Ellenzék, 1937. március (58. évfolyam, 50-74. szám)

1937-03-21 / 67. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor 4. Fiókkiadóhivatal és könyvosztály: Puca Unirii 9. szám, — Telefonszám: 10?. — Levélcim: Cuj, postafiók 80. MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BARTHA MIKLÓS Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 210, félévre 420, évente 840 lej. — Magyarországra: negyedévre 10, félévre 20, évente 40 pengő. A többi külföldi államokba csak a portókülönbözettíl rőbb. Lv X ÍlÜb ÉVFOLYAM, 6 7. SZÁM. VASAKNAP és mi jön aztán? A nemzetközi helyzet súlyosbodását legéle­sebben a puszta tények felsorolása mulatja, öt évvel vissza kell lapoznunk a naptárban, ha meg akarjuk érteni Anglia óriási ötéves fegyverkezési tervét, öt esztendő diplomá­ciai baklövéseit most ötesztendős hisztérikus fegyverkezés követi. Mit hoz a jövő? Sokk­szer mdfiárdot költenek a nemzetek csupa gyilkos szerszám gyártására. Ha azután min­den tkészen áll majd, azt mondhatjuk, hogy ötéves szünet volt a diplomáciai baklövések és az öldöklés között. Jól tesszük, ha emlékezetünkbe idézzük, hogyan szakadt ilyen váratlanul ez a szörnyű kilátás az emberiségre. Manapság a tegnap filmjeit egy-tkettőre elfelejtik, ho ott a teg­nap a ma szülőatyja és a holnap nagyatyja. Mik tehát a fegyverkezési verseny megin­dulásának az okai? 1932 április 26-ikán a békés Brüning kan­cellár, a genfi leszerelési értekezleten, Mac- Donaldnalc, Stimson amerikai deleeáyisnaik azt javasolta, hogy a német zsoluos hadsereg idejét szállítsák le öt esztendőre, egyben pe­dig engedjék meg, hogy a békeszerződések­ben engedélyezett százezer főnyi hadseregen kívül százezer főnyi milíciát szervezzenek. MacDonald és barátai Párizstól Washing­tonig ide-oda alkudoztak, anélkül, hogy bár­miféle egy ességet kötöttek volna. Főkép ez volt az oka azután annak, hogy a szeretetre­méltó Brüning rövidesen megbukott és Pa­pén lett a. kancellár. Papén megelégedett volna azzal, Ha Né metország számára 150.000 főnyi hadsereget engedélyeznek. Ez volt a legkedvezőbb aján­lat, amelyet Németország tett. Az angol kor­mány, amelyet a francia kormány megfélem- I litert, nem volt hajlandó határozottan állást- foglalnii és csak nagy általánosságban nyilat­koztak az angol delegátusok mindaddig, mig a kedvező a'kalom el nem mult. Azután megbukott Papén és Hitler vette át a német birodalom ügyeinek intézését-. A MacDonald-tervben, amelyet 1933 március iő-an terjesztettek a leszerelési konferencia elé, tehát közvetlenül azután, hogy Hitler uralomra jutott, kétszázezer főnyi hadsereget engedélyeztek volna Németországnak. Na- dolny nagykövet még négy hónappal Hitler uralomra jutása után is hajlandó lett volna elfogadni ezt a tervezetet. A leszerelési kon­ferencián kijelentette, hogy Németország mege'égszik a kétszázezer főnyi hadsereggel, mégpedig nem csupán a további tárgyalások akipjaul, hanem mint a végleges leszerelési egyezmény alánjául'. Hitler még 1933 októ­berében is felajánlotta, hogy lemond minden olyan fegyverről, amelyről a többi hatalom ,js lemond, tehát a nehéz ágyukról, a bombavető repülőgépekről és a tengeralattjárókról. A tárgyalásokat halomra döntötte az, hogy Sir John Simon végül ás magáévá tette azt a francia javaslatot, hogy Németország négy éven keresztül maradjon meg lefegyverzett- íégében és a többi hatalom ellenőrizze, hogy nem kezd fegyverkezéshez, mig a többiek változatlanul megtarthatják régi hadseregü­ket. Németország, ajánlatának visszautasí­tása után, 1933 októberében visszavonult a leszerelési konferenciáról. Anglia ekkor igyekezett rábeszélni Német­országot arra, hogy férjen vissza. Hitler 1934 április 16-ikán kijelentette, hogy most már 300.000 főnyi hadsereg felállítására kér engedélyt. Ezt Franciaország felháborodot­tan visszautasította és Anglia szokás szerint Irta: LLOYD GEORGE meghajolt a Quai d'Orsay akarata előle. Hitler ezt az ajánlatát három év előtti tet­te. Mi a helyzet ma? Amikor Brüning hajlandó volt még 200.000 főnyi hadseregben kiegyezni, Anglia éven­ként- százmillió fontot köitött fegyverkezésre. Amikor Hitler három év előtt 300.000 em­ber .1 ...v5ciégedett volna, az angol költ­ségvetésben 108 mii ió font sterhng szere­pelt a hadsereg, a haditengerészet és a légi- flotta kiadásainak fedezésére. Ma Anglia évenként 300 millió font sterlinget akar köl­teni lega ább öt esztendőn át fegyverkezés­re, vagyis összesen 1200 milliárd lejt szán erre a célra. A nyersanyagárak máris meredeken emel­kednek és a bérek kénytelenek lesznak lé­pést tartani a drágulással. A költségek vég­eredményben el fogják érni a 2 milliárd font sterlinget, vagyis több mint 5 milliárdra fog­nak rúgni. Ez annyit jelent, hogy 3 év alatt Angi la fegyverkezési kiadásai négyszeresükre emelkedtek. J Mi a helyzet a többi országnál? Senki sem tud erre a kérdésre pontos választ adni. A legkomorabb jel az, hogy Németország, Szov- jetoroszország, Franciaország és Olaszország még csak közölni sem hajlandó a Népszövet­séggel, mit költöttek a múlt- esztendőben fegyverkezésre. Ez az oka annak, Hogy ta­valy már nem is tudták kiadni a fegyverke­zési évkönyvet. Kétségtelen, hogy ennek ki­adására az idén sem fog sor kerülni. Olaszországban és Németországban fasiszta kormányok uralkodnak), Oroszországban kommunista kormány vezeti az ügyeket, Franciaországban pedig a radikálisok, szoca- I isták és kommunistáik pártszövetsége, Ang­liáiban konzervatív kormány ál] az ügyek élén, a japán kormány politikájáról pedig nem tudunk bővebbet, de bármilyen kormá­nyok állanak is az országok élén, abban va- lamennylök politikája megegyezik, hogy az utolsó garasukat is fegyverkezésre költik. A legmegepőbb az, hogy a lakosság túl­nyomó többsége kétségtelenül helyesli ezt, holott még olyan gazdag országban is meg­döbbentő a fegyverkezést kiadások meredek emelkedése, mint Angliában. Amikor néhány nap eőtt visszatértem Jamaica szigetéről, csodálkozva Láttam: senki sem tiltakozik az ellen, hogy ilyen ^pro­duktiv célokra mil'.iárdokal költenek. Vissza­emlékeztem arra, hogy amikor annakidején a munkáisbiztositás és az öregségi nyugdijak céljaira 20 millió font sterlinggel emeltem a költségvetést, általános volt a felháborodás, mig most évenként 200 millió font sterlinges kiadási többletet természetesnek tartanak a választók. Egyes pacifista szervezetek tilta­koznak ugyan, azonban ezek kisebbségben vannak. Az angol munkás párt továbbra is azt hir­deti. hogy a béke érdekében dolgozik, azon­ban a Labour Party gyűlöli Hitlert és Hit­ler most fegyverkezik. Hitler megsemmisí­tette a szocialista pártot és a szakszervezete­ket Németországban, éppen ezért félelmetes ellenség, aki tetejében még hatalmas hadsere­gei és légi flottát állít fel. Az angol munkás­párt éppen ezért nem olyan pacifista, mint amilyen a múltban volt és tiltakozásai a fegy­verkezés ellen nem túlságosan szenvedélye­sek. Egyes részletkérdéseket megbírálnak ugyan, de az embernek az az érzése, hogy ha holnap a munkáspárt kerülne uralomra: ő sem ejtené el ezt a programot. Lehet, hgoy talán másképpen teremtenék elő a szüksé­ges összegeket, de a fegyverkezés azért to­vább folyna. Franciaországban a szocialista Blum és Oroszországban a kommunista Sztálin ugyan­olyan könyörtelen energiává] növelik had­seregüket, hajóhadukat és légiflottájukat, mint Hitler, mert őt tekintik a közös vesze­delemnek. Mi a magyarázata az angol nép megvál­tozott viselkedésének? Az első oka a német fegyverkezés, a második az, hogy Olaszor­szág a Földközi-tengeren Ang'ia közlekedési utait veszélyezteti. A megdöbbenés őszinte. Amikor először hozták nyilvánosságra a német fegyverkezésről szóló adatokat, ezek olyan fantaszMkusoknak tetszettek, hogy a 1937 MÁRCIUS 21. legtöbb ember nem is akart hitelt adni a számoknak. Amikor azután kiderült, hogy az adatok nagyjában helyesek, általánossá vált az elkedvetlenedés amiatt, hogy Ang­lia tehetetlen a evegőből fenyegető ve zede- lemmel szemben. A megijedt gazdag ember semmi pénzt nem sajnál az orvosától, csak hogy visszanyerje az egészségét. Ugyanígy a gazdag ország sem, amely a biztonsága: félti. Ami az angol flottát illeti, a Baldw.n- kormány azt a hirt terjeszti, hogy azért nem tudtunk szembeszállni Japánnal Mandzsú­riában és Olaszországgail az abesszin kér­désben, mert az angol flotta nem tudott volna megbirkózni az esetleg rá váró felada­tokkal. Arm Olaszországot illeti, ez gro­teszk hazugság volt. A Földközi-tengeren megsemmisítő fölényben voltunk Olaszország fölött, azonban a kormány igy akarta pa­lástolni sajnálatos diplomáciai kudarcát. Sok milliárdjába fog kerülni az angol adó­fizetőknek az a hazugság, hqgy az angoi flotta áKüfólag nem volt elég erős az eré­lyes fellépéshez. Más oka is van azonban annak, hogy az angol adófizetők belenyugszanak az óriási fegyverkezési kiadásokba és ez az ok az, hogy ez jó a gazdasága élet számára. Igaz ugyan, hogy ez csak ideiglenes ösztönzés lesz, de ugyan ki olyan elővigyázatos, hogy öt évre e'őre gondolkozzék? Ezerkétszáz-ezerötszázmilliárd lej, amelyet fegverkezésre forditanak, meggyorsítja az egész gazdasági élet ütemét. A vas- és acél­ipar, a szénbányászat, a gépgyártás és az egész építőipar közvetlen hasznot húz a nagyszabású fegyverkezésekből. Ez a mun­kaadók számára az osztalék és a jövedelem emelkedését jelenti, márpedig manapság sok­százezer, sőt millió részvényes van Angliában. A munkásság számára a fegyverkezési ver­seny több munkaalkalma: és magasabb mun­kabéreket hoz magával úgy, hogy a szak- szervezetek is gazdagodni fognak, a szak- szervezeti tagok pedig többet fognak keresni. A szakszervezeti vezérek elviben talán to­vábbra is ellenségei maradnak a fegyverke­zési versenynek, de még' ha akarnák, sem tudnának ellenállás.: szervezni a munkásság soraiban. Európa hajóját a gazdasági konjunktúra kellemes szellője gyorsan sodorja a háború szirtjei felé... Megszavazta a parlament a bányaiörvényt A Curentul arról ir, hogy husvét után rendkívüli ülésszak következik. — Tatarescut prágai útja idején Inculetz és Paul Anghelescu helyettesíti BUCUREŞTI, március 20. A parlament éj­jeli ülésén szótöbbséggel megszavazták a bá­nyatörvény módosításáról szóló javaslatot Pop Valér dr. kereslted elírnii és ipari mi­niszter szövegezésében. Dinu Bnailiianu hivei és a „H“ csoport tagjai nem emeltek kifo­gást a javaslat ellen. Ezután a terményke­reskedelemre és kényszeregyezségi törvény módosítására vonatkozó törvénytervezet ke­rült sorra. A szenátus tegniaip délelőtti ülésén meg­szavazta a kötelező munkaszolgálat beveze­téséről, a bélyeglörvény módosításáról, az állami tartalékban levő aratlmegyei birto­koknak a közoktatásügyi minisztérium részé­re való átadásáról), a társadalombiztosító törvény kiegészítéséről s a fényűzés! és for­galmi adóról szóló törvény egyes szakaszai­nak. módosításáról szóló javaslatokat. Az éj­j jeli ülésen Gafencu a ,,Lomas“ faipari vál­laltait régi birságát teszi szóvá., melyet bizo­nyos jelentések alapján leszállítottak. A sze­nátus ezután áttért a közvagyon védelméről szóló törvényjavaslat letárgyalására. A „Curentul“ értesülése szerint az ülések berekesztése alkalmával Tatarescu minisz­terelnök legfelsőbb kéziratot olvas fel az ülésszak bezárásáról. Nincs kizárva — írja a lap — bogy husvét után rendkívüli ülés­szak következik, hogy Sassoi igazságügymi- niszfer kereskedelmi törvény és polgári per- rendtartás tervezeteit letárgyalja. BUCUREŞTI, március 20. Az Adeverul ér­tesülése szerint Tatarescu miniszterelnök prágai útija a hadsereg mo'torizálásl tervével van kapcsolatban. Természetesen Tatarescu prágai tartózkodása politikai eszmecserékre is alkalmat fog szolgáltatná és ki fogják. hangsúlyozni ismételten a kisantant áll ama í közli megingathatatlan kapcsolatot. A főcél azonban mindenképen a hadsereg motorizálá- sa. Ezért kisérj el a miniszterelnököt útjára Glatz hadfelozerelésügyi államititkár is. Ta- tarescu miniszterelnököt távolléte idején Ir>- culet, a belügyminisztériumban pedig Paul Anghelescu tábornok helyettesit!. Bucurestiböl jelentik: Többnyire de­rült ég, enyhe, határozatlan irányú szél, további höemelkedés várható. Bu- curestiben ma délelőtt 10 órakor a hő­mérséklet IS fok.

Next

/
Thumbnails
Contents