Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)
1937-05-27 / 119. szám
TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mn 3 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Ckij, Calea Moţilor4. Fiókkiadóh-ivatal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTH A MIKLÓS El őrizetért árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej, — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi, államokba csak a portókillönbözetcel röbb. LVjn. ÉVFOLYAM, 119. SZÁM. CSÜTÖRTÖK CLUJ.KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 27. Vaida: ,, Politikai meglepetések következnek júniusban <4 Ellentétes liirek a liberális kormány távozásáról Az „Informaţia“ értesülése szerint Vaida pártja előtérbe került ugyan, de egyedül nem, csupán más párttal kerülhet kormányra.«* Újból kiélesedett a helyzet Vaidáék és Maniuék között. — Miért ellenzi a nemzeti-parasztpárt a választási kormányt? A liberális párt nyugodt Politikai körökben — Vaida, Cuza, Goga, Mihaiaclie nyilatkozatai után — békés kibontakozás tervéivé1’ foglalkoznak az ellenzéki pártok. Bizonyos, begy utolsó fejezetéhez ért a liberálisok uralma, melynek végsó célja, hogy a még rendelkezésre álió időben megerősítse a vidéki! tagozatokat. Az utódlás kérdése ma is tisztázatlan. A nduzeti- panasztpárt — az utóbbi időben lefolyt vá fásítások alapján — magának követeli a ha taliast, ligj^iäkkoi“ tszomban olyan hírek is vannak forgalomban, mélyek Vaida és Miha- laebe együttműködésére vonatkoznak. A uiegegyezés nem könnyű s Vaida hivei szerint ezt leginkább Mamiu állásfoglalása akadályozza. A kezdeményezés az eljövendő válság alkotmányos szellemben történő meg Oldására mutat. A nemzeti-parasztpárt felé való tájékozódás ugyanis a tényleges erő viszonyok figyelembe vételét mutatja. Vaida dodonai jóslása Az utóbbi napokban ellentétes hírek terjedtek el a kormány távozásáról. Liberális- párti körökben őszig kizártnak tartják a válság kirobbanását, mégis többen vannak, kik vánatlan kormány váltó zásra számítanak. Vaida és Gogai készülődései erre mutatnak. Az Informaţia cărnii lap szerint Vaáda kijelentette, hogy „politikai meglepetések követr keinek júniusban“. A meglepetés természetesen kormány változást jelönit, mely rendszerváltozást hozhat. Attól függ ez: sikerrel jár-e Vááda próbálkozása. Nem titok Vaida álláspontja, mely szerint: 1. A Oaza—Goga együttműködést nem kiutálnja. Ebből következtetve a szélsőséges jobboldalnak sem barátja. 2. Tisztábcm van azzal, hogy egyedül nem jöhet kor- mányra. 3. A „román-front“ komoly kapcsolóitokat keres más pártokkal. 4. Nem bánná, ha együttműködhetne a nemzeti- pamsztpárttal. 5. Ez a megoldás nincs teljesen kizárva. Mithaiache, a nemzeti-parasztpárt elnöke, még nem válaszolt Vaida ajánlatára. Hívei Bnouresti.be várják, hogy határozott válaszát megadja. Május 30-ám Vaida is Bucurestiben lesz, hogy tanácskozásait tovább folytassa és valószínű, hogy összeköttetést keres régi nemzeti-parasz^párti barátaival. A próbálkozást azonban sokiminden akadályozza. Maniu az akadály Az OfenziW Romana — Vaáda lapja — a lagifontosabb akadályt Mamin személyében látja, ezért uj harcot vár a nemzeti-paraszt- pártban. Mamámnak ugyanis nem a, hatalom megszerzése, de Mihalache kibuktatása a célja. Ezt a fellövést a lap Marim politikai barátainak megmozdulásával bizony it ja. A szaanexsmegyei ruépgyü lések után Marim hívei Féhérmegyében is gyűléseket tartották, melyen & >rM<miu-.himnusz“ éléneklése után újból hitet tettek amellett, hogy megalkuvás nélkül követik régi kapitányukat. Vajdáival párhuzamosan a liberálisok részéről iis mind élesebben támadják Manimt, kát szélsöjobaUdali körökkel való titkos kapcsolat fennitairtásávai gyanúsítanak. A Viitorul egymás után teszi fel q kérdéseket: Tud-e a nemzeti-parasztpárt Mamim és a jobboldali szélsőségesek erdélyi összeköttetéseiről? Miként fogják fél ezt a kapcsolatot? Helyeslik, vagy helytelenítik Maniu álláspontját ? A Vái. torul arra vár, hogy a léptet a nemzeti-parasztpánt jobboldala szárnya , Jtiméletíenm 1'' lerántja. YBMBCKK Megdöbbenve száutogat szemünk a lapok hasábjain sötétlő hírek föiött, a szörnyű anyagi károk és emberátdozatok síkján, amelyeket most a viharok követelnek, a halálos balesetek fölött, amelyek egyre nagyobb hatványszám szerint fokozódnak műszaki életünk csodálatos fejlődése miatt. ítéletidők tombolnak végig hol itt, hol ott, mint ahogy tegnapelőtt Lengyelországban, Jugoszláviában, Magyarországon Irlózfcató erővel, Kolozsvár és Zilab környékén romboló sikerrel. A külföldi viharok emberi életeket döntöttek föl, a mieink vetésben, gyű mölcsösöem, szőlőben okoztak szörnyű kárt. marokszám lövöldözve uebéz jege*. Aztán olvassuk a szomorú baleseteket. Egy nap történéseit. A részegsége miatt megvert földműves halálát, két vasúti munkás pusztuló sát a kisiklás helyére futó mozdony alatt, a beömlő cukrászdában, vagy föl robbant szabómühelyben történt személyi és anyagi pusztulást, veszettség következtében a fől- d észasszony kínos halálát, kóbor kutyától szétmarcangott csecsemő esetét, a padlásról zuhant öreg paraszt vesztét Aztán, bogy7 az események ilyen ,egyhangúságába“ tarkább szineket öltsenek, megírják a szándékos öldökléseket: két gazdálkodó fivér halálra ké- seli a napszámost s a törvényszék előtt felelni kell a meggyilkolt lókcreskedő tetteseinek, vagy a késelő székely gazdának, aki még fiatalabb társát küldte korai másvilágra. Pedig mi ez a tenger sírnia tükréhez képest, mi ez az emberi élet ama tömeges föl- áldozásához mérve, ami európai közreniü- ködőkkfi] és az európai lelkbsmeretleaiscg szeme világa előtt gőzölög Spanyolországban? Majdnem két évtizede már, hogy elmúlt a háború, amely rászoktatott és ránevelt, hogy aa emberi élet értékét kutyába vegyük, hosszú időnk akadt volna, hogy ismét föltámasszuk a nagy békekorszak érzel- mességét, amely egyetlen hiábavaló haltál miatt keseregni és tépelődni birt. Az üj humanizmus friss légáramlatában s még olt is, ahol a nyugodt és tartós béke korszaka divatozik s ahol aránylag kis értelme és mólja van a legújabb fegyverkezési világőrületnek, itt, a mi tájunkon se tudjuk megérni, hogy a baleset és a gyilkolás a lehető legszűkebb határok közé szoruljon. Arról nem is merünk ábrándozni, hogy eljutunk valaha rend és biztonság ama tökélyére, amelyet a skandináv és szomszédos északi államokban megcsodálnak. Mindez azért jut eszünkbe, mert olvastuk egy székelyföldi .esküdtszéki tárgyalás lefolyását és borzasztó tanulságait. Fiatal székely gazda, kinek vére már lecsöndesedhetett volna és négy gyermekén keresztül megtanulhatta, mi az étetadomány nagyszerűsége és pótolhatatlansága, iebieskázott egy másik fihtal gazdát, aki éppen megindult a családi élet utján a fajfenntartásá kötelezettség tudatában. Az áldozat porlad és már nem is siratják, mert a bat hetüs házasság menyecskéje uj vőlegénnyel jelent meg a tárgyaláson és ezzel a tragédia megrázó intelme dugába dőlt volna, ba most a gyilkos hosszú oyotc évre nem sodródnék el a családi kötelességteljcsHés mezejéről, aminek végeztével talán mint roncs gondoskodásra fog szorulná. Önmagában véve ofrvastában ez az egész ügy nem jelentős. Köznapi dolog. Előfordul mindenütt és előfordul mindig. Az egyke és magzatelhajtás mellett kis veszteséget jelentő. De itt egy ál-népierény esetéről is van szó, melynek pusztító hatása végzetes, kártétele jelentős. A bicskázást székely virtusnak érzik és hirdetik. Ismerjük a mi városunkban is mint áttételt egy már kész virtus, a hóstáti haláltánc mellé. így már komolyan meg kell rőkönyödnünk cs gondolkoznunk e népi csapáson. Meg keil vizsgálni a lelkiismerétet, vájjon megtesz- szük-e kötelességünket a nyavalyával szemben, amely az általános kisebbségi pusztulás irdatlanságában jelentősebb az eredeti jelentőségénél. Meg keil kérdeznünk politikai vezéreinket a vidéken, megles zik-e a kellő erkölcsi beavatkozásokat? Felelősségre vonni papjainkat és tanítóinkat, akik pedig dicsekednek, hogy a Székelyföldön a három magyar válás hivei szinte versenyreketnek egymással bigottságiban, holott a késelés dicsőítése ugyancsak másról tanúskodik? Meg kell kérdezőn birtrikcsainikialtj, mindenkit, ki a néppel együtt él, akinek tiszte és érdeke, hogy vele törődjék, próbál-e gátat vetni ennek a vésznek? Aki magasabban áll és át érzi a kisebbségi sorsban minden egyes emberi élet pótol:hatotta 11 fontosságát és sürgősségét, bizonyára tartozik beavatkozással. De meg kell kérdezni lapjainkat is, hogy e szörnyű népi tragédiák elbeszélése és törvény előtti tárgyalása során nem szinezik-e túlságosan a dolgokat és nem fokozzák-e így7 a körülöttük lebegő és kékfő rgényessége! még nagyobbra. A liirhartang sugalló, mint a negyedik emeletről való liíalálugrások tanúsítják. Nemcsak az öngyUkosj&löttekkel, de a verekedőkkel és késelőkkel, a balesetnek kitett embereinkkel meg kell értetni, hogy egyetlen és vitathatatlan kincse van mindenkinek, az étet és ezt csak a természet sémin isitheti meg. írás és beszéd közben törődni tartozunk a kisebbségi élet ezzel a kérdésével fa. A Romania Noua cáfolata A Romania Noua siet a válasszal s mindenekelőtt a Mónin külföldi útja körül forgalomba került ... fantasztikus“ híreket cáfolja. Maniu utazásáról ugyanis azt írták, hogy külföldről szeretné kifbuskta-tni a liberálisokat s halói da Li kormányt készít elő Titules- cuva.L A Romania Noua nem részletezi., mit tárgyalt Mamiu Titüléscuval, azt azonban leszögezi, hogy sohasem tehet szó megállapodásról, mig a tárgyaló fél Maniu „alkotmányos felfogását“ el nem fogadja.. Eszerint eredménytelenül végződtek a Maniu és Titu- Jescu között kezdett tárgyalások. Maniu — hja a lap — külöcnhen sem hivatott megegyezésre, Más az elnöke a nem zetir pa raszt- pártnaik s nem kapott meghatalmazást, hogy külföldöm keressen erőt a kormány megbuktatására Gogáék választási kormányt kérnek Vaida kezdeményezésén túl Guzta és Goga indítványa is élénken foglalkoztatja a pártokat. Guza és Goga — mint megírtuk — általános meglepetésre nem pártjuknak kérik a hátaimat. „Választási kormány“ kinevezését javasolják azzal, hogy ennek eredménye döntse el. ki vegye át a hatalmat. A terv nem uj, hiszen a demokrata lunian is semleges választási kormányt akar. Az indítvány tekintetében a vélemények megoszlanak. A nemzeti-parasztpárt ^azzal utasítja vissza, hogy a megoldás ellentétben állna az alkotmánnyal. Nem lehet — mondják — katonákból, vagy biráteból álló kormányra ruházni a Korona előjogát. S ami ^PP ily fontos: Távol' kell tartani a politikától 0 katonaságot, kik az ország határainak védelmére vannak hivatva. Averescu marsall is ezt az álláspontot vallja., így nincs más ut, mint a -nemzeüLparasztpárt kormányra- kerülése, vagy a legerősebb ellenzéki pártok összefogása. A liberálisok nyugodtak A liberálisok tudják, hogy megbízásuk végére értek, legfőbb törekvésük, hogy nyugodt 'légkörben adják át a hatalmat. A vakációt betöltő rövid kül- és belpolitikai programot már kidolgozták. A külpolitikai eseményeket a lengyel államfő Bucu rés bibe érkezése nyitja meg junius 8-án. Ezt Hodzsa csehszlovák miniszterelnök látogatása követi junius 15-érr, majd őfelsége varsói útja következik jnlms hó folyamán. Belpolitikai téren a kormány tovább foly tatja gazdasági és pénzügyi programját. Fel állítják a mezőgazdaság, kisipar és arany térmtelés folDsegiífcését célzó uj hitelintézete két. A nyár folyamán a kormány tagjai be járják -az országot ® helyenként közigazga tásii értekezletet tartamok. Ilyen helyi mi niszíeri tanácskozások következnek Erdély ben és Baisarábiában. Ebből az alkalomból a megyei prefektusok, primárok, képviselők, szejnjálborok a helyszínén összeköttetésibe Uépniak a kormány tagjaival, kik nyomban e.1inibézi!k a panaszokat. A liberálisok nem ti,tik alják, hogy a pártot óhajtják szolgálton néhány hónapos nyári pidgrammab A Viitorul szerint be akarják bizonyítani, mily sokat használtak az országnak. " - '^'f. vataJfrţfl» ydijéréat Bucurestiböl jelentik: Változó felhő» zet, enyhe északkeleti szél, változatlan hőmérséklet és különösen az ország déli részében heves zivatarok várha> tők.---------————i •SS*“1937 május 25-én. (Rador) Berlin 175.60, Amszterdami 240.50, Newyork 437.37, London 216.225, Paris 195.075, Milano 23, Prága 15.26, Budapest 86, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 83, Bées 73.78.
