Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-04 / 78. szám
ELtBNZÉK 1937 i prii It 4. KÖVESS ISTVÁN Parlamentarismus Négyévé* rekordidő után joggal állapit ja meg .1 kormány hivatalost, hogy a jó öreg népképviseleti rendszer jelentette a legkisebb bajt j liberális uralom számára. Érthető ez a melegség, mikor boldog viszontlátás reményében már-már búcsúzunk a mandátumoktól. Csodálkozva kérdik: Miért bántják a páriámén tár izmust, m kor ennek oroszlán- része s három tápláló keble volt a gazdasági és pénzügyi helyzet íel ja vitásában Éles szavakkal ostorozzák a demokrácia ellen intézett támadásokat s figyelme/telnek: — ne üljön fel senki a csábos szavaknak, mert önkényeskedésre kerül sor parlament hiányában, — Szögekkel kivert buzogány suhog, visszaélés, csalás, önkényeskedés burjánzik ott, ahol nincs népképviselet írjj a Viitorul. — Nem a nép kormányoz a népért, de személyes érdek és korrupció, mely együtt jár megrémitéssel és gyilkosságokká Nincs harmadik ut. Aki a parlamenti rendszert gyöngíti, — terrort akar. „El kell temetni a pártokat!“ — kiáltják a túlsó oldalon, mintha foltos zsákba lehetne varrni a demokrata pártok mögött á ló tömegeket, véggyöngeségben elhunyt jóságos aggastyán halálához hasonlóan, kinek fejénél unokái olcsó viaszgyertyát gyújtanak, ösz- szetéveszt k a demokrata rendszert az emberi gyarlóságokkal, mikor árulással vádolják a népakaratból támadt pártokat, melyek — véleményük szerint — „strain“-célokat szolgál nak. A küzdelem nyílt sisakkal folyik. Nyilvánvaló, hogy a pártokon keresztül szeretnének kegyelemdöfést adni a román parlamcn- tárizmusnak. Az első éles vágás a homloknak — az alkotmánynak — van irányítva, bár ismerik, hogy a jellem és jó államháztartás nem mindenben függnek Írott szabályoktól. Délibábot látnak. Azt hiszik, hogy uj alkotmány és más törvények kedvezőbb életlehetőséget nyújtanak. Az alkotmány ugyanis a kiválasztás — választás — módját is előírja. Megjelöli, miként jut a nép képviselőkhöz s az ország: kormányhoz. Ezt tekintik legfőbb bajnak s igy okoskodnak: — Vagy meg van elégedve a nép a mai vezetőférfiakkal, vagy nincs — s akkor vértden „forradalom“ utján is uj alkotmány s uj politikai parancsuralmi rendszer szükséges az általuk javasolt reformok megvalósításához. A parancsuralom hivei a mai alkotmányos parlamenti rendszerrel szemben ellenzék nélkül« „egységes“ párturalmat kívánnak, hogy a totalitás-elve alapján kormányozzanak. így indulna el a légüres politikai fejlődés korsza- ka, melyben minden bírálat s indítvány a humanizmus éltető sikjáról szárnyát szegve lezuhanna. Az „egységes“-párt maga láthatatlan volna. Manoilescu szerint ugyanis kizárólag gazdasági érdek dominálna, mely eltüntetné a politikai színezetet a testületi rendszer életre hívásával. A gyökeres változásnak az lenne az indoka, hogy a nacionalizmust a strainlzmussal szemben az uj rendszer hathatósabban szolgálhatja. Az alkotmányreform ,,egységes“-párt — vagy csoport választási érdekét szolgálná lengyel, osztrák, portugál, német, olasz mintára. A terv — a pártok kiküszöbölésének s gazdasági, pénzügyi kapcsolataiknak szétrom- bolására igyekvő terv — a liberális pártot érinti elsősorban, hiszen Manoilescu bizonyára nem reájuk gondolt, mikor a többi kiirtásával „egyetlen“ párt fenntartását indítványozta. A liberálisok tehát távozás küszöbén semmi esetre sem foghatnak össze a parlamentárizmus ellenségeivel, kik nem akarják tűrni, hogy népképviseleti rendszer alapján mások is hozzászóljanak javaslataikhoz. Erre vezethetők vissza azok a rendszabályok, melyek az országos rend, alkotmányosság, törvénytisztelet hathatós védelme mellett a szélsőséges mozgalmak kiküszöbölésére vannak hivatva. A harcias Jam2ndi miniszter legutóbbi beszédét is ez a körülmény sugalta. Tulajdonképpen védekezni akart, midőn a „demokrata rend aláakná- zóit“ támadta s a mai parlamenti és választó- jogi rendszer fenntartásának szükségességét hangoztatva bejelentette, hogy a kormány minden rendelkezésre álló eszközt felhasznál a kalandvágyó politikusok munkájának ellensúlyozására. A liberálisok tehát nem fogadják el az érvet, mely szerint nacionalista szempontból kikerülhetetlen az alkotmány módosítása. Nem ismerik el, hogy „tabula razara“ lenne szükség s ennek egyedül a mai parlamenti rendszer az akadálya. Jamandi miniszter azt is leszögezte, hogy kormányváltozás esetén Az. ötezer dolláros szekfii Newyorkból jelentik: Az egyik r'őlkelő virígkereskedé'hen kiállítottak most egy szekfiibokrot, amely- ne ötezer dollár az áru. Az ár rekordmagasságát az magyarázza meg, hogy a virág egy eddig még ismeretlen székiül ajhoz tartozik, öt. év alatt termesztette .ki egy kertész. Tartásdiiért perli fiát anyagyilkos Haverda Mária ÚJPEST, április hó. Huszonnyolc évvel ezelőtt az ország határain túl is nagy szenzációt keltett az az anyagy lkossági pör, melynek vádlottja Haverda Mária vök.. A legendás szépségű asszony Újpest város helvet les polgármesterének vök a felesége s a t atai házasok társadalmi adásuknál fogva igen élénk társadalmi életet éltek Ujpevten. Haverda Mária egy alkalommal megi mer- kedélt férje titkárával, Jánosy István szám- liszttel, majd később egy Vojlha Antal nevű (községi cLjnokka] kö»:ött ismeretséget. A ikél vetélytárs rajongásig szerette a szép asszonyt. A férj időközben tudomást szerzett az asz- szony kicsapongó életéről, ezért elhagyta feleségét és magához vetne a házasságból szü- letelt egyetlen hároméves fiúgyermeket. Igy történt.. . Haverda Mária ekkor a íkét férfivel arra szövetkezeti, hogy anyját megölik. hogy mint egyetlen örökös hozzájuthasson anyja hatalmas vagyonához. 1909. év nyarán Jánosy István egyeben lövéssel ikioltotla az :dős asszony életéi. A bíróság Haverda Máriát, m ni felbujtót. Jánosyi; és Vojlhát, mint tettestársakat súlyos fegyházbüntetésre ítélte. Amikor Haverda Mária a márianoszlrai fegyházból kiszabadult. Festik örnyé kén nyitott kis üzletének jövedelméből lengene életét. A huszonnyolc év előtti gyilkossági per hőse most ismét a nyilvánosság elé került. Ügyvédje utján az újpesti járásbíróságon pcrv indított egyetlen fia ellen, alki, mint okleveles gépészmérnök Újpest város megválasztott lüzollófőparancsnoka. Haverda Mária havi 50 pengő tartásdij megítélését kéri fiával szemben. A hatvanéves asszony keresetében előadja, hogy teljesen munkaképtelen, a fegyházból való ki szabadulása után nem volt képes a társadalmi életben elhelyezkedni s ezért a 'kereset szerint fia köteles az ő további eltartásáról gondoskodni. Az ujpesri tűzöl lófőparancs- nők ezzel szemben ügyvédje, dr. Fadgyas Miklós utján a kereset elutasítását kéri. — Sohasem éreztem, mi az anyai szeretet. — mondja Haverda Mária fia. — Anyám először édesapámat telte tönkre, aki engem felnevelt és alki az én tanitnatásomról gondoskodott, most pedig az én anyagi tönkre- juttalásomat tűzte ki célul. Amikor anyám a fegyházból kiszabadul1'., még akkor sem kereste a módját, hogy a további neveltetésemmel törődjön. A tüzoltófőparancsnok ennek alapján arra kéri a b róságot, hogy a keresetet ulasitsa el. Az újpesti járásbíróság a közeli napokban megtartandó tárgyaláson fog ebben az ügyben ítéletet hozni. FILM ÉS VALOSAG Hollywood szomorú komikusai Stan és Pan a magánéletben is kitartanak egymás mellett Szegény Buster Keaton HOLLYWOOD április hó. Eégi tapasztalat, hogy a színpadi neve: tetők a <bri! iánshumoru »komikusok a hétköznapi éleiben szomorú emberek. Millió és mil ió ember ajkára csalnak mosolyt, ők maguk pedig elkeseredett, szomorú emberek. Girardi buskomor volt, Maurice Chevalier kibírhatatlanul ingerlékeny, Chaplin pedig neuraszténiás. Egész csomó zűrzavaros válóper nyújt bepillantást a hol ywoodi nagy filmkom kusok életébe és egyszersmind a mai Amerika társadalmi viszonya:ba is. Akik odahaza másként viselkednek — Lehet, hogy ön a nézőkre komikusán haj; — mondcr-.a a bíró a hires hollywoodi komikuspár kövérebbikértek, Olivér Hardy- nak, akit Pan néven ismer mindenki —, de odahaza ugylátszik másként viselkedik. Stan viszont, akinek mint tudjuk Stan Laurel a rendes neve, nemcsak a filmen, hanem az életben is tüzön-vizen követi kövér társát. Neki is megvannak a maga válóperek A feleségek mindenesetre nem könnyítették meg Stan Laurel életét. 1933-ban esett át a válóperi tűzkeresztségen. Felesége elpanaszolta a bírónak, hogy férje már nem szereti. Bekövetkezett a válás és Laurelné asz- szony kétszázezer dollár készpénzt kapott, meg egy háromszázezer do lár értékű villát. A házasságból származó leánygyermeket is neki Ítélték. Második házassága sem volt vidámabb. Akkor nősült meg, amikor még válópere nem fejeződön; be formálisan. Hogy megmeneküljön az esetleges bigámia-vád alól, még- egyszer megesíküdött az uj asszonnyal, mikor a válóper lénylegesen Végeiért. Néhány hónappal később már Lepanaszolta az asszony a bsróság elolt, azon a elmen, hogy férje nem szereti, sohasem szerette és csak első felesége bosszantására vette el. Ezúttal olcsóbban úszta meg Laurel az ügyet. Kiiencszáz dollár havi járadék fizetésére átélték és neki kellett viselni az ügyvédi költségeket is. Az elváló hölgy ka'lap$zámlá:t is ő egyenlítette ki. Csak kétezer doLlár volt. E másod k válópörre] egyidejűleg volt egy harmadik válópöre is a szomorú Laurelnek. Jelentkezett egy hölgy a bíróságnál, aki Lau- relnének mondotta magát és kijelentette, hogy a szokásjog alapján felesége a művésznek éis reklám szem pontokból, mindenütt mini; Laurej és Laurelné szerepeltek. Az amerikai biró eleinte tanácstalan volt a furcsa panasszal szemben, de azután ítélkezett. Még pedig igazi amerikai módra. Ezer dollár havi járadékot átélt meg a szokás jogos feleség számára. Pan és a nők Laurel kövér társa, Oliver Hardy magánélete sem álom. Felesége válókeresetet nyújtott be ellene és kétezerötsziz dollár havi tartásdijat követek tőle. Arra hivatkozott, hogy Hardy gorombán bánik vele, akárcsak a filmeken Laurellal. Eezenlkivü! undok, játszik és iszik és hetekig nem jön haza. Hardynénak ez már a második válópere. Először azan a címen (kérte a válás kimondását, hogy férje megpofozta húgát. De perli Pánt első felesége :is, aki az első amerikai rádióénekesnő volt és akit ,.Cad> fornia radiogirl“ néven becéztek még néhány évvel ezelőtt. „Hát ez nem megy! Cf Buster Keatonnák, a hires „fapofáju“ komikusnak sorsa egyenesen -tragikus. Egész mostanáig ideggyógyintézetben és meglehetősen sanyarú viszonyok közöt); ét Hollywoodban, mivel a hangosfilmen nem tudott olyan sikereket elérni, mint a némafilm korszakában. Most azután, mint ismeretes, éppen Stan és Pan révén jutót); újra szóhoz egy nagyobb filmben. Éveken át Norma Talmad- ge volt a felesége. Az ismert fiilmszinésznő- től durvaság és ingerlékenység cimén választották el. Ekkor ideggyógyintézetbe került. Ápolónőjét vette e! feleségül, de néhány hónappal ezelőtt az uj feleség is válni -alkart tőle. — Mindent kritizál — panaszkodott a második feleség a ibirónak. — Ha én akarok autózni, ő is akar. Hát ez nem megy. Ezen a peren elvesztette Buster Keaton kocsiját és megmaradt vagyonronesait. Tekintettel arra, hogy a második feleségnek sikerült valamit kapnia Buster Keaton»:óil, vérszemet kapott az első feleség is. Újból beperelte volt férjét. A híres komikus hiába védekezett azzal, hogy első feleségének eddig körülbelül egymillió dollár; fizetett ki, a bölcs amerikai biró még négyezerötszáz dollár kifizetésére ítélte el. A hollywoodi komikusok magánéletükben igen szomorú szerepet játszanak. Feleségeik magatartása európai fogalmaik szerint legalább is a zsarolás ismérveit merítenék ki, de az amerikai bíróságok érthetetlen módon egészen más állásponton vannak. érvényesülésre egyedül a demokrata pártok számiihatnak. A liberálisok és a kormány keze egyébként is kötve van. Románia képviselői ugyanis a hamisítatlan demokrata, alkotmányos parlamenti rendszer mellett foglaltak állási a viliág közvéleménye előtt az interparlamentáris konferenciákon. Saveanu parlamenti elnök a kormány, liberális párt s parlamenti többség nevében jelentette ki: „El smerjük, hogy a parlamentarizmus felél meg legjobban a szociális kivánalmaknak s a nép ellenőrző jogának gyakorlását egyedül ez a rendszer biztosítja. Egyedüli rendszer, mely az egyén érvényesülésére és az épitő munkának az állam érdekében való kifejtésére ad alkalmat.“ Aurel Cosma román delegátus a szabadelvű iskolát és a jogegyenlőséget védte ugyanakkor. Rámulalott arra, hogy az egyenlőség a 'liberális, demokrata parlamenti rendszer alapja. A román kiküldött a polgárjogok védelmét és tiszteletben tartását indítványozta s a választások tisztaságának biztosítását a világ minden részéből egybegyült delegátusok meleg figyelmébe ajánlotta. Derűlátás kerekedik felül bennünk, mikor a ^Viitorul“ áradozó cikkét olvassuk. Letesz- szük kezünkből a lapot, hogy megpihenjünk és a kérdést tovább boncoljuk. A Buna Vestire c. Bucuresti-i lapban Manoilescu volt miniszter az alkotmánymódosítás szükségességéről ir ugyanakkor. Úgy érzem, felém fordul s fölényesen fülembe súgja: — Ne (Leselkedj olyan nagyon!...
