Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-04 / 52. szám

39S7 mi ret n* % VTZUntWK 3 V\ v ft noxa ft ft >tiby Ot$ ft O&X« ifliA »ttu idoj_ s 8Ó ft t fid ft. (üdíti ft Bisd tn»f 4 lim îAH ifeíT tagi §Otí Bll §3« fixe l l am t [ (Öl im ha &ÍT Öt ätfl ib DDP őr * XI I» cf 5* /4z semmi! Irta: STELLA ADORJÁN. (Kivételesen ebéd előtt játszódik le ű kis jelenet a házaspár lakásán. A férj most érkezik, haza a hivatalból.) Férj (belép): Szervusz fiam, mi újság? készül az ebéd? Feleség: Már csengetek is JuJisuak. (Csen­get.) Nem tudom mire vár ez a traimpli, hi­szem látta, hogy hazajöttél; Férj: Tolóin nem vette észre 1 Feleség: Julis? Ahogy valaki .végigmegy a 'folyosón, kidugja az orrát és megnézi, hogy kicsoda. Férj: Miért olyan kiváncsi? Feleség: ö mindent fukar tudni, hogy be­számolhasson nekem róla. Nagyon hűsége lány. Mi újság a hivatalban? Férj: Rémes dolog történt az eűmiökkel. Amikor az autóján reggel bejött, a csúszós úttesten a sofőr eíőzini akart egy biciklit, az jobbra tartott, az autó nekiment o járdának és az elnök súlyosan megsérült. Feleség: Az semmi! Tavalyelőtt a Semme- ringen szánkóztunk, befordultunk egy árok­ba és a vadonatúj szvetteram kiszakadt. Férj: Képzeld el, az elnök legalább két hétig nyomja majd az ágyai. Feleség: Az semmi! Nekünk gyaOog kellett lejönni két kilométert és én este le se men­tem a bárha, annyira megviselte a dolog az idegeimet. Férj: Feri nem telefonált? Feleség: Nem. Mi van vele? Férj: Kértem, szóljon ide, ha van valami újság. A pénztámoka megszökött az egész kasszával, valami egy félmillió lejjel, pont most, ultimo előtt. Feleség: Az semmi fiam. Tudod, hogy még mindig nem került elő a pettyes sálad, amit Párásban vettem három évvel ezelőtt. Mert néked elveszhet bármid is, nem teszel följe­lentést. Ne is védekezz, azt fogod mondani, hogy jóságból nem teszed, pedig csak lusta fráter vagy, aki unja az ácsorgást a rendőr­ségen. (A leves még mindig nem jön, igyek­szik tovább társalogni.) Mi újság még? Férj (zord hangon): Semmi. Feleség: Mi történt? Megsértődtél a sál miatt? Férj (tovább duzzog). Feleség: Hogy lehel egy vacak sál miatt rögtön dübegurulni!? Férj (valóban düh,begurul): Nem a sál miatt vagyok mérges, hanem a „az semmi“ miatt! Feleség: Nem értem! Férj: Már megelégeltem azt, hogy neked ne lehessen elmondani egy újságot vagy egy történetet anélkül, hogy úgy ne kezdd a vá­laszt: .Az semmi!“. Te sohasem vállalod a hallgató passzív és kényelmes szerepét, min­dig magad óhajtasz mesó’ni és minden ese­ményt tu] akarsz szárnyalni. Feleség: Szóval azért veszekszel, mert még nincs itt az ebéd. (Csenget.) JuList ki fogom dobni. Férj: Már régen kellett volna. A múltkor megcsíptem, hogy kapuzárás után beengedett egy fiatalembert. Feleség: Az semmi, de az én pongyoláim­ban szokta fogadni a vendégeit... (Észbe­kap.) Opardon! Férj: Nincs miért bocsánatot kérni. Sokká1 nagyobb esetekben is lepipálsz mindenkit a te világhírű ,,az searnmi“-ddel. Ha azt mesé­lem, hogy a spanyol fronton háromszáz em­bert kivégzett a haditörvényszék, rögtön elő­adod: „az semmi, a jövő hé'en reggeli kilenc órára kell tárgyalásra mennem a járásbíró­ságra. mert a bázivarrónő beperelt elmaradt 300 lejért, ami nem is jár neki.“ Ha elme­sélem, hogy tönkrement az Angol Nemzeti Bank, mert elsején nem tudta kifizetni a vil­lanyszámlát. akkor azt feleded, „az semmi, képzeld, felültem az autóbuszra 'cs a kalauz nem tudott visszaadni egy 10 lejesből.“ Feleség: De hiszen a két esemény között nincs semmi összefüggés! Férj: Mégis ilyeneket szoktál mondani. Mert te édes angyalkám, két csoportba osz­tod az eseményeket. Az egyik csoportba ké­rői!. minden, ami a világgal történik, a má­sikba pedig személyes élményeid. Mindig ezek e fontosak. Te nem törődsz, sem ve’em, s«m mással, csak kizárólag magaddal. (Egy­re dühösebben.) Mindjárt három óra, hol a csudába kbsők ez a lány az ebéddel? Ha nem hozza azonnal u levest, itt ezen a szent he­lyen guta ütést kapok a méregtől! Feleség: Az semmi! De én még össze is fo­gom szidni! Az as3í?q? f?&yver%ezések mints küszöbön éli Mussolini és Hiífer találkozása LONDON, március 3. A Daily Telegraph megismétli a lűrt, hoyy Hitler és Mussolini rövidesen találkoznak. A találkozás oka és sürgőssége az angol fegyverkezés mérvében keresendő. Hitler és Mussolini közölni akarják Londonnal, hogy ily körülmé­nyek között az angol kormány uj Locarnora nem számíthat. „Elég volt« ÄFab megmozdulás as európai emberek: ellen PÁRIS, március 3. Az Intransigeant jelentése szerint Al­gírban veszélyes méreteket ölt az arabok földalatti munkája. Az „Elég volt“ nevű arab forradalmi alakulatról van szó, mely halállal fenyegette meg az összes oltlakó európaiakat. Az algíri francia te­lepesek panaszt emeltek a kormányzó­nál a mind jobban erősödő mozgalom miatt. Hasonló megmozdulás tapasztal­ható Oránban és Marokkóban. Reuma, köszvény, Síüléses megbetegedések minden faja: grippe, stb. súlyos betegségek. Nem szabad kísérleteznie 1 Folya­modjon azonnal az orvosilag és klinikailag kipróbált gyógyszer, a segítségéhez. Togal- tabletták erősen baktériumölő hatásúak és hathatósan elősegítik a mérgező anyagoknak testéből való kivá­lasztását. Togai-kurák : reumánál néhány hetes, grippénéi néhány napos Gyógyszertárakban és drogériákban 52.—, 130.— lei. Fejfájás, neuralgia ellen : Togal-kis- csomag lei 12.— Cilii polgármestere nyilatkozik a negyvenmilliós kölcsön felhasználásáról A kölcsön legnagyobb részét az utcák burkolására használják fel CLUJ, március 3. A városi tanács a költségvetési év be­zárásával nagy tervekkel foglalkozik. A tervek között első a 40 milliós kölcsön felvétele, melyről elsőnek az Ellenzék adott hirt. A város Deleu polgármester idejében a Postatakarékpénztártól 28 millió lejes kölcsönt vett fel, amely az­óta állandóan terheli a költségvetést és amelynek radikális elintézése immár ak­tuálissá vált. Éppen ezért vette tervbe a tanács egy újabb kölcsön igénybevételét, amely fedezi a régi kölcsön amortizáció­ját és egyúttal az uj beruházásokra is fedezetet ad. A rendkívül elfoglalt, de a városi ügyek iránt állandóan rendkívüli érdek­lődést tanusitó dr. Draganu Nicolae pol­gármester, aki a városi érdekeket szivén viseli és a város polgárságának nemze­tiségre való különbség nélkül állandóan rendelkezésére áll, a kölcsön felhaszná­lásáról a következőket mondotta mun­katársunknak: — A mérnöki hivatal előterjesztése alapján elhatároztuk, hogy mindazokat j az utcákat, amelyeken autóbuszok köz- lekednek, ki fogjuk köveztetni. Erre a ; célra 28 millió lejre van szükségünk. A j negyvenmilliós kölcsönt tehát elsősor­ban erre fogjuk felhasználni. A még fennmaradó összegből a Postatakarék­pénztárral szemben fennálló tartozásain­kat fogjuk rendezni. A régi adósságok fedezésére eddig évenként kétmillió lejt használtunk fel, ha az uj kölcsönt meg­kötöttük, a város költségvetése évenként csak kétmillió lejjel lesz megterhelve, ezt pedig el tudjuk viselni. — És mi lesz a földgáz bevezetésé­vel? — kérdeztük a polgármestert. — Az a véleményem, — mondotta a polgármester, — hogy a Sona-Metan R. T. nem is akar velünk komolyan tár­gyalni. Olyan követelésekkel lép fel a polgársággal szemben, amelyeket mi éppen a polgárság érdekében nem is tu­dunk teljesíteni. A Sona-Metan R. T. ki­jelentette, hogy a földgázvezetéket csak a város határáig fogja bevezetni, a vá­ros határán belüli bevezetésről azonban semmi említést sem tett. Mi már 1934- ben kértük a Sona-Metant, közölje azo­kat a feltételeket, amelyek mellett a földgázt városunkba bevezeti. Erre a kérdésre a Sona-Metan még ma sem válaszolt, pedig ezen a válaszon dől el a kérdés. A Sona-Metan ehelyett másról beszél. Tőlünk kérdi a feltételeket, mi azonban erre addig nem tudunk vála­szolni, amig feltett kérdéseinkre választ nem kapunk. — A kormány úgy határozott, hogy az utcáikat élők neveiről nem lehet el­nevezni. Mi lesz azokkal a z utcákkal, amelyek ma is élő politikusok neveit vi­selik? — Nálunk ennek a kérdésnek elinté­zése nagyobb gondokat nem okoz. Mind­össze négy-öt olyan utca van, amely ma még élő közéleti nagyságok neveit vise­lik. Ezeknek az utcáknak a neveit rövi­desen megváltoztatjuk a román történe­lem kimagasló egyéniségeinek ne­vével. CsftHvfoki &ertfe*te? Eddig nem látott monumen­tal s rendezésű film, fősz.: Erről Fiynn és Oli­vie de HaviíiandU Bemutatja a SELECT-mozgó Franciaországot idegesíti a kérdés: fut Cu’on a vilíg legszebb, leg'rdikesebb filmje A 1 41-es I brigád 9 Mi lesz, ha Franco győz ? PÁRTS, március 3. Francia politikai köröket mind töb­bet foglalkoztatja az a kérdés: — Mi történik abban az esetben, ha Franco tábornok győzedelmeskedik s a spanyol hadsereg nemzetközi csapataiban küzdő vörös katonák Franciaország felé fog­nak menekülni? Mintegy 100 ezer szél­ső baloldalira lehet igy számítani, kik­nek agitációja a kommunista és szovjet- orosz-ellenes mozgalmat is élénkítené. Párisi lapok jelentése szerint Franco tá­bornok győzelme esetén a vörös katonák áradatának feltartóztatása a francia—• orosz viszonyban elhidegüiést fog ered­ményezni. A VAKBÉLGYULLADAS VESZÉLYE ELLE­NT VÉDEKEZÉS egyik hatásos módszere :bban áll, hogy az ember a be'dt hetenként legalább egyszer a természetes FERENC JÓZSEF keserü- vízzel — reggel éhgyomorra egy pohárral — alaposan kitisztitja.. Orvosok ajánlják. Uj életrajzregény! Watson: MEDICI KA­TALIN. Â „Szent Bertalan éjszaka“ rendező­jének élete. 350 oldal, fűzve ISO, kötve 232 lej az FJlenzék könyvosztályában, Clnj, Plata Unirii. Vidékre utánvéttel azonnal -szállítjuk, könyvosztályában. Cluj, Plata Unirii Jóváliagyia a Cluf-i táfbfa az 4yeoies köz«égbeli gyilkos legények büntetéséi CLUJ, március 3. Mult év februárjában Arenies község­ben Iuon Giurgiu földművest több kés- szurással halálra sebezte Handrea Iuon. Az áldozat néhány lépést még tántor­gott, azután összeesett és meghalt. A végzetes éjszakán két lakodalom volt a községben. Az egyiket Floca Traianék házánál tartották, a másik a Lazar Gheorghe esküvője volt. Lazar Ghe- orgheékboz kapott meghívást Handrea Iuon; Flocaékhoz pedig ennek régi ha­ragosa: Giurgiu Iuon. Éjjel 11 óra felé az alkohol hatása alatt Giurgiu elhatá­rozta, hogy leszámol csaknem 10 év óta halálos haragosával, Handrea luonnal. Átüzent Lazar Gheorgheékhoz, hogy várja Handreát. Handrea azonban sej­tette Giurgiu szándékát s hogy kikerülje az összecsapást, megtagadta a szomszéd- szédságba levő lakodalomba való átme- nést. Ekkor Giurgiu maga kereste fel Handreát. Kihívta a lakodalomból és a szóváltás hevében, az alkoholtól való felindulásában és félelmében Handrea, hogy életét megmentse, a bicskát ragadó Giurgiu szúrását megelőzve, elsőnek döf­te bele kését társába. És ezzel vissza­ment a lakodalmas népség közé. Az ösz- szeroskadó Giurgiu Iuont a keresésére induló Floca-házbeli lakodalmas nép­ség találta meg, mely Giurgiu Iuon ha­lála feletti haragjában közáport zúdított Lazar Gheorgheék házára. A bombázás­ra a halálosvégü verekedésről állítólag mitsem tudó vőlegény és testvére, Lazar Petru, kirohantak, a támadókat azonban nem tudták megfékezni, azok behatol­tak a házba és a,z általános verekedés­ben a vőlegény anyját is súlyosan bán­talmazták. A verekedésnek a csenöőrség vetett véget, mely letartóztatta a gyil­kosságot bevalló Handrea Iuont. Lazar Gheorgbet, a vőlegényt és Lazar Petrut. A mult évi helybeli törvényszéki tárgya­láson Handrea Iuont 6 évi börtönre, La­zar Petrut 2 hónapra, Lazar Gheroghet 3 hónapi elzárásra ítélte a törvényszéki tanács. A tegnapi táblai tárgyaláson dr. Moldovan Valér védőügyvéd beszéde után a tábla Paslariu tanácsa helyben­hagyta a törvényszék Ítéletéi. FÉNYKÉPALBUMOK nagyon szép kiállí­tásban, hatalmas választékban már 120 lej tői kezdve kaphatók az ELLENZÉK könyv - osztályában, Cluj, Piaţa Unirii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents