Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-07 / 80. szám

193 7 április 7.

BLLBNZ6 *

mmmm

6£w<kW

Székrekedés és emésztési zavar kellemetlenségeket okoz és kcvérit. „Leopills“, a kizárólag növényi anyagokból készült hashajtó, rendszeres székletet okoz és rendet teremt az ember szervezetében.

Dobosok 30.— es 80.— leiért minden gyógyszertárban és drogériában kavhatók.

Lépé$ről-$é&é$r@ nwomul előre a spanyol nemzetlek északi hadserege Bilbao leié

PÁRIS. április 6.

A spanyol nemzetiek repülői tegnap többször elrepültek az északspanyolországi Durango városka felett és bombákat dobtak a város még épen maradt középületeire. A Bilbaoból a francia Hendaybe érkező menekültek elmondják, hogy Durango város romokban hever, lakosságának nagyrésze Bilbaóba menekült.

A nemzetiek a siguenzai szakaszon kiegyenlítették arcvonalaikat, amivel újabb jelentős területet hódítottak el a vörösöktől.

A Ilarama szakaszon a vörös csapatok 15 harcikocsi támogatásával tárna dást intéztek a nemzetiek állása ellen. A kommunisták itt igen nagy erőket vetettek harcba, de a támadás a nemzetiek gyilkos ágyú és gépfegyvertüzé- ben meghiúsult.

szak«

A

legkeményebb

mea

is gyorsan a

borotva

\ román §o]fó stdnlco cikkíró)

Az Ofenziva Rcmana és a Lumea Noua nyugodt és európai hangú i Napsugaras tavasz válaszai szükségesnek tartják a közeledést | a Tiberis par+:''~

íí. Közte meny

A Bethlen István gróf cikkéhez fűzött román hozzászólások ismertetését tovább folytatjuk. Ezúttal a Vaida vezetése alatt álló „román front“ Cluj=i hivatalosának, az „Ofenziva Romana“=nak vasárnapi vezércikkét is mertetjiik, mely nem vágja be az ajtót s nem tartja lehetetlennek azt, amit Bethlen gróf ajánlott. Ugyanakkor Manoilescu Mihai volt miniszter, a jobb- oldaii fiatalság ismert vezérének lapja — a Lumea Noua — is hosszasan fog= lalkozik Bethlen gróf cikkével. Manoilescu szerint a közeledést egyedül a Vaida által ajánlott „proporcionálizmus“ szolgálhatja.

„Nem (eleni lelieldlenf Bernien cikke“

— írja az Ofensiva Romana

Az „Ofenziva Romalna“ — Vaida lapja — vezércikkben foglalkozik Bethlen István gróf húsvéti cikkével s elismeri, hogy Bethlen gróf legérdekesebb poiiiikaii személyiség ma Közép-Európában. A valóságok embere, aki -nem mutoszt el hasznos megegyezéseket. ’Ugyanakkor azonban a célt sem téveszti szem el'ől. A cél pedig — az „Ofenziva Romana" szeriint — Magyarország s a trianoni határ ujjáalkotása. Bethlen gróf azonban realista. Látja, hogy Németország, Itália, Anglia, Franciaország lényegében nem folytatnak revíziós politikát, ezért irt cikkeket Bethlen gróf a közvetlen tárgyalások érdiekében — Vaidia ilaipja szerint — a Pesti Naplóban, Az „Ofenziva Romana" úgy látja, hogy mindkét cikket a haszon sugalta. Ideiglenes „modus vivendit" kíván a revíziós mozgalom tampi fásával. A „modus' vivendit“ aizonbajn. — Írja a lap — Bethlen gróf a romániai magyar kisebbség^sorsanak javításától teszi függővé s elfeledkezik a magyarországi románokról.

— Milyen lehet a mi válaszunk? — kérdi az „Ofenziva Romania“. — Sokféle változás történik a körülöttünk lévő erőcsoportosulásokban. Egyedül saját érdekünk lehet irányadó. Egyedül csak tőlünk függhet a kezdeményezés s a megítélés joga. Területi sérthetetlenségünk egyelőre dl v’an ismerve Magyarország által, erről azonban nem beszélhetünk akkor, midőn Szovjet-Oroszor- szágról van szó s egyesek mégis arrafelé irányítanak. A kisebbségekre vonatkozóan vissza kell utasítanunk aiz állításokat. Ami pedig a revizionizmust illeti, ez a jelenlegi magyarországi kormány mágikus programja. Bethlen gróf olyasfélét ajánl, mint a ■lengyel—német egyezmény a kölcsönös megnemtámadási szerződés levonásával. Területi és kisebbségi problémák ezek között az országok között is vannak. Elismerjük — végzi cikkét az „Ofenziva Romana“ — hogy magában véve nem jelent lehetetlent Bethlen gróf javaslata is attól függ ennie,k jövője, ■miként lehet kiküszöbölni a revizionizumst.

így látja a Lumea Noua

A „Lumea Noua" — Manoilescu Mihai volt miniszter, ismert jobboldali vezér lapja — hosszasan foglalkozik Bethlen István gróf cikkével s megállapítja, hogy ezek általános érdeklődést keltettek egész Európában. A lap egyelőre a karácsonyi cikket veszi, tárgyalás alá s igy foglalja össze ennek tartalmát: ,,A magyar kisebbség megmentése a távoli revízió számára“. Részletesen foglalkozik az előzményekkel s az „uj taktikát“ német sugalmazásnai vezeti vissza. A célt és a történelemi nacionalista Magyarország fiel támasztására vonatkozó propagandát összeférhetetlennek tartja. Hibáztatja Raffai püspök mult év december 16-án adott .nyilatkozatát s felteszi a kérdést: Vájjon a beolvasztott elemek közép- európai helyzet változás esetén a magyar érdekek mellett kitartanának? Manoilescu

lapja a Pesti Hírlap december 25-i cikkét i>s hibáztatja, melyben magyar alpolgármestert s magyar egyetemet kért Bucureşti számára. Véleménye szerint mindkét részről bizonyos lelki készségre, megfelelő légkörre van szükség politikai közeledés céljából.

— Oltlik György — irja a lap — hosz- szabb cikket irt a Bethlen István állal vezetett „Magyar Szemle“ cimü folyóirat folyó évi februári számában s a következőket szögezte le a romániai kisebbségekkel kapcsolatban: „Sajnálatos, hogy a transsylvá- niai magyarok üldözése a középeurópai viszonyok normálissá tételét akadályozza. Nem tudjuk, vájjon gyöngeség jelének tartsuk, miidőin olyan állami, mint Románia, nem változtat egyik szomszédjával, szemben követett politikáján“. A „Lumea Noua“ következő megjegyzést fűzi Ottlik cikkéhez: „Aki fél, barát óikat keres, bárhol is legyenek ezek. Ha Románia nem nagyon lelkesedik a magyar barátságért, ez annyit jekeinfc, hogy nem törődik a magyar hivatalos poli fikával.

Szükség van az ősziaie közeledésre

Ami a Pesti Naplóban: megjelent cikket illeti, a „Lumea Noua‘‘ csodálkozását fejezi ki, hogy Bethlen gróf az előbbi helyzet visszaállítását úgy indítványozza, mintha Európa képe nem változott vol'nlas

M an őrlése u lapja szerint őszinte közeledésre kéíségbevonhatatlanul szükség van, de nem abból a célból, hogy a magyar elemek felkarolásával erőisitsék a revíziót. A magyar közvélemény nem hallgat a német és olasz sugalmazásokra. lUj nemzedékre van szükség — írja a lap — TranssyIvánjában és Magyarországon, mert ez jobban alkalmazkodik a történelmi valóságokhoz.

Manoilescu lapja hosszasan foglalkozik Gyárfás Elemér szenátornak a „Magyar Kisebbség“ januári és februári számaiban közölt cikkeivel, melyben a közjogi változás idején tapasztalt magyar tartózkodást indokolja. Gyárfás szenátor szerint ugyanis könnyebben érhették volna el a közeledést, ha a magyar kisebbség akkori vezetői — úgy, mint a szászok és később a svábok — nyomban a román államhoz csallak óznak.

Ez azonban Gyárfás szerint lehetetlen volt ■lelki szempontból. Az utódállamokban maradt magyarság nem árulhatta el a jogerős trianoni határozatok előtt az anyaországot.

A „Lumea Noua“ elismeri ezt az igazságot.

Nem lett volna sem elegáns, sem erkölcsileg megengedhető — írja — az ilyen magatartás. Nem fogadja el ezzel szíemben Manói - lescu lapja- Gyárfás szenátor érvelését a transsylvániai románok által régebben említett „Keleti Svájc“ megszervezésére vonatkozóan,

— Ilyen mentalitással — írja a „Lumea Noua“ — nem lehet közeledésre gondolni, mert hiszen a „Keleti Svájc“ alárendelt szerepet osztott volna ki a románságnak gazdasági és politikai szempontból s teljesen meg gyöngítette volna Bucureşti hegemóniáját. Hogyan tudott volna ennek a szegény transsylvániai románság ellenállni?

Manoilescu lapjának felfogása szerint anakronizmust jeleni „Keleti Svájc“-ról beszélni a mai Romániában, hol román a lakosság 75 százaléka. Ily helyzetben közeledést addig nem lehet elképzelni, mig a magyarság transsylvániai vezetői az idő parancsához nem alkalmazkodnak. A román ifjúság totális nacionalizmusa nem enged semmiféle regional izmust, de hősi és méltányos megegyezésire is kész ugyanakkor. A „Lumea Noua“ a demokratikus megoldást a Vaida által javasolt „proporcionalizmusban“, aránylagos- ságban látja.

Sugdos H3l!€f€§i liptai a icreslcail is gürtsüí zsarolója

Két és félévi börtönre és pénzbüntetésre ítélte a Cluj-i törvényszék a szélhámos loan Demetriadet

ipari útmutatót szerkesszen, továbbá egy ajánló levelet hamisított, amely szerint az ipar és kerekedelemügyi miniszter utasítja a hozzátartozó hatóságokat, hogy Demetriadet minden ténykedésében támogassák. Demetriade a hamisított okmányok segélyével mintegy félmillió fejes összeget szedett össze a gyárosoktól és kereskedőktől, mig Clujon rajta vesztett. A Cluj-i törvényszék negyedik szekciója csalás és közokiratha- misitás miatt Demetriadet két és félévi börtönre, 6000 lej pénzbüntetésre és 2000 lej perköltség megfizetésére ítélte.

CLUJ, április 6.

A mult héten tárgyalta a helybeli törvényszék loan Demetriade csalási és okirathamisitási perét. A szélhámos fiatalember középiskola? végzettséggel a kereskedelemügyi minisztériumban kapott állást, majd az iparkamarák szövetsége azzal bizta meg, hogy a külföldön propagandát csináljon a román iparnak és kereskedelemnek. Később ezt a megbízást megvonták tőle, mert különböző szabálytalanságokat követett el. Demetriade ekkor egy okmányt hamisított, amely szerint a miniszter azzal bízza meg, hogy egy kereskedelmi és

an

„Köszönni kelt, fáradtan is, köszönni kell a napsugárnak...“ — mondja a költő.

Vájjon ki nem fáradt ma közülünk-, akik valamennyien ennek a mai rohanó kornak fásult. illúziót vesztett gyermekei vagyunk, akik reggeltől estig tülekedünk, izzadunk, robotolunk és verejtékezünk a puszta létért, egy darab — gyakran száraz — kenyérért! Es ki nem köszönti közülünk ujjongva, kitárt lélekkel — fáradtan és görnyedt hátfal is — a napsugarat, életünknek ezt a legszebb, legmelegebb, újra meg újra visszatérő, őrök élményét? . S vájjon hol találunk máshol olyan mélységesen kék eget, olyan ragyogó napsugarat. annyi zavartalan, életteli örömöt, mint a természeti szépségekkel oly bőkezűen megáldott, gyönyörű Itáliában?

Tavasszal. április végén és május elején, Róma már tündéri fényben fürdik. A Szent Péter templom fenséges kupoláján, a Tiberis kanyarogva kígyózó ezüst folyama, a Colosseum csodálatos, történelmet lehellő oszlopai, a Palazzo Venezia méltóságteljes, lenyűgöző épülete. melynek erkélyéről Mussolini, az olasz nép rajongásig szeretett vezére oly sokszor ejletle már extázisba lángoló szavaival Róma népét — mind-mind ezerszeres fénnyel verik vissza ezt az egyedülálló, káprázatos. lovászi ragyogást.

Velence ódon házai között ilyenkor már vidáman cseng a gondoliere ujjongó éneke s a karcsú gondolák sejtelmesen suhannak végig a Canale csillogó vizén.

S a csattogó evezőhtpátok s a csobbanó viz is mintha együtténekelné az édes-bús melódiát:

,,0 sole mi o .. .“

Valahol messze, a pálmadombok s sziklák tövében a Irovatore gitárja csendül...

S amikor homályhoz szokott szemünk már kifárad a fényben, betérünk a Szent Péter-templom, vagy a Sixtini-kápolna mennyei nyugalmat árasztó boltivei aki, hogy halaiéit szívvel mondjunk köszönetét a Mindenhatónak ezért a sok-sok szépségért. melyhez hasonlót eddig talán még legszebb álmainkban sem láttunk... És megpihenünk a PUti és Uffici múzeumok hűvös falai között. hogy lelkünk áhítattal és hódolattal teljék meg az olasz művészek nagysága iránt.

És tatán mindeme szépségnek koronája lesz s életünk legszebb és örök élménye marad az a pillanat, amikor belépünk a Vatikán csodálatos mesevilágába.

*

Róma . .. Firenze . . . Nápoly . .. minden ember örök, sóvárgó vágya valósul meg a Magyar Lapok olaszországi társasutazásán.

.,Nápolyt látni és — meghalni/“ — halljuk gyakran Nápoly dicsőítésének ezt a legkifejezőbb szaperlativuszát.

Mi változtassuk meg azt a tételt: Nápolyt látni és — tovább élni.. .1 Igen, tovább élni, a mindennapi élet robotjában, ezernyi gondjaink között, a: egymást követő, szürke hétköznapokban, melyek most már nem lesznek szürkék. mert mindé,n percüket, minden órájukat, egész életükre beragyogja ezeknek a szépséges napoknak lelkűnkben fölraktározott sokasok forró, napsugaras emléke.

Hívunk hát mindenkit, aki egy élelreszóiő emléket akar gyűjteni, aki eljövendő hétköznapjait a: emlékezés pirosbetüs ünnepnap jaivá akarja varázsolni:

— Tartson velünk! Itáliában már virv.l e tavasz! * I * I

Az ELLENZÉK a haladási snuigálja

I kisebbségi és emberi joguk eiSharcosík