Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-23 / 68. szám

> 2 BLLRNZfiK 19 37 ta i re I ut 2 3. RIPORT CUCHYRŐL — 5 AMI MÖGÖTTI• VAN Ez történi Parisban Nem a francia Tüzkereszt, de a kommunisták provokálták a véres incidenst, amelynek során emberek haltak meg és sebesültek meg PÁRIS, március 22. A párisiik egyelőre sem a közvetlen okait nem látják tisztán a március 1 (»-i clichyi véres összeütközésnek, sem u kövclkczinö. nveit. Heteken át tartó, szűnni nem akaró eső után az első igazán deriiis'. ta'vaszias nap volt. A kavéházak lerraszait és az utcákat ellepték a ráérő emberek ezrei. Páris fény­iéit és nviizsgött. politizált és kalandra in­dult. bölcselkedett és íréi állt. A nők bodros fején táncoló kis szalmakalap, a férfiak felöltője a kainkon A pincérek nem győzik hordani a café eremet, a cincánót és a . sző­ke“ sört. A hullámvonalas autók zajtalanul siklatlak, a mozik előtt ki-behuMámzik a tö­meg, az újjáalakított operaháziban Sir Wil­liam Beacham és londoni zenekara tisztele­tére trükkös, klakkos gálaelőadás. \ város él és soha nem fekszik le Az emberek sze­relnek élni és a napi munka, gond és fut­kos ás nem győzi kifárasztani őket. Francia- ország gazdag, a fegyverkezési kölcsön •’> és ö mil'll áralját rövid határidőn belül1 jegyez­te a hazafias francia a szociális rend mint­ha helyreállít volna, o kiállítás talán mégis megnyílik, az ország még gazdagabb lesz. az élet még mozgalmasabb. Az élet rövid, de kár erre gondolni, holnap is van egy nap. S a mmísderelnök sietve ohhaoyja az operái Éjfél felé a láthatatlan, drótnélküli, soha fenn nem akadó híradó már az éber Paris szivéig ért, a város már hídja, hogy Cl ich y- ben, az északi, népes muníkáskiil varosban kommunisták és rendőrök között véres ösz- szeiitközés történt. A belügyminiszter hiába ment a helyszínére, nem tudóit a tömegre hatni. Blum kabinetfőnökének csillapító hangját elhallgattál la egy golyó, a tömeg rögtönzőit barrikádok mögül kicsiben ismét forradalmat játszott. A miniszterelnököt siet­ve elhívták az operából, hajnalfelé. a pincén keresztül hagyta el a kórházat, ahol közben szerencsésen megoperállák munkatársát. A halottak és sebesüllek pontos számát még nem Ismerni, de lőO, 200 és még több se­besültről beszélnek. Mi miért történt? Miért kellett féltucat embernek meghalnia, többszáz embernek megsebesülnie? Clichy- ben rendőrségi engedéllyel a Parti Social Francais — igy hivják De la Roque ezredes pártját, amióta a Tüzkereszt alakulatot be­tiltották és igy szabályszerűen elismert poli­tikai pártlá alakult át — jótékonyáéin tno- zielőadást rendezett. Claude Farrére egyik érzelmes regényét mutatták be filmen, tá­voli kort. vidéket és szerelmet. De a kom munisfa vezetőknek nem tetszett, bogy a jobboldali párt Clichyben, a kommunista érzelmű városkában külön mozielőadást tartson. A városháza terére többezer mun­kást hívtak össze „elléntiintelésre“. Ellen­tüntetéshez előbb ugyan tüntetés lett volna szükséges, mig a jobboldaliak nem tüntetni gyülfek össze, hanem mozit nézni. A tömeg hírére a rendőrség felvonult és pedig igen nagy számban, a moziellőadás nézőit sürü gyűrűvel elvágta az utcai tömegtől, úgyhogy a jobboldaliak az épületben, várták be az események végét. De a tüntetőket hiába szó­lították fel a rendőrök oszlásra. A tömeg maradt és zajongott. egyszerre kövek, keri- tésdarabok, utcai burkolat kezdett repülni, a rendőrök figyelmeztették a tömeget, hogy lőnek. Se a figyelmeztetésnek, se az első vaklövéseknek nem volt eredménye, erre eldördültek a fegyverek. De a sebesültek kö­zött közel ‘száz rendőr van. A kommunisták fegyveresen vonultak ki a clichyi városhá­za elé. Ki a felelős? Másnap minisztertanács. A kormány nyu­galomra inti a munkásosztályt, nehogy koc­káztassa az eddig elért szoci'áks eredményé­autóbusz és földalatti nem jár, a kávéházak, éttermek zárva. a kiállítás elé) készítésé re még hátralevő kevés, drága időből ismét el­vetsz og\ nap. A hirtelen elrendelt sztrájkról sok munkás és munkásnő, tisztviselő, iro­dakisasszony nem értesül időben. A külvá­rosokból és a vidékről ezer és ezer alkal­mazóit elindul Paris felé, a délelőtt folya­mán ütemesen csengenek a város központja felé. vezető nagy útvonalak sok tízezer gya­logos lépésétől. A szállodákban az. elutazni készülő idegenek aggodalmasan kérdezik hogy erste kijutnak-e vájjon podgyászostól az állomásra, de a portások megnyugtatják őket, bogy addigra minden rendben lesz. Remdetltenség egyáltalán ni-ncs. A párisi az utolsó hónapok a lall hozzászokott a sztráj­kokhoz és jó természete egyébként sem hagyj« könnyen cserben. Nyugodtan és de­rűsen várja, hogy dél legyen Addig min­denki sétál. A Szajna partján bámész embe­rek sora nézi a vizet, a kiállítás helye teie látogatóval. Az épülő ipavillonokon a -sok idegen nemzet lobogója között egy egy vö­rös zászló, «mit a kommunista munkálok húztak nagy hirtelen árbocra. A tőzsde kö­rül a szokottnál is nagyobb zsLbongás. Itt ott egy-egy magán-autóst. aki fuvart vállalt, megállítanak a szervezett munkáisok és ki- lesséke.lik « kocsiból a vendéget. Tizenkettő­kor előjönnek a taxik a garázsokból, végig- göndül az első au lóbusz, a met robe jára lók­nál hihetetlen embertömegek tűnnek el a föld alatt, az éttermeket megrohanják De van. amelyik nem készült fel időben', nem vásárolt be előre, a sok sétától éhek közön­séget ismét elküldik, hogy jöjjenek kettőkor vissza. két és a demokráciái, a maga részéről pe­dig elhatározza, hogy késedelem nélkül utá­najár, kit terhel a clichyi tragédia miatt a felelősség és gyengeség nélkül eljár ellenük. •Touhaux, a munkásszervezetek diktátora, félnapos általános sztrájkot rendel el. A na* piparancs kategorikus: a kórházak dolgoz­hatnak, a patikák nyitva lehetnek, a tejet reggel kihordják. Egyébként déli 12 óráiig teljes munka szünet. Csak a közüzemek mű­ködnek, a vasutak járnak, de az. állomáso­kon >se hordár, se taxi, a telefon kapcsol, csak éppen válasz nem érkezik .sehonnan-. Anghelescu rendeleie: Nem az állampolgárság — de az etnikai epedet BUCUREŞTI, március 22. 'Anghelescu dr. nemzetnevelésügyi miniszter rendeletére ezután nem az ál­lampolgárságot, de az etnikai származást tüntetik fel az iskolai bizonyítványok­ban és oklevelekben. A Tara Noastra — Goga lapja — megelégedéssel veszi tu­domásul a rendeletet. Az utjbbi idők legnagyobb könyvsikere! FOWLER—WRIGHT: Pr? git lines ««»be (1938-as háború) Egy modern próféta hangján jeleni ti meg az iró napjaink rettentő vízióját: a Háborút, a Tü­zel, a Gázt, a Halált, mely milliókat kaszabol le és országokat tipor s ét. Óvó intő szózat ez a döbbenetes izgalmassággal pergá regény, ame vet mindenkinek el kell olvasnia. 130 lej az ELLENZÉK KÖNYVOSZTÁLYÁBAN, Piaţa Unirii. Vidékre utánvéttel is szállítjuk. Róma szerint a négyhatalmi államok egyenjogúságát csak a német igények elismerése hozhatja meg LONDON, március 22. A párisi rádió jelentése szierint Corbin londoni francia kő­vet meghatalmazást kapott kormányától annak közlésére, hogy Franciaország hajlandó a legszélesebbkor» tárgyalásokat felvenni Itáliával és Németországgal uj nyugati egyez­mény létrehozása érdekében. A „Daily Mail“ római jelentése szerint Róma teljes egyen­jogúságot kér Anglia, Franciaország, Itália és Németország részére, az egyenjogúságot azonban nem lehet létrehozni csak a német gyarmati igények elismerésével. Németor­szág ugyanis az egyetlen nagyhatalom, mely nem rendelkezik gyarmatokkal. ­Hosszú esztendőkön út szén védtem ßyomorcsmajbajban... mir rl * vcJzitrttcm minden rerriényrm'-' és r mondtam -i gyógyuló Irlieiő-.égér ől, /ónba: nrm régen iöbb embertől hallott m hogy c;;y rövid C/jftro IJ Kezeié* viv.ziaau egészségüké!, így én elhatároztam, hogy még egy próbái teszek Vásárolt m tellát, (gy üveg G iro I) - és már «./. első üveg elh-s/ná ása úti« örvend- lesen lavult cgészz.égcm A kezelés most már tó kéletcsen kigyógyitot i. ismét egé/zsége-, vagyok, nnesenek fájd a.'maim, mindent ehetek, jól «I- szom, nem gyötör fejfájás- Kereke- Agnes Bucu­reşti, Str. Frumoas- $2 Gastro D k<ph tó gyógyszertárakban és dro­gériákban vagy megrendc:hető i ţo lej utánvét mellett Császár E. gyógyszertárában Bucureşti, Calea Victoriei 124 A moszEivai Irta: BENDA JENŐ (Befejező közlemény) A vádlottak vállalták e/.| is, mint ahogy vábaltak mindent .szégyent és minden gyalá­zatot. Nem védekeztek ellene, mint ahogy nem védekeztek semmiféle vád és semmiféle bizonyíték ellen. Miért? A GPU kinzökam- ráiban kell keresni a magyarázatot? Lehet. Ennek megvan a maga valószínűsége, majd­nem azt is mondhatnék bizonyossága. A ki- végző osztag golyói kegyesek, egy pillanat alatt végeznek az emberrel, a GPU hóhérjai azonban órákra, napokra, sőt hetekre meg tudják nyújtani az áldozatok halálkinjait. Van olyan helyzet, amelyben a töredelmes vak’omá.s utján elkövetett öngyilkosság igen csábítónak látszik. A moszkvai főtárgyaláson jelenlévő kül­földi újságírók szerint az egyik vádlott, Mu- ralov. mondott is olyasmit, hogy a GPU bör­töneiben tiz. heti szakadatlan kínzás és ijeszt- gefés után csikarták ki beíőle a beismerő vallomást. Muralov kihallgatásának ezt a részletét természetesen hiába kerestem a hi­vatalosan kiadott gyorsírói jegyzetekben. A többi vádlott viszont az ügyész kérdésére azt állítja, hogy a GPU börtöneiben nem kínoz­ták meg őket. Sőt Radok miután elmesélte, hogy konok tagadásával mennyi munkái adott a vizsgálóbírónak, rrre a groteszk állí­tásra vetemedik: Két és fél hónapén keresztül kínoztam a vizsgáióhirákat. Ha 1tt fölvetik azt a kér­dést, hogy megkineztak-e bennünket a vizs­gálat folyama alatt, azt ke'l mondanom, hogy nem én voltam az, akit megkinoztak. hanem én voltam az, aki megkinozíam a vizsga «»bírákat, mert haszontalan munka el­végzésére kényszeritettein őket. Mi a megfejtése a szemmelláthatóiag üsz- szetört, mindent bevalló, mindent helyeslő, mindent elvállaló vádlottak rejtélyének? Azt hitték talán, hogy ha készségesen szállítják a Trockij és a szovjettel ellenséges országok befeketitésére alkalmas anyagot, kegyelmet nyernek? Még ha kaptak is ilyen Ígéretet, Zinovjev és Kamenev sorsának beteljesedése után hogyan vehették azt komolyan? De íme: a külföldi laptudósitók szerint Szokol- nikov végszavában azért kér a maga számá­ra enyhe ítéletet, mert az ő vallomása tette lehetővé az egész összeesküvés leleplezését. (Ez a részlet is hiányzik a hivatalos gyors­írói jegyzetekből.) És SzokGÍnikovnak való­ban megkegyelmeztek. íme: Radek. aki le­leplezte a harmadik trockijista központ lé­tezését és börtönbe juttatta régi kebelbaráf- ját. Bueharint, ilyeneket mond végszavában: — Amikor azt hallom, hogy mi, akik a vádlottak padján ülünk, egyszerűen banditák és kémek vagyunk, ez ellen tiltakozom. Til­takozom nem azért, hogy magamat mente­gessem. Nem védelmezem a becsületemet sem. mert azt elvesztettem. Azért harcolok, hogy igaznak ismerjék el megtett vallomá­somat. Radeknek is megkegyelmeztek. És a tizen­hármak. akiknek nem kegyelmeztek meg, amikor a kivégzés helyére vitték őket, ezt kiáltozták: — Mondják meg Radeknek. hogy áruló­nak tartjuk! Bármelyik oldalról közelitjük meg a mosz­kvai titkot, azt tapasztaljuk, hogy annak a megfejtését csak találgatásokkal lehet meg­közelíteni. Havi 4® fejéri olvashatja az összes könyvujdonságokai az Ellenzék kőlcsőDkönyviárában, C!uj, Piaia Oaifü. Városnak Sag* modernei»!» és fegdosabban 2!« szerelt 5WM) köieées magyar ibl* csonk onyvi ára. Havi 40 lejért snincSensiap cserélheti Ki a legény a csárdában? Ebéd után a város ismét a rendes eleven, dolgos isiét ős, de senki sem hiszi, hogy ezzel elintéződő bt az ügy. Most kezdődik csak az igazi találgatás, hogy mii lesz, majd Biom és hogy ki marad m«jd a legény a csárdá­ban. ö. vagy pedig Jouharux és a kommunis­ták. Egy első jel arra vall, hogy Blum nem tágít: a népi arcvonal kormányának rendőr­sége lőtt 0 kommunista tömegre, nem pedig valami jobboldali belügyminiszter emberei és Blum erélyesen megcáfolja Thorez kommu­nista képviselő nyilatkozatát, amelyben az beszámol látogatásáról a miniszterelnöknél és kö/velel éseirőf, hogy azonnal asudat taksa fel a polgárháborúra izgató jobboldali pár­tokat és hogy tisztítsa meg a rendőrséget a demokrataellenes elemektől. A fasiszta szí­nezetű alakulatokkal) Franciaországban keve­sen rokonszenveznek és azokat, akik elné­zéssel figyelik a mozgalmukat, sokszor csak a népi arcvonalból alakult kormány iránti ellenszenvük vezeti. De viszont azzal min­denki tisztában van, hogy Clichyben a kom­munista vezérek hívták öskze a tömeget, ők akartak tüntetni, ők nem vonultak el, ami­kor a rendőrség felszólito-tta őket oszlásra és tudott dolog az is, hogy a kommunisták nagymennyiségű fegyver birtokában vannak. Sokan azt hiszik, hogy hogy a clichyi tün- i tetést azért rendezték <a kommunisták, mert elégedetlenek Blummal, hogy feladta szo­ciális és pénzügyi program ja egy részét, meg akarták neki mutatni az erejüket és ezért szálltak szembe a rendőrségen keresztül. Blum a szervezett munkásság erejévé! tisz­tában van. Amióta kormányon van, az igye­kezetét arra összpontosította, hogy kielé- gitise jogos szociális követeléseiket és ele­jét vegye a rend zavarók izgatásainak, akik a munkásság elégedetlenségét a maguk cél­jaira akarták kihasznál mi. A türelmtességben igen messzire ment. A mérsékelt jobboldal I nem ok nélkül vetette sokszor a szemére, hogy túl sok demagógiát tűr meg maga kö­rül. Amióta pénzügyi okokból Blum ,,szü­netel“ hirdetett, kijelentette, hogy a költ­ségvetést ismét egyensúlyba ke.lf hozni, az előirányzott költségekből 6 milliárdot töröl­tetett, poincaréista pénzügyi és gazdasági szakértőket vont be a szanálási munkába, hatalmas feífegyverkezétsii kölcsönt jegyezte­tett, azóta a közvélemény nem tudja, hogy hányadén van vele. Taktlkázik-e csak Blum és miután előbb igénybe veszi a kis tőké­seket és a nagy bankokat, azután jön majd újra költséges reformjaival és esetleg a nagy pénzintézeteknek kilátásba helyezett, fenyegető á-lilamositársával, vagy pedig meg­tért Blnm. szakított az ortodox szocalTizmus- saS, ahelyett hogy csak. egy osztály, a munkásosztály érdekeit védné, valóban nem­zeti kormányt akar-e vezetni és nemzeti egységet teremteni? Vannak, akik azt hiszik, hogy a kommunistákkal kenyértöréstre kerül a sor, ha Blum nyíltan áldást foglal -ellenük és a rend mellett, hogy széttörik a népi arcvonal, megbukik a kormány és kitör a lappangó forradalom. Mások szerint a mun­kásság nagy része is fellélegzelne, ha meg- men ekednek a túlzó és erőszakos vezetők diktatúrájától és anélkül, hogy lemondana az elért szociális eredményekről, beérné a lassúbb ütemü, megfon íoltabb reformokkal ha ugyanakkor látná, hogy az ország meg­nyugszik, a jólét emelkedik és munkaalka lom is elég van. Egyesek azt állítják, hogy Blum nem szakíthat hosszú közéleti pályá­jának élveivel és inkább visszalép, mint meggyőződéses marxista, efe nem tágít. Má­sak ismét, akik főleg a taktikai készségei ismerik el benne, nem gondolják ilyen me rev nek. A közeli fejlemények fogják meg­mutatni, hogy Blum mit változott és bog} milyen erős. Sz^kula Ágnes.

Next

/
Thumbnails
Contents