Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-11 / 84. szám
1937 április It. ellenzék U ' A Szajna partján Lázas izgalomnál €pOl a paflllon-város Negyven vendégnemzet zászlója teng a párisi világkiállítás területén PÁRIS, április hó A májukban megnyíló párisi világkiállításnak felül kell múlnia mindem, amit nemzetközi kiállítás valaha is nyújtott. Félesztendőn keresztül fog csodálkozni sok százezer látogató a találékonyság, technikai és tudományos felkészültség és művészi teljesítmény láttán, százezreket fog megbüvölru es gyönyörködtetni a fény, mozgalmasság,^ ritmus, káprázat, az alkotó ember képzeletének játékos jó kedve. A kiállítás kezdetéig hátralevő napokat úgy számolják a párisialk, mini az isik olás gyermek a vakáció előtti időt: már csak negyvenszer fekszünk le, már csak harminc nap van hátra,. Már csak nehány hét a megnyílásig, de még március legvégén is rakta* le alapköveket. Kivonullak harmincadszor és negyvenedszer a rendező bizottság tagjai, hogy a külföldi diplomaták jelképes kalapácsütéseinél jelen legyenek. A jelképes gesztust gondosan megválogatott- szavaik kísérik. Azután egy uj ország zászlójával több leng a francia trikolorok közötti, a galambszürke párisi ég alatt. Német—francia közeledés? Január óta,a szwasztüka js- ott lobog az ál epitetí Trocadero közelében. A két ország sajtója nagy képes riportokban számolt be a „megkapó“ jelenetről, amikor a francia külügyminiszter képviselőjének jelenlétében a német nagy-követség vezetője kalapácsával, háromszor ütött a német pavilion alapkövére és három kívánságban foglalta össze, hogy milyennek szeretné a francia-német közös jövőt. Amif nemzedékek nem tudtak megvalósítani, amiről Locarno három nagy halottja álmodott, ennek a német kiállítási pa- villonnak kellene megteremtenie a német- francia közeledést. A kiállítás után a németek hazaviszik Berlinbe a pavilion ötvennégy méter magas tornyát. Ott újra felrakják és tetejébe helyezik a hatalmas bronzsast, a megtartott császári madarat, jobb francia-német! megismerés „örök szimbólumaként“. Mindenütt pavillonok A harmadik birodalom horogkeresztes vörös zászlójának szomszédságában a vörös szovjetlobogó kalapácsa és sarlója. Ide-oda hullámzik a könnyű, tavaszt hirdető szélben, mint ahogyan a kételkedő emtber rázza a fejét. Német-francia közeledés? Lehet. És* a német-orosz közeledés? A minap valóság, ma képtelenség;, ki tudja mikor, milyen ha mar, talán Ismét politikai adottság. A szov jet sarlóval szemközt Japán felkelő napja A Szajna túlsó oldalán, az Eiffel-torony ikö riül, az Egyesült-Államok 'és Anglia kiálli tasi épületei és sorban, a folyó mentén, vagy negyven nemzet, kicsinyek és nagyok, épülő pavilion jai. Negyven vendégnemzet és köztük, körülöttük: Paris, Franciaország és a tengerentúli francia birodalom. A (kiállítás francia részének kellene a legnagyobbszabásunak, a legnagyszerűbbnek, a legfelejthetetlenebbnek lennie, de készen lesz-e? Az e'gondolás nagy volt, de nem gondolták végig, sóhajtanak a kormány ellenfelei. Szombaton és vasárnap a jobboldali újságíróik és képviselők lesétál- naik a sáros Szajna-parira. Másnap az egész sajtójuk fezudul: a kiállítás 'területe kihalt, a kevés hátralevő időből is elvész hetenként két nap. A horogkereszt alatt kalapálták, az oroszok, olaszok dolgoztak, a japánok már a 'tetőnél tartanak. A francia -munkás pedig a negyvenórás munkahetet ünnepli-, mintha nem volna kiállítás, mintha nem kellene ezekben a 'hetekben az ereje legjavát adnia. A jobboldal örül Hétfőn újra -megindul a munka, de ugyanakkor uj rendeletek béremelést hirdetnek és uj áremelkedést jelentenek a lapok. A jobb- o'dal nevet: Kitűnő csalogató a külföld részére. Gyertek Franciaországba, a világ, legdrágább országába! Vagy talán azt hiszi Blum, hogy a vásárlóerő elmélet a külföldre !.s vonatkozik, holott még Franciaországban .sem vált be. Elértekre'enedett frank, elértéktelenedett tekintély. A 'külföldi látogatók Izgalmas napok a francia arannyal versenyt fognak Párisból elmenekülni.. A kiállítás területén a munka váratlanul ismét megakad. Sztrájk. — íme, a népi arcvonal szociális békéje! lázadnák a kormány- ellenesek. A kiállításról akár le is mondhatunk. Ez Franciaország legnagyobb szégyene! — De Blum kimegy a kiállítás 'területére és beszél a munkássághoz. Baj-társak, szól, a francia hagyomány, Franciaország hírneve azt kivánja, hogy az egész nemzet egységesen összefogjon. A kiállítás sikere a Francia- ország tekintélyét növelni fogja a világ minden táján. A siker az egész nemzeté. — A finoman formulázott mondatok akkoris hatnak, ha a hallgatóság nem tudja minden részletükben követni. Jouhauxnak, a .baloldali munkásszervezetek vezérének mennydörgő hangja gondoskodik mindenki átlítal megérthető programról: a kiállítás a népi arcvonal diadalát kell, hogy hirdesse. Gúnyos kérdés — Egységes nemzet? jön másnap a gúnyos kérdés. Lám, ha szorul a kapca, akkor a népi arcvonal kormánya is visszatalál a francia nemzeti öntudat kiapadhatalan forrásához. „Elnök Ur. írja a Figaróban a szeleiríj ESŐKÖPENY ^Fuicja\iux> A „Fulgariné" esököpenyf egy szabadalmazott angol eljárás« készítik, minden egyes varrat gummiszalctgokkai van eltömítve, ennek következtében a legnagyobb oben is vízhatlan lemes diplomata-iró, ön megtisztelt jelenlétével egy népes összejövetelt, de eltűrte, hogy a francia munkásságot a külföldi fascismu- sok elleni izgatással ősz tököljék munkára. Franciaország fascista vendégeket is vár. Az egész világ nem esküszik Jouhaux elvtársra. |oufift&ix isméi Ssöibeszó! A baloldali munkásszervezetek vezére minden más szervezet kizárásával, csakis az | ő vezetése alatt álló szakszervezetek munkásaival akarja a kiállítási elkészíteni. Ekkor úgy látszik, hogy megpattan a húr. Ki parancsol ebben az országban? Jouhaux, Franciaország diktátora? Az egész polgári sajtó JUHÁSZ GYULA Vallomás az életnek Mikor borulásos szemekkel Kutattam a mélységeket. Karcsú hidak szélén merengve Én tégedet kerestelek. Mikor öreg könyvekbe bújtam A beteg gyertyaláng alatt, Kábultan és félig vak'ultan Én tégedet akartalak tér mellé, milliárdokab töröltet a költségvetésből, nemzeti kölcsönt jegyeztet a honvédelem fejesztésére. A kiállítás terüleén serényen folyik a munka szombaton is, vasárnap is, ha kell. Nőnek a falak, tornyok szökkennek, hidak iveinek, a teméntelen tégla, fa, vas, beton és üveghalmaz kezd elrendeződni, formát és értelmet nyer. A szélső jobb tovább kételkedik Nem biz.ik a kiállításban, sem Blum megtérésében, sem Blum sikerében. Fs morajlik a szélső bal ss. Blum túl messze menit engedményben, alkalmazkodásban, polgári belátásban, Blumnak éreznie kell, hogy erősek a kommunisták. Clichyben, egy szelíd tavasza ezreit látja vendégül. Hat hónap hosszú nyugalmi idő. Szélső jobb és szélső bal alól ki- csuszhat.fc közben a talaj, ha a nemzet nn.gy, munkás, józan többsége megtalálja önmagát. Hat hónapig a francia próbáljon meg nem politizálni. Hat hónapig Paris hivatalosan is a világ központja lesz és hat hónapig a világ azért lesz, hogy megértse, mi. Franciaország, mi a francia nemzet, mi Paris. Ország, amely mindent nyújt, nemzet, amelynek mindene van, város, ahol minden lehetséges. Ragyogó város, találkozó helye minden szellemi áramlatnak, kerete minden szépségnek, minden nagy öröm talaja, kovácsa minden igazi tehetségnek^ minden igaz emberiesség örök hazája. A kiállítás az országnak reklám és terese i lehetőség, a politikai pártoknak intelem, Blumnak kapóra jött hónapok, hogy csendben rendest teremtsen, a nemzetnek kedvére való alkalom, hogy a francia tehetség legjavából merítve felülmúlja önmagát, bizonyságot tegyen a világ előtt és bizonyságot szerezzen magamagának ,hogy méltó ahhoz, amit franciának nevez. Szekula Agnes. hozza Chem karrikaturájáti, a „Kddnap- per“-t. A öles1, vállas Jouhaux, a gyermekrabló. Hatalmas ököllel törékeny, félénk kis fiút vonszol maga után: Blum Leont. Blum újabb tanujelét adja mérsékletének. Poincaré-diS’ia pénzügyi 'tanácsadókat nevez ki a meggondolatlan szocialista pénzügyminiszMikor a falnak dőlve némán Mákonyi kerestem és halált, S nem láttam sorsom semmi célját, Lelkem a te szavadra várt! Minden álomban és halálban És gyűlöletben, végtelen Örök vágy fájó mámorával Szeretlek, hűtlen életem. estén, a kommunista tömeg nekiszalad a rendőrségnek, fegyverek dördülnek, a kis xnunkásváros utcáin egész éjjel sebesülteket ’Szállítanak. Az ország aggodalmas vigyáz.- \ ban figyel, hogy mi lesz. Blum vizsgálatot rendel el. Megnyugtat jobbra és megnyugtat balra, túlzott követeléseket elutasít a halszélnek és megtagad a jobbnak. —- Jouhaux félnapos sztrájkot rendel el, politikai tüntetésből. A félnapos sztrájk simán 'lezajlik, délután már ismét nyüzsög a kiállítás délelőtt még kihalt területe, lekerülnek az ár- bócokról a reggel felhúzott. vörös lobogók és Páris galambszürke ege alatt ismét csak francia trikolor és a vendégnemzetek színei lengenek. HA LAKÁST- KERES, HA LAKÁSA KIADÓ, HA TELKE ELADÓ, NE JÁRJON Féléví poístfilcai fegyveraraneA De Blumot a parlament és szenátus felelősségre vonja. A válaszait fagyos csendben hallgatják a kommunistáik és rosszalva a szélső jobboldaliak. Kicsit fáradt1, kicsit törő- 1 dött a miniszterelnök, messzire nyúló programot nem hirdet. A kiállítás hat hónapjára belpolitikai fegyverszünetet kér. A megnyitást kéf-három héttel amugyis el kell tolni, nemcsak a sztrájkok, hanem a szűnni nem akaró eső és a megáradt Szajna miatt is. De amíg tart majd, mutassa Franciaország legszebb., legvonzóbb lényét, mert külföld szigorúan elítélné a franciákat, ha belülről há- borogna az ország, amig az idegenek százHANEM HIRDESSEN AZ ELLENZÉK APRÓHIRDETÉSEI KÖZT S RÖVID IDŐ ALATT EREDÁléíYT m EL éprüiür<tet€®6& áialí: iteszállitoítnh Már 2« LJgrft ita&st'xű íp ittaS) u EUtjKékbtíL« ASäSfenSsaaSz «YÄvankju: tssk 1 '.áJii'üL'Xíjfilzataala) Az ELLENZÉK a haladást szolgálja, kisebbségi és emberi jogok dőharcosa.
