Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-23 / 116. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ÁRA 5 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Chij, Calea Moţilor4. Fiókk ia dóhivat *1 és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. —■ Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési 840 lej. - pengő. A árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente - Magyarországra.; negyedévre 10, félévre 20, évente 40 többi külföldi államokba csak a portókülönbözcttel 1 öbb. ÉVFOLYAM, 116. SZÁM. VASÁRNAP CLUJ-KOLOZSVÁR 1937 MÁJUS 23. Spanyolország íegoierszfliicl iiiiiiiiiiiiS lépett a hátatok elé Anglia London várja indítványára Berlin válaszát. —- Krofta csehszlovák külügyminiszter a magyar kisebbségnek adandó engedményről beszél. — Nehézségek a népszövetségi tanácskozás előtt Ciano budapesti tanácskozásán a Danavidék kérdései is szóba kerültek A nehéz problémákban gazdag euró­pai külpolitika gyors változásai során, szinte tegnapról mára megint a spanyol kérdést dobta a viták előterébe. Megle­het, hogy ennek oka a hétfőn kezdődő népszövetségi tanácskozás, melyen a va­lenciai kormány a tanácskozás nyugal­mára kellemetlen módon akarja felvetni újra a spanyolországi harcokba való külföldi beavatkozás kérdését. De lehet az is, hogy a londoni és párisi tanács­kozások eredményeképpen szánta el ma­gát kezdeményező lépésre az angol kor- mányi melg most már a nyilvánosság előtt sem tagadott erőfeszítéseket tesz, hogy a spanyol ellenfelek között fegy­verszünetet hozzon létre,, vagy legalább is a külföldi önkéntesek gyors visszahí­vását érje el. A spanyol harctér pilla­natnyi helyzete erre a kezdeményezésre nem látszik kedvezőtlennek. Valenciá­ban uj kormány alakult, a mérsékelt irány érvényesülésével. Az események megfigyélöi azt sem zérhatják ki a le­hetőségek közül, hogy a kormányátala­kulás már az angol kezdeményezéssel állott kapcsolatban A harctereken a küzdő felek újra merevvé fagyott és mozdít hatatl annak látszó arcvonalak előtt állanak. A Bilbao elleni támadás is nyilvánvalóan újra megakadt a báiszk főváros előtti háromszoros védelmi vo­nal ellenállásán. Francia—spanyol ha­tárról érkező jelentések szerint Mo!a tá­bornok utolsó támadásai során 50.000 embert veszített halottakban és sebesül­tekben. Ilyen körülmények között az angol kezdeményezés, melynek valószí­nűleg megvan a spanyolországi háttere is. reálisabb 1lehetőségek előtt állónak látszik, mint az eddigi erőfeszítések a spanyol polgárháború megszüntetésére. A londoni kormány semlegesség! in­dítványával először nem a spanyol küz­dőfelekhez, hanem az érdekelt külföldi hatalmakhoz fordult. Delbos francia külügyminiszter, aki kétnapos brüsszeli látogatásáról mára átázott vissza Páris- ba, Brüsszelben Spaak belga külügymi­niszterrel együtt kijelentette, hogy a spanyolországi fegyverszünetre és az ön­kéntesek visszahívására vonatkozó an­gol indítványhoz mindkét kormány leg­teljesebben hozzájáriíl, mert úgy Páris- ban) mint Brüsszelben meg vannak győ­ződve, hogy minden erőfeszítést meg kell tenni a spanyol polgárháború mi­előbbi megszüntetésére. Angol szem­pontból a francia és belga kormányok előrelátott beleegyezése mellett különö­sen Berlin álláspontjára helyeznek súlyt. Berlin álláspontja ugyanis a római ál­láspont tekintetbevételével fog véglege­sen kialakulni. Az uj berlini angol nagy­követ,, Henderson tegnap ebben a kér­désben látogatást is tett Neurath báró német külügyminiszternél. A végleges német válasz azonban úgy látszik, még késik, bár különböző jelekből azt hiszik, hogy nem lesz teljesen visszautasító. Sőt egyes hírek arról is tudni akarnak, hogy Mussolini már értesítette volna Franco tábornokot a Spanyolországban harcoló olasz önkéntesek közeli vissza­hívásáról. Ezt a hirt nem erősitik ugyan meg, de felbukkanása jellemző arra, hogy a spanyolországi merev frontok következtében a harctéri helyzet válto­zásától gyors megoldást külpolitikai kö­rökben nem igen várnak. Ciano gróf, olasz külügyminiszter az olasz uralkodó pár budapesti látogatá­sával kapcsolatban napok óta tárgyal a VKZtBCJKK Hattyúdal hangzott el. A tiszta politikai hattyúk hűs taván az angol közéletben. Nem az angol alsóház történeti fényű termében még, hanem a jelent a jövővel összekötő ifjúság gyülekezetében, amely az egész biro­dalom jövendőjét, a hagyományok átvevőjét és az eredmények bírálóit képviselte most. De mindegy, a tó melyik pontjáról hangzik, a fő, hogy hangzik haf’ik bánatban, örök szó­lamokkal. Stanley Baldwin miniszterelnök nek, aki bizonyos nemzeti és szociális mun­katársiakkal megtámogatott torrizmus vezé­rének el kell hagynia helyét és átadni az uj Anglia Self made családjának, az imperia­lista Ghamberlain-eknek. Erre készteti a bölcs belátás, amely ily józan öreg ur poli­tikusban a kellő időben parancsoló erővel ébred és készteti az óriási csöndes forrada­lom étasza, amely súlyos eredményeket ad, de az eredmények épp túlságos nagy jelen­tősége és fájdalmas érzésekbe vágó sajgaló haszna miatt készteti a diadalmast a hát­térbe, Ön-osztrakizmus ez, az élet és a mű csúcspontján. A gazdasági válság legyűrésé­nek szenvedélye késztette Baldwint, hogy a nemzeti munkáspárt és a szabadelvű ron­csok segítségével bizonyos nemzeti kormány­zatot elősegítsen, majd MacDonald másod­sorba lépése után, átvezessem a nehezebbjén, aminek következménye volt az elhagyott aramylailap óriási megnövekedése és uj hatal­mas jólét beköszöntése; következett az abesz- szin és földközitemgermelléki válságban szen­vedett sajátszerü vereség józan humorral és angol becsület ességgel való vállalása és egy kényszer áligazság elfogadtatása és végre­hajtása: gyilkos fegyverkezési túlzással a szigetet megvédeni és amíg lehet, biztosi tani a világ békéjét; aztán él kellett távolítani a trónról a szociális, hevülékeny, hagyomány- felborító, étles, gyermekded uralkodót, anél­kül, hogy szivek szakadtak volna meg és a királyi család, a parlament, az alkotmány, a meglévő pártok fölborulnának és a Croni- wéll-féle kísértet kísérletének helyet kellene ladni, A birodalom a folytonosság követke­zetes vágányain gördül tovább. Ennyi ered­mény, ennyi határozottság, ennyi végzetes és történelmi tény utam az egyszerű tehet­ségnek és a lángészszerü villanások, a szá­raz józanság és érzelmes becsület emberének távozni kell a hatalom ró! és „eltűnni a ho­mályban“, mert emberfelettiség követelmé­nyeit csak ily szakadék állítja meg. A hattyúdal a birodalom ifjúságához inté­zett szónoklat bámulatoisan történelmi, idő­szerű és jövendő utasítást adott mindenki­nek. „Az én órám betölt, időm lejárt... és nektek a világ minden sarkában meg kell védeni a demokráciát és egyben megváltam önmagától is“, vagyis, amikor a mai hazug­ságokba és piszkos félremagyarázásokba mint egy iszapfürdőbe veti be magát itt-ott. Felséges kezdet és nagy folytatás. Mert bölcs ön-, nemzet- és emberi bírálattal állapítja meg, hogy a háború és Népszövetség ered- ményekép kiábrándultság nehezedik a vi­lágra. A köznapi emberek szabadsága ve­szélyben forog, a tömegek szabadságát sok helyet elrabolták, A fegyverkezés méliabús válasz a békebarátok erőfeszítéseire, sőt a részeg és üvöltő rendszerek csúf álmodozást űznek a háború eszménye érdekében. „De amíg az angol birodalom fennáll, felemeljük szavunkat a hamis bálványok ellen ... Hitet teszek a szabadság mellett, mely a biroda­lom minden fajának vitathatatlan kincse“. S igy hatalmas szárny csap ásókkal, minthogy­ha ez a haldokló hattyú már sas, repülőgép, sőt szellem is volna egyben, nemes szavakat zúdít le a magasból: nem lehet más rend­szer, csak a szabadság, a rend és törvény keretein belül, erőszak pedig csak végső esetben és utolsó helyen. Ez az angol-szász bölcsesség, mint a további tétel is az: „ná­lunk a tekintély és szabadság megfelelő ará­nyában keveredik és igy lett a polgár és ál­lam egyszerre cél és eszköz mint. Természe­tesen lesújt az állami öucéluságra, az állami mindenhatóságra, az egy tekintély és hata­lom rögeszméjére, mint ahogy illik Is a Declaration of rights népéhez. Hirdeti, hogy a királyság isteni joga helyére nem lehet az állam isteni jogát helyezni. Ez a hattyúdal bizonyárba az uj humaniz­mus, a becsületes béke és a nyelvek, nem­zetiségek, hitek egyenlő jogán alapuló em­beribb ember szive közepébe fúródnak, mint egy meleg, édes, balzsamból szilárd it ott is­teni nyíl. Most, hegy a két nagy angol-szász j birodalom: a Roosevéütek és Baldwinok népe befogván és nemesítvén a francia szabad­elvűén szociális polgári, paraszt és munkás- demokráciát, meg akarja oldani először anyagi, majd politikai eszközökkel a világ tűrhetetlen válságát és igazságtalanságokra emelt helyzetét — Európa egyik háborús, neuralgikus, szédülő gócpontját, Duna-Euró- pát is beleveszi most már ia nagy gondolat­menetbe és cselekvési táagysorba — joggal táplálhatjuk a reményt, hogy a Baldwin-féie elvek szellemében holnap vagy holnapután az angol-szász értelmezésű szabadság, demo­krácia, béke napja fog felkelni az égbolton, ahol egyelőre éjszaka sötétlett. magyar államférfiakkal. Hivatalos je­lentés a tárgyalásokról mára várható. Beavatottak szerint a tegnapi tanácsko­zásokon főleg olyan fontos kérdések ke­rültek szóba, melyek elsősorban Ma­gyarországot érdeklik. Megtárgyalták a Dunavidék kérdéseit, valamint az olasz —jugoszláv megegyezés és a Németor­szággal való együttműködés kérdéseit is. A tárgyalások a római jegyzőkönyv harmadik államának, Ausztriának teljes egyetértésével folynak, amit bizonyít egyik bécsi félhivatalos lap távirataink között alább közölt érdekes cikke is. A dunavidéki kérdések erős időszerűségé­re vall, hogy Krofta csehszlovák kül­ügyminiszter szintén most tartotta eb­ben a kérdésben időszerűnek kormánya álláspontjának leszögezését. Ez a nyi­latkozat valamivel kevésbé tartózkodó légkört igyekszik éreztetni Magyaror­szággal szemben, mint Antonescu kül­ügyminiszter tegnapi nyilatkozata. Krofta szerint Csehszlovákia mindig szá­mol a gazdasági közeledés munkájában Ma­gyarország részvételével és meg van győ­ződve arról, hogy a kellő jóakarat meghozza a megfelelő eredményt. Ezt elősegíti, hogy Darányi magyar miniszterelnök és a többi magyar vezető politikus is mindig késznek nyilatkoztak arra. hogy gazdasági tekintet­ben együttműködést hozzanak léire Cseh­szlovákiával. A kisebbségi kérdésben Cseh­szlovákia hajlandó ugyanolyan megegyezést kötni a magyar kisebbséggel, amilyent a né­met kisebbséggel szemben már érvényesíteni kezdett. A Prága—Becs—Budapest három­szögre vonatkozó hírekről azt mondta Krof­ta, hogy ez csak arra vonatkozhatok, hogy valamennyi középeurópai államra kiterjesz- szék a gazdasági együttműködést a kölcsö­nös kedvezmények rendszere alapján, mely­nek sikere a kis antant és a római egyez­mény keretén belül, külön-külön már bebi­zonyult. Ami a trianoni szerződés katonai záradékainak egyoldalú felmondását illeti, Magyarország, ha igy akarná elérni a jog- egyenlőséget , nem járulna hozzá a Csehszlo­vákiával naló viszonya javításához. Nem hi­szi azonban, hogy magyar részről mostan, mikor a középeurópai államok békés együtt­működésének szüksége és hasznossága elő­térbe nyomult, előnyben részesítsék a befe­jezett tények módszerét az érdekelt államok­kal való megegyezésnél. A kisantarrt államok ugyanis — mondta Krofta — ismételten ki­fejezésre juttatták őszinte készségüket arra vonatkozólag. hogy ilyen megegyzés létre­jöjjön, Hodzsn miniszterelnök különben — tette hozzá kijelentéseihez a csehszlovák kül­ügyminiszter — londoni útja alkalmával be­hatóan tárgyalt a középeurópai kérdésekről és a megbeszélések ezeknek a kérdéseknek tisztázásához vezettek. Eden angol és Delbos francia külügymi­niszterek holnap utaznak Genfbe a népszö­vetségi tanácskozásra. Itten a spanyol kér­dés váratlan napirendre kerülése komoly za­vart okozhat a csendesnek és meglepetés­mentesnek ígérkező tanácskozásokon. Vi­szont az európai helyzet megnyugtatásához vezethet az az angol és francia elhatározás, hogy módot keresnek Abesszínia népszövet­ségi tagságának megszüntetésére. Bizonyos jelek arra mutatnak különben, hagy Fran­ciaország és Olaszország között az utóbbi időben közeledés jött létre. Ez elősegítheti a London és Róma közötti feszültség enyhíté­sét. amit London esetleg a Paris és Berlin közötti feszültség enyhítésével viszonozhat. (Cikkünk folytatása m »tolso oidaioaş Jdijéféf ■íí BucurestiböI jelentik: Továbbra is meleg idő, enyhe déli szél, az ország délkeleti részeiben helyi jellegű esők várhatók. Bucurestiben ma délelőtt 10 órakor a hőmérséklet +26 fok volt.

Next

/
Thumbnails
Contents