Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-21 / 67. szám

an aj DÓZSA ENDRE Régi fö időkből Valahogy olyan pajláskodásban voltunk fiatal jogász korunkban; különösen közszere­tetünkben állott Wenzel professzorunk. Nem- ^Csak a mindig felcsendülő „der Wenzel kommá, der Wenzel 1st schon da , akkor divatozó Becsből lekerült nótával üdvözöl­tük, legtöbbször Szüos Pátri: kezdeményezé­séből, de mosolygott az egész hallgatóság, mikor ő maga is beülve a katedráiba, meg­ismételte: „der Wenzel kommt, der Wen­zel ist schon da“. Amin;: az ifjúság turnu­sonként változott, nem változott a kedé­lyesség nála és a közszeretet iránta. A tár­gya is érdekes volt. Az egyetemes európai jogtörténet. Azt, ami a könyvében megírva volt, sohasem úgy adta elő, hanem kiszínez­te adomákkal és olyan megjegyzésekkel, amelyek állandó kedélyhullámzásban tartot­tak mindnyájunkat. Mária Terézia csaszarno volt egyik, talán legkedveltebb történelmi alakja. Mindig csak mint ,.domine (és nem domina) Maria Terézia“ emlegette. Behódolt mindannyiszor szépségének, kedvességének éppen úgy, mint lángeszüségének és kor- mányzásratermettségének. De beszélt olykor az asszonyt charmejáról, kapcsolatban ,a ma­gyar gárdisták Mária Terézia által tervezett és keresztülviitt ruházatával. Egy alkalommal suttogást miméivé adta elő, hogy hagyományos pletykaként járt a gárdisták között Macsikiássy gárdista esete. Igen, valószínűleg csak olyan pletykaként, aminek semmi egyéb alapja nem volt, mint a transsylván származású, hatalmas erejű Macskássy gárdistának, erős puncsozás utáni hallucinációja. Macskássy egyik társával őr­ségként ki volt rendelve a császári palota egyik sötétebb folyosójára. Amint ott mere­ven állottak, egy fiatalnak látszó nő haladt el éppen közöttük. Macskássy gőzös fejével meg nem tudta állani, hogy „valahol“ ne ta­pintson hozzá az elhaladónak. A nő pilla­natra visszafordult tekintetével, de megket­tőzött gyorsasággal surrant tovább1. Amint az alakja eltűnt, Macskássy a hideg köveze­ten térdre rogyott, mert az elsurranó nőben ■a császárnőit vélte felismerni. Maguk, amici, suttogta felénk a katedrá­ról a jó öreg Wenzel professzor — persze1 másként .szerették volna,, elcsapatni a gárdis­tát, de hát én nem mondhatok mást, mint a miit a történelem beszélt, ez pedig nem szólt és nem szól semmit, holott a gárdistáknak ott, a magyar házban rendezett levéltáruk volt, amiben igen érdekes adatok voltak, ha nem is .a jogtörténelem, hanem a történet szempontjából. — Ez a levéltár beszéli, hogy Macskássy gárdista megunván a setér mellékfolyosón az őrtállásl, elszökött pajtásai közé, akik, éppen húshagyó kedd lévén, muriztak a magyar házban. Hogy aztán a folyosó őrizetlen ne maradjon, odaállított egy akkora követ, amit visszatérése után négy gárdista sem tudott elmozdítani! ^ Egy másik alkalommal arról beszélt a pro­fesszor, hogy a németeknek van egy libabőr­be kötött könyve, a garagás, vagy ahogy ők nevezik: a Graugansok. Ez a graugans tartal­mazza a régi német törvényeket, még azon időből1, amikor még állt a Leibergansohaft1. vagyis a jobbáigyrendszer. Egyik nagy német kollégájától azt az értesülést kapta, hogy Ma­gyarországon, a Sepességen egyik példánya megvan a graugansoknak. Ezt felkeresni, ide igyekezett egynéhány európai hírű tudós, így történt, adta elő Wenzel, hogy végig­jártuk a felső vidéket, körülbelül azt, amit Csák Máté uram uzurpálit egykor. — Jaj amice, milyen kedves kirándulás volt az, minőt az alispánok, polgármesterek, vagy a papok fogadtak. Turócszentmárton- ban nagy ebéd a polgár mesternél! Feltálal­va az ottani, fajlagos étel, a glögm, pompás valami. Maguk, amici, megnyalnák utána a szájukat, de még szívesebben nyalnák meg a száját annak, aki feltálalta! Onnan mentünk Körmöcbányára; ott már az alispánnál vol­tunk. Pompás turóscsusza volt egy végeér­hetetlen ebéd végakkordja gyanánt. Közben egy főpapnál voltunk Gölnicbányán, Szmer- csányi püspöknél. Oct még pisztráng is volt, ami ott különlegesség. így vergődtünk el Kassáig, ot- a levéltárban nekifeküdtünk a kutatásnak. Hejj, de gyönyörű levéltár volt az! A városnak pallósjogától elkezdve, a-„ ma­nón pazaram“ féle kinzóeszköz leírásáig c aknem minden nagyobb királyunktól va- iam: nagy pecsétes levél. Amin: kutatunk, eayik németnek a kezébe akadt egy piszkos, jól összeráncolódott kötésű könyv. — Heureka! — kiáltott fel a német és fel­mutatja a Grauganst, Csakugyan a Graugans volt. Körüljárjuk mindnyájan, csakugyan a Graugans volt. Volt nagy öröm. ^ “ Elkérték a polgármesternői és vitték a neme­tek nagy hálálkodások között haza. Mert ak­kor is huncut volt a német, nem adott érte cserébe semmit. E pillanatban valahonnan a hátulsó padok­ból harsány kiáltás hallatszik: 1 — Mit evett? — Mit ettem? — rökönyödött meg Wen­zel professzor, de azután felfedezve a kiál­lóban Meszlényi Imrét, a későbbi időkben örökös szeffüjével a gomblyukában — a kép­viselőház tréfamesterét1. — Amice Meszlényi, — szólott, mert csak­nem minden hallgatóját ismerte, — hát ott Kassán kassai sonkából sonkástésztát. Amit eleddig felsoroltam, a glögnitőj elkezdve, a sonkástésztáig, azokon kívül még igen sok mindent. — Bámulatos emlékezőtehetséggel sorolta fel minden alispán, polgármester, fő­pap, város és község teljes étlapját. Végül hozzátette: — Maga csak rágja meg a grauganst, mert hátha abból bukik meg az alapvizsgán. És jo lesz ,,megrágni“, ment tudnia kell, hogy a grauganst az egész Európában átfutó váro­sok csak jogtörténelmi emlékké fokozták le, helyét a mi Transsylvániánkban, a Király­földön, a szász nemzetgyűlés által hozott törvények foglalták el:. Ennek a bestül ötnek élén a szász comes, a sibiui királybíró ál­lott és ma is még áll. így alalakult ki a há­rom náció és négy religió országa Transsyl­vaniában. Az a páratlan alakulat, amelyet Cserei Transsylvánia hél főbűnének nevez, de a magyar királyok és osztrák császárok, így Mária Terézia is .a szász comes cimét fel­vették címeik közé. így lett a dicsőséges ural­kodó, nő létére nem grófnő, hanem gróf. i874ben még igy tanultuk a jogtörténetet. Csak 1876-ban törölte el a magyar 'törvény- hozás a szász Universitást és szűrni meg a szász comes méltóság. Lett belőle főispánsági, csaknem a magyar impérium végéig, szász nemzetségü főispánokkal. Sic 'transit gloria mundi. virágokkal, éltető nap­sugarakkal és a NOBLESSE LEGRAIN kölnivíz illatával ; ez a mo­dern compozició az ifjúság légkörét teremti meg, csodá­latos tavaszi bájt és élet­vidámságot ad. Csakis eredeti csomagolásban valódi! KÖLN! VÍZ-PARFUM ÖLBE 99 Ahoi a miáűbékét hírdeíik“ Katonai szíratoszléragépetf épM a Szovfei Tízezer méter magasságban gyakorlatoznak a szovjet repülők. Az orosz íégihaderők aj harci módszerei HELSINKI, március Hó. Jegorownalí, Szovjetoroszország vezér­kari főnökének az északi államokban telt lá­togatása után rendkívüli érdekes részletek ke­rülnek moşit nyilvánosságra az orosz légi haderő terveiről. Jegorow nyilatkozataiból megállaipitható, hogy a Szovjet hadseregveze­Mini e$w va$abronc$ a mell körül igy érzi a légzésnél az érelmeszesedésben szenvedő. A szédülési esetek, fülzugások, stb. mellett a légzési nehézségek a 40 éven felüli kornál már az érelmeszesedés jelen­létét is jelentik. Az egyetlen gyógyszer, amely ezen be­tegség összes sympiomáira erősen hatással van, a dr. Mladejowsky-féle Sklerosyrup. Sklerosyrup oldja a vérerekben a mész- savakat. Ilyen módon a vérkeringés újra nor­mál s lesz, a szív nyugodtan lovább dol­gozhat és sorjában eltűnnek az érelme­szesedés minden symtomái. Diabetikusok Sklerosyrup „D“-t vesz­nek, mely cukor nélkül készült. Kapható: minden gyógyszertárban és drogéria b^a. tő köreiben ma már nem helyeznek nagy súlyt az úgynevezett légi gyalogságra, ame­lyet, mint ismeretes, repülőgépeken szállíta­nak és azután ejtőernyővel eresztenek le a földre. Maga Jegorow hangoztatta, hogy ezt az uj fegyvernemei nem szabad túlbecsülni. Külö­nösen egy nyugati háború alkalmával nem lehet soka: adni erre az uj harci módszerre, mivel a sürünlakott területeket tekintetbe véve, nem lehet sokra használni a légi gya­logságot. Egy nyugaton vivőit háború alkal­mával a légi gyalogság negyven százaléka már a leszállás alkalmával elpusztulna. Annál inkább növekedik az érdeklődés a katonai sztratoszférarepülések iránt1. A 'kí­sérleti célból megépített úgynevezett baro­kamrá'k, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a pilótákat hozzászoktassák a vékonyabb lég­rétegeikhez, igen jól beváltak és rendkívül emelkedik azok száma, akik hajlamosak az ilyen magasabb légrétegekben végzendő repü­lésekben résztvennl'. Tavaly mindössze 16 ilyen kamrát rendeztek 'be, azóta 140 száza­lékkal emelkedett a szlraloszférarepülőnöven- dékek száma. Mindazok, akik résztvettek a barokamrában végzett gyakorlatokon, nyolc- tízezer méter magasságban semmiféle nehéz­séget nem érzenek. Még oxigénlkésziilékekre sincs szükségük. Kamenev, az orosz légvédelem főparancs­noka szerint ebben a magasságban a repülő­gép a technika mai állása szerint egyszerűen elérhetetlen a légvédelmi eszközök számára. ' Ez év nyarán — legalább is remélik Szovjet- oroszországban, elérik a gyakorlatozok a tíz­ezer méteres magasságot. Két ilyen sztratoszféra gépet egy egység­gé alakítanak és ezeket négy vadászrepülő­gép kiséri. Az egységek főfe'adata, gyárak, vasutak, hidak és más tárgyaik elpusztítása. A kiküldött eg£séj>ek száma qz elpusztítandó objektumok szerint változik. A nagyváro­sokban előidézendő pánik ugyancsak a kato­nai szlratoszférarepülés programjához tarto­zik. Jelenleg állítólag 135 sztratoszférarepülő" gép készült el a hadsereg számára és 270 kiképzett sztratoszférarepülője is van a Szov­jetnek. Ez év júliusáig, állítólag megkétsze- < reződik ezek száma. Lengyelre mâw kuHuz- cs er érői tárgyalt Amte&esciä Varsóban VARSÓ, március 19. Anghelescu közoktatásügyi miniszter teg­nap este nagy megelégedésének adott kife­jezést a lengyel újságírók előtt a Lengyel- országban látottak felett. A miniszter az il­letékes lengyel körökkel megállapodott s: tanár- és diákcsere módozataiban. Az ELLENZÉK a italadást szolgálja, kisebbségi és emberi jogok elöhareiüz*

Next

/
Thumbnails
Contents