Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-28 / 73. szám

/ ctMmp Á!R£k S LEJü EsSmy ÄP^ TAXA POŞTALA PLĂTITĂ IN NUMERAR No. 141.163/1929 Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivfttal és könyvosztály: Plata Unirii 9. szám, — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cluj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA: BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettsl röbb. L VIII. ÉVFOLYAM, 73. SZÁM. VASÁRNAP 1937 MÁRCIUS 2 8. Feltámadás és élet Ida: VÁSÁRHELYI |ÁI!@S református püspök Az Ur Jézus Krisztus mondotta önmagá­ról: „Én vagyok a feltámadás és az élet“. Ékben az esztendőben is millió és millió templom messze zengő harangszava, a Hus- vétot ünneplő híveknek megszámlálhatatlan serege hirdeti, hogy valóban Jézus a feltá­madás és az élet Igaz-é ez? Az egymást felváltó századok újabb és ujabb bizonyságtétellel igazolják, hogy Jé­zus valóban és igazán a Feltámadás. Hányszor kísérelték meg örökre eltemetni őt az emberek. A főpapokhoz és vénekhez, akik lepecsételték sírját és a poroszlókhoz, akik őrt állottak sírja előtt, nem csatlakoz- tak-é minden évszázadban újabb sírásók és lemefőőrök? Teológusok jöttek és szívtelen vitatkozások közé ásták el az é’ő Krisztust és megtartó igazság helyett a fáradtakat és bőrösöket száraz tételekhez utasították. Fel­világosodott ak, a modern felfedezéseknek és alkotásoknak magasztalói jöttek és el akar­ták temetni Jézust abba a friss sírba, melyet szerintük a 'legújabb tudomány ásott, rá­ütötték a síirra tudományosságuk pecsétjét, biztosították az egész világot, hogy most már igazán véglegesen vége a keresztyén- ségreek, örökre el van temetve és soha fel nem támad Jézus. Mindig újra jelentkeztek kiábrándult szívű, hitetlen emberek, akik állították, hogy a világban a pénz kormá­nyoz, a hatalom dönt, bizonyították, hogy Jézus vallásának nines praktikus jelentősége. Dekát sikerüH-é eltemetni Jézust? Nem esatlakeznak-é az egykori húsvéti bizonyság- tevőkhöz mindig újabb bizonyságtevők, akik elragadtatott lélekkel hirdetik, hogy Jézus a feltámadás, hogy ő nem csak volt, de most és örökre van cs hogy ezért sem elnyomás, sem érdek, sem semmi egyéb hatalom nevé­ben hangoztatott halottányilvánitás nem árt­hat Ő neki, mert ő mind g széttöri a zárt, clliengeriti a nehéz követ s halottaiból min­dig uj életre kel. Azt gondolom, hogy mi nemcsak hallomás­ból ismerjük ezt a bizonyságot, hanem köz­vetlenül is kezdjük átélni az igazságot, hogy Jézus valóban a feltámadás. Éppen most, a mai idők nagy lelki megrendülése:! között látjuk és tapasztaljuk, hogy mint ébred fel újra a szivekben a Krisztus, mint hatja át mind világosabban a IeLLeket a meggyőződés, hogy Krisztus nélkül sem gazdagság, sem ha- isöo-m, sem tudomány meg nem mentheti a viiágot a romlástól. Ha pedig tapasztalunk már valamit abból, hogy Jézus feltámadott, akkor egyre tisztáb­ban értjük meg azt is, hogy ő azért a fel­támadás, mert ő az élet. A történelem azt bizonyítja, hogy valahányszor népek vagy egyesek lélekben találkoztak a feltámadott Krisztussal, annak mindig az volt az ered­ménye, hogy a feltámadott Jézustól más, uj életet nyertek, hogy ahányszor csak Mtá­madt a lelkekben Krisztus, mindig uj tavasz derült a világra. Gyűlölködő népek békejob­bot nyújtottak egymásnak, újra építették a rombadőlt templomokat, iskolákat emeljek, kórházakat állítottak, a világon elfáradt a kegyelem, a békesség lelke és az emberiség egy pusztulásba sülyedt fejlettségi fokról ma­gasabbra emelkedett, előbbre jutott a tökéle­tességnek utján. így volt ez nitnd'g az egyes emberekkel is. Millió és millió léleknek bi­zonyságtételét fejezte ki az a férfiú, aki aké- pen szólott: „Akkor kezdődött el az én igazi életem, mióta Jézusom, téged megismerte­lek“. Az Isten — hirdeti Pál apostol — gazdag lévén irgalmasságban, az ő nagy sze­relméből, mellyel minket szeretett, minket, kik meg voltunk halva a vétkek miatt, meg­elevenített együtt a Krisztussal. A keresz- tyénség argumentálása a feltámadás mellett sohasem volt elvont, ködbevesző elmélet, ha­nem mindig a megváltottak életének boldog bizonyságtétele. Szétfolyó okoskodással nem tudjuk § nem lehet bizonyítani a husvét tényét, megpróbáljuk, de hiábavalóságnak bizonyul minden próbálkozásunk, mert élet csak életből támadhat, húsvéti hit csak an nak bizonyságtételéből, aki éli a húsvéti bit megújító valóságát. Ha komolyan, őszintén szivünkbe tekin­tünk, megvizsgáljuk a világ életét, nem kcll-é minden nyomorúságunknak egyetlen okát abban felismernünk, hogy halottak, te­hetetlenek vagyunk a vétkek miatt? Jószán­dék, tudás, gazdasági &s technikai felkészült­ség van elég s mégis nyomorult az ember ebben a világban, melyet a tudás, a gazda­sági és technikai felkészültség hatalmával paradicsommá varázsolhatna, igen akkor, ha egylet niieg tudna tenni, ha ki tudná venni a kebelből a meghasonlolt szivet s adni tud­na egy tiszta szllvet az örökélet bizonyossá­A belgrádi olasz—jugoszláv megegyezés befejezett dolog és előreláthatólag hoss-abb időre a~ok közé a külpolitikai adottságok kö­zé kell. számítani, melyek a fötdrész erőjá­tékának megítélésében \mm hagyhatók tekin­teten kívül, A két ország érdekeit sikerült párhuzamba hozni és igy az Adriai-tengeren uralkodó feszültség egyelőre megszűnik. A megegyezés további sorsa természetesen az eseményektől függ, mert a mai nemzetközi megegyezéseknek különösen jellemző vonása az, hogy a „rebus sic stantibus“, a mai adottságok megmaradásának elvével számol­nak és gyökeres változás esetén nem nagyon viharállóak. Érdekes példa erre a Laval ál­tal két év előtt létrehozott francia—olasz megegyezés és többé kevésbé ilyenirányú te­herpróbának van már kitéve a pár hónapos angol—olasz „get le man agreement“ is. A Róma és Belgrád között most létrejött meg­egyezés azonban, a jelek szerint, tartósabb- nak ígérkezik, mert mindkét államnak to­vábbi külpolitikai tevékenységében aligha­nem komolyan szüksége lesz rá. A külföld, azok a külpölitikai központok is, ahol nem a legörömteljesebben fogadják a belgrádi eseményt, igyekszik jóarcot csi­nálni az olasz—jugoszláv kibékülés híréhez. Londonban és Párisban a sajtó elnyomja az érdekellentétek által keltett aggodalmait és a megegyezést úgy üdvözli, mint az európai konszolidáció egyik állomását. Azok az álla­mok, melyek a két szerződő féllel külön kapcsolatban vannak, elégtétellel veszik tu­domásul, hogy a megegyezés a velük szem­ben fönnálló kapcsolatokat nem érinti, sőt, bizonyos újabb lehetőségeket is nyújt mind­egyikük számára. Kisantant részről különö­sen hivatkoznak erre és osztrák és magyar részről is hangsúlyozzák, hogy Olaszország belgrádi lépését milyen fontos és részükről is üdvözölhető eseménynek tartják. Egyik budapesti lap annak a reményének ad ki­fejezést, hogy n megegyezés nyomán a jugo­szláviai magyar kisebbség helyzete is javul­ni fog. Másik külpolitikai látogatás, mely iránt gával és békességével az egyes embernek s azután képessé tudná tenni az embereket arra, hogy mindazt, amit megismernek a tudomány, alkotnak a technika erejével, a jóság és szeretet szolgálatába állítsák. Azon­ban éppen erre, a legnagyobbra, a legszük­ségesebbre nem vagyunk képesek, ezért hiábavaló minden jószándékunk, minden lu- dásunk. Ezt csak ő tudja megadni, aki egye­dül mondotta és mondhatta el magáról: „Én vagyok a feltámadás és az élet“. Az élő Jézus uj életet adó erejének bi­zonyságai pedig akkor leszünk, ha lelkének irányítása alá adjuk szivünket és életünket. Élet csak életből* krisztusi élet csak Krisz- | tusban megújult életből fakadhat. Amig meg 1 nem próbálunk elindulni ezen az utón, addig nincs jogunk kétségeskedni abban, bogy | látható érdeklődés nyilvánul meg, Hodzsa csehszlovák miniszterelnök bécsi látogatása. Osztrák és csehszlovák részről ugyan hang­súlyozzák, hogy magánlátogatásról van szó, Hodzsa miniszterelnök csak húsvéti pihenő­jét akarja a Semmering fenyvesei között el­tölteni. Semmering felé vezető útját azonban BELGRÁD, március 27. Ciano gróf olasz külügyminiszter belgrádi u'tja teljes sikerről végződött. Tegnap délben Sztojadinovics ju­goszláv kormányélnök vilii ás reggelit adotlt az Availa szállóiban Ciano gróf tiszteletére. Dél­után az olasz külügyminiszter megtekintette a belgrádi katona temetők majd az olasz kö­vesség által adott e stieb éden vett részt. A belgrádi ölász—jugoszláv egyezmény kapcsán Mussolini és Sztojadinovics mumisz- teeírelnökök szívélyes hangú táviratban üd­vözölték egymást. .Mindkét részről, hangoz­tatták, hogy a megegyezéssel az „őszinte és baráti együttműködés korszaka“ indult meg a két állam között. RÓMA, március 27. Az olasz sajtó nagy lelkesedéssel ir a belgrádi eredményről. A Popolo djlalia szerint naz uj szerződés tu­lajdonképen folytatása annak az egyezség­nek, melyet Pasié és Mussolini 1924-ben Kó­mában kötöttek“, örömmel veszik tudomá­sul Kómában, hogy Jugoszlávia a barátsági szerződés aláírásával elismerte az olasz csá­szárságot. Pál jugoszláv régenshcrceg Ciano grófot a Fehér Sas-rend elsőosztályu jelvényé­vel tiintette ki. Az olasz külügyminiszter kísérete is magas kitüntetéseket kapott, BELGRÁD, március 27. Az Olaszország és Jugoszlávia között, tegnap létrejött meg­egyez esek röS szólva, a belgrádi, lapok azt Írják, hogy Jugoszlávia szövetségeseivel egyettéHésben jött létre, minit a béke és a biztonság garanciája, mely elő fogja segíteni a Balkán fejlődését. Ciano gróf Oplenatzbain megkoszorúzta Sándor király sírját, részitvett Sztojadinovics Krisztus valóban képes megújítani, megál­dani, megszentelni, üdvözíteni a világot. Min­dem jelenlegi szenvedésünk Ö hozzá utal, az egyetlen Szabaditóhoz, a lelkek megujitójá hoz. Amikor meghódolnak a lelkek Krisztus előtt, amikor az ő szeretetének kormányzása alá adja az emberiség minden anyagi és lelki javait, akkor, én hiszem, hogy a megváltott emberiség diadalmi éneke az égi seregekkel együtt fogja hirdetni: „Méltó a megöletett Bárány, hogy vegyen erőt és gazdagságot és bölcsességet és hatalmat és tisztességet és dicsőséget és áldást“. Amikor a feltámadott, örökké élő Jézusé lesz minden erő és gaz­dagság, bölcsesség és halalom, tisztesség, dicsőség, áldás, akkor valóság lesz a mennyei látnok bo’dog látomása: „íme az Isten sáto­ra az emberekkel van és velük lakozik és azok az ő népei lesznek és maga az Isten lesz velők az ő Istenük. És az Isten eltöröl minden könnyet az ö szemeikről és halál nem lesz többé, sem gyász, sem kiáltás, sem fájdalom nem Besz többé“. Husvét napján megújult bizonyságtétellel ezt az egyedül vigasztaló és felemelő remény­séget hirdessük a megujuit élet békessége után vágyódó szivek számára. tegnap megszakította Bécsben és megbeszé­lést folytatott Schuschnigg osztrák kancel­lárral. Az is valószínűnek látszik, hogy ausz­triai tartózkodása alatt mégegyszer sor ke­rül ilyen „udvariasságitl látogatásra. A meg­beszélés tárgyáról és eredményéről különben semmi sem szivárgott eddig a nyilvánosság elé. ebédjén és egy ideérkezett oltalsz repülőgé­pen mia hazautazik. PARIS, március *27. Francia lapok rend­kívüli fontosságot tulajdonítanak az olasz— jugoszláv egyezménynek. Az Excelsior eze­ket íjra: Az egyezmény hatodik szakasza értelmében a kéj ország fennálló kötelezett­ségeivel nem állanak ellentétben a hozott határozatok. Jugoszlávia nem mentesíti ma­gát sem Franciaországgal, sem a kisantant- ta ikötött szerződéseitől, sem a Népszövet­séggel szemben vállalt kötelezettségei áléi. Franciaország, amely már 1924-ben helyes­nek vélte a Róma—Belgrad közeledést, csak örvendhet az egyezménynek. 'B'ÉCS, március 27. Hodzsa Milan cseh- szkwólk miniszter elnök tegnap az osztrák fővárosba értkiezett, iPrágai hivatalos körök hangsúlyozzák, hogy ,a kormányelnök útja 's z ig oru a n magánjelleg ü. VALENCIA, márciu's 27. .Egy hadihajó, állítólag a „ßaliaeres“ nemzeti hadihajó, több ágyú lövési adott le az „Imerelh'.o" francia hajóra, amely Marse liléből Valencia felé volt útban. A francia hajó nem volt hajlandó eleget tenni a feüszólílásnak és Pálma Majorca ha követni a hadihajót. •S&­Zürichi tőzsde a húsvéti iinnep mi­att zárva. Viktor Emánuel király és Pál jugoszláv régens-herceg meleghangú táviratokat váltottak a belgrádi megegyezés után Ciano gróf sikeres tárgyalásai végeztével repülőgépen utazik vissza Rómába. Hodzsa csehszlovák miniszterelnök Bécsben tárgyalt Schuschnigg kancel­lárral. — Spanyol nemzeti hadihajó állítólag egy francia hajót bombázott „őszinte és baráti együttműködés“

Next

/
Thumbnails
Contents