Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-07 / 80. szám
Szerkesztősig és kiadóhivatal: Chij, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivat1 és könyvosztály: Piaci Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcim: Ctuj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BART HA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra': negyedévre xo, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözetcel öbb. LVIll. ÉVFOLYAM, 8 0. SZÁM. SZERDA 19 3 7 ÁPRILIS 7. ü lisiitfmí cágüíímühödcscí hangsiiluoita Pil rc$€n§i€F€€ü cs lenes köztársasági cliiHü belgrádi liripliiill aikaimábói A középeurópai helyzet megbeszélése képezi a belgrádi látogatás főtárgyát. — Van Zeeland belga miniszterelnök Londonból és Parisból kapott A szovjet kuiügyek helyettes vezetőjévé nevezték ki Potemkin párisi szovjetorosz követet Némai&rszag tiltakozóit a Dála Uniónál a délkeléiafrikai német gyarmatosod fogainak elkobzása ellen Benes csehszlovák köztársasági elnök tegnap Belgrádba érkezett, ahol nagy ünnepélyességgel fogadták. Látogatása, mely iránt a pár nap előtt lefolyt kisantcmt-értekezlettel kapcsolatos kommentárok nyomán érthetően nagy érdeklődés nyilvánul meg, fontos mozzanata középeurópai helyzet továbbfejlődésében. Csehszlovákia és Jugoszlávia, amint a két állam vezetői ismételten hangsúlyozzák, szilárdan ragaszkodnak « kisan- tant kereteihez. Külpolitikájuk bizonyos tér riilei<én azonban törekvéseiket neu' i nadig lehet teljesen párhuzamosnak mondani. Csehszlovákia a nyugati hatalmak, különösen Franciaország felé való orientálódás fenntartás nélküli híve <$ amellett külön egyezség köti Szovjetoroszors-ághoz is. Jugoszlávia még ma sem áll diplomáciai kap- f csolatban Moszkvával és bár a nyugati ha- j tdlxnak felé való orientálódást nem veti el, j újabb külpolitikájában igyekszik számítani j a közelebb fekvő nagyhatalmi támaszpon- 1 tokkal is. Ilyen körülmények között annál g inkább érthető az érdeklődés, mely a külpolitikailag mindig tevékeny Benes elnök utazását kisiéri, mert különböző jelek arra mutatnak, hogy mind a két állam igyekszik egy olyan külpolitikai koncepció megvalósítására isy mely szerintük a dunavidéki kisebb országoknak előbb gazdasági együttműködéséhez és később talán politikai közeledéséhez is vezethet. A belgrádi tárgyalások előrelát hal őlag főleg erre az utóbbi pontra fognak vonatkozni. A nagyhatalmak felé való orientálódásnak kérdésén, melyben mindkét államnak már határozott lekötöttségei vannak, 'lényeges változást ugyanis nem hozhatnak ebben a pillanatban. A dunavidéki kérdések azonban egyformán érdeklik mind a két országot és úgy a jugoszláv, mint a csehszlovák külpolitika vezetői tisztában vannak azzal, hogy ez az a terület, ahol saját, mulasztha- tatlan érdekükben is legsürgősebben kell elfogadható megoldásokat keresni. Belgrád- ban, bizonyos jelek szerint, a római jegyzőkönyv államaihoz való közeledéssel keresik a megoldáshoz vezető utat. Prága a Rómán át vezető ut helyett Bécsen át igyekszik megtalálni a kapcsolatokat a Dunamedence gazdasági együttműködésének kiépítéséhez. A jugoszláv és csehszlovák államfő tegnap elhangzott beszédeiben még nem volt szó erről a kérdésről, mely mint a folyamatban levő fáradozások tárgya, még különben sem tekinthető kiérettnek államfői nyilatkozatok megtételére. Ellenben ugg Pál régensherceg, mint Benes köztársasági elnök erélyesen hangsúlyozták a kimntan\t céljainak közösségét és azt, hogy országaik, Romániával együtt, továbbra is össze fognak tartani a békéért való küzdelemben. ,,A három ország szoros együttműködése a jövőben is folytatódni fog“ — mondta Pál régensherceg, — „céljaink és eszményeink közösek és érdekükben továbbra is teljes egyetértéssel dolgozunk“ válaszolta Benes, aki külön letemette a nagy ragaszkodást is, mellyel a csehszlovák külpolitika viseltetik a népszövetségi alapokmány szelleme iránt. A nagy külpolitikai kérdések felszültsé- j gelbe világit be az a tiltakozás, melyet Né- ' metország diplomáciai képviselője tegnap a. délafrikai unió kormányánál, Praetoriaban hangoztatott. Az angol birodalmi mandátum , alá került délkeletafrikai német gyarmat j ugyanis közvetlen a Délafrikai Unió kor- j mányzata alatt áll. Mikor a német gyarmati j A közvélemény még foglalkozik a kisan- tant külügyminisztereinek belgrádi értekez- 1 érté vei és iegy darabig tovább is foglalkozik majd vele. Első sorban a derűlátása miatt, mellyel a nemzetközi helyzetet és a gazdasági fellendülést mérlegeli. Ezúttal nemcsak magáért beszélt, de céloznia kellett magasabb érdekből a dunai míthoszra, természetesen csak ködöslen és óhajainak mindössze lélektani gyökereit sejttetve. A belgrádi nyilvános jegyzőkönyvből kimaradt kérdéseken is eltűnődik a közvélemény. Bizonyára szó esett a kölcsönös segélynyújtás francia tervéről, amelyet a cseh—orosz katonai viszony külön kiélezett. Miért nem vallottak róla? Nyilván megbukott ez a terv, legalább is egyelőre. A hivatalos közlemény 8. pontja szerint a kisantant ellenez minden világnézeti állásfoglalást. A szövetség egy bölcseleti forradalom képviseletével pedig áüásfog'a- lás; nem fogunk csodálkozni, ha ezek után a közeljövőbein a cseh—orosz viszony módosulni fog. Különblen is a Hodzsa-rendszer nyilvánvalóan közeledik a római jegyzőkönyv politikájához, mely nem orosz-barát. A római jegyzőkönyv Belgrádiján kezd egyre olvasottabb olvasmány lenni: Jugoszlávia már megbékélt Olaszországgal és békülget Magyarországgal is. Különben Oroszország kezd másfelé feszélyező lenni; az uj Locarno, «mjelyet a belgrádi! közlleméuy 7-ik pontja rendkívül kívánatosnak jelez, mint az általános biztonsági rendszer egyik legfontosabb reménységét, 'aligha jöhet létre Németország oroszellenes szempontjainak figyelembevétele nélkül. A régi Locarno fél - reszoritását a 3. birodalom az orosz—francia katonai megegyezéssel indokolta. Nem szabad megfeledkezni 'itt, hogy a török— orosz viszony a jelek szerint mintha szintén kezdi&ne már eltűdegülni. A második „titkosf kérdés, melyre >gy semmi’; célzást nem tettek és valószínűleg csak a sajtószolgálat képzeletében vetődött föl határozott fogalmazással: hogy a kis- aniant csak együttesen fog tárgyalni Magyar- országgal. Ami különös megkötés volna, mikor a tárgyalások óhaja és szüksége soha ennyire még nem volt a levegőben és sugárzott ki a kisantant határozataiból is. Az eddig) szólamot: a kis antant hajlandó a szomszédsági viszonyt elmélyíteni ezúttal melegübben, eélzatosabban, szélesebben fogalmazták meg: valamennyi és ezen vau a igények fölmerültek, a praetoriai kormány volt az első, mely tiltakozott a kezébe került gyarmat visszaadása ellen, hangoztatva, hogy föltétlenül ragaszkodik Délafrika háború után kialakult helyzetének véglegességéhez. A volt német gyarmatban azonban tovább is ott él a régi német gyarmatosok j nagyrésze, akik időnként kifejezést adnak j hangsúly, valamennyi szomszédjával akarja most már a kisantant kiszélesíteni és kimé- lylteni a politikai viszonyt és szomszédságot. Igaz, hogy .^szigorúan fenntartják a határozatokat, amelyeket a napirenden lévő nemzetközi kérdésekben eddig hoztak“, de feltűnő módon most se a Habsburg-restaurá- ciót, se a magyar kérdést, se a bolgár követeléseket nem nevezi a nevén. Nyilván jó lehetőségek érdekében. A lO-ik pont pedig a külön jugoszláv ut helyeslését hangsúlyozza, pedig ez már Magyarország felé is kereszt- utat eresztett? Hol itt a „csak együttes tárgyalás“ korlátja? Hol itt a féltékenység teljes kirekesztése? Ne feledjük, hogy a sokat emlegetett egység ellenére is román részről súlyos aggodalmakat emlegettek már eleve a jugoszláv ut miatt. Iorga és most Goga személyesen, vagy házi közírók utján csak nemrég hangsúlyozták, hogy Jugoszlávia — bár szövetségi hűséggel mindent előre jelzett és minden szükségest utólag közölt — | mégis jelentős különjáró nemzetközi politi- 1 kát követ s Belgrád vonzóerejét a kisantant 1 két más állama felé külön akaratuk jeköté- § sével is igyekszik éreztetni. Ez nem jelenti 8 a kisantant lazulását, de bizonyos szabad E mozgást egy-egy tagjának. Ma már határ o- l zott hang emliti, hogy a délszláv miniszter- j elnök most erőteljesen fogja megindítani | tárgyalásait Magyarországgal. Hogyan, mi- j ről? Természetesen csontkemény föltevést | nem lelvet fölállítani. Azonban egy b!zíos: a | kisantant együttes tárgyalása Magyarország- | gal és Ausztriával és valóban az 1933 feb- | ruár 19. Titulescu-féle kisantanti áWamszö- | vetségi alkotmány szerint — ha majd le kell | ülni a zöldasztalhoz a Dunavölgy megszer- g vezérének történelmi ügyében. Egyébként és j addig se akadálya, ha valamelyike a három j tagnak a szomszédi viszonyt külön-kijlön I tartja meg, mint DéLsz’ávia már eddig is | cselekedne a bolgárokkal és olaszokkal ba- g rátsági szerződés alakjában. Igaz ismét, hogy | a szomszédi! és duma-völgyi nagy megegye- a zésre való nagy törekvés leghatározottabb | jelét még nem olvashatjuk sehol mindaddig, J amíg kisantant jegyzőkönyvben vagy a fele- jj lős miniszterelnökök nyilatkozatában nveg 3 nem jelenik a főfeltétel határozott elismeré- I se: a kisebbség! jogvédelem végrehajtása, £ függetlenül, hogy ezért micsoda ellenértékét | várnak a másik oldalról. Mert a circulus j vitiosust valakinek üveg kell szakítania. VEZEBCm anyaországukhoz való ragaszkodásuknak sőt, amint Praetoriában állítják, erős nem, zeti szocialista propaganda is folyik közöttük. A praetoriai kormány erre azonnal ér vény-béléipö rendeletet adott ki, mely betilt a gyarmatban minden nemzeti szocialista propagandát és politikai tevékenységet a jövőre csak brit birodalmi állampolgárok számára enged meg. Németország praetoriai képviselője most ez ellen a rendelet ellen adott át tiltakozó jegyzéket, hangoztatva, hogy a mandátum alatt élő németek valóságos jogfosztásáról van szó. A vita elsősorban a német birodalom és a Délafrikai Unió között merült föl, de közvetve Berlinnek és Londonnak a gyarmati kérdésben tovább folyó vitáját jelenti. Angol részről a kérdést egyelőre nagy tartózkodással kezelik, kényelmesebbnek látva a praetoriai kormány eiö- reengedését ebben a kérdésben. Párisi jelentés szerint Delbos külügyminiszter tegnap hosszasan fogadta Potemkin párisi szovjet nagykövetet, akit Litvinov külügyi népbiztos helyettesének neveztek ki Moszkváiba. Potemkin a szovjetpolitika nyugati, főleg francia orientálódásának hive Kresztinszky eddigi helyettes külügyi népbiztossal szemben, aki, mint az egykori németorosz együttműködés megteremtője, mindig bizonyos fenntartással élt Moszkva nyugati orientálódásával szemben. Potemkin helyét Párisban Rosenberg, a jelenleg Valenciában működő s-ovjetkövet foglalja el. BELGRÁD, április 6. Benes csehszlovák köztársasági elnök, neje, Krofta Milán cseh külügyminiszter és a külügyminisztérium több magasrangu tisztviselőjével tegnap reggel érkezett a jugoszláv fővárosba. Délben Belgrád egyik sugárutján felvonuló csapatokat szemlélte meg a köztársasági elnök Pál herceg társaságában, majd feleségével együtt résztvett a Pál régensherceg és neje által adott viliásregge- Iin. Délután négy órakor Sztojadino- vics jugoszláv miniszterelnököt, majd Krofta csehszlovák külügyminisztert fogadta. Délután öt órakor Mária jugoszláv királyné teát adott Benes tiszteletére. A csehszlovák köztársasági elnök ezután látogatást tett Petrovici és Stancovici régenseknél, majd nyolc órakor résztvett az Olga hercegnő és Pál régensherseg által adott díszvacsorán. A vacsorán Pál régensherceg meleg szavakkal üdvözölte Benes elnököt, hangoztatva többek között, hogy a baráti és szövetséges Romániával való kapcsolatukkal Csehszlovákia és Jugoszlávia teljes szivükből a háború utáni európai béke megszilárdításának szentelték magukat. A kisantant szoros együttműködése a jövőben is folytatódni fog, mert ez az együttműködés nem a tagállamok külön érdekeiből származik, hanem általános nemzetközi érdekekből fakad. Benes elnök, miután válaszában köszönetét mondott a fogadtatásért, a kisantanttal kapcsolatban kijelentette, hogy sohasem kívánt egyebet, mint hogy azonosíthassa érdekeit Európa érdekeivel. A legutóbbi belgrádi értekezlet határozatai is bebizonyították ezt. Ami Csehszlovákiát illeti, hagyományainak és a népszövetségi alapokmány szellemének megfelelően, a nemzetközi együttműködés jegyében a jövőben is folytatni fogja békepolitikáját. A vacsorát szimfonikus hangverseny, majd fogadás követte. (Cikkünk folytatása az utolsó old altra f Bucurestiböl jelentik: Egyelőre még változó felhőzet, enyhe északkeleti szél, változatlan hőmérséklet, helyen ként kisebb eső várható. Bucurestiheu a hőmérséklet ma délelőtt 10 órakor ±7 fok,
