Ellenzék, 1937. február (58. évfolyam, 26-49. szám)

1937-02-03 / 27. szám

Szerkesztőség és kiadóhivatal: Cluj, Calea Moţilor4. Fiókkiadóhivat a] és könyvosztály: Piaca Unirii 9. szám. — Telefonszám: 109. — Levélcím: Cltij, postafiók 80.

MAGYAR POLITIKAI NAPILAP ALAPÍTOTTA. BART HA MIKLÓS

Előfizetési árak: havonta 70, negyedévre 840 lej. — Magyarországra: negyedévre i pengő. A többi külföldi államokba csak a

210, félévre 420, évente to, félévre 20, évente 40 portók ülőn. bözettíl öbb.

LVIII. ÉVFOLYAM, 2 7. SZÁM.

SZERDA

19

37 FEBRUÁR 3.

e jam». .tes&jatiaaiimvzszzmia

Berlin, Páris és London kü!politikai megnyilatkozásai után a

A német sajtó elégületlen, de a tárgyalások előtt nem látja elzártnak az utat. «* Deíbos beszédének előzményei. — Megalakult az uj japán kormány

/I külpolitikai köröket még mindig Hitler beszéde és Delbos francia külügyminiszternek a német államfő kijelentéseire adott gyors válasza foglalkoztatja. A- általános hangulat a további tárgyalások lehetőségével szemben, bár minden oldalról erős fenntartások is mutatkoznak, nem tekinthető kedvezőtlennek. A „Times“ például teljesen megérettnek látja már a helyzetet arra, hogy az európai államok vezető államférfiai tár. ggalásba kezdjenek. Valamennyien elmondták már külpolitikai programjukat — mondja a nagy angol lap — most már felesleges a további beszéd, rá kell térni a zöld asztal melletti tárgyalásokra. Leghelyesebb az lenne, ha az államok vezetői késedelem nélkül beszédfegyverszünetet kötnének és leülnének tárgyalni. Egyik nagy párisi ţap pedig, melynek érzéséhez szó sem férhet. Delbos külügyminiszter beszédével kapcsolatban megállapít ja, hogy a nemzetek között nincsenek olyan szakadékok, melyek fölött intelligencia és a szív hided ne verhetne. Sivár ideológiák és politikai rendszerek helyett, most már azt kell keresni, ami egyesítheti a nemzeteket. A német sajtó körülbelül ugyanazt a manővert követi a francia külügyimimszter békebeszédévcl szemben, amely a francia sajtóban érvényesült közvetlenül Hitler beszéde után. Eiégületlen a francia oldalról érkező kijelentésekkel, de érezteti ugyanakkor, hogy ezek a kijelentések nem zárják el a további tárgyalások Htját.

Delbos beszédével kapcsolatban azt jelentik Párisból, hogy a külügyminiszter, mielőtt beszéde megtartására Chateauroux-ba utazott, minisztertanácson vett részt, melyet a német államfő kijelentéseinek megtárgyalása végett hívtak össze. A párisi - német nagykövet már szombaton délután megjelent Blum miniszterelnöknél és átadta neki Hitler beszédének negyven gépírásos oldalra terjedő teljes szövegét. Ezt a szöveget tanulmányozás alá vették és a nem formális minisztertanács, melyen azonban az összes fontosabb tárcák vezetői résztvettek, fölhatalmazást adott Delbos külügyminiszternek a Chateauroux-i beszédében elhangzott kijelentések megtételére. Ezek a kijelentések, amint c francia sajtó írja, újra határozott indítványt jelentenek arra. hogy tárgyalások induljanak meg a német—francia viszony rendezésére, a nagy európai kérdések rendezésével egyidejűleg. Ehhez nem szükséges — jelentette ki a francia külügyminiszter — hogy a tárgyaló felek már kezdetben azonos nézetekből induljanak ki. Hitler beszédében az európai béke rendezésére nem tett po:i> tiv ajánlatokat. A francia külügyminiszter szintén tartózkodott ilyen ajánlhatok megtételétől. Azt azonban érintette, hogy a franciák általános leszerelési értekezlet egybehi- •vását kérik, a fegyverkezéseket nyilvános ellenőrzés alá akarják helyezni és hajlandók áldozatokra is ahhoz, bogy a hadiiparoknak békeiparokra való átváltoztatása nehéz munkáját elősegítsék. „Hogy ezt a feladatot jód elvégezhessük — jelentette ki beszéde végéi Delbos — hagyjunk fői minden oldalról a kétkedésekkel és bizalmatlanságokkal és szabadítsuk meg a világot a háború lidércnyomásától!“

Japánban, hosszas tárgyalások után, tegnap végül megalakult Hajas hi tábornok kormánya. Az uj kormány átmeneti alakulat a parlamentárizmusnak legalább külsőségeihez ragaszkodó udvari álláspont és a hadsereg *

tiszta parancsuralmat követelő álláspontja

között. Valószínűnek látszik ugyan, hogy a Hajashi-lzormány a parlament kérdésében

további engedményeket hoz a hadsereg számára — erre mutatnak a kormányainkul ást megelőző hosszas tárgyalások is — de ösz- szét ét elében mégsem tekinthető katonai jellegű, parancsuralmi kormánynak, aminek bekövetkezése pedig a Hirota kormány megbuktatása pillanatában valószínűnek látszott A miniszterelnök, tábornoki rangja ellenére, hosszú külföldi tapasztalatokkal rendelkező japán diplomata és a külügyminisztériumot Hiroshi Szaito washingtoni japán nagykövet veszi át, akinek apja a multévi katonai puccs alkalmával, mint miniszter, életét vesztette. A Hajashi-kormány különben a napokban programot ad, ami világosságot fog deríteni külpolitikai és belpolitikai terveire.

Szélsőkeleti eseményekkel áll kapcsolatban az a nagyszabású hadgyakorlat is, melyet Anglia az óriási költségekkel bevehetetlen erődítménnyé épített Singapoore körül rendez. Slngapoore a brit világbirodalom szét- sökeleti Gibraltárja, mely legfőbb stratégiai csomópontját képezi úgy szélsökeleti érdekeinek megvédése, mint India katonai megvédése szempontjából. A japán események újabb agresszív katonai kirobbanások tehetőségét rejtik magukban, bizonyára nem állanak távol ennek a hadgyakorlatnak elren delésétöl. Singapoore előtt nemrég a szélső keleti angol, amerikai és holland tenger erők közös fölvonulása folyt le. A mostan nagy hadgyakorlat, ugyanúgy mint a három fehér hatalom közös flottafelvonulása, stratégiai jelentősége mellett bizonyára nem nélkülözi a külpolitikai jelentőséget sem.

E ismerő hangon ir a lengyel sajté

iBERLüN, február 2. A Völkischer Beobachter Delbos tegnapi beszédét kommentálva ezeket írja: A francia külügyminiszter ismét megmutatta, milyen mélyreható nézetei’ térés áll fenn a francia biztonsági felfogás és a mi békeeszményeink között, amelyek a két szomszédos ország közti bizalmat célozzák. Delbos beszéde azt Is bizonyltja, hogy

a francia kormány nem akarja elszakítani a fonalat, amit BUim elmúlt vsárnap gombolyított le Lyonban,

A Zwölf Uhr Blatt szerint Delbos újabb hitvallása a francia—szovjet paktum mellett furcsának tűnik fel a jelenlegi helyzetben. Párisbau tényleg azt hiszik, hogy Németországot szép szavakkal rá lehet birni arra,

A mult hét egy és miás tekintetben, ha egyébként nem, legalább a* árnyékával a délkör alá terelte a kisebbségi kérdést. A nap az égboltozat nadirjából világított reá hosszan, ha nem is melegítette föl termékenyen. A román belpolit ka erősen visszahatott ama kérdésekre, amelyeket a kisebbségi sajtó intézett hozzá a Románia és Magyarország közötti áhított megegyezés, valamint a kisebbségek kérdéseinek megoldása ügyében. Sajnos, ez a visszahatás most még nagyon lehangoló; fogalmazása és tartalma fölfokozhatja tömegeink félszét és borúlátását. A kormánypárt, jobboldali nyomásra már eddig is messze távozott Bratianu Vinül a és Duca engesztelékeny fölfogásától!; most újból visszahajcl Bratianu !onel kezdeti elvéhez, amely szerint a kisebbségi jogvédelemnek nincs nemzetközi vonatkozása és ezért kizárólag belügyi kérdés. A szabadelvű párt uj urai hallani sem akarnak oly nemzetközi vagy szomszédos tárgyalásokról, amelynek főkérdése a kisebbségi jog lehet. Ezt épp akkor teszik, amikor Hodzsa Milán hajlandó nemcsak a törvényhozásában a közigazgatás rendezése kapcsán, hanem uj nemzetközi megállapodások módján clcsapni a kisebbségi hidra szaporodó fejeit véglege. sen. Még inkább aggasztanak a nemzeti parasztpárt nyilatkozatai. Keményebb <dbá rcás újabb és újabb elveinek leszegz.ésekor és amikor anyagi, lelki cs szellemi téren láthatólag egyre inkább szorulunk lefelé, n nemzeti-parasz.tpáíi vezérei fokozottabban megtagadják fájdalmaink jogosultságát és törekszenek érdekeink gyökeres lefaragására. Már Madgcaru előadásai, hogyan kell a városokat erővel és gyorsan kiforgatni jellegükből, alkalmasak voltak, hogy kinyissák túlságosan bizakodó bajtársaink szemét, akik annak idején a világért sem akarták hinni, hogy a numerus romanus elvével Manfu túl akarta kiabálni Vaida numerus valaehicusát.

Voltak azonban örvendetes történések is. A kisebbségi sajtó miiül jobban legyőzi már félelmét és egyre inkább kezd foglalkozni a karácsony óta uj mederben áramló kisebb ségi kérdéssel. Ezen a ponton feledjük el végleg az egyik szász vezérlap képtelen tételét, hogy a kisebbségi kérdés csakis a nemzeti szocializmus általános győzelmével találhat jó megoldásra. Annál örvendetesebb volt Hodzsa Milán méretre és megértésre nagyarányú kisebbségi fogadalma, amelynél magasabb szelleműt még nem hajlottunk eddig az utódállamokban Massaryk óta. Nem ismételjük meg ennek lényegét, hiszen ismételten szót ejtettünk róla és hisszük, hogy mélyen bevésődött az olvasók emlékébe. Megnőtt a cseh és jugoszláv kisebbségi politika és a balkáni jogvédelem fontossága is a világsajtó magyarázatai révén, amelyek a bulgár—jugoszláv baráti szerzik!ést és a hor- vát parasztpárttal foiyó egyezkedéseket kisérték. Ezekből a magyarázatokból megtudjuk, hogy bár a szerződő s egyezkedő felek Se szóba, se írásba nem állapították meg a kisebbségi jogvédelem priusát, mégis ennek a tökéletes megoldásán muük majd e megállapodás vatódi hatályossága. A hét végén derült ki, bőgj' munetségiink törvényhozóinak vezére királyi kihallgatáson járt s a minisztereiínökkel, bár csak kizárólagossági alakban, de mégis egyezkedést folytatott, amely akaratlanul az általános kisebbségi megállapodások felé fogja szorítani a jelenlegi erőket. A legfontosabb történés volt azonban, hogy végre Németország újból visszatér a kisebbségi kérdésre. Hitler szombati nagy békebeszéde, mely az 1937-1 évet lecsöndesülheti, foglalkozott a kisebbségi iigy jelentőségével, főleg ott, ahol a politikai és nemzeti határok nem födik egymást pontosan. Nem füzünk magyarázatokat e tényékhez. Mindönki könnyedén elvégezheti és magának föltalálhat minden észszerű következtetést.

hogy annyira megbékiil’jön a holse vizmus- sai, hogy paktumot kössön vele? Ez lehetetlen.

A Der Montag igy ir: Ilyen körülmények között az általános konferencia, aminsk terve felmerült, nem kecsegtet sok sikerrel. Németország nem él a versait'esi szerződés világában, hanem a haladás világában, amelyben az az akarat uralkodik, hogy ténylegesen megbékélt Európát építsenek fel. Innen ered fenntartás nélküli el’enzéki magatartása a hoLsevizniussa 1 szemben.

PARIS, február 2. Az Excelsior kommentálva Delbos beszédét, igy ir: Deibos beszédének igazi értelme, hogy nincsenek olyan szakadékok, amelyek felett az emberek intelligenciája és szive ne verhetne hidakat, ha őszintén meg akarnak egyezni és szeretni akarják egymást. Elérkezett az ideje annak, amikor a sivár ideológiák és múló rendszerek felett meg kell keresni azt, ami egyesiLhebi a népeket és nem azt, ami elválaszthatja őket egymástól.

VARSÓ, február 2. Hitler beszédével kapcsolatban a Kurjer Polski megelégedést mutat és hangoztatja^ hogy a Führer által Lengyelországhoz intézett szavak igen fontosak. E szavak bizonyítják, hogy a lengyel—német viszony igen kedvezőm alakul. Mérsékelt és elővigyázatos állásfoglalásával a német államfő beszéde hozzá fog járulni a népek közti viszony javulásához.

(Cikkünk folytatása az utolsó oldalon)

Bucuresiiböl jelentik: Változó feh hözet, enyhe keleti szél, nyugaton kis mértékben emelkedő, keleten tovább tartó hideg, Banat ban és Ardeatban kisebb havazások várhatók. Az éj fo- lyamán a legnagyobb hideget, —36 fo= kot Baltiban mértek, Jasiban —32 fok hideg volt, viszont Blajon 4-3 tok a hőmérséklet.

1937 február 1-én. (Rador) Berlin 170.Só. Amszterdam 239.35, Newyork 437. London 213 975, Páris 203.725, Milano 230.250. Prága

15.26, Budapest 85.75, Belgrad 10. Bucureşti 325, Varsó 82.60, Becs 73.89.

Anglia nagyszabású hadgyakorlatokat rendez Sîsgapoore körül