Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-29 / 98. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 ARA 3 ELLENZE Will IPIWHIIMBHIimMMBBBBBBBMBMBBBHWMIWIIIIII I Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat al és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Chij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, evenrc 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföld: államokba csak a portókülönbözettel öbb. LVÍII. ÉVFOLYAM, 9 8. SZÁM. CSÜTÖRTÖK 1937 ÁPRILIS 2 9. Mozgalmas a diplomáciai élei Eden Brüsszelből Londonba, Ciano Rómából Tiranába repült. — A brüsszeli és tiranai diplomáciai látogatások jelentősége. — Újabb nehézségek angol hajók feltartóztatásáért a spanyol vizeken. — A skandináv államok is tilta­koznak a nemzeti kormánynál kereskedelmi hajózásuk megzavarása miatt Detbos a Ráma—Berlin tengely erős tevékenységére a London—Paris tengely erősítésével akar válaszolni Az európai külpolitika még mindig a külügyimimiszteri és miniszterelnöki lá­togatások jegyében folyik tovább. Vilá­gosan nem lehet még látni, hogy ezek a látogatások mennyiben alakítanak ki uj helyzetet, vagy mennyiben erősitik meg a régit. Mindenesetre uj kapcsola­tok szövődnek, mások meglazulnak és nagy kérdés, hogy mindez mennyiben járulhat hozzá a zavaros európai hely­zet tisztázásához. Eden angol külügymi­niszter alig utazott vissza kétnapos brüsszeli látogatásáról, már Ciano olasz külügyminiszter elutazását jelentik Albá­niába. Ciano nagy kísérettel indult ma útnak Tiranába, ahol, hivatalos magya­rázat szerint, baráti látogatást tesz. Olasz lapok hangoztatják, hogy ez a látogatás semmiképen sem irányul Jugoszlávia el­len, sőt a jugoszláv vezető körök helyes­lésével történik. Olasz részről csak bi­zonyságát akarják adni Albániának, ahol a- olasz befolyás tudvalevőleg évek óta vezető szerepet játszik, hogy a jugoszláv —olasz megegyezés semmi tekintetben sem jelenti Olaszország Albániához való jóviszonyának meglazulását. Az újabb külpolitikai látogatások közül közelebb­ről esedékes Sztojadinovics jugoszláv mi­niszterelnök római látogatása, mely már a napokban fog megtörténni. Ugyancsak közel van már Miklas osztrák köztársa­sági elnök május 3-ra kitűzött budapesti látogatása, melyen az elnököt Schu­schnigg kancellár és Schmidt külügyi államtitkár fogják elkísérni. Hodzsa csehszlovák miniszterelnök, amint leg­újabban jelentik Prágából, május 9-re Bu- curestibe készül. Neurath báró, német külügyminiszter szintén május elején lá­togat el Rómába. Végül pedig, amint Ankarából jelentik, Tatarescu miniszter­elnök a török fővárosba teendő látoga­tását augusztus 29-re tűzték ki, mikor a török állam nemzeti ünnepét tartja. Ez a bevégzett és elvégzendő látogatások­nak ma jelentett programja. amely Holnap előreláthatólag újabb látogatá­sok bejelentésével fog végződni. Eden brüsszeli tárgyalásait a hivatalos je­lentés egyszerű eszmecserének nevezi. Erről az eszmecseréről azonban megállapítja, hogy a két országot érdeklő összes időszerű kér­désekkel foglalkozott, melyek között külö­nös szerepet játszottak „az európai béke megerősítésére fontos uj nyugateurópai biz­tonsági szerződés kidolgozásának terve és a gazdasági természetű kérdések, melyekkel kapcsolatban Van-Zeeland miniszterelnök­nek tudvalevőleg külön megbízatása is van.“ A hivatalos jelentés igy különösen két olyan kérdést emel ki, melyek ugylátszik az angol külpolitika közeljövő tevékenységének köz­pontjában fognak állani. Elő lehetünk tehát készülve, hogy a hosszú hónapok óta vajú­dó nyugateurópai biztonsági szerződés vitája rövidesen újra felszínre kerül, még pedig a nemzetközi gazdasági kérdések rendezésével kapcsolatban. Eden brüsszeli tárgyalásaival áll bizonyos fokig kapcsolatban Delbois francia külügy­miniszternek a francia államtanácsban tar­tott tegnapi beszámolója is, melynek tarale mát a francia sajtó a külvilágnak szánt ki­vonatokban közli. Delbos szerint a belga semlegesség ügyében létrejött megállapodás «as az újabb francia—angol együttműködés nagy sikerét jelenti, mert Belgium, a francia kül­ügyminiszter szerint, továbbra is benn ma­rad az angol—francia külpolitika érdek- és hatáskörében. Delbos beszámolója során különösen két törekvést emelt ki, amelyeket a francia külpolitikának különösen köteles­sége szerinte szemmel tartani. Egyik az, hogy Csehszlovákiát a kimntant másik két államától izolálják s ezzel megszakítsák a Franciaország és kisantant közötti kapcsola­tokat is. Másik az a törekvés, hogy Ausztriát M ................ ni in unni VBZ'MCMM A london—párisi tengely szabályszerű len­gést végzett jobbfelé: Eden a belga főváros­ban tárgyal, miután előzőleg kicserélték a három megmaradt ,,locarnói“ hatalom jegy­zékeit, amelyek Belgium kötelezettségeinek feloldásával a semlegességét egy oldalra fel­tétlenül biztosítják; az angol látogatás nyil­ván segíteni kíván a törekvésnek, amely ezt a semlegességet Németország részéről is el­nyerné. Belgium különben a skandináv gaz­dasági antanttal is kapcsolatokat sző Hollan­dia társaságában s ezzel bizonyítja, hogy ma már se külpolitikai tengely, se állam nem maradhat egész merev, hanem kicsi lengése­ket ir le a ;két sarkpont körül. A berlin— római tengely is, amely talán merevebb a másiknál, vagy az elsőre derékszög alatt ke­let felé irányuló melléktengelynél, merevsé­géből nem csupán kilengeni, hanem kisik- lani látszott, most visszatér eredeti helyze­tébe: a Schuschnigg—Mussolini látogatás kellemetlen következményeit elhárítják és Goring tárgyalásai Kómában igyekeznek vé- getvetni a szabálytalan ingadozásoknak. Mindennek történeti célzata több, mint ami látszik és még több, mint amit a hivatalos nyilatkozatok főttednek. A kisülésig télitett villamos légkört akarják megeny hitem, ami­nek bizonyítéka, hogy a hadigyártás részvé­nyeinek meredek emelkedése megállóit, sőt már itt-ott egy uj (lejtőn vissza is csúszik. A békeérdek újból egész erővel érvényesülni akar. Hiába vannak elhajlások és követke­zetlenségek, pld. Beck Bucuresti-i látogatá­sának elemeiben és a román belpolitika egyes tüneteiben a békeállandóság egyik fő­feltétele: a dunavölgyi rendezés szüksége és lehetősége lám egyre és megint előre jut. Legalább Velence szerint. A fejleményben legörvendetesebb, hogy ezt a rendezést az európai polgárság eszméi szerint akarják megoldani és igy fogalmazzák meg e szán>- dékot: Olaszország .se érdeklődhetik a nagy kérdés iránt függetlenül, mindenesetre leg­alább Németország közreműködését kell a maga részéről biztosítania. Nem kel! különös külpolitikai tehetség, hogy a kétségtelen történelmi bizonyosságot megrögzitsük. Ilyen történeti bizonyosság, begy a Duna-völgye a jelen gazdasági és po­litikai széttépettségbeu és állandó ingerült­ségben aligha maradhat m/eg az európai bé­ke, biztonság, nyugalom és munka állandó veszélyeztetése nélkül. A két szigorúan és szilárdan körülhatárolt alapon, a római há­romszög és a kisantamt háromszög alapján meg kell oldani az összes függő kérdéseket. A kényszer engedelmességet és áldozatot is követel. Ez a kényszer közel van és paran­csol. A velencei találkozó talán gyöngített a jobb viszonyon, amely Becs és Prága közt keletkezett; talán Titulescu magánszorgalma Franciaországban újabb kérdéseket vethet föl, amelyek a fejlődést nejgállithatják; ta­lán a mi belpolitikánk élessége, amikor az egyszer már nyugvópontra került cégtábla és feliratok kérdését megint bolygatják, ami­kor még meg nem vizsgáztatott bérkocsiso­kat és hasoriló magánelemeket, sőt a ríadt- ság képzeletében még az iparosokat is a nyelvtudást puhatolok elé idéznék és ami­kor a munkavédelmi szigorítások szellői egy­mást kergetik a levegőben, csakugyan a bo­rúlátók, kételkedők, gúnyolódok, kalandorok baljóslatait látszik igazolni, mindamellett az eszme a romló légköri feszültség ellenére is a történelmi végzet jó síkja felé tart. A dunai kérdés megoldása nem múlik, amiért olykor-olykor talán megáll és késik. Most már bizonyos, hogy Budapest és Belgrad kö­zött nagyarányú közlekedés van; nem cso­dálkoznánk, ha közeljövőben a magyar mi­niszterelnök a délszláv fővárosba utaznék. Igaz, most még az osztrák köztársasági el­nök és az olasz királyi pár budapesti láto­gatása, Mussolini és Hitler találkozása sür­gős előzmény, mégis úgy sejtik mindenfelé, hogy valami formában még a nyár bevonu­lása előtt történni fog Valami. Igen, valami nagy. Ezért meggyőződésünk, hogy bár zá­tonyra került egyelőre a román-magyar ke­reskedelmi szerződés és számos rossz jel van a belpolitikában részünkre, mégis a közel­jövőben a magyar kisebbség szempontjából enyhülni fog a légkör. Elvégre politikai vál­tozás közeledik most már nálunk és ez a változás a merev dogmák feloldásával fog járni, a lidércnyomás enyhülésével. Akkor a közeledés a Duna-völgyében mindenféle irányban általános lesz. teljesen a Berlin-Róma tengely hatásköre alá állítsák be. A francia külügyminiszter ezt az utóbbi törekvést, amint a párisi la­pok írják, a London-Páris tengely állandó erősítésével látja ellensulyozhatónak. .4 pá­risi államtanácson különben Daladier had­ügyminiszter is beszámolt angliai tárgyalá­sairól, melyeket egy francia—angol vezér­kari megállapodás fog követni Belgium te­rületi sérthetetlenségének biztosítása érdeké­ben. Hir szerint Luxemburg, mely a világ­háborúban szintén csapatátvonulási területté vált. ugyancsak kérni akarja, hogy Belgium példájára biztosítsák függetlenségét és terü­leti sérthetetlenségét és ebben az irányban jegyzéket is intézett már a francia és angol kormányokhoz. A spanyolt polgárháborúval kapcsolatban kiküldött benemavatkozási bizottság tegnap Londonban újra ülést tartott A spanyol ha­tárok ellenőrzése, mely a bizottság hatáskö­re alatt áll, napok óta működésben van s a jelentések szerint hatályosan dolgozik. Elő­relátható volt azonban, hogy az ellenőrzés­nek nehézségei is lesznek. Egy távirat sze­rint tegnap egyik német ellenőrző hajó Va­lencia felé tartó angol kereskedelmi hajót tartóztatott fel, annak ellenére, hogy ez a hajó zászlójelekkel tudatta, hogy a köteles ellenőrzésein már átment. Hasonló esetek félreértések folytán is minden oldalról még előfordulhatnak s a következmények mindig attólI fognál: függeni, hogy a kérdést nyu- godtabb, vagy izgatottabb légkörben vizsgál­ják meg. Tegriap különben a skandináv ál­lamok, Norvégia, Svédország. Dánia és Finn­ország egységes tiltakozással fordultak Fran­co tábornok kormányához kereskedelmi ha­józásuknak szerintük jogtalan megzavarása miatt. A tiltakozás azért érdekes, mert a skandináv csoport első egységes föllépését képezi a nemzetközi életben. A külpolitika igen érdekes hírei közé tar­tozik a párisi „Journal,, tekintélyes külpoli­tikai szerkesztőjének, Saint-Brice-nek Beck lengyel külügyminiszter Bucuresti-i látoga­tásáról írott magyarázata, mely szerint Beck Románia fővárosában a Magyarország és Románia közötti viszony rendezéséről is tár­gyalt, még pedig bizonyos mértékig sikere­sen. Saint-Brice szerint közelebbről a román —magyar viszony jelentős enyhülésére lehet várni. RÓMA, április 28. Ciano olasz kül­ügyminiszter ma reggel utazik Tiraná- ba. Ciano külügyminiszter a Rómából Tiranába vezető utat repülőgépen teszi meg, melyen az olasz külügyminiszté­rium több magasrangu tisztviselője, valamint néhány újságíró is elkíséri. A látogatás három napig fog tartani. BRÜSSZEL, április 28. Eden angol kül­ügyminiszter tegnap délután 4 óra 45 perc kor hagyta el repülőgépen London felé utazva 8' belga fővárost. Indulásakor a brüsszeli repülőtéren Van-Zeeland belga mi­niszterelnök és más vezető belga politikai személyiségek búcsúztatták az angol kiilügv- mimiszl'ert. Eden repülőgépe délután 6 óra­kor már meg i-s érkezett o croydoni repülő­térre. (Cikkünk folytatása az utolsó oldalosg 1937 április 27-én. (Rador) Berlin 175.75, Amszterdam 239.40, Newyork 436.62, Lon­don 215.950, Paris 19.39, Milano 23, Prága 15.24, Budapest 86, Belgrad 10, Bucureşti 325, Varsó 83.10, Bécs 73.86. .7dSjm*£i*$z Bucurestiböl jelentik: Változó felhő­zet, élénk északnyugati szél, sok he­lyen zivatar és lényegtelen hőváltozás várható.

Next

/
Thumbnails
Contents