Ellenzék, 1937. április (58. évfolyam, 75-99. szám)
1937-04-13 / 85. szám
£ BEEB/V ZfíK I') .17 ii pr Ilin II. jmmammammmmi Egy nap története A címeiről és méltóságairól lemondatott Miklós herceg a napokban elhagyja az országot és valamelyik nyugateurópai államban telepszik le Legutóbbi számunkban szós/tinint közöltük a korom»turnus határozatát, moly Miklós herceget 1981 aktóbor 28-án Buznii- megyében DokTené szül. Dumitrescu Joana ússz on nyal (kötött házassága miatt az ural- kodócsalád tagjainak polgári tevékenységére vonatkozó törvény 13. szakasza alapján her- orgi címéből folyó minden jogától és összes előjogai (tói megfősz.tolta. A határozat előz- menyeit s hivatalosan később közreadóit 'iitMidkiviil érdekes rév/, letétit technikai okokból szombaton délben még nemi adhattuk közre, így az időközben kapott legújabb távirati jelentésekkel ezúttal közöljük olvasótáborunkkal. fatfarescu a pártvezérekkel tárgyal Tatái esen korm árnyéiul ök, Inc ulei heflyttes nviniszle r elnökkel, numikü-1 önben a fővárosban tartózkodó pártvezérekkel pénteken egész nap hosszabb megbeszéléseket folytatott. Tanácskozott Mihail lache, lorga, (i. Fiii- pescu, Argetoianu, Vaida-Voevod és Bratia- mi pártelnökökkel. A nap folyamán a történték kiszivárogtak a nagyközönség körébe is és a délutáni lapok engedélyt kaptak arra, hogy a tényt kommentár nélkül közöljek. Kz az engedélyt később visszavonták, úgy hogy az este megjokinő lapok semmit sem közölhettek a történtekről. Minisztertanács Dinu Bralianu lakásán 'Pénteken délután 4 órakor Dinu Bratia- nu pártelnök lakásán minisztertanács volt, amelyen a kormány összes tagjai jelen voltak. A minisztertanács után délután fi órakor a mlntiszlerelnök újabb megbeszélésen voll M liaíache pártelnöknél, aki a minisz- lertanács tartama alatt ki hali ga túlsóm jelent meg Miklós hercegnél Snagovban. A megbeszélés hosszu ideig tartott s eredménye csak az volt, hogy a herceg kájelenítette, hogy h akar mondani összes jogai'ól és tisztségeiről!. A miiniszlertanács után délután 6 órakor a királyi palota marsa Hja koronatanácsra hívta egybe a kormány tagjait. A nyotic órakor megtartott koronata.nácson resztvettek nemcsak a kormány tagjai, hanem a hadsereg marsallijai is. A koronatanács e9ti 11 óráig tartott. A koronatanácson résztvevő politikusokat az újságírók megrohamozták és kérdésekke-'l árasztották el. A kérdésekre egyedül lorga válaszolt, aki az alábbi rövid nyilatkozatot tette: — Nem mondhatok semmit, mert a kérdés nagyon súlyos. Ez történt a koronatanácson A koronatanácson Tatarescu miniszterelnök az alábbi nyilatkozatot olvasta fel: Felség! Miklós királyi Herceg őfensége 1931 október 26-án a Bazau megyében levő Tohani községben házasságot kötött Ioana Dolete, született Dumitrescu asszonnyal, amint ez a Tohani-i anyakönyv ide mellékelt 16—1931. számú aktájából is kitűnik. Ezt a házasságot őfelsége beleegyezése nélkül kötötte meg, a királyi családról szóló törvény 12. és 13. szakaszainak ellenére. E szakaszok értelmében ez a házasság semmis és nemlétező és ez alapon az llfov-i törvényszék 1931 december 7-én 1403. sz. végzésével ezt meg is semmisítette. A megsemmisítéstől függetlenül azonban a királyi család törvényeinek 13- sz]akasza más szankciót is előir: ,,mindazok az uralkodók, trónörökösök, hercegek és hercegnők, akik a király beleegyezése nélkül házasságot kötnek, jogszerint megszűnnek a királyi család tagjai lenni és e helyzetükből származó jogaikat és előjogaikat elvesztik“. E szankcióknak végrehajtására eddig még nem került sor. Felséged a közös óhajnak megfelelően szükségesnek tartotta, hogy elhalássza a törvény szigorú alkalmazását, remélve, hogg a herceg idővel elhatározását megváltoztatja. A későbbi események azonban nem igazolták ezt a várakozást. Az eltelt öt év alatt a herceg nemcsak hogy nem mohdotf le a házasságról, mellőzve a: ország óhajtását, sőt mind jobbam ragaszkodott ahhoz és ennek többizben kifejezést adott. Módot keresett arra is, hogy ezt a helyzetet törvényesítse. Az aggódó kormány nyílt helyzetet akart teremteni az ország és a dinasztia érdekében. A helyzetnek a fisz- tázását maga Miklós herceg is kérte és ennek a óéinak érdekében levelet intézett úgy őfelségéhez, mint a kormányhoz. A bevezető beszéd után Tatarescu miniszterelnök MikjTős herceghez intézett nyilatkozatát ismertette, mely így hangzik: Királyi Fenségf "Azok a legutóbbi beszélgetések, amelgek- kél Fenséged engem, megtisztelt, régóta válaszra köteleznek. Tekintettel a kérdés súlyos voltára, állandóan halogattam a választ abban a reményben, hogy a kérdéses ügy az ország várakozásának megfelelően oldódik meg. Azonban a helyzet nem változott, sőt Fenséged legutóbbi elhatározása folyamán még súlyosbodott. Ilyen körülmények között kénytelen vagyok egyrészt válaszolni a Fenséged által feltett súlyos kérdésekre s ezzel enyidejüleg a kormány nevében rá kell világítanom néhány kérdésre, amelyek a dinasztia tekintélyénél: megvédése tekintetében elengedhetetlenek Keren1 Fenségedet, lágy je el, hogy ez a válasz csak abból a súlyos felelősségérzésből fakad, amellyel a trónnak és a: ország legfőbb érdekeinek tartozom. Kérdésére és kérésére adott válaszom tehát csakis a következő lehet: k. Mindaddig, amig Fenséged ragaszodik ehhez a: el nem ismert házassághoz, nem tölthet be semmi olyan szerepet és tisztsége f amellyel őfelsége egyébként megbízná. Kénytelen vagyok Fenséged legutóbbi kijelentéseire megjegyezni. hogy a kormány nem egyezhetik bele abba, hogy „fíománia hercegnője“ címét jogtalanul és a királyi ház törvényeinek ellenére is viselhesse valaki. Fenséged által önhatalmúlag adományozott cim csorbítja Őfelsége tekintélyét és súlyoson érinti az ország és a korona méltóságát. A kormánynak ezt a magatartását azok az értékelések szabályozzák, melyek a dinasztia történeti szerepéből és a monarchikus eszmékből következnek. A kormány meg j van győződve hogy az uralkodó család tag jai nem köthetnek olyan házasságot, amelyek nem felelnek merj a dinasztia törvényeinek és amelyek súlyosan érintik a hagyományokat és dicsőséget, melyet Fenséged családja képvisel. Kötelességem kérni Fenségedet, fontolja meg jól a komoly helyzetet, melyet kívánsága által teremtett. Fenséged vagy lemond arról az elhatározásáról, melyet Őfelsége a király s egyetlen kormány sem ismerhet el törvényesnek s akkor kikerülhetők a kelle- metlenségek, melyek egy tisztázatlan kapcsolatból származnak — vagy kitart Fenséged a jelenlegi helyzet mellett s ebben az esetben le kelt mondania mindazon előjogokról. melyek a királyi házhoz való tartózásából származnak. Királyi Fenség1 Nehezen irom mindezt. Úgy képzelem azonban, hogy a: eskü, melyet az országnak és királynak lettem, arra köteleznek, hogy ne hosszabbítsak meg olyan helyzetet, mely úgy az országra, mint a koronám nézve ve szedehnes. Befejezésül, engedje meg Fenséged, hogy a kormánynak és az országnak nevében egy kérelmet tolmácsoljak. Abban az órában, melyben szives lesz határozatát velem közölni. ne hallgasson csupán azokra az érzelmekre, melyek múló jelentőségűek, hanem figyeljen arra az örökkévaló parancsra, mely megjelöli az utat, melyet követnie és a kötelességeket, melyeket teljesítenie kell. Vagyok és maradok Fenségednek legtisz- teletleljesebb és legodaadóbb hive Gheorghe Tatarescu sk 4 jegyzéknek nem volt meg a kívánt hatása Tatarescu miniszterelnök a következő megjegyzést fűzte a tények isme Teleléséhez: — Jegyzékemnek nem volt meg a kívánt hatása. Miklós herceg nem adott határozott választ. A később küldött jegyzékekre is kitérő, vagyis nemleges feleletekéi adott. A kormány összes tagjainak határozata alapján az utolsó lépési április 8-án tette, mikor utóljára hivatkozott o herceg magas felelősségérzésére és hazafiasságára. Az erőfeszítés azonban ezúttal is hiábavalónak bizonyult, A hercegtől szóban és írásban kapott válaszok azt bizonyító'Iák, hogy ragasz, kodik ahhoz a házassághoz, melyet az országnak egycllen felelősségteljes polgára sem fogadhat el. Felséged abbeli reménye, hogy idő múltával a herceg lemond tervéről', nem vált valóra. A helyzet napról-napra jobban veszélyeztette az ország nyugalmát és a Korona tekintélyét. A kormány véleménye az, hogy ez ügyet Felséged magas döntése elé terjeszti s tisztelettel kéri az uralkodó család tagjainak polgári tevékenységéről szóló törvény 13-ik szakaszának alkalmazását. A Tatarescu miniszterelnök által ismerteted jelentést a kormány minden tagja ellen- jegyzéssel látta el. Tirolban telepszik le Brosteanu Miklós Á szombat éjszaka folyamán történt eseményeket követően a Lupta jelenlése szerint vasárnap miniszterközi tanácskozások voltak Tatarescu miniszterelnök lakásán, hol azokat az intézkedéseket beszélték meg, melyek a koronatanács határozatából folynak, így mindenekelőtt Miklós herceg uj neve felől határoznak s erre nézve bevárják a herceg kezdeményezését. Valószínű, hogy a Hohenzollern családi név helyett Brosteni-i birtoka után a ,Brosteanu Nicolae“ nevet veszi fel. Rövidesen külföldre — valószínűleg Ausztriába — utazik feleségével és Tirolban fog letelepedni, hol iparvállalatot alapit. Elutazásáig Snagovban tartózkodik. Ugyanakkor a lap szerint a volt herceg életjáradekát is megállapítják. A koronatanács 'határozata s Miklós herceg távozása folytán a hadsereg vezérfel- ügyelöi és legfelsőbb haditanács tagsági helyeket rövidesen betöltik. Grtgoire Filipescu nyilatkozata Grigore Filipescu, a román konzervatív párt elnöke a következő nyilatkozatot adia a lefolyt tanácskozásról: — Most is a királyi palotában tartott koronatanács hatása alatt állok. Nem mondhatok semmit arról, ami ott történt, csupán személyes véleményemet közölhetem a sajtóval. A határozat elkerülhetetlen volt, mert maga a herceg is minden hivatalos kísérlet ellenére is igy akarta Oly határozottan tartott ki elhatározása mellett, hogy ezt nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Elismerem Miklós herceg áldozatos munkáját, melyet a restauráció érdekében fejtett ki. Ez feledhetetlen marad. Ugyanakkor megragadom az alkalmat s nemhivatalos minőségemben nyugalmat és nemzeti tekintélyt kérek az országtól. A koronatanács határozata a hivatalos lapban BUCUREŞTI, április 12. A hivatalos lap mai száma szószerint közli a koromatanáos határozatát s a kormány jelentését, melyhez rendelettörvényt fűz olyan érteleimben, hogy Miklós herceg a királyi családnak nem tagja többé s megszűnteik összes ebből eredő jogai. A rendelcttörvény az igazságügy- miniszter s a nemzetvédelmi miniszter ellen- jegyzésével jelent meg. Egy másik rendeiet- törvény megállapítja ugyanakkor, hogy Miklós herceg a román hadseregnek sem tagja többé s az összes általa betöltött helyek megüresedtek. Ez a rendelkezés a légi és tengeri haderőre is vonatkozik. A korona tanács határozatát Inculet helyettes miniszterelnök hozta Miklós volt herceg tudomására. Feladatának teljesítése után Tătărescu miniszterelnököt kereste fel, aki jelentést tett az uralkodónak. A „Curentul“ jelentése szerint Miklós Inculet helyettes minilszierelnökke] jövő tervei! is közölte. Bu- curesti-ti lapok jelentése szerint Miklós volt herceg Ausztria, Franciaország és Itália között választ s nem bizonyos még, hol fog letelepedni. Az utóbbi idők legnagyobb könyvsikere! FOWLER—WRIGHT: (1938-as háború) Egy modern próféta hangján jeleníti meg az iró napjaink rettentő vízióját: a Háborút, a Tüzet, a Gázt, a Halált, mely milliókat kaszabol le és országokat tipor szét, Óvó intő szózat ez a döbbenetes izgalmassággal pergő regény, amelyet mindenkinek el kell olvasnia. 130 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTALYÁBAN, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállítjuk. Özönvíz előtt — Nagy István darabjával a he mat at ó ja A Szépmives (.éli dl imapalya/alau l.ilmi tetett danii) lieiuuteiójiil loko/otl < i<l«-kló<l előzte meg. És örömmel láttuk hogy j li túl és eddig ismeretlen s/.er/.ö első mind. ■ j * a vasárnap esti liiMimlalóii lelje okért at i tolt. A damb IcIépiP-M III k i. amu • alól k O hagy is, ezeltet a szerkezetbe >> kai feledtette a színpadról ü-áiadó levi-gö frissessége u i zorü égi im» y i szokt daraboktól neme ak s/oeiális s/ine/ele v'cn különbözik, hum-in cl dsorbaii azáltal hogy többel akai iiyujtaju, mini egyszerű .szórakozást. A mi napjaink, kisebbségi éle tünk szolgáltatta a ga/dag anyagól u sodró drámához, amelynek problémáiban a magyar társadalom bőm ás i és Icziillése tárul elénk. Hadady Lajos tönkrement dcszkagyáros Bucurestibe megy szerencséi próbálni, itt azonban javulás helyett helyzete mind súlyosabbá válik. Nála lakik feleségének a bátyja is. Szánlhó István, akii valamikor kommunista tevékenység miatt elítéllek volt, de a börtönből megszökött és áln v alatt él, maga Hadady sem tudja, hogy kicsoda. Szánthó a kommunista célokra kapóit pénzt Hadadynak adja kölcsön, aki kártyán elveszíti és amikor a család a legszorultabb helyzetben van — mert a volt deszkakeres- kedő nem képes visszafizetni a pénzt Szán- thónak, akit a titkos egyesületek emiatt már a legsúlyosabban megfenyegetik — levél érkezik Darkólól. Hadady egyik hitelezőjétől, akinek pénzét spekulációkban vesztette el, hogy a ‘házukhoz költözik és mindaddig a nyakukon ül, amig pénzét vissza nem kap- ja. Darkó ur meg is érkezik (a második felvonásban) és kiderül, hogy lulajdonképen ö a darabnak a lelke. A nyelvismeret hiánya miatt elbocsátott vasutas egész vagyonkáját adta volt kölesön Hadadynak, igy most érthető az elszánt viselkedése, amikor nemcsak állását vés zielte el. hanem e hosszu éveken keresztül öregségére gyűjtögetett pénzét is. A volt kereskedő azonban egyre leunebb csúszik a nyomormágba, Darkó ur pedig, az emberi jóságnak és gonoszságnak ez a pompás keveréke, a háznál lévő utolsó garasokat is szorgalmasan kiszipolyozza. A harmadik felvonásban megindul az események z uh a tóga. Hadady gyanút fog, hogy a náluk lakó férfi 'vagy szeretője a feleségének. vagy pedig kém és el akarja távoli- lani, az asszony kétségbeesetten vallja meg az igazat, de férje nem hisz neki. Ellenben Darkó kihallgatta beszédüket, igy tudja, hogy a fiatalember a rendőrség elöl bujkál és ezt a helyzetet is lermészetesen a maga céljaira használja fel, a kétségbeesett asz- szonytól az utolsó konyhapénzt is megkaphatja. Hadadvné azonban a reá nehezedő élelet nem birja tovább, öngyilkosságra gondol, elkészíti magának a mérgezett kávét, de ezt nem ő is-sza meg, se nem Darkó ur, aki az első kortyra gyanút fog, hanem az éppen hazatérő Szánthó István. Hadady. aki megelőzőleg egy gépkocsivezetősztrájkba is beleártotta magát, mint sztrájktörő és emiatt alaposan elverték, házához viszi a rendőrséget, hogy tisztázzák a helyzetet. A helyzet azonban másképen tisztázódik, kiderül, hogy a méreg nem is volt méreg, csak idegcsilla- pitó, Szánihó pedig a rendőrség emberei igazoltatását megelőzve kiugrik az ablakon. A rendőrség lelövi . és elfogja a szökevény kommunistát s ezzel be is fejeződik a darab, kikerekités és megoldás nélkül hagyva a többi kérdéseket. A párbeszédek elevenek, fordulatosak és folyékonyak, ez a darab egyik legnagyobb értéke. Az eseményeknek fenli — gyöngének látszó keretét — az ember- és környezetábrázolás ügyessége teszi élővé és színessé. Az Írónak rengeteg „anyag“ áll rendelkezésére és közlük nem mindig a legbiztosabb kézzel válogat. Az első felvonás hibátlan. egyenes vonalban emelkedik. Az ösz- szes kérdések felvetődnek és szembeállitód- nak. A második felvonás, ahol a bonyodalmaknak központja kellene legyen, a legsimább. emelkedése visszaesik a felvonásvégen. Hátránya a két első felvonásnak, hogy a főszereplők feltűnően keveset cselekszenek, minden csak történik körülöttük és ők alkalmazkodni igyekszenek a körülményekhez. Ez a passziv magatartás azonban az ulolsó felvonásban megváltozik. A szereplők sorában mindenekelőtt Tompa Sándort kell kiemelnünk . aki az este egyik legjobb alakítását nyújtotta Darkó szerepében. Nagyszerű biztonsággal haladt a komédiának és tragédiának érintkező vonalán. Fényes Alice a feleség szerepében meg- kapóan jó volt. Borowszky Hadadyjá és Nagy István Szántbója stílusosan egészítette ki a játékot, Felszeghy Mária és Bázsa Éva kis szerepeivel együtt. Az egységes és min den igényt kielégitö rendezést Tóth Elek végezte kitünően. A közönség, amely zsúfolásig megtöltötte a házat, sokat és lelkesen tapsolt £t szerzőnek és szereplőknek, (b.gy '■ Az ELLENZÉK a haladást szolgálja. A kisebbségi és emberi jogok előharcosa.