Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-07 / 80. szám

ELLENZIK 193 7 i prill* 7. A Troita-i térítések ügye hivatalos megvilágításban A Mures-megyei prefektus CLUJ, április 6. A Mures megyében történi hitlérlé- sekkrl foglalkozó, április 3-án megje­lent cikkünkkel kapcsolatban, a Mures- megyei pretektura a/, alábbiak közlésére kérte lapunkat. A Troiţa községbeli református, róm. kath. és unitárius egyház képviselőinek emlékirata alapján, mely szerint a köz­ség egyes hivatalnokai erőszakos eszkö­zökhöz nyúlnak a lakosságnak a görög katolikus és ortodox egyházba való térí­tése érdekében. Stefan Pantea szubpre- fektus urat megbíztuk az ügy kivizsgá­lásával. A szubprefektus ur 1937 április 2-án kiszállt Troitaba, személyesen kihall­gatta az utóbbi időben áttért lakosokat és mindazokat az elöljárókat, kiket té­rítéssel vádoltak. átiratának magyar fordítása A kihallgatások eredménye a kővet­kező: I azok a lakosok, akik áttérésre kö­telezték magukat, szabad elhatározásuk szerint cselekedtek, senki sem használt semmiféle kényszert velők szemben; 2. azok a hivatalnokok, akiket a hoz­zánk beküldött emlékirat erőszakos té­rítéssel vádolt, ártatlanok. Senkivel szemben sem alkalmaztak erőszakot. Működésük nem lépte át a törvény által megszabott határokat. Mindezek értelmében, minthogy a Troila községbeli hivatalnokokat a vizs­gáin! semmiben sem találta bűnösök­nek, elrendeltük az. ellenük indított vizs­gálat megszüntet ésé t. Targu-Mures, 1937 április 2. Prefect: Subprefect: F. Porubsky (ss) dr. Ponten Stefan (ss). Ifi ai T.h« >-.«•“ » ÉT S meg -egében oz On ,a ^ 81 i-i az On szern' h ’ . gcherk-lab'» Sct,eIk.tób\6zotbo' o) (foid-oO- A S" uder, és fAyit.Uorr, comp ■ 1(1*0*** kUm P d„n szaVözletben KALANDOS MAGYAR KARRIEREK Pulitzer fózsef — ■ ■■ —DDCOWBPW—" Koídassofban Budapesttől Hamburgig. — Kikötőmunkáshál, templom• szolgából, bakakáplárból képviselő. - Fejedelmi yachíján kóborol az idegbeteg, vak doilármilíiomos Egy magyar származású ember sem csi­nált olyan nagy és gyors karriert Ameriká­ban, mint Pulitzer József, aki 17 éves ko­rában még, miivt fiatal kivándorló, kikötő- munkás volt, 25 éves korában már laptulaj­donos, 29 éves korában már az Egyesült- Államok kongresszusának kép viselő tagja. a világ egyik legnagyobb lapjának tulajdono­sa, Newyork egyik felhőkarcolójának épít­tetője és 36 éves korában már világtól visz- szavonult, idegbajos, szerencsétlen, vak em­ber. 1847-ben született Makón, ahol atyja va­lamikor jómódú zsidó kereskedő volt. de mire a fiú felcseperedett, már teljesen tönk­rement és mint szatócs, alig tudta megke­resni családja számára a száraz kenyerei is. Józsi fia nem igen járt iskolába, mert atyja kénytelen volt már gyermekkorában befogni inasnak. Tizenötéves korában Pestre került ö fiatal Pulitzer és ügynökösködésset pró­bálkozott. Tizenhétéves korában elhatározta, hogy kimegy Amerikába. Gyalog bandukolt e! Hamburgba s az utón jószivü emberek­től kéregetett, hogy éhen ne haljon. Ham­burgban egy szarvasmarhákat szállító hajón szerződtették s a három hónapig tartó vi­haros utón tenyészbikák, fajtehenek körül teljesített az istállóban szolgálatot. ©í év alah képviselő és laptfiilajci&n&s Egyetlen cent nélkül érkezett Amerikába. Első éjszakáját az egyik kikötőraktárban töltötte és hogy éhen ne haljon, gyümölcs- hulladékot volt kénytelen lopni a parti ko­fáktól. Másnapi rakodómunkás lett a kikötő­ben, nem sokáig bírta azonban testi erővel és elszegődött egy baptista templomba szol­gáinak. így hányódott-vetődött; — maga mondja — hogy el is kallódott volna, ha ki nem tör a polgárháború. Felcsapott katoná­nak, ahol legalább ruhát, ennivalót kapott és nem volt gondja lakásra. Káplárságig vitte, sőt medáliáit is tűztek a mellére. Amit zsoldjábó! megtakarított, azzal kis vegyeske­reskedést nyitott, de pár hét alatt tönkre­ment. Valahogy elvergődött Délre, dolgozott rizsföldeken, házalt dohánnyal, imaköny­vekkel, kalendáriumokkal. Tökéletesen meg­tanult ezenközben angolül, sok tapasztala­tot szerzett és valamelyes felszínes művelt­séget is, bárba képzelt ember soha sem lett. Nem is volt ideje arra, hogy könyvből ta­nuljon. Kóborlásai közben St. Louisba került, ahol egy német lap — a Westliche Post — szer­ződtette le rikkancsnak. A rikkancsgyerek nagyszerű tervet csinált arra, hogy miként lehetne a lapot elterjeszteni a gyárakban és hányákban, amire bevették a kiadóhiva­talba s páír hónap múlva már circulation menager lett — terjesztési főnök — sőt egy félév mullva már advertising menager, vagyis hirdetési főnök is. Ebben az időben nagy magyar élet volt St. Louisban. A Rombauer-család a lelke a magyar társadalomnak: az öreg Rombauer ugyan már meghalt, egyik fia azonban, aki ezredes volt a polgárháborúban, előkelő publicista, a másik, aki a polgárháborúban huszárkapitány volt, a felsőbíróság nagyte­kintélyű tagja, a harmadik, aki ugyancsak huszárkapitány volt a polgárháborúban, ál- lamvfLsuti felügyelő, Fiala, az idősebb Rom- bauer leány férje: ezredes, Finkelnburg, a fiatalabb Rombauer leány ura pedig kon­gresszusi képviselő. Itt van Vállas, a tudós matematikus, az Akadémia elnöke és sokan mások. ^ ^ ^ - *• -- - 1 I A fiatal Pulitzer bekerül társaságokba, Rombauerék támogatják is a törekvő ma­gyar ifjút és hozzásegítik, hogy másfél év múlva már megszerezze a Westliche Post részvénytöbbségét és igy 24 éves korában már egy nagy német napilap főiszerkesztője és igazgatója Pulitzer. Félév múlva már megszerzi egy angol napilap részvénytöbb­ségét. pár hónapra rá a másik angol napi­lapét is és e két lapból szervezi a Post De­bate újságot, amelyik hamarosan St. Louis legnagyobb hatalmassága lesz. Uj irányt vezet be lapjainál. Az uddigi iiz- letes, megalkuvó újságokkal szemben vere­kedő, támadó, kérlelhetetlen orgánumot te­remt. Sorban leplezi le a városháza gazdál­kodását. majd a nagy bankokat, iparválla­latokat. A lap olyan népszerű lesz, hogy meg tudja alapítani a panamaüldözök, puri­tánok városi pártját. A legelső választásnál ez a párt megbuktatja a magisztrátust: a Pulitzer emberei ülnek oda be. olyan nagy­takarítás kezdődik, hogy több előkelő em­ber, bankigazgató, egy volt polgármester is börtönbe kerül. 1885-ben már St. Louis képviselőjévé vá­lasztja Pulitzert Missouri állam parlament­jében, egy év muliva. pedig a washingtoni parlamentbe. Pulitozer az egyetlen magyar származású ember, aki az Egyesült-Államok kongresszusába került. Nem tud inni és mégis a legkiválóbb lapszerkesztő. Rossz szónok és mégis hamarosan a washingtoni kongresszus egyik legnépszerűbb, egyik leg­félelmetesebb debattere. Müvetlsége hiányait pótolja erős logikája, eredeti észjárása és példátlan vakmerősége. Az aranyvalutáért folytatott ellenzéki harcnak már 5 a parla­menti vezérszónoka és irányítója. Ekkor s már ismeri a nevét az egész amerikai köz­vélemény. Szerencséje «Jele ©|ési, 56 éves korában, megyaláu. Ebben az időben bukás előtt állott a ikis példányszámú és népszerűtlen World, mely ekkor még igen jelentéktelen újság volt New*- yorkban. Pulitzer kimeríti minden hitelét, el­adja st.-louisi toprészvényeit, politikusokat és érdekcsoportokat rákényszerlt, hogy tá­mogassák uj ujságüzleti vállalkozásában: megveszi a Worldot. Mindenki biztosra ve­szi, hogy ez a vállaltat nem fog sikerülni'. Pulitzernek azonban boszorkányos a szeren­cséje. 10.000 példánnyal vette át a Worldot és az öt év múlva már több mint 300.000 példányban jelenik mleg. Pulitzer feltétlenül puritán, tisztakezü em­ber, ellenben keményszívű és kérlelhetetlen. Kegyetlen újságot csinál: legázol, leleplez mindent, tönkretesz vállalatokat, öngyilkos­ságba kerget közéleti nagyságokat. Nem ki­méi senkit. Egy szenzációért felgyújtaná talán az egész világot. Lopja azonban soha­sem hazudik. Minden támadásának alapja von, ezek a támadások azonban szinte em­bertelenek. Ez magyarázza lapja népszerű­ségét. Amellett tele van ötlettel, szereti a meglepőt szövegben, formában egyaránt. Tiz év múlva már ugyainott építteti fel a World felhőkarcolóját, ahol valamikor egy éjszaka a kapu alatt kimerültén töltött egy éjszakát azzal a félelemmel, hogy éhen fog halni, mert már két napja nem evett. YssgyöK, szépség, hsialossn semsuitf sem éw Pulitzer nem sokáig élvezhette azonban diadalát. Idegbajos lett és hamarosan meg is vakult. Vissza kellett vonulnia a politi­kától, szerepléstől s elhomáíyosuló szemek­kel, fáradt lélekkel már csak messziről és közvetve irányi thatta topját is. Visszavo­nult gyöinyröü nyaralójába vagy yachtján kószált a tengeren. Elkalandozott az euró­pai és afrikai partokig is. Olyan nagy kisé­ret élt körülötte, hogy megirigyelhette vol­na akármelyik fejtedeliem. Yachtján négy­öt tiszt, ötven-halvan matróz, három titkár, három orvos és inasok, szakácsok kis fail- kája állott szolgálatára. Neki azonban nem volt benne öröme, mert idegbaja mind job­ban gyötörte. Magyar barátaival már régen szaki tolt. lEgyszer-kétszer még megjelent egy-egy ma­gyar banketten, néha adott egy pár dollárt magyar jótékony célra, de ez is elmaradt. Lapjában alig foglalkozott magyar ügyek­kel. Környezetében egyetlen magyar embert sem alkalmazott, utóbb már nem is foga­dott magyarokat. Egy ízben járt Magyar- országban, talán az bosszantja', hogy nem fogadták úgy, mint ahogy ő szerette volna. Különben sem volt érzelgős, meleg ember. A World ma is nagy hatalom, fia irányítja. K. A. hogy a Jeney—Kóbor—Scheriber ope rett, a Házasság mutyiban rengeteg gon­dot okozott a szerzőknek és a színház­nak. Kezdődött a bajok sorozata azzal, hogy a primadonna, Sólymosán Magda megbetegedett. Az itt vendéyszereplő Ür- mössy Magdát többszöri Szegeddel való telefonbeszélgetés után sikerült csak megnyerni a főszerep eljátszására. — Ugyanis a szegedi színház nem nélkü­lözheti sokáig népszerű primadonnáját. Ezután Sándor Stefi, a szubrett lett be­teg, de szerencsére hamarosan rendbe­jött. Majd Tebánnal. a tánckomikussal volt baj, akinek a katonaságnál kellett jelentkeznie és nem vehetett részt a pró­bákon. Végre most együtt van az együt­tes s készül a hatalmas érdeklődéssel várt operett bemutató, amely, ha igaz a színházi babona — sok baj, nagy siker, — idei szezon legnagyobb operettsikere lesz; hogy Stefanidesz Marika nagy sike­réről érkezett hír Bécsből. A fiatal dizöz a semmeringi Südbahn Hotel gálaestjén Otto Wallburggal lépett fel március 2S- án, s aratolt osztatlan sikert a gálaest előkelő nemzetközi közönsége előtt; hogy a Bogai klubban április ÍO-én újra fellép Marossfy Etelka, a kitűnő gyercktáncosnő; hogy Birabeau Eltévedt báránykák cimü uj darabjávali, amely a pesti Bel­városi Színházban került színre, Bárdos Arthur uj felfedezése, a 16 éves Szepes Lia, kirobbanó sikert aratott; hogy a debreceni Csokonai Színház­ban eredeti premier volt. Kiszely Gyula és Aszlányi Károly Nászutitárs cimü operettje került színre sikerrel s a da­rabban két ismert név aratott nagy sikert: Neményi Lili és Ihász Aladár; hogy Weingartner, a hires dirigens, Japánba utazott; hogy a szegedi szabadtéri 'játékokon az idén szimekerül Anzelm Károly sze­gedi szerző Fekete Mária cimü színmü­ve. Táray Ferenc rendezi a darabot. I ü!f a kiadása jelent meg a J® isiáüy cimü gazdasági és kertészeti ency- klopediának, mely a szakember nél­külözhetetlen kézikönyve !! A kö­vetkező gazdasági ágakat öleli fel: Részletes növénytermesztés. Takartná- nyozástan. Állattenyésztés- Tejgazdaság- tan. Baromfitenyésztés. Méhészet. Sa- lyemher ny ó-tenyésztés. Ki sgazdaságok berendezése és vezetése. Kertészet. Ss3* lőmivelés. Növényvédelem. Gyümölcs' fák. A szőlő betegségei. Kartoakötés, 6ta oldal, 306 képpel, ára csak 9 3 lej az Blerazélí líöEiyvosEáályálsaíi Cl mű, Sßiasfa lissIrSi 9. siátm Telefon 109. Vidékre azonnal, után­véttel is szállítunk 11 — Kérje a gazdasági szakkonyvek jegyzékét 11

Next

/
Thumbnails
Contents