Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)

1937-04-13 / 85. szám

TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 mn, 3 lej ELLENZ Szerkesztősig és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Piaţa Unirii 9. szám. — Telefonsz£m: 109. — Leveleim: Chij, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTH A MIKLÓS Előfizeted árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre io, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözett:! öbb. L\1H, ÉVFOLYAM, 8 5. SZÁM. KEDD 1 9 3 7 ÁPRILIS 13. DélkeSerf-Európa helyzetének a rendezéséről folynask a tárgyalások Belgrádiban Ismét Inonu török miniszterelnök és Rusdy-Arras külügyminiszter a jugoszláv fővárosban. — Bulgáriát is be akarják vonni a Balkán szövetségbe. — Óvatos angol és francia nyilatkozat Spanyol-Marokkóról Kedvező visszhangra talált Darányi miniszterelnök nyilat­kozata a Dana-vidéki államok együttműködéséről Az egy idő óta diplomáidat központtá vált: Belgrádban tovább folynak a külpolitikai je­lentőségű látogatások. Tegnap Ismét Inonu török miniszterelnök és Rusdy-Arras kül­ügyminiszter érkeztek a jugoszláv fővárosba. Útközben rövid időre kiszálltak Szófiában is, ahol rendkívül meleg fogadtatásban ré­szesítették őket s ahol belgrádi tárgyalásaik utóin, visszautaz óban újra ki fognak s-állani. Nyilvánvalónak látszik tehát, nogy 3i:ljá riának szintén szerepet szántak a belgrádi tárgyalásokon megvalósítandó külpolitikai tervekben. Az egymást követő belgrádi láto­gatások összevisszasága után ezekben a ter­vekben nehéz egyelőre tisztán látni. Aligha­nem két részre oszlanak, melyek közül azon­ban mindenik támogatja a másikat. Egyik rész valószínűleg a Balkánra, az Adriára és a Földközi-tenger keleti medencéjére vonat­kozik, a másik a Duna-medence országaira. A török államférfiak szófiai látogatása arra mutat, hogy Bulgária bevonására a balkáni szövetségbe szintén meg akarják találni a módot. A két nap előtti hir pedig, hogy a török kormány ankarai látogatásra hívta meg Ciano olasz külügyminisztert, azt bizonyítja, hogy az uj helyzet kialakulása Róma bele­egyezésével és esetleg tevékeny részvételével fog ezen a területen megtörténni. A Duna-vidéki tervekbe még szintén meg­lehetős gomolygó a helyzet. A határozott tö­rekvés azonban, hogy ezen a területen is vál­toztassanak az. eddigi bizonytalanságon, vi­lágosan látszik. Itten azonban a belgrádi ta­nácskozások eredményei csak egyoldalú el­határozásnak vagy készségnek a megnyilvá­nulásai lehetnek. A tervezett megegyezések kiegészítésére elkerülhetetlenül szükséges Magyarország és Ausztria beleegyezése is. Ebből a szempontból tekinthető rendkívül fontosnak Darányi miniszterelnök nyilatko­zata, mely a francia karmánypárt egyik fő­orgánumában, a „Dépéche de Toulouse“-ban jelent meg. A „Dépéche de Toulouse“ Sarraut volt miniszterelnök lapja és külpo­litikáját, hivatalba lépése előtt, Delbos jelen­legi külügyminiszter vezette. A magyar mi­niszterelnök nyilatkozatának, melyet alább közlünk, tehát úgy Közép-Európában, mint nyugaton megvan a kellő visszhangja, még pedig, amint Parisból jelentik, kedvező visszhangja. Darányi miniszterelnök államférfiul mér­séklettel fejti ki nyilatkozatában a magyar álláspontot, amely erélyesen hangoztatja, hogy a gazdasági és később esetleg a politi­kai együttműködésnek a Duna-medence or­szágai között igenis megvan az alapja. En­nek a lehetősége azonban Magyarország ré­széről bizonyos feltételektől függ. Ezek kö­tött a feltételek között vezető helyen sorolja elő Darányi miniszterelnök a kisebbségi szerződésben biztosított jogok érvényesülését is. Eddigi jelek szerint a magyar miniszter- elnök nyilatkozata nem talált kedvezőtlen fogadtatásra a kisantant fővárosaiban sem. Bírálják ugyan Darányi nyilatkozatának egyik-másik részét, de megállapítják, hogy a budapesti kormány állásfoglalása reményt nyújt azoknak a tárgyalásoknak sikeréref melyek a Duna-medence helyzetének rende­zésére kétségtelenül megindulnak előbb- ulóbb. Külpolitikai körökben meglehetős feltű­nést kelt az angol és francia kormányoknak Spanyol-Marokkóról megjelent nyilatkozata. Á nyilatkozat válaszul szolgál a valenciai kormány ajánlatára, mely többé kevésbé rejtett módon, de fölajánlotta Spanyol-Mar rokkó protektorátusát Franciaországnak és Angliának. Annakidején mindkét kormány nyíltan visszautasította az ajánlatot. A mos­tan közzétett hivatalos válasz azonban ke­vésbé hat dir o zott an hangzik, mint az előbb nyilvánosságra hozott visszautasítás, A mos­tani válaszban ugyanis nem érdemileg uta­sítják viss-a az ajánlatot, csak azt hangoz­tatják, hogy Marokkóval kapcsolatban spa­nyol kormányinditványra csak a polgárhá­ború befejezése után kerülhei sor_ London és Paris, ugylátszik, nem fél többé Franco győzelmétől. Mert a mostani válaszban el­foglalt álláspontjuk Franco győzelme esetén lehetővé tenné, hogy a polgárháború befeje­zése utáni spanyol kormány ugyanezt a: ajánlatot Olaszország vagy Németország ja­vára tegye meg. A német és lengyel sajtó között tovább folyik a sajtóháboru. Német lapok főleg a lengyelországi német kisebbség sérel­meivel kapcsolatban intéznek éles táma­dásokat Varsó ellen. Lengyel részről nem kevésbé szenvedélyes hangon vála­szolnak a támadásokra, melyeket épp úgy, mint a varsói német követ tiltako zását a különböző lengyel városokban lefolyt németellenes tüntetések ellen az­zal magyaráznak, hogy rövidesen esedé­kessé válik az Északsziléziára vonat­kozó egyezség megújítása és német rész­ről ezzel kapcsolatban egy uj kisebbségi szerződés aláírására akarják rászorítani a lengyel kormányt. A vita annyira el­mérgesedett, hogy a Berliner Tageblatt nagyzási mániában szenvedő lengyel so­vinizmusról beszél, mig egyes lengyel lapok újra emlegetik a német biroda­lomhoz tartozó, *még fel nem szabadí­tott lengyel területeket.“ 99 4 magyar íwém beiölíése egyelőre nem időszerű BELGRAD, április' 12. Ismét Inonu török miniszterei'nök és Rusdy Arras török kül­ügyminiszter vonata este 9 óra 40 perekor érkezett meg a belgrádi pályaudvarra, ahol a jugoszláv kormány feje, valamint a kor­mány összes tagjai, Románia, Csehszlovákia, Görögország és Bulgária belgrádi követei és számos vezető egyéniség fogadta a török államférfiakat. A pályaudvar előtti teret megszámlálhatatlan főnyi tömeg lepte el. A vonat érkezésekor a zenekar a török nem­zeti himnuszt játszotta. A török miniszter- elnök és külügyminszter, miután szemlét tartott a kivezényelt diszszázad felett, a tö­meg lelkes ujjongása közepette a városija hajtatott. SZÓFIA, április 12. A Belgrád felé utazó Ismét Inonu török miniszterelnök és Rusdy Arras török külügyminiszter meg szakit ott a útját Szófiában, ahol a pályaudvaron Koi- seivanof bulí'gáir miniszterelnök és a bulgár unafkodó képviselője, a Balkán-szöv.etség tag áil la ma imák képviselői, valamint számos máls politikai egyéniség fogadta őket. Vissza­felé utiaztában a török mini sztereón ők ismét !meg fogja szakítani utazását Szófiában s kihallgatáson jebemik meg Boris bulgár ki­rálynál. Erre a látogatásra valószínűleg áp­rilis 20-án kerül sor. Ismét Inonu török miniszterejínök Jugoszláviába magával hoz­za Kémiái? Atatürk aranyiábláját, melyet Sándor jugoiszláv király oplenatzi sírján he­lyeznek el. A tábla Kemáf A tatái rk aláírá­sát viseli. IPÁ'RIS, április 12. A francia polgári radi­kális párt legnagyobb orgánuma, a félmil­liós példányszá urban megjelenő „Dépéclie de Toulouse“ Emmanuel de Rudbeck ismert kill pofiit ik ai újságíró tollából hosszabb be­szélgetést közöl Magyarország miniszterel­nökével, Darányi Kálmánnal, aki a beszél­getésben Magyarország és a kisantant-álla­mok viszonyáról tett francia politikai kö­rökben rokonszenves feltűnéssel fogadott nyilatkozatot. — A dunam»nt!i államok kérdésében — mondta Darányi —- Schuschnigg osztrák kancellár legutóbbi budapesti tartózkodá­sa alkalmával megállapítottuk, hogy tel­jes egyetértés áll fenn az osztrák és ma­gyar államférfiak között arra nézve, hogy a szomszéd államokkal való korrekt vi­szony megteremtése valamennyi állam ér­deke és hogy előzékenységgel el is lehetne érnj a közeledést. Magyarország mindig törekedett a szomszéd államokkal való jóviszony fenntartására. Azokkal az álla­mokkal, amelyekben nagy számmal élnek magyarok, a gazdasági és kulturális kap­csolatok révén, valamint földrajzi és etno­gráfiai adottságok mellett sokféle érint­kezési pontot találhatunk. Magyar részről (Cikkünk folytatása az utolsó oidaloa| Van-Zeeland belga miniszterelnök nagg győzelme Pegrelle ellen A kormánypárt huszonegyezer s zavazattal többet kapott, mint a muH évben BRÜSSZEL, április 12. A Degrelle rexista vezér egyik hívé­nek lemondása után gazdátlanul maradt képviselői tárca betöltésére Brüsszelben tegnap folyt le a választás. A rexista képviselő lemondásának különben éppen az volt a célja, hogy alkalmat adjon erre a választásra, melynek viszont, rexista szemszögből nézve, az lett volna a feladata, hogy a Van-Zeeland minisz­terelnökkel szemben önmagát jelölő Leon Degrelle népszerűségét bebizonyít­sa. Az eredményről kiadott belügymi­niszteri jelentés szerint, a választási harcból 276.816 szavazattal Van-Zeeland került ki győztesen. Degrelle mindössze 69.432 szavazatot kapott. 28.385 üres szavazatot adtak le. A szavazás nyugodt hangulatban folyt le és déli egy órakor végétért. Délután négy órakor kezdték meg az urnák ki­ürítését. A szavazócédulák átvizsgálása alkalmával, mindjárt a kezdet-kezdetén kitűnt, hogy a szavazatoknak mintegy hetvenöt százaléka a miniszterelnöknek jutott, mig Degrellere csak húsz száza­lék esik. A szavazócédulák összeszámolása után kitűnt, hogy az 1936. évi választások eredményéhez viszonyítva, a belga kor­mánykoalíció 21.626 szavazatot nyert. Az eredmény tudomásulvétele után Van Zeeland miniszterelnök kijelentette az újságírók előtt, hogy legderiilatóbb re­ményeit is felülmúlja a szavazás ered­ménye, amely valósággal elragadtatja. Degrelle rexista vezér viszont azt han­goztatja a sajtó képviselői előtt, hogy pártja tovább folytatja a harcot annál is inkább, mert a választási eredmény csak azt bizonyította be, hogy az ellen­felek tartják állásaikat. Hogy rendzavarásnak elejét vegyék, a választás ideje alatt erős rendőrkordo­nok zárták el a székház körüli utakat. ^dSjéréa Bucurestiböl jelentik: Enyhe déli légáramlás, változó felhőzet, keleten az eső szünése várható, a hőmérséklet nem változik lényegesen.

Next

/
Thumbnails
Contents