Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)
1937-03-23 / 68. szám
19 37 március 23. Earainííi megcsodálták alakját 20 kg, háj szinte varázsütésre tűnik el Egy év előtt e hölgy súlya 80 kg. volt. De megtalálta u módját, hogy ettől a csúf háj- tömegtől megszabaduljon — nem kévés bb, mint 20 kilótól és hogy visszanyerje fiatalos fürgeségét. Olvassa levelét: „Miután meggyőződtem a K ruschen-sók hatásáról, bátorkodom Önöknek Írni, mert tudomásukra akarom hozni, hogyan szereztem vissza virágzó egészségemet, amelynek leánykorombain örvendtem. Éveken keresztül a • reuma áldozata voltam és egész vagyont költöttem el mindenféle kezelésre. Nagyon el is híztam. Ezelőtt 12 hónappal 80 kától nyomtam. Mostani súlyom nem több 60 kilónál és minden barátnőm megcsodálja alakomat. Azt mondják: „Kruschen-egész- ségnek örvendsz“, én pedig azt válaszolom nekik: „Tényleg, mert a kúrát komolyan vettem és most már el sem tudnék lenni Kruscben-só nélkül“. — E. M. G. Kru.sehen nem ártalmas fogyásztó s-zer; a a Kruschen-sók formulája magában foglalja a hire® európai gyógyfürdők vizeinek alkatrészeit, amelyeket a beteg emberiség különböző bajok, köröttük a kövérség gyógyítására; használ. Kapható minden gyógyszertárban és drogériában. í ELLENZÉK TANULJON ROMANUL! Cherestegiu: ioo újságcikk alapján románál a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gyűjtve rémenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosio- íyában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre kapják. 380 ház égett le egy községben BUCUREŞTI, március 22. Borzalmas tűzvész hamvasztotta el tegnap fíamnicul-Sarat-megyei Bolcu községet. A tűz délután hat órakor keletkezett és a dühöngő szélviharban egy óra múlva már 15 ház állott lángokban. A Ramnicul'-Sarat-i tűzoltóság kiszállott a helyszínére, a tűz pusztításával azonban nem tudott szembeszállani. Éjjel 12 óráig 380 ház pusztult el a lángokban. A tűz borzalmas erővel tovább pusztított s az éjféli órákban a tűz színhelyére érkezett a Buzau-i, Brailá-i, Focsani-i tűzoltóság, nemkülönben a 9-es gyalogezred és a 28-as tüzérezred csapatai is. A helyszínére a megyei prefektus is megérkezett. Az összpontosított tűzoltóság körülvette a lángokban álló negyedel, hogy a község teljes pusztulását megakadályozza. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a tűz egy nyugalmazott tanító istállójában keletkezett. A lángokban álló község lakosai között borzasztó pánik uralkodik. Fejvesztve és őrülten szaladgálnak az égő házsorok között. Többen bele akarták vetni magukat a lángok közé. A halottak száma még ismeretlen, annyi bizonyos, hogy két gyermek a lángok közölt pusztult el. Több száz család hajléktalan. Az egész kerületben a borzalmas tűzvész miatt nagy az elkeseredés. Hubay Jenőről beszél tanítványa Fejér Sándor hegedűművész CLUJ, március 22. A napokba^ ragyogó, nagyvonalú magyar életre tett pontot a halál. A hétivennyöIc éves Hubay Jenőt temették el, mélységes, igaz fájdalommal]. Úgy élt, mint egy fejedelem. És úgy is temették el, mint egy fejedelmet. Szenvedés nélkül, hirtelen halt meg, szép volt a halála, mint alhogy sízép volt az élete is, egészen ritka, egészen rendkívüli. Csupa siker, hódolat, imádat vette körül, öreg volt már, de hirtelen halóin tragikuma mindenkit megrendített. Azokat, akik valaha látták, ( vagy legalább hegedülni hallották rádión át, esetlég müveit ismerték. De legjobban tanítványai érzik át, mit jelentett ennek a csodálatos embernek elvesztése családjának és egy mégnagyobb családnak: a zene birodalma tagjainak. Itt ül velem szemben a legfiatalabb végzett Hubay-növendék, a legutolsó korosztályból' azok között, akik aiz ő mester iskolájában nyertek oklevelet: a hu- szonnégyéves Fejér Sándor. „Szinte hihetetlen, hogy Hubay nincs többé“ Rövid ideje van csak ebben a városban, de már felfigyeltek rá. Egészen rendkívüli sikere volt a Goldmark egyesültet legutóbbi hangversenyén. Azt mondják róla, hogy még a póz is, ahogy kiáll a dobogóra, mesterére emlékeztet. De most nem róla akarok inni, róla a fiatalról, aki sikerei, művészi pályafutása kezdetén áll. Ő sem akar magáról beszélni. Nagyon szerény, nagyon rendes, egyáltalán nemi „művész tipusu“ fiatalember. Csak a mesterről 'beszél, kicsit meghatott hangon. Azt mondja: — Furcsa és hihetetlen nekem, hogy Hubay meghalt. Egyszerűen nem tudom elhinni:, hogy nem él többet. Mikor olvastam a hírt, az e'Rső gondolatom az volt: nem., ez nem lehet igaz! Kérdezem tőle, milyen ember volt Hubay Jenő? — Ha csak megjelent valahol, egész alakjából, fehérezakállas, szép fejéről sugárzott az, hogy emberfeletti lény, hogy rendkívül®, világhírű művész. Valóságos nilmlbúlsz vette körül. Még az is érezte, hogy különleges nagysággal áll szemben, aki nem tudta, hogy kicsoda. Amellett közvetlen érintkezésben a legegyszerűbb volt, legteirmás'zeie'sebb, legemberibb. Hubay palotája Tovább mesél mesteréről nagy szeretetitek — Miután 1933-ban Hubay nyugdíjba ment és lemondott a Zeneművészeti Főiskola aktiv elnökségéről, mi, a tanítványai, két magyar és -három külföldi, a Hubay-palo lábam vettünk órát tőle. Valóságos ünnep volt nekünk minden Hubay-óra. — Szép a palota? — Leirhatatlanul. Kevés a szókincsem abhoz, hogy ezt elmondhassam. Három emelet tele műkinccsel, vagyont érő festményekkel, valódi szőnyegekkel. Mikor megérkeztünk, livre® inas vezetett fel a mester dolgozószobájába. Csodaszép télikerten vezetett át, végül is fenn kötöttünk ki egy emeleti haltban. Itt gyakoroltunk 'addig, mig a kegyelmes ur titkárnője, St őssel Irma bevezetett a dolgozószobájába. — Milyen ez a szoba? — Köröskörül faburkolat, beépített könyv- szekrények, amelyen egyetlen könyv sincs, csak kotla, kotta. A bútorok erősek, masz- sziv ónémet stílusnak. A képek felett, ahogy az egész palotában, kis villanylámpák vannak, amelyek es te megfelelően megvilágí t jak a müveket. Az óra délután három és hat között folyt le. Hogy folyt le egy ilyen óra?, 1 — A mester asszisztensének Zafchureczky Ede hegedűművésznek jelenlétében sorra eljátszottak darabjainkat. Hubay csak a legritkább esetben szakított félbe. Szokása volt, hogy a darab eljátszása után végig visszavezette a zeneművön, rámutatott a hibákra, tanított. Tökéletes precizitást kívánt. Memóriája csodálatbaejtő volt. Nem megmondtam fiam, — mondotta — hogy ennél a taktusnál legató játszón?. A kotta minden pontjára', jelére emlékezett s minden előzőleg észrevételére is. Mindig nyitott ablaknál tanított. Módszerének sajátossága a Thi.baud- féle francia iskolával szembeni tökéletes ellentét volt. A könnyed, speciális Hubay-csuklótechnika magyarázza meg a merev francia módszer helyetti bálmulatos graciózitást. Hogy ennek a módszernek milyen világhíre volt, legjobban az'zal bizonyithaitom, hogy kollégáim között egy fiatal müvésznövendék a fokiföldi Johannesburgból, mig egy másik Philadelphiából jött csak azéri Budapestre, hogy a Hubay mesteriskolában fejezhesse be tanulmányait. így tanított a mester Tovább mesél: — Egy nagyon kedves momentum Hubay tanítási módszeréből: Az óráira mindig beküldte óra előtt Kurucz nevű bizalmasával (akadémiai altiszt) hegedűjét, tehát az órán nemcsak Hubay, hanem hegedűje is fontos szerepet, játszott. A növendék játékát mindig kísérte hegedűn, de nem vonóval játszóit, hanem a hegedűn gitárS'zerii pengető kíséretet (zenei műnyelven kifejezve: picéi - catto) adott. Az érdekes és Hubay rendkívüli muzikalitására és elméiieli tudására az volt a jellemző, hogy ezek a kiséretek, amellett, hogy mindegyik egy kis zenei remekmű volt, kétszer soha sem ismétlődtek. Tehát a növendékekkel, ha ötször elismételüet- te ugyanazt a darabot, vagy etűdöt, ő a kíséretet soha nem ismételte. — Egy esd Wanda Luzzato jónevü olasz hegediiisnővei: Egyik órára hozta a Bach Ghaconne-t. Hubaynak nem tetszett az olasz hegediisnő felfogása, elővette az ő Stradiva- riusát és el játszotta ő a tel jes Ghaconne-t. Nem szabad elfelejteni, hogy ez két év előtt történt, amidőn Hubay már 77 éves volt. Érthető tehát, hogy bizony ez a produkció rendkívül kimeri tette a Mestert, de mondhatom, életem egyik felejthetetlen élménye marad ez. az eset; Egyik következő órán Lu- zallto-nak hosszú baja játék közben állanó- an rálógott a hegedűre. Egy idő múlva Hubay — akit érthetően idegesített ez — hirtelen felkelt, kiment, majd visszatért egy fésűvel a kezében és leintve az „olasz“ lányt, elkezdett rajtja különböző frizurákat próbálni. UgyMtszik Luzzatto megértette a célzást, mert a legközelebbi órán szépen levágott bajjal jelent meg. A jószivü Mester Egyik óráján növendékei megkérték, mutassa meg a hires Sfradiváriusál. Erre titkárnőjével behozatta ia hegedűt, a hozzávaló hires Turt-vonóval együtt, amelynek lizen- nyolckarátos 'arany fogója van és amelyet Brüsszel várostól akkor kapott ajándékba, mikor elhagyta az ottani Akadémia tanszékét. Azután megengedte, hogy minden növendéke egy kedvenc darabját el játszhassa a mester heged iin, amelynek csak vonója 150 ezer lejt ér. Most meleg mosollyal folytatja Fejér Sándor az emlékezést. — Előírta nekem egyszer egyik viztsgada- raibomnak Hubay Csárdajelenetét. Tudvalevő, hogy a Hubay-miivek legynagyobb ré'sze drága német kiadásokban jelentek meg, úgy hogy a kotta körülbelül 300 lejbe került volna. Mondtam már, hogy szűkös anyagi viszonyok között éltem, úgyhogy a legközelebbi órán kotta nélkül jelentem meg. Érdeklődésére bevallottam aztán, hogy krónikus zseblázban szenvedek, mire ő feledhetét- iern kedves mosollyal kottatárához ment és ideadta nekem a Csárda jelenetet. Mindezt olyan közvetlenséggel csinálta, hogy eszembe sem jutott, hogy milyen szegény is vagyok és hogy szégyellnem kellene, hogy nem tudtam a kotlát megszerezni. Különben a Mester, aki mindig kedélyes volt és jókedvű, olyan vasfegyelmet tartott, hogy egy Hubay- óra előtt valóságos lámpaláz vett erőt a növendékeken. Amellett olyan hatással volt növendékeire, hogy egy feddő megjegyzésével, valósággal 'tönkretette nö'v end ékeinek napjait a kővetkező óráig, amíg az illetőnek módjaiban állott egy dicsérő szót kiérdemél- ni tőle. — Virovay Róbert, aki rendkívül szegény szülök gyermeke, az első órán a következőket hallotta a Mestertől: Szegény fiam. micsoda trabukós skatulyán játszol te? Amidőn látta a gyermek élszontyoUódott arcát: Nem baj fiam. csak légy szorgalmas, majd tesz jobban, is. Nem telt bele 3—4 hónap és Virovay Róbert már egy remeik hegedűn játszott. A Mester saját hegedügyii jüeinényéből ajándékozott egyet a rendkívül tehetséges Virovaynak., Vecsey Ferenc halála, aki tudvalevőleg Hubay tanítványa volt. annyira lesújtotta, hogy halálhírének napján nem is tartott órát és utána is napokig levert és rosszkedvű 'volt. Hogy milyen nimbusz vett körül egy Hu- bay-imüvésziképzős órát, azt legjobban' jellemzi az a tény, hogy egy akadémiai növendéknek legnagyobb kitüntetés volt az, ha Hubay beengedett egy ilyen növendéket, végighallgatni egy órát. Az ilyen 4-ük akadé- miás növendék féllábbal már benn érezhet te magát a Hubay-müvészképzőben. Marton Lili. Fantucci professzor Giottoróí CLUJ, március 22. Szombat délután hat órakor a vármegye- háza zsúfolásig megtelt dísztermében Antonio Fantucci professzor, a kiváló olasz művészettörténész tartott mélyenszántó, magas színvonalú, rendkívül érdekes előadást G ot- toró.1, az olasz festészet atyjáról. Giotto halálának hatszázéves centennáriu mái most ünnepli az egész kulturvüág s az ünneplésből ezzel az előadással vette ki részét az olasz kulturintéz.et itteni tagozata. Az előadáson megjelentek a helybeli olasz kolónián kivül a város konzulátusainak vezetői, több neves egyetemi tanár. Ott láttuk Alvise Gppieo gróf olasz konzult, dr. Lilin Cialdea egyetemi magántanárt, Dragoné kon' zu’átusi titkárt, báró Botiimert, a magyar konzult, luliu Hatieganu egyetemi tanárt és még számos érdeklődőt. Az előadást dr. CiaÎ dea vezette lie néhány keresetlen szóval román nyelven, amelyben kiemelte azt a vallásos érzést, amit Giotto halálának évfordulója felébreszt az olaszok számára s azt a kapcsolatot, ami az olaszok és románok latin testvérisége jelent. Ezután bemutatta a jelenlévőknek a kiváló Bucureşti-ben élő előadót, a mélyen zengő hangú, nagy felkészült ségü Firenzében tanult Antonio Fantucci professzort, aki a Bueuresti-i Kulturintéz.et egyik professzora jelenleg, neves folklorista, aki most a román népdal és fahimiivészet tanulmányozásával is foglalkozik. Ezután üzembehelyezték a. vetítőgépet s Fantucci professzor megkezdte olasznyelvii előadását, amelyet a nagyszámú hallgatóság végig teljes érdeklődéssel kisért. Fantucci professzor nagyszerű előadó, elő adása színes, érdekes, élvezetes volt, tele lendülettel. művészettel. Először Giottoróí, az. emberről beszélt, aki firenzei parasztok gyermeke, a földé s ott nő fel, ahol sudár ciprusok törnek az égnek. Gyermekkora történeti legenda — keveset tudunk róla. De mii- vé-szíete élő dokumentum. Ez az ember nem is lehetett más, mint tiszta művészi hév, őszinteség, spontán jóság. Ha az olasz szeltem! óriások közölt Dante a nagyságot, Boecacio a reális irodalmat jelentette ebben az újjászülető korban, akkor Giotto megjelenése a természet diadalát hozza a merre hizanti konvenciók, vonalak és keménység helyett. A bizanţ izmus helyére lép az é'ö kifejezési forma: a természet maga, minden mosolyával, színével, édességével, de drámai ságával is. Giotto megjelentése mintha nem s véletlen lenne — neki el kellett jönnie, hogy atyja és mestere legyen a későbbi gigászoknak. Meg kellett születnie, alkotnia kelteit mint festőnek és építésznek. Meg kellell álmodnia a firenzei campaniile nyugodt, komoly, keresztény vonalait, meg kellett festenie a legszelídebb szent, assisi Szent Ferenc életének epizódja t. Giotto mestere a föld volt s az emberi szenvedélyek, amelyeknek ábrázolásában olyan magasra emelkedőit, mint előtte senki. Először adja maradéktalan hűséggel, bájjal és drámaisággal a művészetnek a flora és fauna csodáit. Naturalista és panteista. Mind g és mindenben az igazság kifejezését keresi. Uj filozófiát és költészetet teremt a festészetben. Modellji Toscana rusztikus, pirospozsgás emberei — óriás ellentét a bizantizmus merev és patetikus figuráival. De Giotto ismerj a toscanai földet — maga is annak a gyermeke. Minden emberi érzelmet hatásosan kifejez. S ezzel megteremti a renaissance-ot. A gótika helyett életbele vele az uj művészet, uj fény, formák, csoportok, az arcokon az érzések intim kifejezése. Már kortársai is érzik rendkivüiliségél. elismerik. Mcghód tja egész Itáliát Szent Ferenc freskóvá I, amelyen jelentkezik az élet mélységeinek megérzése s a modern festészetnek a hizanti művészet utiáni nagy ellentéte: az élet belső tüze. Amellett nem hatáskereső: egyszerű és őszinte. Fantucci professzor ezután vetített képeket mutatott be s minden képhez érdekles, rövid, jellemző magyarázatot fűzött. A rövid magyarázatokból világossá válik Giotto hallatlan újszerűsége és jelentősége. Fantucci professzor rá világit arra, hogy még a régi madonnaképeken az angyalfejek valami szórakozott kifejezéssel a kép szemlélőjére néztek, addig Giotto az emberi érzések nagy festője, angyalfejeit a Szűz anya felé fordítja s az áki- tatas fejek csak a Madonnát látják. Végül a professzor pár szóval rámutató!! arra, hogy Giotto művészete örök s mint minden nagyszerűség és halhatatlan szépség, arra hivatott, mint minden más művészet; az embert emberebbé, különbbé, jobbá kell tegye. Fantucci professzort melegen ünnepelte :1 közönség, amely a művészi előadásért háló volt neki is és az előadást rendező intézel vezetőségének. (M. L.)
