Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-27 / 72. szám

TAXA POŞTALĂ PLĂTITĂ] IN NUMERAR No. 141.163/1929 ÄRA 3 Szerkesztősig és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivatal és könyvoszeály: Piaţa Unirii 9. *zim. — Telefonszám: 109. — Leveleim: Cluj, postafiók 80. LVÍII. ÉVFOLYAM, 7 2. SZÁM. MAGVAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS SZOMBAT Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, í térre 420, évente 840 lej. — Magyarországra.: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a ponókülönbözettel :öhb. 1937 MÁRCIUS 2 7. mma Barátsági szerződés jött léire ©laszerszág és Jugoszlávia Scözüii ,Az általános megegyezés előfeltételeit akarjuk megteremteni“— mondta Belgrádban. — Tatarescu miniszterelnök prágai tárgyalásain helyesléssel vették tudomásul a jugoszláv-olasz megegyezést. — Hodzsa csehszlovák miniszterelnök ma Bécsbe érkezik Enyhült a benemavathozással kapcsolatos angol—olasz feszültség A külpolitikai események egymást követik, a tegnapi feszült diplomáciai légkör azonban mára határozott enyhü­lést mutat. Kezdenek elülni a benem- avatkozási bizottságban történt incidenst követő izgalmak is, melyek külfxifösjm a kiéleződött angol—olasz ellentét miatt látszottak nyugtalanítónak. Az ellentétek ezen a ponton sem oldódtak meg, de a London és Róma által mutatott nyuga­lom békésebb irányba terelte most őket. Olasz részről nem hangzottak el olyan kijelentések, hogy Róma ezután figyelmen kívül akarja hagyni a benem- avatkozás kérdésében vállalt kötelezett­ségeit, amit angol részről bizonyos meg­nyugvással vesznek tudomásul. Az an­gol—francia csoport akcióját most vé- zető francia külügyminiszter azonban a tegnapi diplomáciai megbeszélések so­rán bejelentette, hogy többé nem tart­hatják vissza a valenciai kormányt at­tól, hogy a népszövetségi tanács össze­hívását kérje és igy, amint közben Genfből is jelentik, rövidesen rendkívüli népszövetségi tanácsülés ül össze, mely a spanyol benemeavatkozás kérdésével foglalkozik majd újra. A pillanatnyilag veszedelmesnek leúszó vita tehát a nép- szövetségi tanácsülésig egyelőre kitoló­dik és minthogy a semlegességi bizott­ság tanácskozásában is leküzdhetetlen nehézségek merültek fel, alighanem a spanyol határok ellenőrzését is csak két héttel később lehet életbeléptetni. Az angol alsóházban Lloyd George erélye­sebb politikát kívánt az olaszokkal szem­ben, mire az angol külpolitika egyik helyettes vezetője, lord Cramborne ál­lamtitkár igen óvatos választ adott. Eden tanácsosabbnak tartotta ezúttal fel sem szólalni. A nap eseményeit inkább a Közép- és Keleteurópa ügyeit érintő két államfér­fiul látogatásáról szóló beszámolók ké­pezik. Egyik Ciano olasz külügyminisz­ter belgrádi látogatásáról szól, mely egy­előre öt évre baráti megegyezésre veze­tett Olaszország és Jugoszlávia között, a másik a Tatarescu miniszterelnök prá­gai tárgyalásairól szóló beszámoló, amely a két ország szoros barátságát és a kis- antant egységét hangsúlyozza. Az olasz —jugoszláv megegyezés, melynek szöve­gét alább közöljük, bevezetésében hang­súlyozza, hogy a két ország uralkodói­nak véleménye szerint Olaszország és Jugoszlávia békéjét szükséges volt kö­zös barátsággal megerősíteni és uj ala­pokra fektetni. Ezután hot pontban sorolja föl a meg­egyezés tartalmát, melyben a két fél minde­nekelőtt kötelezi magút, hogy egymás hatá­rait tiszteletben tartja és a- adriai partokon elismeri a jelenlegi állapotot. Kötelezettséget vállalnak ezután, hogy bármelyiket érő ki­hívás nélküli támadás esetén tartózkodnak minden olyan cselekedettől, mely a támadó hasznára iehetne. Nemzetközi bonyodalmak esetén tanácskoznak a veszéluekkel szembe­ni együttes rendszabályokról, egymással szembeni minden vitájukat békés utón inté­zik el és nem tűrnek területükön semmi olyan mozgalmat, mely a másik területi ép­ségének, vagy belső berendezésének megza­varására irányul. A tárgyalásokat követő ünnepi vacsorán pedig úgy Ciano külügymi­niszter, mint Sztojadinoviös miniszterelnök kivételesen meleg hangon méltatták a két ország között létrejött megegyezést. Sztoja- dinovics hangoztatta, hogy Jugoszlávia olyan légkört akar határai mentén, mely alkalmas arra, hogy a szomszédos államokkal megfe­lelő megállapodásokat hozzon létre. A meg­egyezés különös értéke — mondta Sztojadi- navics — hogy nem irányul egyetlen más állam ellen sem. Ciano gróf válaszában ugyanezt hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a két ország közvetlen érdekeire való tekintet nélkül a megegyezés elsősorban egy általá­Tegnap e helyütt a húsvéti eszmék nemes fogságában megállapítottuk az újabb vál­ság közeledését, még pedig a miniszterel­nökök és kiilpolitikusok sürü utazása és sűrítő tárgyalásaira való hivatkozással. Igaz, minden jel szerint kedvező kibontakozás és a béke újabb meghosszabbításának a jelei csillogtak íáíhatían szálaikon, mint a bar­mai a hitves derengéskor a füvön. Ámde az ilyen lázas és fokozott tevékenység a kül­politikában magában véve a válság jele és a harmathullás gyakran a nappali vihart előzi meg. Életünk a háború óta csak pil­lanatnyi nyugalmakat engedélyez és e pilla­natokon túl az órák, napok, hetek a lehető Segkuszáltabtb tevékenység időszakai). Szövet­ségek és szövögetések, nyílt barátkozások és titkos ármányok úgy fonják be a vilá­got, mint az egyre szaporodó telefon és táv- iróhuzalok a földet. Mintha igy jog derülne föl reménységre, hogy ez a mesterséges fo­nadék megőrzi a földet is, az életünket is a semmibe süllyedéstől. Mire tegnapi soraink napvilágot láttak, a sejtett, a megérzett, a kikövetkeztetett uj válság — amennyiben újnak lehet nevezni egy idült állapot egy- cgy szakaszát — mint egy robbanó lövedék csapott közénk. Már napok óta suttogták a világlapok, hogy a spanyol polgárháború megfordított árama összefüggésben van a semlegesség és benemavotkozás újabb sérel­meivel. A valenciai kormány sikere orosz gyorssegély következménye és a baloldali csapatok megállítása oltasz haderők megér­kezésének folyománya. Már akkor elszorult Európa szive, amikor pár nap előtt Éden az alsóház egy kérdésére komoran válaszolta, hogy csakugyan jelentések érkeztek az olasz beavatkozásról és amikor hire jött, hogy Mussolini váratlanul visszatért hangos líbiai útjáról és a fasizmus évfordulóján az angol szószékek ellen fordult, lángoló szavakkal. A spanyol polgárháború állandóan borult egéről — pedig ez már afrikai ég — nehéz felhő szabadult Európa fölé és nehéz árnyék borult mindannyiunkra. Tegnap csakugyan kitört a fergeteg, amelynél erősebb és veszé­lyesebb nem zúgott az abesszíniái háború olasz és angol ellentéte óta. nos megegyezés elő föltételeit akarta megte­remteni, melyekre Európctszerte törekedni kell mindazoknak, akik a békét kívánják. A Tatarescu miniszterelnök prágai tárgya­lásairól kiadott közlemény és Tatarescurtak a sajtó előtt tett nyilatkozata szerint Prágá­ban Románia és Csehszlovákia külpolitikájá­nak nyilvánvaló azonossága myert mindenek­előtt megerősítést. A két állam között — mondja a közlemény — teljes az összhang, törekvéseik egységesek és ezekben a törek­vésekben teljesen egyetértenek Jugoszláviá­val is. Ami Jugoszláviának Olaszországgal folyó tárgyalásait illeti, a két miniszterelnök ebben értékes hozzájárulást lát a békés helyzet megszilárdulását szolgáló törekvé­sekhez éppen azon a ponton, ahol vélemé­nyük szerint erre leginlcább szükség van. Csehszlovákig és Románig szükségesnek lát­ják a baráti kacsolatokat a többi dunai ál­Bizonyára fölösleges volna ismételnünk a semlegesség! bizottság eseményeit: a szov­jet és az olasz követ feltűnő hajbakapását és fenyegelődzését, nem ke.Ll újra szólamunk, hogy Delbos francia külügyminiszter a pá­risi német követ előtt kijelentette, hogy Olaszország spanyolországi szereplését a földközitengeri egyensúly és összhang fenye­getésének látják, amit a nagy nyugati demo­kráciák nem fognak tűrni és amit célszerű lesz Ht'űernek baráti közvetítéssel megállíta­ni. És neun emlékeztetünk rá, hogy a Nép- szövetségnél egy flotta beavatkozását igye­keznek majd kieszközölni. Még kevésbé uta­lunk niai híreinkre itt, ezek a maguk helyén minden magyarázatnál világosabban beszél­nek. Úgy sem felejthetjük el őket. Igaz, bár- mennyfire vizsgálódunk, nem tudunk még tisztán látni, még kevésbé merünk jósolni két nap híreiből, de az nyilvánvaló, hogy a húsvétit Passió fájdalmas lelki közegéhez hasonlít most a külpolitikai közeg, amit már unalomig nevezünk légköri feszültségnek. A hangulat rendkívül sötét és viharos. A han­gulat ismét borúlátó. Félti az alig micghosz- szabhitott békét és félti majd tovább, akkor is, ha nagy erőfeszitésekke‘1 helyre is állít­ják a semlegességi bizottság munkaképessé­gét, ha egy tessék-lássék bemen java t ko zás i határozatot létesítenek a spanyol ügyben, ha megerősit’k a rövid ragyogás után elsö­tétült angol—olasz uri-egyezményt, amely a Földközi-tenger kérdésében nyugalmi hely­zet megteremtésével áltatott. A sötét nehéz felhő fejünk fölött van és szinte már a nya­kunkba lóg. Még nem érezzük az enyhe ta- | vasad szél fúvósát, amely elhessegetné ezt a I szurokfekete uj gondunkat. Ha képes volna I rá az emberiség, most megint egészséges ta- | nuságot szerezhetne: nagyon nJehézbármilyen 1 fegyverkezéssel, bárminő szerződésekkel már niegvcdelinczni ezt az ügyefogyott békét és nincs más lehetőség, mint nagy elhatározás: becsületes belátása mindamnyiunk együttes veszedelmének és a becsületes áldozat a kö­zös érdekért. Valami megváltásfélére szoru­lunk ezúttal: közös áldozatra minden pok­lokon keresztül. VEXEMtm lomokkal is, különösen gazdasági téren. Hangsúlyozzák azonban, hogy a Habsburg- resfauráciú kérdésébe\n a három kisantant- államnak egységes a visszautasító álláspontja. Mai táviratok megerősítik Ilodzsa cseh­szlovák miniszterelnök ausztriai látogatásá­nak hírét. Hodzsa tegnap Pardubicig elkí­sérte a Brünnbe utazó Tatarescu miniszter­elnököt és inneji tovább folytatta útját a Semmering felé. ahol pihenni akar. A sem- meringi ut tudvalevőleg Bécs felé vezet s minthogy Csehszlovákiában is sok szép pi­henő hely van, valószínű, hogy Ilodzsa nem azért választotta erre a célra az osztrák üdülőhelyet, hogy a bécsi kormány vezetői­vel tárgyalásokat ne folytasson. A nap eseményeihez tartozik, hogy Duff Cooper angol hadügyminiszter Parisba érke­zett. Látogatását magánjellegűnek tekintik, de ez nem zárja ki a hivatalos tárgyaláso­kat. Egy másik külpolitikai jelentés szerint Norman Davis. Roosevelt elnök bizalmas barátja és Bullit, az Egyesült-Államok párisi nagykövete tegnap Newyorkban hajóra száll­tak, állítólag azzal a megbízással, hogy gaz­dasági szövetséget ajánljanak föl Angliának és Franciaországnak. BELGRÁD, március 26. Sztojadinovics ju­goszláv miniszterelnök és Ciano gróf olasz külügyminiszter fogadták a sajtó képvise­lőit, valamint a külföldi hírügynökségek tu­dósitóit. Az újságírók előtt elsőnek Ciano, majd Szto jádinovics beszélt. Mindketten hangsúlyozták', hogy az általuk ma aláirt megegyezések Olaszország és Jugoszlávia számára békét, nagyobb biztonságot é® jó­szomszédi politikát jelentenek közöttük s egy uj kor kezdetét a két ország kapcsola­taiban. Mindketten el vannak határozva, hogy tartós barátságot valósítsanak meg a két orsizág között. A megegyezéseknek az a célja, hogy kiküszöbölje a kölcsönös biza­lomhiányt BELGRÁD, március 26. Az „Ava- la“ hírügynökség szerint, az Olasz­ország és Jugoszlávia között ma lét­rejött politikai egyezmény a követ­kezőket foglalja magában: 1. szerző­dő felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy tiszteletben tartják közös határaikat is és amennyiben közü- lük valamelyiket egy vagy több ha­talom részéről kihívás nélküli tárna- dás érné, a másik fél kötelezi magát, hogy tartózkodik minden olyan ténykedéstől, amely a támadónak hasznos lehetne; 2. a felek kötelezik magukat, hogy nemzetközi bonyo­dalmak esetén közös egyetértésben döntenek a lépések felől, melyeket közös érdekeik megvédésére tesz­nek; 3. a felek kifejezik azirányu akaratukat, hogy egymáshoz való kapcsolataikban nem folyamodnak háborús eszközökhöz, hanem minden közöttük esetleg felmerülő ellenté­tet és viszályt békés eszközökkel ol­danak meg; 4. a felek kötelezik ma­gukat, hogy nem tűrnek és semmi­lyen alakban nem bátorítanak olyan törekvéseket, melyek a másik fél te^ rületi épsége, vagy jelenlegi rend­szere ellen irányulnának; 5. a szer­ződő felek megegyeztek abban, hogy kiterjesztik jelenlegi gazdasági és kereskedelmi kapcsolataikat; ennek érdekében mielőbb külön megegye­zést fognak kötni; 6. a szerződő fe­lek meg vanna . győződve, hogy a megegyezésben semmi sincs, ame­lyeket a két ország másokkal szembe­ni nemzetközi kötelezettségeivel el­lenkezőnek lehetne tekinteni, ameny- nyiben ezeket a kötelezettségeket nyilvánosságra hozták; 7. a meg­egyezést öt évre kötötték; amennyi­ben hat hónappal a lejárat előtt egyik fél sem fejezi ki másirányu kívánságát, a megegyezés érvénye hallgatólagosan évről-évre meghosz- szabbodik. A megegyezés a ratifiká ciós okmányok kicserélésének na" ján lép életbe. Ezeknek az okmá nyoknak kicserélésére a legrövidebb időn belül Belgrádban sor kerül. (Cikkünk folytatása az utolsó

Next

/
Thumbnails
Contents