Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-28 / 73. szám
/ ctMmp Á!R£k S LEJü EsSmy ÄP^ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivfttal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám, — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettsl röbb. L VIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM. VASÁRNAP 1937 MÁRCIUS 2 8. Feltámadás és élet Ida: VÁSÁRHELYI |ÁI!@S református püspök Az Ur Jézus Krisztus mondotta önmagáról: „Én vagyok a feltámadás és az élet“. Ékben az esztendőben is millió és millió templom messze zengő harangszava, a Hus- vétot ünneplő híveknek megszámlálhatatlan serege hirdeti, hogy valóban Jézus a feltámadás és az élet Igaz-é ez? Az egymást felváltó századok újabb és ujabb bizonyságtétellel igazolják, hogy Jézus valóban és igazán a Feltámadás. Hányszor kísérelték meg örökre eltemetni őt az emberek. A főpapokhoz és vénekhez, akik lepecsételték sírját és a poroszlókhoz, akik őrt állottak sírja előtt, nem csatlakoz- tak-é minden évszázadban újabb sírásók és lemefőőrök? Teológusok jöttek és szívtelen vitatkozások közé ásták el az é’ő Krisztust és megtartó igazság helyett a fáradtakat és bőrösöket száraz tételekhez utasították. Felvilágosodott ak, a modern felfedezéseknek és alkotásoknak magasztalói jöttek és el akarták temetni Jézust abba a friss sírba, melyet szerintük a 'legújabb tudomány ásott, ráütötték a síirra tudományosságuk pecsétjét, biztosították az egész világot, hogy most már igazán véglegesen vége a keresztyén- ségreek, örökre el van temetve és soha fel nem támad Jézus. Mindig újra jelentkeztek kiábrándult szívű, hitetlen emberek, akik állították, hogy a világban a pénz kormányoz, a hatalom dönt, bizonyították, hogy Jézus vallásának nines praktikus jelentősége. Dekát sikerüH-é eltemetni Jézust? Nem esatlakeznak-é az egykori húsvéti bizonyság- tevőkhöz mindig újabb bizonyságtevők, akik elragadtatott lélekkel hirdetik, hogy Jézus a feltámadás, hogy ő nem csak volt, de most és örökre van cs hogy ezért sem elnyomás, sem érdek, sem semmi egyéb hatalom nevében hangoztatott halottányilvánitás nem árthat Ő neki, mert ő mind g széttöri a zárt, clliengeriti a nehéz követ s halottaiból mindig uj életre kel. Azt gondolom, hogy mi nemcsak hallomásból ismerjük ezt a bizonyságot, hanem közvetlenül is kezdjük átélni az igazságot, hogy Jézus valóban a feltámadás. Éppen most, a mai idők nagy lelki megrendülése:! között látjuk és tapasztaljuk, hogy mint ébred fel újra a szivekben a Krisztus, mint hatja át mind világosabban a IeLLeket a meggyőződés, hogy Krisztus nélkül sem gazdagság, sem ha- isöo-m, sem tudomány meg nem mentheti a viiágot a romlástól. Ha pedig tapasztalunk már valamit abból, hogy Jézus feltámadott, akkor egyre tisztábban értjük meg azt is, hogy ő azért a feltámadás, mert ő az élet. A történelem azt bizonyítja, hogy valahányszor népek vagy egyesek lélekben találkoztak a feltámadott Krisztussal, annak mindig az volt az eredménye, hogy a feltámadott Jézustól más, uj életet nyertek, hogy ahányszor csak Mtámadt a lelkekben Krisztus, mindig uj tavasz derült a világra. Gyűlölködő népek békejobbot nyújtottak egymásnak, újra építették a rombadőlt templomokat, iskolákat emeljek, kórházakat állítottak, a világon elfáradt a kegyelem, a békesség lelke és az emberiség egy pusztulásba sülyedt fejlettségi fokról magasabbra emelkedett, előbbre jutott a tökéletességnek utján. így volt ez nitnd'g az egyes emberekkel is. Millió és millió léleknek bizonyságtételét fejezte ki az a férfiú, aki aké- pen szólott: „Akkor kezdődött el az én igazi életem, mióta Jézusom, téged megismertelek“. Az Isten — hirdeti Pál apostol — gazdag lévén irgalmasságban, az ő nagy szerelméből, mellyel minket szeretett, minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, megelevenített együtt a Krisztussal. A keresz- tyénség argumentálása a feltámadás mellett sohasem volt elvont, ködbevesző elmélet, hanem mindig a megváltottak életének boldog bizonyságtétele. Szétfolyó okoskodással nem tudjuk § nem lehet bizonyítani a husvét tényét, megpróbáljuk, de hiábavalóságnak bizonyul minden próbálkozásunk, mert élet csak életből támadhat, húsvéti hit csak an nak bizonyságtételéből, aki éli a húsvéti bit megújító valóságát. Ha komolyan, őszintén szivünkbe tekintünk, megvizsgáljuk a világ életét, nem kcll-é minden nyomorúságunknak egyetlen okát abban felismernünk, hogy halottak, tehetetlenek vagyunk a vétkek miatt? Jószándék, tudás, gazdasági &s technikai felkészültség van elég s mégis nyomorult az ember ebben a világban, melyet a tudás, a gazdasági és technikai felkészültség hatalmával paradicsommá varázsolhatna, igen akkor, ha egylet niieg tudna tenni, ha ki tudná venni a kebelből a meghasonlolt szivet s adni tudna egy tiszta szllvet az örökélet bizonyossáA belgrádi olasz—jugoszláv megegyezés befejezett dolog és előreláthatólag hoss-abb időre a~ok közé a külpolitikai adottságok közé kell. számítani, melyek a fötdrész erőjátékának megítélésében \mm hagyhatók tekinteten kívül, A két ország érdekeit sikerült párhuzamba hozni és igy az Adriai-tengeren uralkodó feszültség egyelőre megszűnik. A megegyezés további sorsa természetesen az eseményektől függ, mert a mai nemzetközi megegyezéseknek különösen jellemző vonása az, hogy a „rebus sic stantibus“, a mai adottságok megmaradásának elvével számolnak és gyökeres változás esetén nem nagyon viharállóak. Érdekes példa erre a Laval által két év előtt létrehozott francia—olasz megegyezés és többé kevésbé ilyenirányú teherpróbának van már kitéve a pár hónapos angol—olasz „get le man agreement“ is. A Róma és Belgrád között most létrejött megegyezés azonban, a jelek szerint, tartósabb- nak ígérkezik, mert mindkét államnak további külpolitikai tevékenységében alighanem komolyan szüksége lesz rá. A külföld, azok a külpölitikai központok is, ahol nem a legörömteljesebben fogadják a belgrádi eseményt, igyekszik jóarcot csinálni az olasz—jugoszláv kibékülés híréhez. Londonban és Párisban a sajtó elnyomja az érdekellentétek által keltett aggodalmait és a megegyezést úgy üdvözli, mint az európai konszolidáció egyik állomását. Azok az államok, melyek a két szerződő féllel külön kapcsolatban vannak, elégtétellel veszik tudomásul, hogy a megegyezés a velük szemben fönnálló kapcsolatokat nem érinti, sőt, bizonyos újabb lehetőségeket is nyújt mindegyikük számára. Kisantant részről különösen hivatkoznak erre és osztrák és magyar részről is hangsúlyozzák, hogy Olaszország belgrádi lépését milyen fontos és részükről is üdvözölhető eseménynek tartják. Egyik budapesti lap annak a reményének ad kifejezést, hogy n megegyezés nyomán a jugoszláviai magyar kisebbség helyzete is javulni fog. Másik külpolitikai látogatás, mely iránt gával és békességével az egyes embernek s azután képessé tudná tenni az embereket arra, hogy mindazt, amit megismernek a tudomány, alkotnak a technika erejével, a jóság és szeretet szolgálatába állítsák. Azonban éppen erre, a legnagyobbra, a legszükségesebbre nem vagyunk képesek, ezért hiábavaló minden jószándékunk, minden lu- dásunk. Ezt csak ő tudja megadni, aki egyedül mondotta és mondhatta el magáról: „Én vagyok a feltámadás és az élet“. Az élő Jézus uj életet adó erejének bizonyságai pedig akkor leszünk, ha lelkének irányítása alá adjuk szivünket és életünket. Élet csak életből* krisztusi élet csak Krisz- | tusban megújult életből fakadhat. Amig meg 1 nem próbálunk elindulni ezen az utón, addig nincs jogunk kétségeskedni abban, bogy | látható érdeklődés nyilvánul meg, Hodzsa csehszlovák miniszterelnök bécsi látogatása. Osztrák és csehszlovák részről ugyan hangsúlyozzák, hogy magánlátogatásról van szó, Hodzsa miniszterelnök csak húsvéti pihenőjét akarja a Semmering fenyvesei között eltölteni. Semmering felé vezető útját azonban BELGRÁD, március 27. Ciano gróf olasz külügyminiszter belgrádi u'tja teljes sikerről végződött. Tegnap délben Sztojadinovics jugoszláv kormányélnök vilii ás reggelit adotlt az Availa szállóiban Ciano gróf tiszteletére. Délután az olasz külügyminiszter megtekintette a belgrádi katona temetők majd az olasz kövesség által adott e stieb éden vett részt. A belgrádi ölász—jugoszláv egyezmény kapcsán Mussolini és Sztojadinovics mumisz- teeírelnökök szívélyes hangú táviratban üdvözölték egymást. .Mindkét részről, hangoztatták, hogy a megegyezéssel az „őszinte és baráti együttműködés korszaka“ indult meg a két állam között. RÓMA, március 27. Az olasz sajtó nagy lelkesedéssel ir a belgrádi eredményről. A Popolo djlalia szerint naz uj szerződés tulajdonképen folytatása annak az egyezségnek, melyet Pasié és Mussolini 1924-ben Kómában kötöttek“, örömmel veszik tudomásul Kómában, hogy Jugoszlávia a barátsági szerződés aláírásával elismerte az olasz császárságot. Pál jugoszláv régenshcrceg Ciano grófot a Fehér Sas-rend elsőosztályu jelvényével tiintette ki. Az olasz külügyminiszter kísérete is magas kitüntetéseket kapott, BELGRÁD, március 27. Az Olaszország és Jugoszlávia között, tegnap létrejött megegyez esek röS szólva, a belgrádi, lapok azt Írják, hogy Jugoszlávia szövetségeseivel egyettéHésben jött létre, minit a béke és a biztonság garanciája, mely elő fogja segíteni a Balkán fejlődését. Ciano gróf Oplenatzbain megkoszorúzta Sándor király sírját, részitvett Sztojadinovics Krisztus valóban képes megújítani, megáldani, megszentelni, üdvözíteni a világot. Mindem jelenlegi szenvedésünk Ö hozzá utal, az egyetlen Szabaditóhoz, a lelkek megujitójá hoz. Amikor meghódolnak a lelkek Krisztus előtt, amikor az ő szeretetének kormányzása alá adja az emberiség minden anyagi és lelki javait, akkor, én hiszem, hogy a megváltott emberiség diadalmi éneke az égi seregekkel együtt fogja hirdetni: „Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmat és tisztességet és dicsőséget és áldást“. Amikor a feltámadott, örökké élő Jézusé lesz minden erő és gazdagság, bölcsesség és halalom, tisztesség, dicsőség, áldás, akkor valóság lesz a mennyei látnok bo’dog látomása: „íme az Isten sátora az emberekkel van és velük lakozik és azok az ő népei lesznek és maga az Isten lesz velők az ő Istenük. És az Isten eltöröl minden könnyet az ö szemeikről és halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem Besz többé“. Husvét napján megújult bizonyságtétellel ezt az egyedül vigasztaló és felemelő reménységet hirdessük a megujuit élet békessége után vágyódó szivek számára. tegnap megszakította Bécsben és megbeszélést folytatott Schuschnigg osztrák kancellárral. Az is valószínűnek látszik, hogy ausztriai tartózkodása alatt mégegyszer sor kerül ilyen „udvariasságitl látogatásra. A megbeszélés tárgyáról és eredményéről különben semmi sem szivárgott eddig a nyilvánosság elé. ebédjén és egy ideérkezett oltalsz repülőgépen mia hazautazik. PARIS, március *27. Francia lapok rendkívüli fontosságot tulajdonítanak az olasz— jugoszláv egyezménynek. Az Excelsior ezeket íjra: Az egyezmény hatodik szakasza értelmében a kéj ország fennálló kötelezettségeivel nem állanak ellentétben a hozott határozatok. Jugoszlávia nem mentesíti magát sem Franciaországgal, sem a kisantant- ta ikötött szerződéseitől, sem a Népszövetséggel szemben vállalt kötelezettségei áléi. Franciaország, amely már 1924-ben helyesnek vélte a Róma—Belgrad közeledést, csak örvendhet az egyezménynek. 'B'ÉCS, március 27. Hodzsa Milan cseh- szkwólk miniszter elnök tegnap az osztrák fővárosba értkiezett, iPrágai hivatalos körök hangsúlyozzák, hogy ,a kormányelnök útja 's z ig oru a n magánjelleg ü. VALENCIA, márciu's 27. .Egy hadihajó, állítólag a „ßaliaeres“ nemzeti hadihajó, több ágyú lövési adott le az „Imerelh'.o" francia hajóra, amely Marse liléből Valencia felé volt útban. A francia hajó nem volt hajlandó eleget tenni a feüszólílásnak és Pálma Majorca ha követni a hadihajót. •S&Zürichi tőzsde a húsvéti iinnep miatt zárva. Viktor Emánuel király és Pál jugoszláv régens-herceg meleghangú táviratokat váltottak a belgrádi megegyezés után Ciano gróf sikeres tárgyalásai végeztével repülőgépen utazik vissza Rómába. Hodzsa csehszlovák miniszterelnök Bécsben tárgyalt Schuschnigg kancellárral. — Spanyol nemzeti hadihajó állítólag egy francia hajót bombázott „őszinte és baráti együttműködés“
