon aviatiíkus iskolát létesítsen a minisztérium. Nekünk ma még mindössze három pilótánk van, akik nemzetközi utasszállító repülésre jogosítottak. A többi csőik a belföld felett vezethet gépet. A repülőállomás épitési munkálatai előre- 1 áthatóan 2—3 hét alatt teljesen befejeződnek és azonnal átadják a forgalomnak. Hogy az építés ily nagy lendülettel halad, le kell szögezzem — mondja Ciulei parancsnok —, hogy abban nagy érdeme van Savu főmérnök urnák, Eichner mérnök urnák és örömy építész urnáik/, továbbá Sarbutz és Sucigan építésvezetőknek, olkik fáradhatatlanul dolgoznak azon, hogy az épület minél hamarább kész legyen. Ki' kell jelentenem — létté hozzá végül Ciulei parancsnok — ha kész lesz az állomási épületi, egész Romániában Nagyváradon lesz a legA motorizálás és elektromos áram kielégítő gazdasági politikát, árpolitikát nem helyettesíthet. A villanylámpa nem nyújt jobb életlehetőséget. Nem Hoz orvosságot a pellagra ellen. Nem biztosit létminimumot a törpebirtokosok százezreinek. * A kormány „mezőgazdasági offenziváját“ kétkedve fogadják Erdélyben. A Patria — a nemzeti-parasztpárt hivatalosa — nem hisz abban, hogy tejben-vajban uszunk, ha megkapjuk majd a gőzekéket. Az erdélyi 5 hektáron aluli földművesnek alig jut gyufára, petróleumlámpára, vasekére — nincs mo- torizálásra felkészülve. A kérdés előzetes tűjobb, legideálisabb repülőtér, mert ibt, a kitünően nivellált terület olyan alkalmas a repülőgépek fel- és leszállására, amelyhez fogható az egész országban nincs. Az elhangzottakból sok bizakodás meríthető a nagyváradi repülőforgalom jövőjére, egyelőre azonban az .igazság az, hogy a város polgárságát az épülő állomás horribilis költségei miatt különleges taxákkal akarja sújtani a város vezetősége, A terhet persze viselni kell, de a város polgársága reméli, hogy csakugyan haszna lesz belőle. ötvös Béla. ^foSyzsák a rEtusálí legbízáosabú nyári megőrzője Vigyázzon, csakis „Korres“ gyártmányt használjon, ötévi időtartamra impregnált zsákok, melyek a télire eltett ruhát teljesen beburkolva, védi a molyok támadásai; ellen. Háromféle nagyságban készült, 35, 50, 65 lejért kaphatók az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, Pia'ta Unirii. Vidékre a pénz előzetes beküldése mellett szállítjuk. Egy darab rendelésnél 10 lej, minden tovább: darabnál 5 lej küldendő portóra. j zetes megvizsgálása nélkül 100 millió lejt fo- j lyósitanak motorizálásra és ugyancsak 100 milliót elektromositásra. Valószínűleg legfőbb bizottságot neveztek ki mindkét reform megvalósítására. A főbizottság aztán albizottságokat állit fel. Irodák, igazgatóságok, tanulmányi bizottságok, napidijak, tisztelet- dijak következnek — írja a Patria — s ha jól mennek a dolgok, elköltik a milliókat. Villamosítás, motorizálás, mezőgazdasági hitelintézet, zálog-intézet — pártérdeket, politikát jelent. A földreform hibái után a motorizálás is csütörtököt mond, ha szépészeti s politikai célt szolgál és a gazdák sorsát csigalassúsággal viszi előbbre.
