Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-28 / 73. szám

1937 március 28. ELLEN ZŰR TALÁLKOZÁS Irta: ZSIBÓI BÉLA A ió kölnivíznek nemcsak az a feladata, hogy diskret és kellemes illatot terjesszen, hanem a bori is lel kell frissítenie. Ezt a fontos feladatot tökéletesen teljesíti a Richard HUDNUT GEMEY. LE DEBUT VERT, R1CHESSE KOLNIVIZ Tudja, Hogy a tavaszi nap kellemes sugaraihoz hasonló Richard Hudnut kölnivíz használata egyéniségét üde, fiatalos,* tavaszi illattal egészíti ki. A parfummüvé- szet legnevesebb mesterei hosszú évek kitartó mun­kájával teremtették meg eme csodálatos kölnivíz disztingvált illatát. Ezt a kölnivizet társaitól meg­különbözteti az a diszkrét és mégis tartós illat, amelyet magából áraszt és amely mint örökké visszatérő motívum marad meg emlékezetünkben. Nagyszerű ajándék az ünnepekre: egy üveg csodálatos minőségű RICHARD HUDNUT-GEMEY-LE DEBUT VERT • RICHESSE Kölnivi* Tavasz vol't. Ünnepnap. Mely titkokat], Életet és 1 ébredést' sejttető tavaszünnep. Eb­ben .,az évben korán tavaszodotr és ott, kinn a határban _ távol .a lármás főváros szűk, piszkos utcáitól 5 a poros épülettömböktől, hova a hegyoldal fáinaik tavaszlhozó lehel - lete csak alkonyaikor szökött be, lopva, fél­ve a máris nyári hőt és forróságot lihegő falak, és házsorok közé, — teljes pompájá­ban' zöldéit a vetés. A szántóföldek 'tenge­rében lo'gyózva futott végig 'a keskeny or­szágul s a napfényben, a Mindennapit igero zö'ldelő táblák között fehéren elővillanó vo­nala elveszett a távol ködében. Az ut most csöndes volt. Egy-két öszvérfogat! 'kocogott olykor végig a portalan ült esten. Utasai ha­zasiető galambárusok voltak. A város felől ikét férfi igyekezeti a kis fa u felé. Ruhájuk hosszú, bokáig érő köntös, lá­bukon saru és a kezükben vándorból. Mind­ketten fáradtnak látszottak és az arcukon mélységes szomorúság felhője ült). Szótlanul, 'lehajtott fővel, busán haladtak egymás mel­lett), mintha temetésről jönnének. Hosszú idő telt el, amigj egyikük, az idősebbik megszó­lalt. — Pedig azt mondotta: fme én előttetek megyek... És immiár hamadik napja és semmi ■bizonyosat sem tudtunk róla.---Hangja komor volt és idegenül csengett a tavasz ünnepében. A másik bizonygatva ingatta fejét. — Semmi: bizonyosait... — Melléből nehéz sóhaj szakadt fel és ajka megvonaglott. — Semmi bizonyosat... Hátra tekinteti. Úgy hallotta, hogy valaki követi őikét, de az ut, messze, ameddig csak beláthatta, üres volt. Csak .a szellő furako- dott az utszéli fügefák fiatal levelei közé. A fügefáról eszébejutoitl valami és még fülébe vélte csengeni a szavakat: — Senki rólad gyümölcsöt ne egyék mindörökké... — Világosan emlékezett még rá, — mintha csak tegnap lett volna: midőn másnap reggel arra haladtak, .látták, hogy a fa tövéből elszáradt. Szótlanul lépdeltek tovább, gondolataikba mély ed ve. Niszán hónap tizenhatodik napja volt, az északi naptár szerint 17. Éppen harmadnap­ja, hogy a fővárosban kimondták! a halá­los Ítéletet arra, akiit legjobban szerettek, aki­ért otthagyták falujukat, övéiket, gazdasa­gukat. Hiszen ő mondotta: „Aki atyját, vagy anyját jobban szereti.mint engem, nem mél­tó énhozzám...“ És most?... Jobbról, az utttóíl 200 lépésnyire major állt. A vetés között falusi ember haladt. Köntöse jobb alsó széle övébe gyűrve, vállán kapa és vizesedény. Hozzájuk kiáltott és jobbkarját a magasba lendítette. A két ván­dor visszaintett: a vakonszületett volt, aki meggyógyult s akit a papok megátkoztak és kivetettek. Az ember eltűnt a majort övező füzesiben. Újra egyedül voltak. Az idősebb szólalt meg ismét. — Némelyek látni vélték. Mondfják, hogy szólott velük... Vártuk, hogy eljön hozzánk... amint ígérte.. —- és hullott ajkáról & panasz. A szomorúság és elhagyatott':ság súlyos sza­vai voltak azok. Úgy érezte, hogy bennük megenyhül, feloldódik minden keserűség, mi úgy ülte meg lelkét, mint világjáró vándort a honvágy fájó érzése. Mentek. Szomorúan, egymásnak panaszol­va bánatukat, mit a csalódás, a magiáraha- gyottság érzése szült bennük Valaki most mégis nyomukban volt, de ők nem vették észre. Az idegen utálért-e és köszöntötte őket. A mindennapi, megszokott üdvözlés volt), mellyel az emberek gyakra: köszöntötték egymást. — Békesség nektek! A két vándor fogadta az üdvözlést. A jö­vevény, kinek hófehér köntöse volt, a deré­kon zsinórral átkötve és arcáról végtelen sze­lídség és jóság sugárzott, beszédbe elegyedett velük. — Micsoda beszédek azok, melyeket út­közben egymással folytattok és hogy oly szo­morúak vagytok? A két vándor egy pillanatig válasz nél­kül ha'adt tovább, aztán az idősebb más kérdéssel feleit: — Cstk te vagy-e idegen... ki nem hal­lottad, amik... történtek eme napokban? Beszédje meg-megakadt, mint akinek nagyon nehezére esik a szó és 'kérdéséből némi szem­rehányás csendült ki. — Mik? — kérdezte az idegen. — Az ő esete, ki hatalmas volt lettben és szóban és akit a mi főembereink halálos Ítéletre adtak... — és megtört, fájdalmas hangon beszélte el az utóbbi három nap ese­ményeit. A jövevény végigihali!gáttá a beszédet, mely néha már panasz, szinte kétségbeesés volt1. Aztán beszélni kezdett. Az idegen arámi nyelven szólott és szavai — melyekből néha kemény feddés érzet ki, amikor róluk, a kétkedőkről és kishitüdkről beszélt, néha meg édes vigasztalás, amikor az idők Teljességét hirdette, — úgy hullottak a két vándor szi­vére, mint szomjas földre az áldásthozó nyá­ri zápor. Lelkűk szinte itta a szavaikat, me­lyeknek az idegen ajkán olyan lágy és me­leg zengése volt. A falu határába értek. Alkonyodott. Á mezőkről szerszámokkal, üres edényekkel és vizeskannákkal tértek haza a falusiak1. A két vándor hazaért. Az idegen úgy tett, mintha tovább menne. És akkor mindketten hozzáfordultak és kérlelni kezdték:-—- Maradj velünk, Uram1, mert esteledik és már lemenőben a nap. Az idegen meleg, szelíd tekintetével a két vándor arcába nézett. Megszánta őket és ve­lük ment. Amikor pedig az asztalhoz ültek, kezébe vette a kenyeret, megáldotta, megszegte s odanyujtóttá nekik. Szivük megdobbant, arcukra öröm és meg­lepetés ült és ajkukon egyszerre tört fel a kiáltás: — Rabbonü... És csak most tudták meg, a kenyérszegés- ben ismerték fel, hogy aki velük jött, aki mögöttük lépdelt, aki beszélt, hozzájuk, meg­fedte és vigasztalta őket, az volt, akit fáj­CLUJ, március 27. Azt mondja Jenei János: — Mondja jó a cim? Kicsit jasszos ize van, ugye? Megnyugtatom, nagyon jasszos ize vám. Mire Schreiber: — Mit csináltunk volna? Nincs gyerek, akinek keresztelése előlit többet töprengtek volna a szülők. Először volt a Kölcsönadom a feleségem. Akkor olvassuk, hogy az uj Vaszary-fifm elme: Rádhizom a feleségem. Aztán kisütöttük, hogy legyen a darab cí­me: Kölcsön-feleség. Akkor a Jani leutazik egy kisvárosba .s a legelső, amit meglát, egy fallak, akit kerestek, aki ott, volt szivükben és lelkűkben., gondolataik legrejtettebb mé­lyén, akit szerettek: a Mester, az isten De az idegen már eltűnt. És nem törődtek többé éjszakával, uitai, fáradtsággal. Siettek vissza a városba. Két óra alatt megjárják a hatvan tutamatnyi tá­volságot, elvinni a hirt János Márk anyjá­nak házába, a többiekhez, hogy ak’t váriak, aki után vágyakoztak él, eljö't, feltámadott. plakát: Kölcsönfeleség, háromrölvonásos ope­rett, irta Jódi Károly, aztán következett: Két férj, egy feleség. Lehet, hogy ennél mara­dunk. Még nem dőlt el. hogy milyen cím­mel fut a darab. — Ha fut — szól Schreberné, aki a zon­gora előlit ül. — Reméljük — mondja Jenei — sok cim jó kabbala. Ennek a darabnak csak a szerzője több, mint a cimei. — Hát hány szerző van? — Négy — szól Schreiber — az ötlet — Janié. Valaki azt tanácsolta neki, hogy tár­suljon valakivel. Akkor társult Kóbor Lász­lóval. A zenét én szereztem. A versszövege­ket Szabadom Árpád irta, akinek az Asszony és a bolondok című darabját a pesti Nemzeti Szinház adta elő. — Van egy Anday szöveg is — mondja a felesége, a szép Ilona — tehát ő is társ. Csak nem tud róla. Ott vagyunk az egyik próbaszobában. Schreber e hegedüli, Ila elzongorázza, Jenei elének!■ a darab legszebb tangóját, az An- day'-iszövegü Nápolyi tangót Nagyon szép. forró és hatásos melódia. — Premier? — Április 8-án, vagy 9-én. Még csak annyit: A darab főszerzője. Jenei már irt darabot Asszony címmel, ami nagy sikerrel került szinre Kasfsán. Rátkay Márton, akkor az: mondta Jeneinek: — Neked társ kellett vol­na ehhez a darabhoz. Ezért lett társa Kóbor László a Házasság mutyiban-nak. A darab másfél évig feküdt Íróasztalban. Mikor Jenei újra elővette, megváltoztatta benne azokat a részeken, amelyek nem tel - szettek neki. Még most, a próbák alatt rengeteg változtatást végeztek a darabon. Rendezi Gróf László. Minden színész nagy szeretettel és ambícióval készül a premierre. Minden szerep hálás, igy az amhició nemcsak a kollega darabjának szói. Rengetegen utaznak fel vidékről a pre- j mierre. Bejelentették részvétüket a debrece­ni és szegedi színi direktorok, több neves pesti színházi ember és újságíró. A szinház vezetősége sokat vár a darab tói. Nem szabad azt hinni, hogy mer! .1 szerzők színházi emberek, könnyű dolguk volt a házi talajon. Talán még több aka­dállyal és nehézséggel kellett megküzdeniök. mint egy outsidernek. Főszereplők: Sólymosán. Sándor Stefi, Je­nei, Fülöp, Stefamdes Ili, Csóka, Tompa, Coppin, Benes Ilona, Bázsa Éva és Tebán — beszélő szerepben. Műfaj: zenés vígjáték, sok Humorral, mi­nimális romantikával. Előjeleik: a helybeli bemutatót messze túl­szárnyaló operett-esemény. (M. L.) Papírszalvéta oüesó ároa-i minden szinben és minőségben az Ellen zék könyvosztályában. Cluj, Plata Unirii kapható. Egy próbavásárlás meggyőzi ' Önt áraink utolérhetetlen olcsó voltáról! A hiac&ysav feaiyectető veszély A hugysavfelesleg etásegiti bizon os sók képződését, amelyek larakódm.k a- ízü­letekben, izmokban és a vérerekben és a következő betegségek.t okozzák: Arth­ritis, köszvény, reuma, üiő-ideggyulladás, vese és májgörcsök, érelmesz :sedébeteges e'hizás, különféle kiü'ések, st b. Ebben a korban szükségünk van egy olyan ■ yógy- szerre, mely egyrészt feloldja, másrészt el is távoli, ja a veszedelmes hu-ysev öbbletet. Vógra sikerült megtalálni a leghatásosabb hugysavoldó szert Hosszú esztendők fáradtságos klinikai kísérletei, rendelkezésére bocsájtják az rz embe iségnek a legmegfelelőbb hugysavoldó szert — amelyet UHOFAN elnevezéssel hoznak forgalomba. Ára 105 Lei. Vezérképviselet : E. & L. CIORA Bucureşti III., Str. Speranţei 37. Kapható : gyógyszertárakban és drogueriákban ! Uroían feloldja, kiválaszt­ja és el Is távolít ja a hugy- savat. Ennek következté­ben egyedül álló ideális gyógyszer minden olyan betegség ellen, melyet e ve­szedelmes mérgező anyag a vérbe hatolva előidéz! ......... ...ni »Mimiién 'i'ií MlfliUfiWW1'' ■»111 11 ------­Operett — mutyiban Április elsején lesz a bemutatója a Jenei—Kóbor—Schreiber operettnek a Házasság mutyiban-nak

Next

/
Thumbnails
Contents