Ellenzék, 1937. május (58. évfolyam, 100-122. szám)

1937-05-23 / 116. szám

n IB »EEÄlf mmm J93 7 mát üt ZJ. ■n Az angol király megtekintette a flotta egységeit LONDON. május 22 Ar uralkodó ma délelőtt megtekintett© hadiflotta tölti) 'egységei t ás ezzel :i spit* lieadi parádé befejezést nyeát. A kiír ál yí: csa­lád és vendégeik különvomaltan lérlietk vkvsza Londonba. E9KXCR Államellenes izgatás miatt elítéltek egy maros vásárhelyi nyugalmazott tanárt TA R G U - M U R E S - M A R OS V A S A RHEL Y, május 22. Simó Géza helybeli nyugal­mazott tanár lakásán 1931 decemberé­ben házkutatást tartott a rendőrség, mely alkalommal a ,,Tömegkultura‘‘ c. folyóirat 10 felbontatlan példányát, mely a tanár asztalán feküdt, elkobozta. A jegyzőkönyvet ebben az ügyben csak 1932 januárjában vették fel az esetről, melynek alapján az ügyészség államel­lenes izgatás miatt eljárást tett folyamat­ba Simó tanár ellen. Az ügyben számos tárgyalást tartott a törvényszék, mely a múlt évben hozta meg ítéletét és Simó Gézát 2 havi elzárásra, valamint 5000 lej pénzbüntetésre ítélte el. Simó feleb- bezett. A tábla most tárgyalta le az ügyet és Simó védekezését, bogy a lap­ba cikket nem irt, a lefoglalt példányo­kat nem olvasta, mert lel sem voltak vágva és hogy nem terjesztette az inkri­minált folyóiratot; s ezen okoknál fog­va nem érzi magát bűnösnek, a tábla nem fogadta el és a volt tanár elleni elsőfokú Ítéletet helybenhagyta. Srmó Géza a semmitöszékhez l'elebbezett az ítélet ellen. A hét világpolitikája Külpolitika félévről-télévre A nemrég Bucureslfi-ben járt Rüsdv-Arias török külügyminiszter egy mindenesetre őszintének látszó nyilatkozatában kijelen­tette, hogy az >az államférfi;, aki a jelen viszonyok között legalább minden bat hó­napban nem újítja meg az eseményekről valló megítélését, elmarad a mai időkiöl. A világ külpolitikai fejlődésének ez a jószemü meglátása keléiről érkezők, mint sok más elemi igazság, melyet a komplikáltabb szel. leírni Európa nem vesz észjre, vagy nem mer kimondani. Legifennebb abban téved a tö­rök külügyminiszter, hogy a külpolitikái perspektíva megújításának kötelezelLségét hat hónapról hat hónapra akarja kötelező­vé tenni. Félév a mai bizonytalan helyzet­ben égen nagy időköz. Néha sokkal rö va­ri ebb távolságokra is bizonytalanná válik a dolgok megítélése. Rüsdy-Arras külügymi­niszter például szinte egy lélegzetre jelen­tette be, hogy genfi útja után Moszkvába megy, ’ami után Ankarában valós zinüleg rö­videsen fogadhatja Giano gróf olasz külügy­miniszter látogatását. Miit jelent az egymás- utáni következő két találkozás? Melyikre helyezik Ankarában a nagyobb súlyt? Me­lyik fog nagyobb szerepet játszani: a török külpolitika perspektíváinak megújításában? Talán még Ankarában sem tudják. De ugyan­ezt a kérdést fölvethetjük egész sor más külpolitikai tárgyalással kapcsolatban is. Londonban a koronázás alkalmából valóság­gal kérész tül -kasu l tárgyaltaik egymással az angol nép ángy ünnepségére kiküldőit ál-, lamférfiak s a tárgyalások ezután tovább folytak Páriában. A sajtó természetesen bő kommentárral kisért minden érdiekesebb ta­lálkozót. A kommentárok tömkelegéből elő­ször az angol érdekeiknek megfelelő európai harmónia poi-itáká jának sikere hangsúlyozó­dott ki. Rövüddel azután előtérbe került a Báris—London tengely külön érdekeinek erősebb éreztetése is. Különösen Schmidt osztrák államtitkár tárgyalásaihoz fűzlek olyan kommentár okát, melyek, ha vaiónak bizonyulnának, Ausztria külpolitikai maga­tartásában komoly változást jelenthetnek. Erre azonban az osztrák állam helyzetének adottságai miatt egyelőre aligha kerülhet sor, t>e a nemzetközi tárgyalások összevisz- szas'ágábam itt fs felvetődik az előbb'- kérdés. Az osztrák kül politikai perspektiiva meg­újulásában, mnnlilhogy az ilyen megújítás, amint a török külügyminiszter mondta, ma­napság legalább félévenként elkerülhetetlen, mielyi'k tárgyállás fog nagyobb szerepel ját­szani.: az-e, amelyet nemrég Schuschnigg kancellár és Schmidt államtitkár folytattak Velencében Mussolinivel, vagy az, amelyet ugyanez a Schmidt államtitkár folytatott a most lefolyt hét folyamán az angol és fran­cia külpolitika vezetőivel? Az események külső megfigyelői csak a tár­gyalások következmé­nyeinek mgálliapiitása után válaszolhatnak ily kérdésekre. Annyi mán den esetre bizonyos­nak látszik, hogy a Duna-vidék Helyzetének rendezése egyik legfontosabb tárgyat képez­te a londoni és páris: tárgyalásoknak is. Az európai külpolitika nyugati irányi tói nyál- vánválóa'Ei szintén teljes erővel érzik, hogy az európai nagy összefüggéseikben a Duna- vidéknek kivételesen fontos szerepe van és hogy a földrész többi nagy kérdéseihez sem lehet megoldás reményével hozzányúlni, ha Közép-Európa békés fejlődésének lehetősé­gét nem biztosítják a mai vfiszonyok között belátható időre. Az oltasz királyi pár rei«i- kivül lelkes budapesti fogadtatását szintén a középeurópai, különösen a dunavidéki helyzet jövő alakulásának szempontjából ítélik meg Európasz-erbe. Az olasz és magyar államfők beszédei hangoztatták a kél nép múltban its gyökerező érzelmi kapcsolatai­nak szorosságát, de ugyanakkor hivatkoz­tak a gyakorlati eredményekre is, melyeket a római jegyzőkönyvekre épített együttmű­ködésük eddig elért. Ez a politika — mond­ta Victor Emanuel király — napról napra jobban bizonyítja hatékony erejét, mely mentes minden kizárólagosságtól és nyitva áll minden utólagos fejlődés előtt az euró­pai együttélés megszilárdulása és békéje ér­dekében. Antonescu külügymi- niszler Genf be utazása előtt szántón hosszabb nyilatkozatban körvo­nalazta Románia, kül­politikáját, melyben a dunai kérdések ter­mészetszerűen szintén központ: szerepel ját­szanak. Ez a minden vonatkozásban nagyon átgondoltnak látszó nyilatkozat szintén bő alkalmat nyújt külpolitikai kommentárok számára. Mindenekelőtt feltűnik benne Ro­mánia szövetségi kapcsolatainak magyon eré­lyes kiihangsulyozása. A ki »antanthoz, Fran­ciaországhoz, a Balkán-antanthoz való kap­csolatok feltűnő határozottsággal vaunak a nyilatkozatban kiemelve. Fontos szerepel játszik Antonesu nyilatkozatában emellett Romániának a Népszövetséghez való ragasz­kodása is, ami időben észrevehetően össze­esik a Népszövetséghez való ragaszkodásról szintén most megjelent angol és francia külügyminiszteri nyilatkozatokkal. Anlones- cu külügyminiszter cáfolja, azt a hirt hogy Beck lengyel külügyminiszter Bucu- restii-i látogatása alkalmával] közvetíteni, próbált válna Románia és Magyarország között, vagy elő akarta volnia segíteni a román—Olasz kapcsolatok szorosabbá válá­sát és ugyanakkor megismétli a kisantiant- áTHamo’k pár hónap elölt közzétett állásfog­lalását a magyar fegyverkezési egyenjogúság kérdésében. Itt se maradhat észrevétlenül, hogy ez a nyilatkozat, mely határozottan tartózkodóbb hangú, min az utóbbi időkben hallott diplomáciai kombinációk azt remél­ni engedték, szintén egybeesik az olasz ki­rályi párnak és Giano olasz külügyminisz­ternek budapesti látogatásává']. Beck len- gye? külügyminiszter Bucuresti-i tárgyalá­sairól különben sok tinta folyt az európai sajtóban és azt sem cáfolták meg illetékes helyről, hogy a francia diplomácia ezzel a Iá tóga lássál kapcsolatban a maga részéről lépéseket tartott szükségesnek úgy Varsó­ban, mint Bucuresti-ben. A román kormány kijelentései, ugyanúgy, mint Antonescu kül­ügyminiszter fentebb idézeti nyilatkozata, teljesen k let égi th ették a párisi érdeklődést. Varsó, legalább a nyilvánosság előtt, jóval s z óf uk a rab b n alk m u t atk o zi k. A középeurópai kérdé­sek mellett természete­sen egy pillanatig sem szorulnak háttérbe az égetően nagy többi eu­rópai kérdések sem: Anglia viszonya Olasz­országhoz és Németországhoz, Franciaország viszonya ugyanehhez a két hatalomhoz, Szovjtoroszország viszonya Németországhoz és a nyugati hatalmakhoz, a spanyol kérdés és Belgium semlegessége, mely Németországnak a nyugati nagyhatalmakhoz való viszonyá­ban játszik rendkívül fontos szerepet. A lon­doni és párisi tárgyalásokon mindenesetre nagy szerepet játszották ezek a kérdések is. Ügyié Iszik azonban hogy egyelőre a közbel­ső problémák veszedelmes élének letompká­sával igyekeznek a nagybatai!mi csoportok ellentétében is enyhülést elérni. London ko­molyan szeretne enyhíteni a. fennálló nagy­hatalmi feszültségeken, anélkül, hogy ezen a téren végleges' megoldásokat már most ke­resne. Ilyen megoldások, angol fölfogás sze­rint, még úgyis lehetetlenek. London úgy képzeli a. helyzetet, hogy a nyugati paktum­má]., vagy más hasonló megállapodással, esetlég a Népszövetség lehetővé váló támo­gatásával élejét vehetik a közvetlen háborús veszedelmeknek. Végleges megállapodásra azonban úgy Németországgal, mint Olaszor­szággal angol részről csak akkor lesz igazi hajlandóság, mikor a fegyverkezési progra­mot legalább kétharmad részében megvaló­sították . Az angol birodalmi értekezlet titkos ülé­sein a londoni kormány nyilvánvalóan a brit világbirodalom egész területére kiterje­dő hátvédet akar magának teremteni ehhez a külpolitikához. A domíniumok vezetői a maguk részéről felvilágosítást kivannak aTra a kérdésre, hogy Angliát & mai viszonyok között lehetséges európai konfliktusok ese­tén milyen kötelezettségek terhelik. Eden váíaszképen nyomatékosan rámutatott a nyugateuróp'ai angol kötelezettségválMás fölt étien: voltára és egyes hírek szerint hoz- _ zátette, hogy Anglia érdekei, anélkül, hogy ) kötelezettségei volnának ebben a.z irányban, közbelépését szükségessé tehetik Európa más pontjain is. A domíniumoktól ehhez nem; kivan közvetlen katonai segítséget, csak azt. hogy háború esetén teljes erejük­kel járuljanak hozzá Anglia nyersanyaggal való ellátásához. Az eddigi jelek szeriint a dominium oknál', bizonyos ellenszolgáltatá­sokkal szemben., teljes megértés mutatkozik London így körvonalazott külpolitikája iránt. Angol és francia rész­ről és az angol—francia külpolitikát követő álla­mok részéről különben rövidesen, újabb erőfe­szítésre lehel várni, hogy a mult év folya­mán súlyos sebet kapott Genf legalább rö­vid időre megint a külpolitika központjába kerüljön. Hétfőn kezdődik a Népszö­vetség tavaszi ülésszaka. amely vála- milyen formában kénytelen lesz továbbra is foglalkozni az annyira veszélyesnek bizo- nyullt obessz.iniai kérdéssel. Előreláthatólag módját ejtik annak, hogy a négus küldötteit a népszövetségi tanácskozástól távoltartsák, Középeurópa élőiéiben Románia és a dunai kérdés Véq’eges meg* oldás késő bb Ab esszéiéért I Spanvolország . ami után Abes színi iát, mint nemlétezö orszá­got, törölni fogják a népszövetségi tagok so­rából. Viszont London és Páris nem hajlan­dók még végleg lemondani az abessziniaá hódítás jogi elismerésének ütőkártyájától. Egy igen jellemző londoni távirat szerint az olasz hódi! ás nemzetközi jogi elismeré­sére Anglia és Franciaország részéről egyelőre aligha kerülhet sor. Ehhez ugyanis Több az szükséges, hogy a spanyol válság megoldáshoz jusson. A Havas-jelentés igy rávilágít arra a fegyverre, melyet London és Páris még kezében levőnek érez az olaszok spanyolországi poliitikájavai! szemben. .Az olasz hódítás jogi elismerésének ára angol és francia részről az, hogy az. olasz igények és velük a német igények is, teljesen vonul­janak vissza Spanyolországtól. A kérdéssel kapcsola than érdekes magyarázatát adják an­nak. hogy Franco tábornok támadása, az utóbbi idöhem miért összpontosul Madrid helyett- az erősen katolikus érzésű bászk nép ellen. A bászk vidék sok vasércet termel és Bilbao az Anglia felé irányuló vasérc-szállí­tású a.k tengeri kikötője. A fegyverkezési ver­seny szempontjából pedig ma minden vas- ércterületnek rendkívüli fontossága van. An­glia hír szerint tiz évre lekötötte magának a svéd vasérc terme lést, melyet eddig majd­nem teljességében Németország használt föl s amelyre vonatkozólag 1937 végén lejár a svéd—német szerződés. Bilbao ostromát te­hát s a Szerencs étién bászk nép véres tra­gédiáját szintén csak a hagy európai fegy­verkezési verseny egyik láncszemének te- kán-Üietjük. —s. Friss töltésű tamaşeui LITHYNIA ásvány-viz érkezett. A vese, hólyag, epe és gyomor- bajok legbiztosabb gyógyszere. Kapható mindenütt. — Lerakat: Cluj, Mercur De­pozit de apa Minerală, Strada Paris 38. Felhívás a kolozsvári Kolping Legényegy­let minden tagjához. Az egyesület igazgatója málr jóelőre felkéri és figyelmeztet: az ösz- szes tagokat, hogy a legközelebbi összejöve­telen, 1937 május 24-én, hétfőn este az egye­sület helyiségében (,Sbr. Baron L. Pop 3.) feltétlenül jelien jenek meg. Az „Urnapi*1 kör- menietne való előkészületekről lesz szó. E körmeneten minden tagnak kötelessége meg­jelenni. Az indokolatlan távolmaradás az egyletbő] való ikiizárást vonhatja maga után. A könmemet május 30-á.n lesz. A körmene­ten a zenekar is résztvesz. A Legényegylet tagijai a körmenetben fehér (apacs ingben és sötét nadrágban jelennek meg. Bálint igaz­gató. 15 r. Becski leérni gyermek - ideg-orvos és beszédhiba javító Gy6qyi>eJ«5<nó«i5s«r ©íMfken^ foglalkozik ideges és szellemi­leg visszamaradt gyermekekkel. Bennlakásra is felvesz. Horrnoni- kezelésse! értelmi fejlesztése — Kisnövésüek növesztése. Fogyasztások: kül- kövéreknél. Individuál-psychoiogLaí mÉ'rfe.re - rel sexuális tulfejlettség gyógyítása!.. BMULO- j NÉMA gyerekeknél beszedhmsgihriiiöfe. iBa- ; dogókat klgyógyit (felnőtteket feK Banánéig;. ■ Pesti és bécsi egyetemi klünikaii imfifezmi«." i Sirala fifâ&dbe&s) &3L Tél éI<őáSi2áíim :: 577—^77. i

Next

/
Thumbnails
Contents