Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-28 / 73. szám
í 'ELLENZÉK / U 31 március 2 fi. Ami régebbi időben elképzelhetetlen volt... A vil.ign.iK oly«n mérvű ismerete és olyan-i.inyu <<n\ if;i tud.b*, aminővel u ma. <mber iciuiclkczik. Pedig ha egy kicsit gondolkozunk, minő röv-d az emberi élec, minő kevés jut bélésé és e/.[ a keveset sem tudjuk a magunk ;<zí- mára egészségesen megőrizni Amikor már összetörve, betegen t>ok mindent megtanultunk, lepergett a homokóra ártalma, l'z a terménzct végcélja? Éppen ezért vigyázzon mindenk egészségére, de fő*cg i gyomorra és az. idegrendszerre. A világhírű amerikai Gastro D.-t mj már az egész tudományos világ elismerte, hogy úgy gyomor és bélbajoknál, mint ve;e, epe, és máj meg* berepedéseknél, ideges természetű emésztési zavaroknál, eddig elérheretlen ereilménycket felmutatható gyógyszernek bizonyult Gastro D kapható gyógyszertárakban és drogériákban vagy megrendelhető t to lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124. LEVÉLPAPÍROK egyszerűtől a legválasztékosabb kivitelig legolcsóbban az Ellenzék könyvosztályában, Cluj, J Piaţa Unirii. S mindez történi... BUCUREŞTI, március '21. Lazar Sülősen ügyvéd, akinek halálhíré! közöltük, búcsúlevelét igy fejezi be: Sajnálom, hogy egy életen át tanultam és 5(5 éves koromban kell halnom. Uj lengyel konzul Clujon CLUJ, március 27. A Cluj-j lengyel konzulátus vezetőjét: Jan Buzek konzult Bucuresiibe helyezték s helyébe Stapinsky Tadeusz helyettes konzult nevezték ki. Az uj konzul Pilsudszky marsall légiójában harcolt a világháború idején, majd külügyi szolgálatba lépett s Amerikában és Csehszlovákiában teljesített szolgálatot Sta- pinskv konzul átvette hivatalát. » Olvassa el a Scherfe arcvlz Qvogen levő fel» könyvecskét. Látni fogja, hogy csak az alaposan megtisztított bőr friss és szép, csak ez bír az egészséges szépség vonzóerejével. Scherk areviz tökéletesen megtisztítja a bőrt cs aţ arcot ruganyossá, gyengéddé zsássá teszi. Üvegek á ü 62,103,164, 300,475 BBn  1 éí világpolitikája További feszültség és újabb megegyezések Eseményteljes külpolitikai hőt. Külpolitikai események azonban manapság csak ritka esetloen járulnak hozzá a békés fejlődés biztosításához. A most lezajlott hét után is nyugtalanul kérdezhetjük, hogy mi készül. Békés megoldás, vagy a nagy konflagráció felé haladunk? A Földközi-tenger felöl veszedelmes villámlások rengették meg a hét folyamán is a külpolitikai légköri. Diplomáciai találkozások ered m én yeképen a megbeszéléseken résztvevő államférfiak viszont újra meg újra hangsúlyozták, hogy megint jelentősen hozzájárultak a béke megerősítéséhez. Mindenesetre nagyon ingatag talajon állhat ez a béke, ha az ilyen megerősiléseknek. most már megszámlálhatatlan sora után még mindig olyan távol van attól hogy szilárdnak tekinthessék. Mussolini visszatérése után A hét Mussolini Lybiából való váratlan visszatérésével kezdődőit is a római beszéddel, melyben a Duce Anglia felé harsogta, hogy Olaszország nem felejt és minden támadással szemben meg tudja védeni magát. Londonból csak keserű 'sajtóhangokkal válaszoltak és összeszoritott fogak között mormolták tovább, hogy „.mi tehát tovább fegy- v érkezünk“. Mussolini lybiai kijelentésére azonban, hogy Olaszország a mohamedán viliág védőjének szerepét vállalja, újra hány- torgaLni kezdték az utolsó idők abessziniai eseményeit. Maga a cantenburyi érsek beszélt megbotránkozó hangon a Graziam elleni merényletet követő addis-abebai megtorlásról, mintegy éreztetve a színes' népek felé, hogy ime, ez az olasz megértés. Mussolini természetesen szintén nem maradt adós a nála mindig kemény hangon kiütő válasszal. Közben megtörtént a londoni semlegesség! bizottság szenzációja: Olaszország képviselője a francia és angol indítvánnyal szemben kijelentette, hogy kormánya éppen most, mikor Franco tábornoknak szüksége lehet rá, nem hajtandó vissza!vonni Spanyolországban levő önkénteseit. Ezt a kijelentést rövidesen újabb éles összecsapás követte a bizottság szovjetorosz és olasz tagjai között, aminek következtében egyelőre megszakadtak a bencmavatkozási tárgyalások. London és Róma farkasszemet néznek egymással, bár mindkét részről látható a törekvés az ellen Etek további kiélezésének elkerülésére. Az angol-francia csoport vezetését pedig London helyett pillanatnyilag Pá- ris vette át és Delbos külügyminiszter a németeken át igyekszik hatni Olaszországra, hogy az önkéntesek visszahívásának kérdésében engedékenységre birja. A nyugodt hangjáról ismert francia külügyminiszter azonban szintén rendkívül erélyes kijelentéseket lett, hangoztatva, hogy Franciaország és Anglia semmi körülmények között sem volnának hajlandók eltűrni, hogy az olaszok megvessék lábukat Spanyolországban. A vita egyelőre ezen a ponton áll és további fejleménykép az a lehetőség bukkan főt, hogy Paris 'és London a rövidesen ösz- szeb ivandó rendkívüli genfi tanácsülésen népszövetségi megbízást fognak kérni a semlegesség gyakorlati megvalósítására szolgáló lépéseikhez. Ezek a lépések esetleg a spanyol partok előtti közös 'flottatüntetéssel is kezdődhetnek. Békés látogatások A békésebb színezetű események közé T;> tarescu miniszterelnök prágai látogatását, Ciano gróf olasz külügyminiszter váratlan belgrádi látogatását és Hodzsa csehszlovák miniszterelnök szintén váratlan bécsi látogatását sorolhatjuk. Mindhárom látogatásnak hivatalos körökből eredő magyarázatok a képviselt népek együttműködésének békés megszervezéslét adják céljául. Ugyancsak ilyen békésebb magyarázatu látogatás volt Sandler svéd külügyminiszternek, az északi államok oslói csoportja képviselőjének párisi és londoni látogatása is, melymek folyamán a svéd külpolitika vezetője kijelentette, hogy az angol fegyverkezésben ,,a béke bástyáját“ látja. Kételkedő diplomáciai körökben Sandler látogatását úgy magyarázzák, hogy Anglia haditengerészeti szempontból minden jövő eshetőséggel szemben biztosította magát a skandináv államok felé az Északi-tengeren, mig Ciano belgrádi látogatásának együk főeredménye az 'volna, hogy az olasz tengeri erő nyert szabadságot a Földközi- tenger felé, azáltal, hogy az -Adriai-tengeren biztosította magát. Az olasz—jugoszláv megegyezés Ciano gróf belgrádi látogatása meglepő módon a kisain lantnak a jugoszláv fővárosban jövő hétre tervezett értekezlete és Benes köz tá rsa sá gi elnöknek közvetlenül ezután tervezett látogatása előtt következett be. Hogy Belgrád és Róma között egy idő óta tárgyalások, sikeres tárgyalások folynak, az nem ivott meglepetés. Jugoszláv részről már a hónap elején tudatták a sikeresen előrehaladó tárgyalásokról a párisi kormányt s a kisantant államok kormányait. .A- létrejött megállapodás ilyen gyors nyélbeütése azonban alighanem Mussolini hirtelen elhatározására vezethető vissza, aminek kétségtelen bizonyíték«, hogy Sztojadinovics miniszterelnök rövid idő ellőtt tartott sízkupcsimai beszédében a Belgrádba készülő látogatások között említést sem tett még Ciano gróf látogatásáról. Az olasz—jugoszláv barátsági ’ szerződés kétségtelenül! az utóbbi idők legfontosabb diplomáciai eseményei közé tartozik. Mindkét országnak komoly érdekei fűződnek ahhoz, hogy a másikkal bókél>en éljen. 1924 ben a.z uj Jugoszlávia megteremtője, Pasics Nikola és Nincsics akkori külügyminiszter, már kísérletet tettek ilyen megegyezés létrehozására, Rómába látogattak, ahol] Mussoliniben megegyezésre kész tárgyalófélre talállak. A közbejött események azonban csakhamar megváltoztatták a helyzetet, Jugoszlávia az éles olaszellenes politika vizeire került, mig Olaszország közép- és keleteurópai politikajábnn Magyar- ország és Ausztria felé orientálódott. Az utolsó két év alatt azonbau nagy vál.ozások jöttek létre Európa erőegyensúlyában. Olaszország, mely az abessziniai háború után hatalmi törekvéseinek súlypontját szükségképen a Földközi tengerre helyezte át, azt itten kialakult ellentétekkel szemben igyekszik határait északkelet és kelet felé minden nyomástól fölszabadítani. Ez szükségessé tette számára egyrészt a Németországgá!!, másrészt a Jugoszláv iával tvaüó megegyezést. A két megegyezés viszont Közép- és Keleteuró- pában jár további következményekkel, melyeknek hullámzása még egyideig izgalomban fogja tartani ezeknek a területeknek lakosságát. Gazdasági okok Jugoszlávia viszont az utóbbi időben többször is kónytdlen «volt megállapítani, hogy érdekei elsősorban a Balkánhoz kötik és hogy tengeren is az Angliával való barátság kevesebb előnyt jelent számára, mint ameny- nyi hátrányt hoz az Olaszországgal való állandó feszültség. Ennek a helyzetnek fölismerése kezd különben változtatni Jugoszláviának Magyarországgal szemben elfoglalt álláspontján is. Gazdaiságilag Olaszország és Jugoszlávia egymásra vannak utalva, mint ahogy ez egymással határos, de politikailag élés ellentétbe kerülő ors'zágok között gyakran megtörténik. Jugoszlávia sziámára azonban, amint a mult évben elrendelt olaszéi - lenes szankciók ás bébi zo nyitották, gazdaságilag egyenesen katasztrofális lenne Olaszországhoz való viszonyának további kiélesedése. Néhány statisztikai adat ezt ékesszólóan bizonyítja. A jugoszláv behozatal Olaszországból 1923-ban az összes 'behozatal 17.19 százalékát tette ki. 1936-ig ez a behozatal 0.01 százalékra csökkent le. Jugoszlávia kivitele pedig Olaszország felé összes kivitelének 30.11 százalékát tette még 1923-ban de 1936-Ta 1.99 százalékra csökkent. Jugo szláv részről tehát a legsürgősebb gazdasági okok is amellett szóltak, hogy Olaszországgal szemben mielőbb ássa el a csatabárdot, mert az olasz ellenes szankciók a múlt években majdnem teljesen tönkretették a kivitelét. A Róma = BeIgrád=Szófia tengely Politikai szempontból a Jugoszláviai és Olaszország között létrejött megegyezést úgy lehet magyarázni, hogy Rómából kelet felé uj politikai tengely alakult ki, mely az olasz fővárosból Belgrádon át, Szófiáig vezet. Bel grád és Szófia között tudvalevőleg nemrég 1 jött létre a megegyezés. Ez az uj tengely természetesem egész sor külpolitikai kombinációra ud alkalmait. Róma hói] Berlinbe is vezet egy másik tengely és az olasz fővárosnak a római jegyzőkönyv másik két államának fővárosaival is szoros kapcsolatai vannak. Viszont éppen Sztojadinovics miniszter- elnök hangoztatta a hét elején tartott beszédében Belgrád szoros ragaszkodását a kís- antantban és a Balkán-szövetségben vállalt kötelezettségeihez, Tatarescu miniszterelnök prágai látogatása (pedig szintén alkalmat adott arra, hogy a másik két kisantant állam Jugoszláviával való egységét kibansu- lyozzák. Ennek demonstrálására fog különben szolgálni a Belgrádban tartandó jövőheti kisantant konferencia és Bencs köztársasági elnök ezt követő látogatása is. További kombinálgatásnak ad terel Sztojadinovics miniszterelnöknek az olasz—jugoszláv megegyezéssel kapcsolation tett kijelentése, hogy Jugoszlávia minden szomszédjával baráti megegyezést kivan létrehozni, valamint «a« is. hogy Hodzsa csehszlovák miniszterelnök a vendégül látott Tatarescu miniszterelnöktől elválva, egyenesen Bécsbe utazott, ahol egyes hirek szintén külpolitikai meglepetéseket sejtetnek. A béc3‘ kormányhoz közelálló „Neuigke.its- w,eltblatt“ például csak nemrég irta, hogy az utolsó idők eseményei folytán „félre- ismerheletlemil kisebb változás állott be a dunai államoknak a középeurópai kérdésben természetszerűen érdekelt két nagyhatalomhoz, Németországhoz és Olaszországhoz való viszonyában . .. Olaszország ma a Brenner-várLa helyett másfelé van elfogla'- va. Ez a helyzet nemcsak Ausztriát érinti, hanem Magyarországot és Csehszlovákiát is, mert földrajzi helyzetüknél fogva mmde- nikük egyforma aspirációknak és veszedelmeknek lehet kitéve ... Ez a belátás .indítja Ausztriát arra a megállapításra, hogy a csehiszlovák áilam fenmaradása osztrák érdeket is jelent...“ Az osztrák kormánylap hangja láthatóan barátságos tehát Prága felé. Csak az a kérdés, hogy ezt a felfogást hogyan llehet összhangba hozni a Róma felé szintén erősen tartott osztrák kapdsolatok- kal. Prágában ugyan szintén megvolna, a hajlandóság a Rómának irányuló barátko- zás felé, itt azonban a Róma—Berlin tengellyel való ö’siszhangbahozás látszik egyelőre minden ilyen közeledés előfeltételének. Egyik nagy angol közgazdasági 'lap nem egészen valószínűen hangzó jelentése szerint Róma főleg Jugoszláviára, Magyarországra és Bulgáriára akarja kiterjeszteni barátsági körét, amivel szemben német érdeklődési körnek hajlandó tekinteni a másik két kis- anitamtá'llliamot s esetleg Ausztriát üs. Ez a felosztás, az angol lap szerint, lehetővé tenné Olaszország számára, hogy erejét a Földközi-tengerre összpontosítsa, ahol kialakuló uj birodalmának megoldatlan jövő kérdéseit látja. Az angol magyarázat túlságosan leegyszerűsíti az erősen szövevényes középes kéleteurópai helyzetet, mély münden pillanatban újabb akadá'l'yoíkat gördíthet az ilyen elképzelések 'megvalósítása elé s amlely- nék megoldását a realitásokkal mindig számítani tudó olasz diplomádiia nem is kép zélhebi ilyen lehetetlenüli egyszerű módon. iü ismeri a reuma üór- oKozófáf ? Még az orvostudomány sem. De azt, hogy a reuma eredményesen kezelhető, minden orvos igazolhatja. Egy házikura a pöstyéni „Gamma“ iszapkompresszel csodás hatású. — Vezérképviselet: Drogrom S. A. Adm. Del. Mag. Pharm. L. Singer Timisoara, P. Ţepes Vodă 1. RENDEZ-VOUS Lerakat: Parfüméria Internaţională Bucureşti, Sira da Câmpineanu No. 17. JH Kölni-viz, púder. TŰ arc és szájfesték Kapható az összes gyógyszerárakban, droguériák- ban és illatszertárakban!
