Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-29 / 98. szám

I BEfRNZßK UXuL A német és orosz harcászat próbamérkőzése rare tanít a spanyol háború? A gyorsjáratú repülőgépeké a jövő, — bár a németek kiskaliberű ágyúi ezekben is nagy kiirt tettek. ~ Zárlat — repülőgépekre nincs, mert óriási magasságban észre­vétlenül is átrepülhetik a határt. — A tankok csődje Miért nem használtak gázat? PÁRIS, április 28. A „Candide" c. párisi: lap „Mire tanit a spanyol] háború?" címmel hosszabb cikket közöl a Spanyolországban küzdő katonákról és hadifelszerelésről. Szakértő szemmel nézi a repülök küzdelmét, mely uralta és ma is uralja a polgárháborút. Harcászati szem­pontokon túl más rendkívüli haszna is van a repülésnek: a gépek csempészését ugyanis ólig lehet megakadályozni... A spanyol küzdő fedlek ellen alkalmazott zár etilénére láthatatlan magasságban a gépek csempé­szése tehát tovább folyik, ezért katonai kö­rökben biztosra veszik, hogy a polgárhábo­rút végül is a repülök bátorsága, a gépek számla és a motorok hasznáilihatósága fogja eldönteni. Növeli a repülőgépek fontosságát, hogy nagymennyiségű hadianyagot, robbanó­szert is szállíthatnak. A repülőgépek versenye Közvetlenül a polgárháború kitörése után tisztám látta mindkét vezérkar, hogy a re­pülőgépek (szaporítása és jósága nélkül nem lehlet győzelmet remélni. A másodlik hó­napban már 120 vadászgéppel és 60 bom- baviető géppé! rendelkeztek a nemzetiek, mire a gépszállitás a köztársaságiak részé­re orosz részről is megindult. A szovjet ■nagylelkű voilt: gépeinek legjavát küjdbe Madridba. Háromfedelü harci gépeket &s egyfedelű gyorsjáratú gépeket szállított. Az „1.15" tipusu orosz gépen 4 gépfegy­ver van elrejtve, melyekkel óránként 830 kilométert hiiad. Az „1.16“ típus még ve­szélyesebb: 440 kilométer sebességet ér el óránként. Géppuskái a szárnyak Iközé vannak szerelve. Az egyfedelű orosz gépek szintén rendkívül gyorsak s ,,Wright“-taláí.mányu orosz mo­torral 400 kiloméberes sebességgel könnyen hadadnak. A háromüléses nehéz orosz bom- bavetíőgépek. — melyeket ,^Katiiuska“-n^ilk kereszteltek Spanyolországban — 600 kg. bombát vihetnek 1000 kilométer távolság­ra. Elől-hátul géppuskák vannak a gépbe építve, igy egyszerre több oldalon harcol­hatnak. A nemzetiek repülőgépei A nemzetiek gépei előbb rosszlak voltak. A hárommotorois „Junkers 52“ — melyek­ből ma is sok vám birtokukban — nehezen, védekeznek, könnyen megtámadhatók, régi- divatnak. A .ySavoia Maröhethi“ gépek -már jobbak, de nehézkesen gyakorlatoznak. A nacionAisták legutóbb ,.Hornier“ könnyű bombavető gépeket kaptak, melyek 600 kg. bombával' s két emberrel óránként 450 kilo­métert haladnak. Ez és a „Henkel“-típus kitűnőnek bizonyultak. A ,,Dornier‘'-gépek — épp úgy, .mint az orosz „Katiuska" — nincsenek a harcban egyfedeliü vadászgépek segítségére szorulva^ Könnyen és gyorsan mozognak s kitűnő gépfegyvereik vannak. A ,,iFiat C. R. 02“ olasz gépek sem rosiszlak, de benziintartányuk kedvezőtlen helyen van elhelyezve, az első jól irányzott gyujtólövés- re felrobbannak. Rossz gépek Nagy meglepetést kelteti a francia „Potez 54“-gépek kudarca. Az olasz, orosz és német gépeknél határozottan rosszabbak. Feltűnik lassúságuk, folytan javítás alatt állnak. A „Block 210“ repülőgépek szintén „rosszul viselték magukat“. A jDewoitine 510“ el­avult forma. Eredetileg Arábiának készül­tek. Lelövésük után lainrulimányozás céljá­ból Németországba szállították motorukat. Egy régi ágyú-nélküli ,,Spad“-gép is feltűnt a harcokban, mig az ellenséges tűz ezt is elpusztította. Jelenleg „Loire-Gourdou“ és „Leseure 32 Cl“ vannak szállítás, helyeseb­ben csempészés alatt. Eddig 7—8 ilyen gép érkezett, még 15 darabot várnak... Ejtőernyők .Repülőharcokban az ejtőernyők is nagy szerepet játszanak. Általában kifogás nélkül működtek mindkét oldalion, csak az volt a baj, hogy . .. az orosz önkéntesek egymás­után lőtték ]ie a kigyuS.t repülőgépékről me­nekülő pilótákat. Borzasztó sors. A földhöz közel akkor ölik meg őket, mikor odafönt már megmenekültek ia biztos halálból. Két­szer is meggondolja minden repülő, hogy ily körülmények között nyissa-e ki repülő- ernyőjét ... Tanulságok Legfontosabb a gyorsaság. Jelentős esz­köze a védelemnek s biztos fölény a lassú gépekkel szemben. A legutóbb érkezett né­met és orosz bombavető gépek felelnek meg legjobban a célnak. A gyors vadászgépek­kel versenyt haladnak. Agyúik beszerelésé­re borzalmas pusztítást végezhetnek. Majoron körül 8000 oroszt sepertek be a tengerbe Franco repülői. A veszélyt emel­te, hogy a katalánok nem rendelkeztek légi- elháritó ágyukkal. A Majorca körűéi harcok tanulsága az, hogy légi támadások ellen fel­tétlenül meg kell védeni a gyalogságot. A „Candide" szerint a tüzérség a spanyol polgárháború repülő­gépeinek négy ötöd részét elpusztította. A tüzérség hihetetlen fejlődésen ment át s a német anyagot tartják a legjobbnak. Cso­dálatos pontossággal találnak. Német tüzér­tisztek szerint 15 lövéssel bármely gépel le­terhellek 1000 méter magasságból. Távolba­látó célzó készülékeik szenzációsak. Nem keríé hét már sor az 1914 —1918. muníció pazarlásra. Olyan 40 mm. kis kaliberű üteg­gel rendelkeznek, mely valóságos tűzesői ont ez ellenséges gépekre. A „OCR“ orosz légi* elhárító ütegek szintén kiválóak. Mérgesgázuk, tankok Katonai szakértők megállapítása szerint mérge,sgázak a spanyol polgárháborúban alig kerültek alkalmazásra. 11a el is kezd­ték, írnom folytatták a repülőgépekről bocsá­tott mérgező gázak használatát. A hadviselő felek bizonyára a frontok körül tartózkodó barátaikra gondoltak. Ami a harci szekereket illeti, németekci s oroszokat egyformán csalódás érte a spa­nyol polgárháborúban. A német könnyű páncélkocsiikat legyőzték az orosz tankok. Ezek a 4—5 miliő frankot érő orosz tan­kok viszont könnyű célpontot szolgáltatnak s úgy hullnak szét telitalálat a 1 Lámával, mint a lojás, melyei eltaposnak. A gyújtó- bomba legnagyobb ellensége az orosz tank­nak. Úgy égnek, mintha szalmából volná­nak. Ha nincs bomba, akkor meggvujtott petróleumos üvegeiket hajítanak feléjük s amikor lángot kapnak, rájuk támadnak A német Pánkok két emberr ' és két gép­puskával óránként 50 kiloméle.es sebesség­gel haladnak. Páncéloldadukat azonbjn át­fúrják az ellemséges golyók kis távolságban. Ugyanilyen hibája van a két és fél „Eiat- Ansaldo“ olasz kocsiknak, melyek óránként 45 kilométert haladnak. Abesszíniában nagy tekintélyt szereztek, itt azonban — jói fel - szereit ellenféllel szemben — kevésbé felel­nek meg a hozzájuk fűzött várakozásnak. Moioritälf csapafoh A (spanyol polgárháború legnagyobb szen­zációja az úgynevezett „motorizált csapa­tok“ kudarca. EmiLaffc szenvedtek veresé­get az olaszok Guadalujaraban. Harminc­ezer ember indult ágyuk és gépfegyverek fedezetében motorok segítségével Sladnd felé. Nem volt még példa ilyen természetű támadásra. Elöl páncélkocsik, tankok hailad- tak, utánuk gyalogság vonult tehergépko­csikon. Fenséges bevezetés volt, mely után. katasztrófa következett A szekerek kereke; összeakadtak a harc zavarában. A gépi jár­müvek az országúihoz szegezték a csapato­kat s aszerint nőtt a rendetlenség, amilyen mértékben a közlekedési zavarok szaporod­tak. Egyedül a repülök 'szolgáltattak védel­met a zűrzavarban. A Madrid körüli harc újra bebizonyítot­ta, hogy semmi sem pótolhatja a gyalog­ságot. Két érdekes építkezési ügy a közigazgatási tábla előtt CLUJ, április 28. A helyi közigazgatási tábla tegnap két érdekes helyi vonatkozású építési ügy- ben hozott nagyjelentőségű határozatot. A Cluj-i mérnöki hivatal a közelmúltban uj épitési szabályrendeletet alkotott, a melyet a felsőbb fórumok is helyben­hagytak és amelynek a rendelkezéseit a mérnöki hivatal szigorúan betartja. E miatt aztán gyakori, hogy az építőkő- zönség és a mérnöki hivatal közölt elvi ellentétek merülnek fel s ezek a vitás ügyek kerülnek a közigazgatási tábla elé. Az első ügyben Guttfried Adolf, a Gólya-áruház tulajdonosa volt a pana­szos, aki engedélyt kért arra, hogy üz­letének kirakatait átalakíthassa. Ez az átalakitás azonban meglehetős bonyolult műszaki feladat, mert a négyemeietes ház egyes alappilléreit is ki kell cserél­ni. A mérnöki hivatal műszaki szem­pontból nem talált semmi kifogásolni valót a bemutatott átalakítási terveken, ezért az épitési engedélyt meg is adta azzal a záradékkal, hogg az átalakítás alkal­mával felmerülhető esetleges károkért, amelyek egy harmadik szeméig életé­ben vagy vagyonában állhatnak elő, anyagilag nemcsak a tervező építész és az, aki a terveket végrehajtja a fe­lelős, hanem az átalakítási engedélyt kérő Guttfried Adolf is. A mérnöki hivatalnak előterjesztése alapján a városi tanács az előirt felté­telek mellett megadta az épitési enge­délyt. Guttfried azonban sérelmesnek találta magára nézve az esetleges kárté­rítési összeg megállapítását és ezért a tanácsi határozatot a közigazgatási tábla előtt felebbezéssel támadta meg. A közigazgatási tábla helyet adott a fe- lebbezésnek és kimondotta, hogy a vá­ros épitési szabályrendeletében olyan rendelkezés nincs, amely kártérítési kö­telezettséget állapítana meg, mert ez a magánjog keretébe tartozik. Különben is az épület átalakításából származó és másokat érintő károkért a fokozatos felelősség alapján nemcsak a tervező, az építkezést végrehajtó, hanem a tulajdo­nos is felelősséggel tartozik. A második ügyben dr. Asztalos Cluj-i ügyvéd volt a panaszos, aki az uj épi­tési szabályrendeletet megelőzőleg egy, a Regala utcában építendő egyemeletes ház építésére kért engedélyt. A város mérnöki hivatala a kérést csak az uj építési szabályrendelet életbeléptetése után intézte el, amikor arra kötelezte az építtetőt, hogy az uj szabályrendelet értelmében légvédelmi szempontokból az első emelet mennyezetét is betonfe­déllel lássa el. Asztalos felebbezésében arra hivatkozott, hogy annakidején, mi­kor ő az épitési engedélyt kérte; az uj épitési szabályrendeletben foglalt szigorú rendelkezések még nem léptek életbe és minthogy kérését a fennálló törvények értelmében tűz nap alatt el kellett volna érdemben intézni, vele szemben a régi épitési szabályrendelet rendelkezései az irányadók. A közigazgatási tábla ebben az esetben ás helyet adott a felebbezés- nek. 19 37 áprlll» 2 9. Kacagógáz és világbéke Olvasom, hogy a/ egyik világváros leiulöi főnöke uj módft/ort talált ki n tőim gni'g- rno/dulás letörésére. ,\ jövőben novclügá//al akarja feloszlatni a tüntető, sztrájkoló vap*y erőszakoskodó, fegyverrel támadó remiza vá­rókat. Nem úgy, mint eddig: szépszóval lo- vasrendörok rohamával, gumibotlal, kaiddal és pisztollyal. Nehezen tudok hinni az. nj módszer jö­vőjében. Nem a »ért, mintha irtóznék az uji Iá soktól vagy jobban szerelném, ha tovább­ra i<s gumibottal vágnának bálba, ha vélet­lenül tüntető tömeg közé keveredek, vagy esetleg ugyancsak véletlenül golyói ereszte­nének belém, dehogy, hölgyeim és uraim, dehogy! Csakhogy . .. Képzeljék el önök, tulajdon- képen miként is fog majd lejátszódni u ka- cagó-gázas rendcsinálás bemutatója abban a világvárosban, u legközelebbi tüntetés alkal­mával. Természetes, hogy a tömeg haragszik, amikor valamit erőszakkal akar kiharcolni, harc közben szembeszáll a karhatalommal, kővel dob; *l)a, szidalmazza, bottal, fegyver­rel támad a rendőrre. Az ilyen tömegre a jövőben a rendőrök gázpisztollyal lőnek és néhány pillanat múlva megváltozik a tom­boló utca dühös képe. A tüntetők haragos ábrázata nevetősre enyhül, mindenki eldo­bálja botját, fegyverét, könnye csordul, ol­dalát fogja neveltében és ölelgetni kezdi a rendőröket. Édesegykomám, öreg pajtikám, testvér lesz. a rendőr neve. A rendőröknek pe­dig egyéb dolga sem lesz, csak összeszedik az elszórt veszedelmes szerszámokat és udva­riason ház átess ékelik a mosolygó tüntetőket,' mielőtt az örömgáz okozta vidám hangula­tából felocsúdnának. A kriminológia azonban már régen meg­állapította, hogy a bűnözők mindig sietnek felhasználni a technika uj vívmányait. Te­hát az utca is felfegyverzi magát kacagógáz­zal és viszonozza a rendőrség tüzelését. A rendőrök zordon arca is ficónkozni kezd, azután mosolyra húzódik és a gáztól meg- vidámitott tüntetőkkel kart-karba öltve, kur­jongatva vonulnak a legközelebbi vendég­lőbe, hogy egy pár lityivel megünnepeljék az uj barátságot. Gondoljuk csak el, miféle változásokat jelent az életben, ha a nevetőgáz a rendes háztartási cikkek közé bevonul és minden hölgy a kézitáskájában, minden ur a mel­lényzsebében hordhatja, akárcsak a ruzsru- dacskát. vagy a zsebkést. Kezdjük a bölcsőnél. Sir a kisbaba. De­hogy is sir. Ordít, bőg, sivalkodik. A mama bridzsparlira ment, a papa az évvégi mérle­get állítja össze. Hasztalan minden. Nem le­het dolgozni. Nem lehet az „aranyost“ el- csendesileni, azaz nem lehetett — eddig. De a jövőben? A papa nevetőgázzal töltött pisz­tollyal rálő a kedvencre, aki néhány má­sodperc múlva bőgés helyett kacarászini kezd és rózsás kacsóit nyújtogatja. Meg van1 ment­ve az évvégi mérleg 'és megmenekültek a papa idegei is. Rosszul feleli a gyermek az iskolában? Haragos a tanár, elkeseredett a «szülő? Gáz- piszlolyt neki, nevetőgázzal. összeszólalkoz­tak a házastársak, haragban vannak a je­gyesek? Bombát neki kacagógázzal megtölt­ve. Szemtelenkedik a hitelező, türelmetlen- I kedík a háziúr, végrehajtó, fiskális szoron­gat, goromba a házmester? Gázbombát kö­zéjük. hadd nevessenek a megpukkadásig. Haragszik az ellenzék a kormányra, vagy fordítva? Nevetőgázt nekik. Éhes vagy-, fá­zol, testi vagy lelki bajok gyötörnek? Ne­vetőgázt szedj és mosolyra húzódik az ar­cod. Kacagógázt az egész cudar keserves vi­lágnak! Kacagjon mindenki, öreg és fiatal, férfi és nő. Kacagjon a tegnapon, a mán és a holnapon. Kacagjon észak, dél, kelet és nyugat. Nevetéstől harsogjon az egész világ és ünnepeljük ama rendőrfőnököt'és vegyészt, akik a kacagtató gázt kitalálták. Vége a világválságnak, a gazdasági de­pressziónak, vége a nélkülöz1 esnek, gondnak, bajnak. Vége a háborunak, a bűnöknek, az emberiséget és az egyes embert fenyegető katasztrófának. Nehogy pedig a fegyvergyárak és egyéb hadseregszállitók elgáncsolják az uj világ- szabadalmat, sietünk megállapítani, hogy őket sem éri kár. Egyszerűen kartellt alaki- tónak, monopolizálják a kacagógáz gyártá­sát és eladását. Különbség nem lesz az üz­leti haszon nagyságában. Talán még az ed­diginél is többet kereshetnek. Különbség csak annyiban mutatkoznék, hogy nem lesz annyi baj és jaj. Elvégre ez is valami. B. J. Budapesti Nemzetközi Mmtavásáx* kedvezményes vasúti jegyei és igazolvánv „HERMES“ MENETJEGYIRODÁBAN Cluj, Regele Ferdinand 13. Telefon 29.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents