Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-23 / 68. szám

19 37 március 23. Earainííi megcsodálták alakját 20 kg, háj szinte varázsütésre tűnik el Egy év előtt e hölgy súlya 80 kg. volt. De megtalálta u módját, hogy ettől a csúf háj- tömegtől megszabaduljon — nem kévés bb, mint 20 kilótól és hogy visszanyerje fiata­los fürgeségét. Olvassa levelét: „Miután meggyőződtem a K ruschen-sók hatásáról, bátorkodom Önöknek Írni, mert tudomásukra akarom hozni, hogyan szerez­tem vissza virágzó egészségemet, amelynek leánykorombain örvendtem. Éveken keresz­tül a • reuma áldozata voltam és egész va­gyont költöttem el mindenféle kezelésre. Na­gyon el is híztam. Ezelőtt 12 hónappal 80 kától nyomtam. Mostani súlyom nem több 60 kilónál és minden barátnőm megcsodálja alakomat. Azt mondják: „Kruschen-egész- ségnek örvendsz“, én pedig azt válaszolom nekik: „Tényleg, mert a kúrát komolyan vettem és most már el sem tudnék lenni Kruscben-só nélkül“. — E. M. G. Kru.sehen nem ártalmas fogyásztó s-zer; a a Kruschen-sók formulája magában foglalja a hire® európai gyógyfürdők vizeinek alkat­részeit, amelyeket a beteg emberiség külön­böző bajok, köröttük a kövérség gyógyítá­sára; használ. Kapható minden gyógyszertárban és dro­gériában. í ELLENZÉK TANULJON ROMANUL! Cherestegiu: ioo újságcikk alapján románál a felnőtt nyelvtana. Gyors és biztos módszer. Teljes anyag 150 lej. Két részbe gyűjtve rémenként 75 lej. Kapható az ELLENZÉK könyvosio- íyában Cluj, Piaţa Unirii. Vidékre kapják. 380 ház égett le egy községben BUCUREŞTI, március 22. Borzalmas tűzvész hamvasztotta el tegnap fíamnicul-Sarat-megyei Bolcu községet. A tűz délután hat órakor keletkezett és a dühöngő szélviharban egy óra múlva már 15 ház állott lángokban. A Ramnicul'-Sarat-i tűzoltóság kiszál­lott a helyszínére, a tűz pusztításával azonban nem tudott szembeszállani. Éjjel 12 óráig 380 ház pusztult el a lángokban. A tűz borzalmas erővel tovább pusz­tított s az éjféli órákban a tűz színhelyére érkezett a Buzau-i, Brailá-i, Focsani-i tűzoltóság, nemkülönben a 9-es gyalogezred és a 28-as tüzérezred csapatai is. A helyszínére a megyei prefektus is megérkezett. Az összpontosított tűzoltóság körülvette a lángokban álló negyedel, hogy a község teljes pusztulását megaka­dályozza. A vizsgálat eddigi megállapításai szerint a tűz egy nyugalmazott tanító istállójában keletkezett. A lángokban álló község lakosai között borzasztó pánik uralkodik. Fejvesztve és őrülten szaladgálnak az égő házsorok között. Többen bele akarták vetni magukat a lángok közé. A halottak száma még ismeretlen, annyi bizonyos, hogy két gyermek a lángok közölt pusztult el. Több száz család hajléktalan. Az egész kerületben a borzalmas tűzvész miatt nagy az elkeseredés. Hubay Jenőről beszél tanítványa Fejér Sándor hegedűművész CLUJ, március 22. A napokba^ ragyogó, nagyvonalú magyar életre tett pontot a halál. A hétivennyöIc éves Hubay Jenőt temették el, mélységes, igaz fájdalommal]. Úgy élt, mint egy fejedelem. És úgy is temették el, mint egy fejedelmet. Szenvedés nélkül, hirtelen halt meg, szép volt a halála, mint alhogy sízép volt az élete is, egészen ritka, egészen rendkívüli. Csupa siker, hódolat, imádat vette körül, öreg volt már, de hirtelen halóin tragikuma minden­kit megrendített. Azokat, akik valaha látták, ( vagy legalább hegedülni hallották rádión át, esetlég müveit ismerték. De legjobban tanít­ványai érzik át, mit jelentett ennek a csodá­latos embernek elvesztése családjának és egy mégnagyobb családnak: a zene birodal­ma tagjainak. Itt ül velem szemben a leg­fiatalabb végzett Hubay-növendék, a leg­utolsó korosztályból' azok között, akik aiz ő mester iskolájában nyertek oklevelet: a hu- szonnégyéves Fejér Sándor. „Szinte hihetetlen, hogy Hubay nincs többé“ Rövid ideje van csak ebben a városban, de már felfigyeltek rá. Egészen rendkívüli sikere volt a Goldmark egyesültet legutóbbi hangversenyén. Azt mondják róla, hogy még a póz is, ahogy kiáll a dobogóra, mesterére emlékeztet. De most nem róla akarok inni, róla a fiatalról, aki sikerei, művészi pálya­futása kezdetén áll. Ő sem akar magáról be­szélni. Nagyon szerény, nagyon rendes, egy­általán nemi „művész tipusu“ fiatalember. Csak a mesterről 'beszél, kicsit meghatott hangon. Azt mondja: — Furcsa és hihetetlen nekem, hogy Hu­bay meghalt. Egyszerűen nem tudom elhin­ni:, hogy nem él többet. Mikor olvastam a hírt, az e'Rső gondolatom az volt: nem., ez nem lehet igaz! Kérdezem tőle, milyen ember volt Hubay Jenő? — Ha csak megjelent valahol, egész alak­jából, fehérezakállas, szép fejéről sugárzott az, hogy emberfeletti lény, hogy rendkívül®, világhírű művész. Valóságos nilmlbúlsz vette körül. Még az is érezte, hogy különleges nagysággal áll szemben, aki nem tudta, hogy kicsoda. Amellett közvetlen érintkezésben a legegyszerűbb volt, legteirmás'zeie'sebb, leg­emberibb. Hubay palotája Tovább mesél mesteréről nagy szeretetitek — Miután 1933-ban Hubay nyugdíjba ment és lemondott a Zeneművészeti Főisko­la aktiv elnökségéről, mi, a tanítványai, két magyar és -három külföldi, a Hubay-palo lá­bam vettünk órát tőle. Valóságos ünnep volt nekünk minden Hubay-óra. — Szép a palota? — Leirhatatlanul. Kevés a szókincsem abhoz, hogy ezt elmondhassam. Három emelet tele műkinccsel, vagyont érő festmé­nyekkel, valódi szőnyegekkel. Mikor megér­keztünk, livre® inas vezetett fel a mester dolgozószobájába. Csodaszép télikerten ve­zetett át, végül is fenn kötöttünk ki egy eme­leti haltban. Itt gyakoroltunk 'addig, mig a kegyelmes ur titkárnője, St őssel Irma beve­zetett a dolgozószobájába. — Milyen ez a szoba? — Köröskörül faburkolat, beépített könyv- szekrények, amelyen egyetlen könyv sincs, csak kotla, kotta. A bútorok erősek, masz- sziv ónémet stílusnak. A képek felett, ahogy az egész palotában, kis villanylámpák van­nak, amelyek es te megfelelően megvilágí t jak a müveket. Az óra délután három és hat között folyt le. Hogy folyt le egy ilyen óra?, 1 — A mester asszisztensének Zafchureczky Ede hegedűművésznek jelenlétében sorra el­játszottak darabjainkat. Hubay csak a leg­ritkább esetben szakított félbe. Szokása volt, hogy a darab eljátszása után végig vissza­vezette a zeneművön, rámutatott a hibákra, tanított. Tökéletes precizitást kívánt. Memó­riája csodálatbaejtő volt. Nem megmondtam fiam, — mondotta — hogy ennél a taktus­nál legató játszón?. A kotta minden pont­jára', jelére emlékezett s minden előzőleg észrevételére is. Mindig nyitott ablaknál ta­nított. Módszerének sajátossága a Thi.baud- féle francia iskolával szembeni tökéletes el­lentét volt. A könnyed, speciális Hubay-csuk­lótechnika magyarázza meg a merev fran­cia módszer helyetti bálmulatos graciózitást. Hogy ennek a módszernek milyen világhíre volt, legjobban az'zal bizonyithaitom, hogy kollégáim között egy fiatal müvésznövendék a fokiföldi Johannesburgból, mig egy másik Philadelphiából jött csak azéri Budapestre, hogy a Hubay mesteriskolában fejezhesse be tanulmányait. így tanított a mester Tovább mesél: — Egy nagyon kedves momentum Hubay tanítási módszeréből: Az óráira mindig be­küldte óra előtt Kurucz nevű bizalmasával (akadémiai altiszt) hegedűjét, tehát az órán nemcsak Hubay, hanem hegedűje is fontos szerepet, játszott. A növendék játékát min­dig kísérte hegedűn, de nem vonóval ját­szóit, hanem a hegedűn gitárS'zerii pengető kíséretet (zenei műnyelven kifejezve: picéi - catto) adott. Az érdekes és Hubay rendkí­vüli muzikalitására és elméiieli tudására az volt a jellemző, hogy ezek a kiséretek, amel­lett, hogy mindegyik egy kis zenei remek­mű volt, kétszer soha sem ismétlődtek. Te­hát a növendékekkel, ha ötször elismételüet- te ugyanazt a darabot, vagy etűdöt, ő a kí­séretet soha nem ismételte. — Egy esd Wanda Luzzato jónevü olasz hegediiisnővei: Egyik órára hozta a Bach Ghaconne-t. Hubaynak nem tetszett az olasz hegediisnő felfogása, elővette az ő Stradiva- riusát és el játszotta ő a tel jes Ghaconne-t. Nem szabad elfelejteni, hogy ez két év előtt tör­tént, amidőn Hubay már 77 éves volt. Ért­hető tehát, hogy bizony ez a produkció rendkívül kimeri tette a Mestert, de mondha­tom, életem egyik felejthetetlen élménye ma­rad ez. az eset; Egyik következő órán Lu- zallto-nak hosszú baja játék közben állanó- an rálógott a hegedűre. Egy idő múlva Hu­bay — akit érthetően idegesített ez — hirte­len felkelt, kiment, majd visszatért egy fé­sűvel a kezében és leintve az „olasz“ lányt, elkezdett rajtja különböző frizurákat pró­bálni. UgyMtszik Luzzatto megértette a cél­zást, mert a legközelebbi órán szépen levá­gott bajjal jelent meg. A jószivü Mester Egyik óráján növendékei megkérték, mu­tassa meg a hires Sfradiváriusál. Erre tit­kárnőjével behozatta ia hegedűt, a hozzávaló hires Turt-vonóval együtt, amelynek lizen- nyolckarátos 'arany fogója van és amelyet Brüsszel várostól akkor kapott ajándékba, mikor elhagyta az ottani Akadémia tanszé­két. Azután megengedte, hogy minden nö­vendéke egy kedvenc darabját el játszhassa a mester heged iin, amelynek csak vonója 150 ezer lejt ér. Most meleg mosollyal folytatja Fejér Sán­dor az emlékezést. — Előírta nekem egyszer egyik viztsgada- raibomnak Hubay Csárdajelenetét. Tudvale­vő, hogy a Hubay-miivek legynagyobb ré'sze drága német kiadásokban jelentek meg, úgy hogy a kotta körülbelül 300 lejbe került volna. Mondtam már, hogy szűkös anyagi viszonyok között éltem, úgyhogy a legköze­lebbi órán kotta nélkül jelentem meg. Ér­deklődésére bevallottam aztán, hogy króni­kus zseblázban szenvedek, mire ő feledhetét- iern kedves mosollyal kottatárához ment és ideadta nekem a Csárda jelenetet. Mindezt olyan közvetlenséggel csinálta, hogy eszem­be sem jutott, hogy milyen szegény is va­gyok és hogy szégyellnem kellene, hogy nem tudtam a kotlát megszerezni. Különben a Mester, aki mindig kedélyes volt és jókedvű, olyan vasfegyelmet tartott, hogy egy Hubay- óra előtt valóságos lámpaláz vett erőt a nö­vendékeken. Amellett olyan hatással volt nö­vendékeire, hogy egy feddő megjegyzésével, valósággal 'tönkretette nö'v end ékeinek nap­jait a kővetkező óráig, amíg az illetőnek módjaiban állott egy dicsérő szót kiérdemél- ni tőle. — Virovay Róbert, aki rendkívül szegény szülök gyermeke, az első órán a következő­ket hallotta a Mestertől: Szegény fiam. mi­csoda trabukós skatulyán játszol te? Ami­dőn látta a gyermek élszontyoUódott arcát: Nem baj fiam. csak légy szorgalmas, majd tesz jobban, is. Nem telt bele 3—4 hónap és Virovay Róbert már egy remeik hegedűn ját­szott. A Mester saját hegedügyii jüeinényéből ajándékozott egyet a rendkívül tehetséges Virovaynak., Vecsey Ferenc halála, aki tud­valevőleg Hubay tanítványa volt. annyira le­sújtotta, hogy halálhírének napján nem is tartott órát és utána is napokig levert és rosszkedvű 'volt. Hogy milyen nimbusz vett körül egy Hu- bay-imüvésziképzős órát, azt legjobban' jel­lemzi az a tény, hogy egy akadémiai nö­vendéknek legnagyobb kitüntetés volt az, ha Hubay beengedett egy ilyen növendéket, vé­gighallgatni egy órát. Az ilyen 4-ük akadé- miás növendék féllábbal már benn érezhet te magát a Hubay-müvészképzőben. Marton Lili. Fantucci professzor Giottoróí CLUJ, március 22. Szombat délután hat órakor a vármegye- háza zsúfolásig megtelt dísztermében Anto­nio Fantucci professzor, a kiváló olasz mű­vészettörténész tartott mélyenszántó, magas színvonalú, rendkívül érdekes előadást G ot- toró.1, az olasz festészet atyjáról. Giotto halálának hatszázéves centennáriu mái most ünnepli az egész kulturvüág s az ünneplésből ezzel az előadással vette ki ré­szét az olasz kulturintéz.et itteni tagozata. Az előadáson megjelentek a helybeli olasz kolónián kivül a város konzulátusainak ve­zetői, több neves egyetemi tanár. Ott láttuk Alvise Gppieo gróf olasz konzult, dr. Lilin Cialdea egyetemi magántanárt, Dragoné kon' zu’átusi titkárt, báró Botiimert, a magyar konzult, luliu Hatieganu egyetemi tanárt és még számos érdeklődőt. Az előadást dr. CiaÎ dea vezette lie néhány keresetlen szóval ro­mán nyelven, amelyben kiemelte azt a val­lásos érzést, amit Giotto halálának évfordu­lója felébreszt az olaszok számára s azt a kapcsolatot, ami az olaszok és románok la­tin testvérisége jelent. Ezután bemutatta a jelenlévőknek a kiváló Bucureşti-ben élő elő­adót, a mélyen zengő hangú, nagy felkészült ségü Firenzében tanult Antonio Fantucci professzort, aki a Bueuresti-i Kulturintéz.et egyik professzora jelenleg, neves folklorista, aki most a román népdal és fahimiivészet tanulmányozásával is foglalkozik. Ezután üzembehelyezték a. vetítőgépet s Fantucci professzor megkezdte olasznyelvii előadását, amelyet a nagyszámú hallgatóság végig teljes érdeklődéssel kisért. Fantucci professzor nagyszerű előadó, elő adása színes, érdekes, élvezetes volt, tele len­dülettel. művészettel. Először Giottoróí, az. emberről beszélt, aki firenzei parasztok gyer­meke, a földé s ott nő fel, ahol sudár cip­rusok törnek az égnek. Gyermekkora törté­neti legenda — keveset tudunk róla. De mii- vé-szíete élő dokumentum. Ez az ember nem is lehetett más, mint tiszta művészi hév, őszinteség, spontán jóság. Ha az olasz szel­tem! óriások közölt Dante a nagyságot, Boecacio a reális irodalmat jelentette ebben az újjászülető korban, akkor Giotto megje­lenése a természet diadalát hozza a merre hizanti konvenciók, vonalak és keménység helyett. A bizanţ izmus helyére lép az é'ö kifejezési forma: a természet maga, minden mosolyával, színével, édességével, de drámai ságával is. Giotto megjelentése mintha nem s véletlen lenne — neki el kellett jönnie, hogy atyja és mestere legyen a későbbi gigá­szoknak. Meg kellett születnie, alkotnia kel­teit mint festőnek és építésznek. Meg kellell álmodnia a firenzei campaniile nyugodt, ko­moly, keresztény vonalait, meg kellett feste­nie a legszelídebb szent, assisi Szent Ferenc életének epizódja t. Giotto mestere a föld volt s az emberi szenvedélyek, amelyeknek ábrázolásában olyan magasra emelkedőit, mint előtte senki. Először adja maradékta­lan hűséggel, bájjal és drámaisággal a művé­szetnek a flora és fauna csodáit. Naturalista és panteista. Mind g és mindenben az igazság kifejezését keresi. Uj filozófiát és költészetet teremt a festészetben. Modellji Toscana rusz­tikus, pirospozsgás emberei — óriás ellentét a bizantizmus merev és patetikus figuráival. De Giotto ismerj a toscanai földet — maga is annak a gyermeke. Minden emberi érzel­met hatásosan kifejez. S ezzel megteremti a renaissance-ot. A gótika helyett életbele vele az uj művészet, uj fény, formák, cso­portok, az arcokon az érzések intim kifeje­zése. Már kortársai is érzik rendkivüiliségél. elismerik. Mcghód tja egész Itáliát Szent Fe­renc freskóvá I, amelyen jelentkezik az élet mélységeinek megérzése s a modern festé­szetnek a hizanti művészet utiáni nagy ellen­téte: az élet belső tüze. Amellett nem hatás­kereső: egyszerű és őszinte. Fantucci pro­fesszor ezután vetített képeket mutatott be s minden képhez érdekles, rövid, jellemző magyarázatot fűzött. A rövid magyarázatok­ból világossá válik Giotto hallatlan újszerű­sége és jelentősége. Fantucci professzor rá világit arra, hogy még a régi madonnaképe­ken az angyalfejek valami szórakozott kife­jezéssel a kép szemlélőjére néztek, addig Giotto az emberi érzések nagy festője, an­gyalfejeit a Szűz anya felé fordítja s az áki- tatas fejek csak a Madonnát látják. Végül a professzor pár szóval rámutató!! arra, hogy Giotto művészete örök s mint minden nagyszerűség és halhatatlan szépség, arra hivatott, mint minden más művészet; az embert emberebbé, különbbé, jobbá kell tegye. Fantucci professzort melegen ünnepelte :1 közönség, amely a művészi előadásért háló volt neki is és az előadást rendező intézel vezetőségének. (M. L.)

Next

/
Thumbnails
Contents