Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-07 / 55. szám
A I f it at d ■i. d A >1 I I 1 I I I I 19 37 március 7. KÖVESS ISTVÁN Szervező munka A közhasznu-munkaszolgálac megszervezését a nyomasztó munkanélküliség hívta életre Európában és Amerikában. Elsősorban az uj nemzedék munkanélkülisége nyugtalanította az érdekelt államokat, melyek úgy döntöttek, hogy munkataborokba tömörítik az ifjúságot. A szervezés*.' munkát aztán maga uz állam, vagy az állam által alkotott, illetve elismert* egyesület vette át, a munkatáborok belső szervezetei eszerint több tekintetben különböznek egymástól. Lengyelországban a fiatal munkanélkülieket segélyező szövetség szervei állami segítséggel már 15 éves életkorban átveszik a gyermeklélek irányítását, hogy kétéves előkészítés után öntudatos közmunkára rendeljék a fiatalokat 17—21 éves életkorban. Hasonló munkatáborokat találunk Németországban, hol maga az állam — a nemzeli-szocialiistapárt — szervezte meg a munkatáborokat s 29 kerületben 300 csoport dolgozik a párt felügyelete alatt. Hathónapi munka után „pasaportot“ adnak. melyek nélkül senki nem lehet szakmunkás. Ugyanakkor iskolákat állítottak fel, melyek munkavezetőkről s főnökökről gondoskodnak. A fiatal nőket külön táborban foglalkoztatják. Külön táborban vannak elhelyezve azok is, akik érettségi vizsgát tettek úgy, hogy négy hónapot munkával töltenek, további négy hónapot sportolnak rohamosztagosok felügyelete mellett. A német politikai jellegű rendszer a lengyel gazdasági és szociális természetű rendszerrel nem azonos s tökéletesebb ennél, mert a magánegyesület kiküszöbölésével lehetetlenné teszi a kibúvást a munkaszolgálat alól. Kötelező munkaszolgálattal találkozunk Itáliában és Szovjet-Oroszország- ban s nem szabad elfeledkeznünk Bulgáriáról sem, hol 20—40 éves életkorban mindenkit magába ölel a ,jtrudova prodvinost“. A költségvetési helyzet azonban nem engedi meg a nagy tömeg felhasználását, ezért kizárólag munkanélkülieket alkalmaznak szép eredménnyel közmunkára. Csehszlovákiában, Dániában, Ausztriában, Norvégiában, Svéd.- országban, Angliában, Amerikában, Kanadában szintén államilag ellenőrzött munkatáborok vannak. A közhasznu-munka romániai megszervezésének célja: a társadalmi összefogás, továbbá: fálu és város mentői hathatósabb összekovácsolása. Munka mellett nevelést is adnak ugyanakkor. Végül erősíteni szeretnék a fegyelmet, mely egyedül szolgálja az arinyira áhított rendet és nyugalmat. A szenátus által már megszavazott törvénytervezet aranyközéputon kiván haladni. A javaslat előadója hangoztat!3, hogy biztosítani akarják 3 „szabadságot“ s hozzátette, hogy ez a leszögezés a gondolatszabadságra is vonatkozik, mert nem követelik a pártprogram elfogadását. Ugyanez a szabadság vonatkozik az előadó szerint magára a munkára is. A törvénynek ugyanis nincsen inkvizitórius jellege. Legfőbb célja, hogy rendet teremtsen a már meglévő munkatáborokban s összhangba hozza a munkaszoIgá!t3tást a katonai előkészítés programjával. A városi intel- icktuel-elemet végül közelebb óhajtja vinni a faluhoz. Diaconescu szenátusi előadó ígéretet tett arra, hogy a kitűzött célt „nem csendőri kényszerrel“ szolgálják majd a hatóságok. A katonai előkészítés vezetői és a kulturális falumunkát végző úgynevezett „királyi diäkesapatok“ vezetői lesznek a munkatáborok Oktatói. A munka 18 éves életkortól 21 évig tart. Az első évben a fiuk fürdőt, sportteret, lövöldét építenek, oly munkát végeznek tehát, melynek maguk veszik hasznát. A második évben községük, megyéjük közmunkáiban segédkeznek. A harmadik évben messzebb vidékre viszik őket állami munkálatokra. Az ellenzéki pártok bizalmatlanul fogadták a javaslatot. Általában félnek a korlátozástól. Alkotmány szerint ugyanis minden állampolgár: maga, vagy másokkal összefogva szabadon dolgozhat s bármily hasznos és az aliamra nem káros munkára vállalatot alapíthat, ha mások szerzett jogát nem csorbítja és a fennálló jogi és erkölcsi szabályokkal nem jut ellentétbe munkájával Alkotmányos, demokrata szempontból tehát senkit nem lehet akadályozni munkájában, társait mindenki szabadon választja s kártérítést tartozik fizetni az állam is, ha indokolatlanul avatkozik ebbe. Az állam meg kell védje a munkaszabadságot s ha jogsértésről, törvénytelenségről, bűntényről van szó, nem késhet a meg'orlással Amennyiben tehát megenge dett, illetve megengedhető munka folyik valamely táborban, alkotmányjogi szempontból nem lehet szó a munka akadályozásáról. Az alkotmány tehát békeidőben a munka szabadságát, szabad támogatását és szervezését félre nem érthető módon biztosítja. A nemzeti-parasztpárt ennek figyelembevételével kétségbe vonta, hogy a törvénytervezet megvalósítására sor kerülhet. A nemzeti-kereszténypárt a javaslatban foglaltak és a jelenlegi német rendszer közötti különbségre hívta fel a figyelmet. A német közmunka-szolgáltatás megszervezésének ugyanis az előirt kötelességteljesitésén túl a lelkesedés volt az alapja. A jobboldal attól t3rt, hogy a be nem vallott cél: az ifjúság el- kesedésének lecsapolása. „Szabad ég alatti javítóintézet jellege lesz a felállítandó munka- tábornak, melyben munkára kényszerítik majd az ifjakat, mintha a munka oly lealacsonyító volna“ — irja a ,,Tara Noastra“ — Goga lapja — s hozzáteszi, hogy a munkanélküli inteilektuelek nem ezért tanultak. Joanitescu, Manoilescu, Miciescu jobboldalról, a szocialista Jumanca szenátor baloldalról támadták a javaslatot, melyhez a „munka szabadságának“ érdekében Jorga professzor is felszólalt. Végül maga Nistor miniszter jelentette ki, hogy hajlandó belemenni bizonyos módosításokba s a magánkezdeményezést is elismeri állami felügyelet alatt. Mert nyugodt llégkörre van szükség és nem lehet épitőmunkát végezni gyűlölettel és igazságtalanságokkal. _ Nem akadályozni, de irányítani akarunk — mondja Nistor munkaügyi miniszter — Nemcsak a munka, de a nevelés célját is szolgáljuk Azt mondják,: nem lesz lélek az igy megszervezett munkában Megtaláljuk majd az eszközöket s oly embereket faragunk, kik saját erejükből, becsületes munkával biztosítják megélhetésüket s a miniszteri ajtóknál nem koldulnak segítséget Megoldatlan kérdést képez a tervezet pénzügyi oldala s a munkanélküli segélyek folyósítása bebizonyította, hogy szinte leküzdhetetlen akadályról van szó. Nagyösszegü befektetés szükséges, melynek előteremtése nem valószínű a mai súlyos válságban. Élelmezés, zsold, felszerelés (ruha, cipő, stb.) fuv^r, táborfenntartási költségek fejenként 2 14 márkát tesznek ki Németországban naponta. Mai körülmények között ily célra állani, megyei, városi, községi áldozatra nem számíthatnak. Az önellátás — legalább kezdetben — szintén teljesen bizonytalan, bár közhasznu-munka során közel 10 millió munkanapot dolgoztak tavaly Németországban. Valószínűbb, hogy ismét taksára — x százalékos illetékre kerül sor, amiből évi 150 millió lejt lehetne előteremteni. A javaslat lényeges árnyoldala, hogy a napszámosok, szakmunkások kenyerét érinti s a kitűzött céllal ellentétben szociális zavarokat okozhat munkanélküliek szaporításával. A törvénytervezet szenátusi előadója sem titkok3, hogy a törvény alkalmazása idején nehézségekre számíthatunk s kijelentette, hogy bölcs kiegészítő rendelkezésekre lesz szükség, ha igy kívánja a kísérlet és tapasztalat. Nincs tehát végleg lezárva a vita. A kormány a női munkatáborokkal is várni akar s remélhető, hogy további módositáso kát eszközölt az ellenzéki felszólalások tekintetbevételével a törvényjavaslaton. Háromnegyedórás légitámadás Róma felett... RÓMA, március hó. A Róma feletti nagy légitámadás öles vörös plakátokkal kezdődött. Szerda reggel, szakadó esőben jelentek meg a római uccá- ■ kon és hírül adták, hogy valamelyik nap lég- eLháritó gyakorlatok lesznek. Több pontban oktatta ki Lazio prefektusa a polgárságom teendőire és nyomaték kedvéért megemlítette, hogy -aki pedig nem tartja be -a rendelkezéseket, pénzbüntetéssel sújtható kihágást követ el. Szerda reggel óta várta Róma a légitámadást. Este két másodpercre valahogy tévedésből megszólaltak a szirénáik. Az utcalám- ipák-at eloltották, -a kávéházakból sürgősen hazaküldiék az embereket. öt perc múlva azonban kigyultak a lámpák és (kiderült, hogy az egész csak vaklárm-a volt. Beavatottak állították: egy hétnél előbb nem támadják meg Rómát'. Megszólaltak a szirénák Csütörtök este háromnegyed hat tájban, a legnagyobb forgalom idején azonban ismét megszólalliak a szirénák. Az utca-lámpáik elaludtak, a fontosabb utakat forgalmi rendőrök lepték el. Tiz percen belül a szabályoknak megfelelően megálltak az összes autók, autóbuszok, kiürültek a remiz felé vágtató villamosok, az emberek egy része rohant hazafelé, másik részéi azonban a rendőrök alig győzték a kapuk alá küldeni. Hat órakor olyan csend lett -a lehuzottredőnyü üzletek, a besötétitelt házaik között, a fekete utcákon, mint máskor a hajnalt megelőző órákban. Csak a sisako's rendőrök árnyékai imbo- fyogitak bizonytalanul a feketeségben; civil nem közlekedhetett. Csúnya tramontana fújt. A bóra édestestvére pillanatokra záport zúdított a magasból a kihalt utcákra és megzörgette a keresztbe lógó cégtáblákat. Kedély télén érzés volt. A kapuk alá hajtott emberek csendben, feszülten figyeltek -az utcára, csak egy-egy „vicces fiatalember“ igyekezem jó mondásokkal felderíteni a kellemetlen hangulatot. „Igy lesz ez a háborúban is?“ — Ez komolyan is igy lesz majd? — kérdezte egy kislány az idősebb úrtól, aki a kezét fogta. — Mit tudom én? — mordult- rá az idősebb ur. — Én a háborúban nem voltam városban! Hátat forditOt-t az utcának és cigarettára gyújtott. Egy férfi rászóft-: — Mit gyújtogat it? Nem olvasta, hogy nem szabad?... Veszekedni kezdtek. A kérdés, hogy valóban igy lesz-e majd, egyelőre nem dől-t el. Igazolványomban bizakodva elindultam a Corson, hogy a város különböző pontjain nézzem meg a 'légitámadást. Minden tiz lépésnél m egálhtot talk, de azért előrejutottam. Az aragno-kávéház bejárata alat-t, kabátban, § bundában -a rózsaszinruhás női zenekar vi- § hogott a különös sötétségben. Néhány fiatalI ember kontrázott nekik a háttérből. A Chi- gi-palotia előtt félköralakban kis fekete csoport állt, hangosan magyaráztaik egymásnak. Valami bizottság; -lehetett. A Gatleri-a oszlopsora zsúfolva volt* 1 kiváncsiakkal. Autó szirénázott- el v-ad vágt állásiban, aztán motorkerékpáros rendőrök rohantak mindenfelé. Pár perc múlva megjelentek a mentők és a gázelhár-itó osztagok gummiru- hás, álarcos fantomjai. Csak pillanatokra tűntek fel, -aztán beolvadtak a sötétségbe. Nyomasztó csend volt. Hirtelen egy macska nagyot nyávogott, □ dühösen mordult fel egy kutya és a cica nyo- B mába eredt. Hangosan, jólesően kezdőit nevetni a Galleria. Már tu-lkomolynak látszott a dolog; a kutya-macska háború kicsit köny- nyitett a sűrű levegőn. Ismét előtűnnek a fantomok. Nappal, világosságban is nyugtalanítók, de igy sötétben, am-kor csak homályos, bizonytalan körvonalaikat is alig 'látni, egyenesen ijesztők. Újra elterpeszíkedik a csend. Senki sem beszél. Azt hiszem most sokan gondolnak arra, amit a kislány kérdezett: „komolyan is igy lesz majd?“ Már több mint félórája sötét a város és egyáltalán nem hallani repü- lőgépzugást. Hiába nézegetünk az égre; semmit 'sem látunk. — Micsoda légitámadás ez? — kérdezi valaki elégedetlenül. Hallani a hangján, hogy nem bánna pár bombát az izgalom kedvéért. Akár a szomszédságban is felrobbanhatna miatta. — Hol vannaik a repülőgépek? — ismétli meg a kérdést, de senki sem válaszol. Már öt perce nem történik semmi. Meddig -tart- még a sötétség? Kissé idegekre menő ez a nagy csend és a messze itt-ott felhangzó szirénazugás. Félperces záport ver a tramontana megint' az utcára; fényesen ragyog, utána az üres úttest. Hirtelen szirénazugás'Sial telik meg a levegő. Nem autó, hanem -a nagy városi szirénák dudálnak. Ez a megállapított jel. Vége a támadásnak. Az utcalámpák kigyul- nak, iaz üzletek redőnyeit pillanatok alatt felhúzzák, a másodpercekkel előbb még el- varázsoltnak látszó sötét, mozdulatlan automobilok, autóbuszok elindulnak. Két perc és semmi sem mutatja, hogy Róma felett légiit ám-adá-s volt. A Palazzo Chigi előtt ismerős magasran- gu katonatiszttel találkozom. Ragyog az arca. — Mit szósz — kérdi — ehhez .a fegyelemhez? öt perc alatt olyan sötét volt a város, hogy nincs az a pilóta, aki kiigazodik felette! Nem hagy nyugton a kislány kérdése. Megismétlem: — Ez komolyan is igy lesz majd? Nevet. — Prendiamo un caffé! — mondja válasz helyett és betol egy ragyogóan (kivilágító', t j bár espressomasinája elé. Barcs Imre.---- —— l-ll-nr..... Furcsaságok a nagyvilágból Berlinből irja a Temps tudósítója, hogy az élelmiszerekkel való takarékoskodás, amelyet a négyéves terv tesz szükségessé, elsősorban a zsiradék, olaj, vaj és gabonanemüek terén mutatkozik. .4. szállodások szervezete újabb egyszerűsített étlapot ajánl tagjainak. * Schuschnigg osztrák kancellár lapja, a Neuigkeitsweltblatt a Neurath külügyminiszter látogatása alkalmával lefolyt tüntetésekről többek között a következőket irja: „A tüntetők, akik között nagy számban voltak asszonyok is, nem eszméltek rá az idők kötelességére. Hogy céljuk mennyire nem a vendég üdvözlése, hanem csak rendzavarás volt, azt mutatja, hogy egy nagy részük a Hazajiu Front háza elé vonult, ahol a biro- \ dalmi külügyminisztert természetesen nem láthatták, csak a Hazafiui Front és Ausztria ellen tüntethettek. Ugylátszik ezt adják válaszul a kancellár felhívására, aki együttműködést sürgetett. Nem az állam akadályozza \ meg a békés együttműködést, hanem azok, akik elég merészek ahhoz, hogy a nacionalizmust maguknak sajátítsák ki“. * Damourex volt francia pénzügyminiszter irja: „Léon Blum nem tudja folgtani a közmunkák programját és nem tudja kiegyenlíteni a köztisztviselők fizetését. Szünetet kell tartania. De ha ezek q tervek ma szünetelnek, akkor nem lehet őket holnap sem megvalósítani Ez: egy programról való lemondási jelent, igen: valóságos beismerését annak. hogy Blum nincs többé meggyőződve úgy, mint volt a múltban, gazdasági és pénzügyi felfogásának helyességéről és hogy a klasszikus alapelvekhe: tér vissza. .4; ilyen vallomásnak megható ereje van és csal: öregbítheti egy államférfiu tekintélyét. mert politikai becsületességének bizonyítékául szolgád " ^ v ’ - - 'S'*' v r r
